Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-11 / 36. szám
Szemtanú mesél MOSZKVÁBÓL kedves üzenetet hozott Kovács Viktor elvtárs, de hadd adja át ő maga... Egy hétig ismerkedtünk a hatalmas, fiatal fővárossal, Moszkvával. A sok nézelődés, utazgatás közben még arra is futotta ■időnkből, hogy a régi barátságok lazuló szálait fűzzük ismét szorosabbra, kioldhatatianná. Na, de erről majd később beszélek Most hadd meséljenek a képek. Ha valakit Moszkvába segít a szerencse, legelső útja a Kreml hatalmas falai alá vezet. Végtisztességet adni Leninnek, Sztálinnak, és a mauzóleum mögött örök álmukat pihenő bolsevik hősöknek. Mi sem voltunk kivételek. A külföldit megszokott Vörös téren, hosszú sorban álltak a dermesztő hidegben azok, akik ezen a napon hajtottak fejet az új tan hirdetőinek koporsói előtt, a márványmauzóleumban. Én is ott álltam lehajtott fejjel a két nagy tanító előtt. Érzéseimet, egész népünk háláját vittem a szürke márványpalotába. A meghatottság, Lenin—Sztálin emléke, a tér rabulejtett egy napra. A Kreml hatalmas fallal körülvett udvarát jártam és néztem az ablakokat, mely mögött Sztálin elvtárs élt, dolgozott. Hallgattam a toronyóra hangját, mely most is úgy szólt, mint amikor Sztálin elvtárs hajolt íróasztala fölé. Ott, az udvaron láttam a világ legnagyobb harangját, torony nem bírja el, egy márvány talpon pihen. És csodáltam a hencegő cár által épített világ leghatalmasabb ágyúját, de hogy lőttek-e rajta, arról nem szól a krónika. Az első napot a múltnak szenteltük, a többit a mának és a holnapnak. IGEN, A MÁNAK! Jártuk a forgalmas utakat, a hatalmas város életét figyeltük. Megálltunk a kirakatok előtt, néztük a járókelőket. »Autóüzlet« hirdette az egyik cégtábla. Benyitottunk. Az eladó udvariasan üdvözölt, de kocsit csak képről mutatott. No és a megrendelők? Felvesszük a rendelést —• mondta az eladó, — néhány hónap •múlva szállítjuk a kocsit. Végigfutottuk a megrendelők nevét tartalmazó vaskos füzetet. Villanyszerelő, tisztviselő, mérnök, kalauz, építőmunkás nevei sorakoztak az utolsó oldalon, a közkedvelt Moszkvics kisautót választották. Az utolsó az 1500-as •sorszámot kapta. Innen az autógyárba vezetett utunk. A gyárban lázas munka képe fogadott. A futószalagok dolgozói kongresszusi versenyben dolgoztak. Mindenütt üdvözlő felírások, párosversenykihívások és grafikonok. A vetélkedők egymást ugratva, vidáman irányították a munkafolyamatot. Nyolc percenként gurul egy-egy új Icocsi a próbahelyre, ahol a szükséges táblákl<al szerelik fel. Ahogy elnézzük a gyár udvarának végtelenségét, autótengerbe vész a tekintetünk. Kalauzunk elmondta, hogy 76 000 Moszkvicsra érkezett rendelés és ezt a nagy mennyiséget február végére le akarják gyártani. A XX. kongresszus után már újfajta Moszkvicsok gördülnek ki a gyár kapuján. Hasonló kép fogadott bennünket a Sztálin Autógyárban ís, a gyönyörű Volgák szülőotthonában. Mindenütt lüktetett az ütemes munka. Vidámság tükröződött a. fürkésző munkásszemekben. BETÉVEDTÜNK a G und nevű a.llami áruház hatalmas épületébe, melyben csak úgy nyüzsgőit a nép. Míg ott nézegettünk, három mosógépet vitt boldogan új tulajdonosuk, a televíziós készülékek is szinte percenként cseréltek gazdát — pedig a házak teteje már most is alaposan jfel van cicomázva a jellegzetes T-alakú televíziós antennák ezreivel. Négy jókedvű fiatal vonjj, magára figyelmünket, akik harmonikát