Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-16 / 40. szám
..yAv*v.y.y » ♦ xç. .y .-a •'0/'. L.s^ J7/4Ő PROlETARJAf éGYBSÜLJéTéK ! NÉPÚJSÁG IZ MDP BICS-KISIÜ* MEGYEI BIZOTTSÄGÄ ÉS A MEGYEI TIMES LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 40. SZÄM Ara SO fillér 1956. FEBB. 16. CSÜTÖRTÖK A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa A Központi Bizottság beszámolója K. Sz. Hruscsovnak, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának előadói beszéde (Az előadói beszéd második része) Lapunk tegnapi számában közöltük a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának megnyitását és N. Sz. Hruscsov elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának előadói beszédéből az első részt, amely a Szovjetunió nemzetközi helyzetével, továbbá a kapitalista országok gazdasági helyzetével és a kapitalista rendszer ellentmondásainak további éleződésével, valamint az imperialisták »hidegháborús« politikájáról és a népek harcáról a nemzetközi feszültség enyhítéséért. A következőkben kivonatosan ismertetjük Hruscsov elvtárs előadói beszédének további részét. N. Sz. Hruscsov felvetette azt a kérdést, vajon elkerülhetetlen*« az új háború, s erről ezt mondotta: »Amíg kapitalizmus lesz a világon, a tőkés monopóliumok érdekeit képviselő reakciós erők továbbra _ is katonai kalandokra és agresszióra törekednek. Megkísérelhetik a háború kirobbaatását. de a háború nem végzetes szükségszerűség. Ma mar vannak olyan hatalmas iársadalmi és politikai erők, melyek komoly eszközükkel rendelkeznek ahhoz, hogy meggátolják az imperialistákat a háború kirobbantásában, ha pedig az agresszorok mégis háborúval próbálkoznának,. akkor megsemmisítő csapást mérnek rájuk, meghiúsítják kalandor terveiket.« Az előadó rámutatott arra, hogy a nemzetközi küzdőtéren végbemenő gyökeres változások új távlatokat nyitnak meg az országok és nemzetek előtt a szocializmusra való áttéréshez. »Teljesen valószínű — mondotta Hruscsov —, hogy a szocializmusra való áttérés formái mind változatosabb alakot öltenek. Emellett nem az szükséges, hogy ezeknek a formáknak a megvalósítása minden körülmények között polgárháborúval járjon... Felmerül annak a lehetőségnek a kérdése, hogy a parlamentáris ut is felhasználható-e a szocializmushoz való átmenetre.« Számos kapitalista országban a munkásosztály maga köré egyesítve a dolgozó parasztságot, az értelmiséget, valamennyi hazaik as erőt, kivívhatja a parlamentben a szilárd többséget és a népakarat eszközévé változtathatja a parlamentet s megteremtheti azokat a feltételeket, «melyek biztosítják a mélyreható társadalmi változások végrehajtását. N. Sz. Hruscsov a Szovjetunió nemzetközi helyzetének elemzését a párt külpolitikai feladatainak vázolásával fejezte be. »Tevékenyen harcolnunk kell a békéért és a népek biztonságáért, az országok közti bizalom helyreállításáért, arra törekedve, hogy a nemzetközi feszültség eddig elért enyhülését a tartós béke kibontakozására változtassák.« A beszámoló ezután áttért a Szovjetunió belső helyzetére. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a beszámolási időszakban ezt a helyzetet »a társadalmi termelés valamennyi ágának szüntelen növekedése, a szovjet társadalmi és államrend további megerősödése, a nép anyagi jólétének növekedése, a szovjet kultúra minden irányú fejlődése jellemzi.