Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-09 / 34. szám
y T 5, P Tri w fl 4 \ At ■V',' Ob BAC3KIS KUN MEGYEI NÉPÚJSÁG XL ÉVFOLYAM, 3L SZÁM ,fV« SO fillér 1956. FEBR. 9. CSÜTÖRTÖK * Megkezdte munkáját az országgyűlés ilésszaka A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az alkotmány tizenkettedik paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlés ülésszakát szerdán délelőtt 11 órára összehívta. A szerdai ülésen megjelentek a párt és a kormány vezetői, . \pró Antal, Ács Lajos, Dobi István, Erdei Ferenc, Cerö Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Bata István, Piros László,-Egri Gyula és Végh Béla. Ott volt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Minisztertanácsnak i számos tagja. A diplomáciai páholyokban helyet foglaltak á budapesti diplomáciai képviseletek Vezetői és tagjai. Az üléel Rónai. Sándor, az ol” szággyűlés elnöke nyitotta meg. Bevezetőben megemlékezett a közelmúltban elhunyt Szálvai Mihály altábornagy, országgyűlési képviselőről. Az országgyűlés a megemlékezést felállva iaUgatta végig és Szalvai Mihály miékét jegyzőkönyvben örökí■ette meg. Rónai Sándor ezután hejelentette, hogy a Bács-Kis-vun megyei választókerületben Szalvai Mihály halálával megiresedett képviselői helyre az ülnöki Tanács Fekete Miklós I ísoronkövetkező pótképviselő:'! hívta be. Ezt követőleg' Darabos Iván, a j Népköztársaság Elnöki Tanácsa- I nak titkára számolt be az El-1 nöki Tanácsnak az országgyűlés j két ülésszaka között kifejtett te- i vékenységéről és ismertetett több törvényerejű rendeletet. | Ezután Hegedűs András elv- j társ, a Minisztertanács elnöke | emelkedett szólásra. I ílegedus András elvtársi beszéde Tisztelt országgyűlés.’ Képviselő elvtársak! A .Magyar Népköztársaság vortnánya kötelességének tartja hogy az országgyűlésnek beszámoljon az elmúlt időszakban kifejtett külpolitikai tevékenységéről. Az elmúlt esztendő a nemzetközi feszültség kiéleződésével kezdődött — folytatta Hegedűs .'Ivtárs. Az 1955-ös év kezdetén .■atifikálták a német milttariznus feltámasztására irányuló párizsi egyezményeket. Válaszként az agresszív jellegű Nyugateurópai Unió létrehozására és a párizsi szerződésekre, a Szovjetunió és vele együtt az európai békeszerető államok — Köztük Magyarország — megalkották a védelmi jellegű varsói szerződést. A hidegháború szószólói semmissé akarják tenni a genfi kormányfői értekezlet révén bekövetkezett enyhülést, melyet a népek szerte a világon örömmel üdvözöltek. Az imperialisták többek között wra törekszenek, hogy fenyegetések kíséretében meghirdetett katonai programjaikkal és a fegyverkezés fokozásával gazdasági és kulturális építésük lassítására kényszerítsék a békeszerető államokat. Külön megkell említenem azt ■* közös nyilatkozatot is, amelyet az amerikai elnök és a brit miniszterelnök washingtoni tárgyalásaikról közzé tettek, amely újabb támadást jelent a népi demokráciák ellen, de sérti azoknak. az afrikai és ázsiai országoknak függetlenségét is, amelyeknek kormányai — felismerve népeik érdekelt — nem csatlakoztak az imperialista katonai tömbökhöz. Meggyőződésünk, hogy egyes imperialista körök mesterkedése ellenére is megvan minden leheiósege annak, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésére és a biztonság megerősítésére Irányuló politika — amely a népek bekeakaratát fejezi ki. ■ — további eredményeket hozzon. A kormány külpolitikáját áz országgyűlés 1955. április 22-1 határozata alapján folytatta, amely politika legfőbb célkitűzéseként a magyar nép békés Építő munkájának, hazánk függetlenségének biztosítását jelölte meg. A magyar népi demokrácia fejlődése, országunk felemelkedése szempontjából legnagyobb jelentőséggel a Szovjetunióval és a szocialista tábor többi országával való politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink erősítése bír. A szocialista tábor , országai közötti egységnek az erősítését dolgozó népünk iránti legszentebb kötelességünknek tartjuk. A Szovjetunióval való testvéri kapcsolatok erősítésében nagy szerepet tulajdonítunk a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttsége magyarországi látogatásának, amely nagyszerű kifejezője volt a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan testvéri barátságának. Ugyancsak nagy jelentősége van annak, hogy a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése és a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése küldöttségének magyarországi látogatásai során közvetlen, személyi kapcsolatok jöttek létre törvényhozó testüieteink között és ezzel sokoldalú együttműködésünk újabb vonással gazdagodott. Látva a parlamenti küldöttségek látogatásának jelentőségét, javasoljuk, hogy az országgyűlés hívja meg magyarországi látogatásra a Lengyel Népköztársaság Nemzetgy ülésének és a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának küldöttségét. Ezután Hegedűs elvtárs méltatta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Budapesten decemberben megtartott ülésének, továbbá a Szovjetunió VI. ötéves tervének a jelentőségét. Majd így folytatta: Visszatekintve az 1955-ös esztendőre, úgy vélem, nyugodt lelkiismerettel közölhetem az országgyűléssel, hogy a kormány