válogattak a hangszerek birodalmában. Egy hues az iljáság városáról, Moszkváról K E C S K E M E T É L E T É B O L A HIDEG NEM OKOZ FENNAKADÁST más legény gyönyörködve tartotta távol a tangóharmonikát, forgatta jobbra-balra, mintha menyasszonynak való lenne. — Kipróbálhatom? —* kacsintott huncutul a csinos, fiatal kiszolgálólányra. — Tessék — biztatta az mosolyogva. Félrebillent a kucsma és a fürge ujjak friss dalt csaltak ki az új hangszerből. — A hangjáért megvenném, de vajon lehet-e rá legalább ilyen jól táncolni is? — hangzott a kihívó kérdés. — Amilyen a »művész«, olyan a tánc — így a kurta válasz. — Hát akkor kipróbáljuk — gyors ütem töltötte meg a hangszerelárusítóhely tágas folyosóját. Majd gazdái cserélt a harmonika és a legény kérésére táncraperdült a lány. Rövid volt a tánc, de szép. Az odasereglettek vidám tapsa is azt bizonyította. A kipirult legény csak annyit mondott: — Szép a hangja, lehet rá jól láncolni, megveszem — és elővette luxbálja felső zsebéből a gondosan összerakosgatott rubeleket. KEDVES KÉP, soha nem fotolmácsoljam a régi ismerősöknek és az egész magyar népnek. FELKERESTEM Bondarcsukékat is otthonukban. A nagy színész tavaly járt Magyarországon a magyar—szovjet barátsági hónap során. Kalocsai látogatását még most is úgy meséli, mintha tegnap történt volna. .4 kalocsai paprika könnyeket csalt a szemembe, de nagyon jó volt. Azóta is, ha paprikát látok, kalocsai barátaim jutnak az eszembe. Üdvözlöm mindegyiket külön külön adja át neküc, — erre kért Bondarcsuk. — Ha már üzenetet visz, hadd üzenjek én is szólt közbe felesége, Zina Makarova, a filmszínésznő. — 54-ben jártam Kiskörösön, rég volt, de még mindenre emlékszem. Petőfi szép városának emléke, unokáinak kedvessége nem fakult meg emlékezetemben. En őket üdvözlöm. Szeretlek még találkozni velük. — A búcsúzáskor a baráti kézfogásnál mindhárman azt mondtuk: viszontlátásra ... VISZONTLÁTÁSRA gyögem elfelejteni. De maradandó emléket hagyott bennem a hatalmas Lomonoszov egyetemben tett látogatás is. Arról azonban most nem mesélek, mert nem marad idő az üzenetek átadására, de egyet még el kell mondanom. A Dinamo-stadionban jéghoki mérkőzésen is izgultam a dermesztő hidegben 60 000 nézővel egyetemben. És bekopogtattam a hatalmas főváros négy lakójának otthonába. A szíves fogadtatás kicsit megpirongatta a híres magyar vendégszeretetet. A moszkvaiak ugyancsak lefőztek bennünket, szinte percek alatt terülj-asztalkám volt mindenütt. Régi ismerőst, a Honvédő Háború titán hazánkban járt, barátot kerestem a városi tanács dolgozójának kényelmesen. berendezett lakásában. Mosógép, porszívó, padlókafélö segített a néninek napi munkájában. Televízió szórakoztatta esténként a családot. Hasonló kép fogadott a villanyszerelő és a kalauz meleg otthonában is. ők is 3 szobás, nem új, de kényelmes lakásban élték boldog hétköznapja,Huit. Mindenütt a fiatalokat kerestem, a fiút, a lányt, akivel már találkoztam valahol. És az coy helyett, mindig három-négy barátra leltem. A szülők, a testvérek, a gyermekek üdvözletét is elhoztam, hogy __________________ gyönyörű Moszkva, viszontlátásra barátaink, testvéreink, szovjet emberek. A két hét felejthetetlen emléke őriéire szívünkbe vésődött, de a Ti szép életetekről szólok mindenkinek, — minden igaz magyarnak. Mert olyan jövőt építünk mi is, mint amilyenbe Ti is éltek, kieviek, leningrádiak, moszkvaiak. És ebben a hősi