« »A Szovjetunió Kommunista Pártja — mondotta ^z előadó — a nagy Lenin végakaratától vezérelve szakadatlanul gondoskodott és gondoskodik a nehézipar elsődleges fejlesztéséről. A párt továbbra is a legszilárdubban és a legkövetkezetesebben követi ezt a fő vonalat.« Az ötödik ötéves terv esztendeiben a párt biztosította valamennyi iparág újabb hatalmas fellendülését. Az ötéves tervet határidő előtt — négy év és négy hónap alatt — teljesítettük. Az ipar össztermelése 1955-ben az 1950. évihez viszonyítva 185 százalékra, a termelőeszközök termelése 191 százalékra, a fogyasztási cikkek termelése 170 százalékra növekedett. Jelentősen megnöveltedéit a fém- és fütőanyagipar, a villamosenergiaipar és más, fontos nehézipari ágak termelése. A leggyorsabb ütemben a gépgyártás fejlődött. Évről-évre növekszik a közszükségleti cikkek gyártása. »Országunk — mondotta N. Sz. Hruscsov — a szocialista gazdasági rend fölénye révén a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben összehasonlíthatatlanul gyorsabb ütemben növeli termelését, mint a legfejlettebb tőkés országok. A Szovjetunió ipari termelésének átlagos évi növekedése az elmúlt öt esztendőben több mint háromszorosa volt az Egyesült Államokénak és 3,8-szer akkora, mint Angliáé.« A munka termelékenysége az iparban 1955-ben csaknem kétszeresen túlszárnyalta a háborúelőtti színvonalat. Az ötödik ötéves terv esztendeiben az ipari termelés növekedésének több mint kétharmadrészét a munka termelékenységének növekedése eredményezte. Az ipari termékek önköltsége öt év alatt 23 százalékkal csökkent. A hatodik ötéves terv irányelveinek tervezete valamennyi népgazdasági ág nagyszabású fejlesztési programját írja elő. Az ipar termelési színvonalának 1960-ban, az 1955. évihez viszonyítva, körülbelül 65 százalékkal kell növekednie.« Iparunk anyagi alapja, a tüdományterén elért sikereink, s a munkásosztály megnövekedett műszaki, kulturális színvonala — mindez együtt nagy lehetőségeket nyit meg a műszaki haladás meggyorsítása előtt — jelentette ki N. Sz. Hruscsov. — Kitartóan tökéletesítenünk kell a technikát: minél termelékenyebb, gazdaságosabb és üzembiztosabb gépeket kell gyártanunk, széleskörűen fejlesztenünk kell a termelési folyamatok villamosítását, komplex gépesítését és automatizálását. A szónok kijelentette, hogy »most. amikor hatalmas, sokoldalúan fejlett nehéziparral rendelkezünk, gyakorlatilag lehetővé vált, hogy necsak a termelési eszközök gyártását, hanem a közszükségleti cikkek termelését is gyors ütemben előrelendítsük. Elegendő rámutatni arra, hogy 1960-ban az 1950. évinél csaknem háromszor több közszükségleti cikket gyártunk. A párt mindent megtesz és továbbra is mindent meg fog tenni, hogy a szovjet emberek teljesebben és jobban elégíthessék ki szükségleteiket. Pártunk fontos kötelességének tartja ezt a nép iránt.« A beszámoló rámutat, hogy mozgósítani kell az ország keleti körzeteinek óriási természeti erőforrásait. Ezekben a körzetekben halmozódik fel a Szovjetunió szénkészlete.nek mintegy 75 százaléka, vízienergiájának mintegy 80 százaléka, erdőállományának négyötöde, színes- és ritka-fémkészleteinek zöme. t~ Ezenfelül óriási' vegyipari "nyersanyag-, vasérc- es építőanyagkészletek vannak itt. A tapasztalatok azt mulatják, hogy a szén- és a villamosenergiatermelés a Szovjetunió keleti részén gazdasági szempontból hatékonyabb, mint az európai részen. »Az elkövetkező 10 évben — mondotta N. Sz. Hruscsov — Szibériát a Szovjetunió legnagyobb szénbányászati és villamosenergia-termelési, a hő- és áramigényes gyártási ágak legfontosabb bázisává, az alumínium, a magnézium és a titán termelés bázisává, a villamoskohászat, a szénvegyészet és az elektrokémia bázisává kell változtatnunk.