harcban Ti is segíttek nekünk. Segittek a sok egyéb mellett azzal is, hogy küldöttségeink előtt szélesre tárjátok szép országotok kapuját. Mert — és itt hadd szóljak ismét magamról, — bennem hatalmas erővé szilárdult a kint szerzett millió apró és Nektek jelentéktelennek tűnő benyomás. Ebből az erőből adok én városom, megyém dolgozóinak, hogy az elmondott szavak alkotó kezdeményezéssé kováesolódjanak. Testvérek vagyunk. A mi népünk is olyan fogékony az újra, szépre, jóra, mint a Ti sokat szenvedett és sok győzelmet vívott hatalmas népetek. Csütörtökön délután nagyot zuhant a városi tanács oszlopára szerelt hőmérő higanyszála. Az utcát járó rendőr magasra állította prémgallérját, a hótakarító munkások kezében serényebben mozgott a szerszám nyele, a munkából sietők is meggyorsították lépteiket. Az üzletekben a pultok mögött kövérre öltözött kiszo1- gálók rakosgatták a vevő megrendelését. A raktárakban alig fér az áru, kereskedelmünk felkészült a nagy hidegre. Még ha esetleg több napig is szünetel a szállítás, a kecskeméti vásárló közönség bőven el lesz látva mindenféle élelmiszerrel. Csak a’ városi közönség? Nem! A tanyai is. A legtöbb külterületi bolt vezetője a hideg napokra egy-egy vendéglát.» gazdánál kapott menedéket. Az esetleges közlekedési nehézségek nem hátráltathatják a bolt munkáját. 240 VAGON SÄEN Nagy a hideg, több fa, szén cg cl a kályhák tüzterében. Fogytán van a pincében felhalmozott tüzelő? A rt'ZSP-tclepen van elegendő. 248 vagon különféle szén, 18 vagon koksz és 85 vagon fa várja a, kecskeméti vásárlókat, Ugye nagy számok? Vf m néhány napos, néhány hetei dermesztő hideget sem éreznek me J á kis otthonok. SZÜNETEL A TANÍTÁS Tüzelő ugyan van, de a. tantermek mégis hidegek. A sok ablak, ajtó nyílásain csak be-beszökik a hideg. Reggelente dér őszitette a sapkákból kilógó hajfürtöket. Számunkra pedig talán legfontosabb gyermekeink egészsége. Csak a Zrínyi, a Jókai utcai és a III-as számú általános iskola dacolt a hideggel, de csü-1 törtökre azok is belefáradtak4 Péntektől meleg szobában for-> gatják a könyveket, gyűrkőznek a példák megoldásán iskolás-< gyermekeink. Egyelőre hétfőin szünetel az oktatás, a hőmérő dönti el, hogy azután mi lesz. HŐSI HELYTÁLLÁS A dermesztő hidegben menetrendszerinti pontossággal közlekednek az autóbuszok. A dolgozók, ba nem is meleg, de fedett kocsikban érkeznek munkahelyeikre, nem kell hoszszú negyedórákat ácsorogniok a megállóknál, vagy esetleg gyalogosan nekiindulniuk a kemény útnak. Több, mint nyolc óra a volán mellett, bizony nem könnyű dolog. Nagy a hideg, a lábúak, kéznek pedig nem szabad megdermednie, emberek életéért felel a gépkocsivezető. Nagyobb gonddal, figyelemmel kell dolgozniok, a csúszós úton bizonytalanabb a közlekedés. És a kalauzok? Az ajtókat vastag zúzmara fedi, a megállóknál a jeges szél még a havat is arcukba hordja. A tacácsháza előtt párolgó, forró tea várja a kocsik dolgozóit, de azért csak elgémberednek az ujjak és akkor pedig csak nem megy a munka. Ilj énkor a „repülő kalauz“ segít. Néhány fordulón ö kezeli a jegye két, addig átmelegszlk a szolgálatot teljesítő. A műszaki csoport a garázs udva rán, a szabad ég alatt javítja az el» romlott kocsikat. A szerelők kezét odakapja a hideg vas, nehezen megy a munka, de nem hagyják abba. Az elromlott kocsit ki kell javítani, nem állhat meg a forgalom. Nehezebb a munka cs többet keli dolgozniuk. Több a javítanivaló; 31 gépkocsivezetők felváltva, éjszakán ként is szolgálatban vannak, a moto vékát sűrűn járatni kell, mert ha befagy', vége ; a kalauzok munkaóráit a kisegítés gyarapítja. Vállalják. A hideggel küszködve pontosan végzik feladataikat a város lakosságának ér dekében. Ezért a hősi helytállásért az egész város köszönetét tolmácsoljuk a Gépkocsikózlekcdés Vállalat minden dolgozójának. HALLO: ITT mentőállomás: Cseng a telefon. — Lejegyeztem, tehát Fctőliszálláa vasútállomás. Máris indulunk. — B. Kovács Pál gépkocsivezető a volár. mellett ül, dr. Lengyel István, a Mentőállomás orvosa magárt teríti köpenyét és már nyelik a kilométereket. A petőfiszállás mentőállomáson egy 50 év körüli ittas embert mart eszméletlenségig a hideg. Orgoványból az este szintén berúgott embert kellett korházbt szállítani. Elesett, megfagyott a keze és lába. Csapódik az ajtó, egy kisfiú ront be lélekszakadva. — Tessék jönni, egy ember leesett a kocsiról, nem tud felkelni, még megfagy. És már szaladnak is a Batthyány utcába, ahol kis csopon veszi körül a magával tehetetlen, ittas férfit. Lám, a bor netr melegít, hanem megfagyaszt. Pénteken reggel lábtörés is volt a síkos úton. Zsíros Gézánc munkába menet megcsúszott a Kossuth tér síkos kövezetén,. ő' is kórházba szállították. ? Nagyon ízletes a kecskeméti »RÁKÓCZI« ÉTTEREM 7.60-as menüje, kostolja meg: 127 A zongora ütemére kedvesen hajlonganpk a párok, majd a franeianégycs első, második, harmadik figuráját próbálgatják. A sor még nem mindig egyenes, de a lépésekkel már nincs semmi baj. Gj őrs ütemet diktálnak a billentyűk, fiatalos, vidám lüktetés uralja a kecskeméti Cifrapalota termét. A zongorázó ujjak elfáradtak, de a tíz pár, mintha csak most kezdené, frissek és táncolnálak egyfolytában, lei tudja, meddig. Most, hogy elhallgatott a zene, a kályha köré gyűlik a kupaktanàcÿ. Az egyik lány szőke, a másik barna, a fiúk sem egyformák, ki magas, ki valamivel alacsonyabb. De kettőben megegyeznek : —mind a húszán fiatalok és első báljukra ; készülődnek. A lányok : s Bányai Júlia Gimnázium diákjai, a fiúk a Katona József Gimnázium és a Közgazdasági Technikum iskolapadjainak gazdái. Mióta a nyitó táncra jelentkeztek, nincs olyan próba, hogy egy is hiányozna közülük. De: hallgassuk csak, miről folyik a vita? A lányok nagy izgalommal a ruhákról mesélnek. — Az enyúm már a fogason lóg. Nekem míg szalagot kellene venni a ruha derekára — szól bele egyikegyik. No ós a frizura ", annak tárgyalása nem akar vége szakadni. Mindenki szép akar lenni azon a báli estén. A fiúk inkább taktikai megbeszélést tartanak. — Te megcsonkítod a kört, — neked nem keli kilógni a sorból, az nem törvény — adják egymásnak a tanácsokat. Hisz. nagyrészt rajtuk múlik, hogy milyen szop és rendezett lesz a tánc. — Gyerekek, kezd intjük? — hangzik « teremben és szinte eg;> szempillantás alatt mái helyükön állnak a párok. Úgy szeretik f táncot, hogy még at izgalmas mesélésnél !■többre tartják. örömmel, izgalommal készülnek a nyitótáncosok az első bálra ~ készülődnek már az egész városban. A meghívók százait kérik a dolgozók és az érdeklődök nagy csoportja keresi fel naponta a városi tanács I. emelet 32-es szobáját. Ki meghívót kér, ki jegyet vált — ugyani» ott van a szombatot rendezendő nagyszabású városi bál bálirodája. Felejthetetlen, vi dim este lesz ez nemcsak az első bálázók nak, ae minden ked vés vendégnek.