« A feladat az, hogy a legközelebbi két-három ötéves terv alatt Szibériát országunk harmadik legnagyobb kohászati bázisává tegyük, amely évi 15—20 millió tonna nyersvasat termel. A következő 10 évben a Szovjetunió keleti részén új nagy gépgyártási központokat Kell létesíteni, amelyek képesek a gépek, mechanizmusok, készülékek és műszerek minden fajtájának előállítására. A párt Központi Bizottságának beszámolója nagy teret szentel a mezőgazdasági kérdéseknek. A párt nagyszabású intézkedéseket tett a népgazdaság ezen ágának fejlesztésére. A mezőgazdasági beruházások' 1954- ben és 1955-ben 34,4 milliárd rubelt tettek ki. E két év alatt a kolhozok, gépállomások és szovhozok 404 000 traktort.(15 lóerősekre átszámítva), 228 000 tehergépkocsit, 83 000 gabonakombájnt és igen sok más gépet kaptak. A kolhozok és a kolhozparasztok anyagi érdekeltségének fokozása végett jelentősen felemelték a szemesterrnények, az állati termékek a burgonya- és a zöldségfélék begyűjtési árát. Több, mint 120 000 mezőgazdasági szakember ment a kolhozokba. A városokból 1 több, mint 20 000 kommunistát küldtek falura, és javasolták kolhczelnöknek, Nemrégiben adták át a Duclos Bányagépgyár dolgozói a kurityáni bányászoknak e korszerű szénszállító berendezést. A kitermelt szenet gumiszalag hozza ki a bánya mélyéről. A berendezés üzembeállításával évente több százezer forinttal csökkentik a széntermelés önköltséget. Azok a rendszabályok, amelyeket a párt a mezőgazdaság továbbfejlesztésére kidolgozott, s amelyeket valóraváltottak, lehetővé tették az elsó nagy lépést a szemestermények és az ipari növények termelésének növelésére. A szemestermények termelése 1955-ben 1954-hez viszonyítva ^2 százalékkal, a napraforgóé 95, a cukorrépáé 54, a lenrosté 74 százalékkal növekedett. A mezőgazdaság fejlődése szempontjából különösen jelentős a szűz- és parlagföldek hasznosítása. A számítások azt mutatják, hogy az új földekről évenként átlagban legalább kétmilliárd púd szemesterményt takaríthatnak be. Az állam azzal, hogy nagymennyiségű kenyérgabonát kap a szűzföldekről, nagymértékben bővítheti Ukrajnában és az Észak-Kaukázusban a kukorica vetésterületet annak érdekében, hogy e vidékeken nagy mértékben növeljék a hús, a tej termelését, valamint az ipari növények termesztését. »A földművelésben az a fő feladatunk — hangsúlyozta N. Sz. Hruscsov —, hogy a terméshozam fokozásával és az új földek további hasznosításával a hatodik ötéves terv végéig a szemestermények évi összes termelését 11 milliárd púdra emeljük, az ipari növények — a gyapot, a rukorrépa, a len, a kender, a napraforgó — vetésterületét növeljük — cs -terméshozamát jelentősen fokozzuk, valamint nagymértékben bővítsük a burgonya és a zöldségfélék termesztését.« ' A beszámoló megállapította, hogy a növénytermesztésben megoldották a legfontosabb munkák gépesítését. Teljes nagyságában jelentkezett a feladat, hogy az egyes munkák gépesítéséről áttérjünk az egész mezőgazdasági termelés komplex gépesítésére. Igen nagy figyelmet kell fordítani a kolhozok, gépállomások és szovhezok villamosítására. N. Sz. Hruscsov beszámolt a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának emelkedéséről. Az ötödik ötéves terv 6orán a Szovjetunió nemzeti jövedelme 68 százalékkal emelkedett. Országunkban a nemzeti jövedelem háromnegyed része a lakosság személyes szükségleteinek kielégítését szolgálja. A munkások és az alkalmazottak reálbére ez idő alatt 39 százalékkal, a kolhozparasztok reáljövedelme pedig 50 százalékkal növekedett. Az állam 5 év alatt 689 milliárd rubelt fordít a munkások és az alkalmazottak társadalombiztosítási segélyeire, ingyenes és kedvezményes üdülési, szanatóriumi beutalásokra, nyugdíjakra, orvosi segélyre, diákösztöndíjakra, stb. Az anyagi jólét javulása magyarázza azt a tényt is, hogy a Szovjetunió lakosságának szaporodása az ötödik ötéves terv esztendeiben 16 300 000 fő volt. A hatodik ötéves terv irányelveinek tervezete kitűzi azt a feladatot, hogy a munkások és az alkalmazottak reálbére 30 százalékkal, a kclhozparasztok reáljövedelme pedig legalább 40 százalékkal növekedjék. Azt tervezzük, hogy felemeljük a dolgozók alacsonyfizetésű csoportjainak munkabérét. Elhatároztuk, hogy a hatodik ötéves tervsorán minden munkás és alkalmazott áttér a hétórás munkanapra, 16—18 éves serdülőkorban lévők pedig a hatórás munkanapra. A munkások és az alkalmazottak számára szombaton és az ünnepeket megelőző napokon bevezetjük a hatórás munkaidőt. A közeljövőben a Legfelső Tanács elé terjesztjük megerősítés végett a nyugdíjtörvény tervezetét, amely gyökeresen megjavítja a nyugdíjügyet. A hatodik ötéves tervben a lakás építkezés volumenének az ötödik ötéves tervhez viszonyítva majdnem kétszeresére kell növekednie. Állami eszközökből körülbelül 205 millió négyzetméter alap területű lakóház építését tervezzük. N. Sz. Hruscsov ezután a népoktatás helyzetét, a főiskolák munkáját, a tudomány- fejlődéséi jellemezte. Elmondutta a több: között, hogy a Szovjetunió főiskolái az ötödik ötéves terv során több mint 1 120 000 szakembert képeztek, azaz 72 százalékkal többet, mint a negyedik ötéves tervben. Az előadó ezután a szovjet társadalmi és államrendszer további megszilárdításának és fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott. Megemlékezett arról, hogy a kommunista párt miként gondoskodott a szovjet népek testvéri barátságának megerősítéséről és fejlesztéséről. A beszámolóban idézett adatok jellemzik e szövetséges köztársaságok gaz dóságának fejlődését. A Kazab SZSZK iparának teljes termelése 1913-hoz képest 1955-ben harmincháromszorosára, a Grúz SZSZK-é huszonhétszeresére, a Kirgiz SZSZK-é harminchétszeresére, az Örmény ■ SZSZK-c negyvennégyszeresére, a Tadzsih SZSZK-é huszonnégyszeresére stb. emelkedett. A szövetséget köztársaságokban nemzeti értelmiségi káderek nevelődtek, nagyot emelkedett a Szovjet unic valamennyi népének általános kulturális színvonala. A beszámoló ezután áltért a Szovjetunió Kommunista Partja tevékenységének elemzésére és kijelölte a párt feladatait. Hruscsov a következő adatokat sorolta fel a párt összetételéről: '956 . .február 1-én a pártnak 7 215 505 tagja volt, ezek közül 6 795 896 párttag s 419 609 tagjelölt. Ez majdnem háromszc r annyi, mint a XVIII. kongresszus idején és 333 000-rel több, mint amennyi a XIX. kongresszus idején volt. »Arattunk nagy győzelmeket., de voltak balsikereink is, voltak nagy örömeink és voltak bánataink — mondotta N. Sz. Hruscsov. — De pártunk nem szédült meg a győzelmektől, s a balsikerek nem csüggesztették eL A párt bátran és magabiztosan haladt és halad a maga választotta úton.« N. Sz. Hruscsov kijelentette: Joszif Visszaríonovics Sztálin halála után a szocializ (Folytatás a 2, oldalon)