teljesítette feladatát. Egész külpolitikánkat a nemzetközi légkör megjavítására irányuló együttműködési készség jellemezte. A kormány számos kezdemenyezést tett annak érdekében, hogy más országokkal fennálló, még megoldatlan kérdések rendezését tárgyalások útján, a kölcsönös érdekek messzemenő figyelembevételével elősegítsük. Kezdeményező politikát folytatunk azért, hogy a környező országokkal való kapcsolataink megjavításával, népeink barátságának fejlesztésével előmozdítsuk Délkelet-Európa békéjének és biztonságának megszilárdulását. Kölcsönös erőfeszítések eredményeként megjavultak a ' magyar—jugoszláv kapcsolatok. A két ország között ismét normális személy- és teherforgalom bonyolódik le, magyar állampolgárok Jugoszláviába, jugoszláv állampolgárok Magyarországra látogatnak el. Megindult az árucsereiorgalom is. A magunk részéről erőnkhöz képest mindent megtettünk és a jövőben is megteszünk azért, hogy a még rendezetlen kérdések a kölcsönös érdekek figyelembevételével megoldódjanak. Szilárd meggyőződésünk, hogy megvan a lehetőség arra, hogy a gazdasági, a politikai é3 a kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésével a Magyar NépközLársaság ‘ás á JügOEziáV Szövetségi Népköztársaság között olyan helyzet alakuljon ki, amely teljes mértékben megfelel a két szomszédos, a szocializmus építésén munkálkodó ország viszonyának. Egész népünk számára nagy megnyugvást, építő munkánkhoz biztonságot nyújt, hogy hazánkat ma már minden oldalról olyan, velünk jószomszédi, baráti viszonyban álló országok veszik körül. mint a Szovjetunió, a szocializmust építő Csehszlovákia és Románia, valamint Jugoszlávia es a semleges Ausztria. Hegedűs elvtárs ezután foglalkozott a Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenységével. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben egyre nő azoknak az országoknak a száma, amelyeknek kormányai figyelembevcve népeik érdekeit, nem hajlandók részt venni támadó jellegű katonai tömörülésekben és nem engedik, hogy területükön az agresszorok katonai támaszpontokat létesítsenek. Kormányunk arra törekedett, hogy jóviszonyt teremtsen és elmélyítse a kapcsolatokat ezekkel az államokkal, így Indiával, Egyiptommal, Indonéziával, Szíriával, Szudánnal és más hozzájuk hasonló külpolitikát folytató országgal. Arra törekedtünk és törekszünk, hogy velük szoros gazdasági kapcsolatot építsünk ki és ennek keretében kiszélesítsük külkereskedelmi forgalmunkat. E célból az elmúlt év utolsó felében kormánydelegációt küldtünk Indiába, Egyiptomba és Burmába. Javasolta az országgyűlésnek, hogy hívja meg magyarországi látogatásra Törökország és Finnország parlamenti képviselőinek egy-egy csoportját, akik itt személyesen is meggyőződhetnek dolgozó népünk békés, alkotó munkájáról. Ezután Hegedűs elvtársi rátért j a Magyar Népköztársaság és az \ Egyesült Államok viszonyának , taglalására. Hangoztatta, hogy ez | a viszony sajnálatunkra távolról ' sem felel meg az országok között szokásos normális kapcsolatoknak. Hozzátette, hogy ez nem a magyar kormányon múlik. Az Amerikai Egyesült Államok kormányköreiben a közelmúltban is Ismételten elhangzottak olyan kijelentések, és megmutatkoztak olyan törekvések, amelyek nyilt beavatkozást jelentenek országunk belügyeibe. Erre mutatnak a vezető amerikai politikusok hírhedtté vált úgynevezett Karácsonyi üzenetei és az Egyesült j Államok kormányának február i 3-án kelt és a Magyar Külügy! minisztérium által — minősíthe- I teilen hangja és a magyar bel- I ügyekbe való beavatkozása miatt — visszaküldött jegyzéke is. Ebben a jegyzékben az Amerikai Egyesült Államok kormánya — megsértve országunk szuverenitását és megkísérelve azt, hogy beavatkozzék országunk belügyeibe, a nemzetközi joggyakorlat megcsúfolásával, büntetlenséget követelt a magyar bíróságok által idegen hatalom jaj vára történt kémkedés miatt tör- I vényeink alapján elítélt magyar ! állampolgároknak. Félreérthej tétlenül ki kell jelenteni: hazánkban örökre elmúlt az az idő, amikor imperialista I hatalmak ügynökei szabadon garázdálkodhattak. Ügy véljük, hogy egyetlen állam kormánya sem tűrheti el — bármilyen társadalmi rendszerű államról legyen is szó —, hogy idegen hatalmak kémei országában büntetlenül garázdálkodhassanak, ! Nem lehet szó nélkül elmenni I amellett sem, hogy amerikai iráj nyitás alatt álló szervezetek ! Nyugat-Európából — megsértve Ausztria függetlenségét és sem! legességét — nagy számmal bo- I csátanak hazánk légiterébe kü[ lönböző fajtájú és rendeltetésű léggömböket, amelyek akadályozzák a légi közlekedést, veszélyeztetik állampolgáraink biztonságát és amelyek már eddig is több súlyos szerencsétlenséget okoztak. Az utóbbi időben országunk területén ártalmatlanná tettünk több olyan léggömböt, amelyek amerikai egyesült államokbeli műszerekkel, rádió adó-vevő berendezéssel voltak felszerelve és amelyeket kétségtelenül azért bocsátottak hazánk légiterébe, hogy itt légifényképezést és ezzel katonai felderítést hajtsanak végre. A magyar kormány erről a helyről is tiltakozik az ellen, a hazánk függetlenségét sértő és biztonságát veszélyeztelő provokatív cselekmény ellen és a leghatározottabban követeli ezek beszüntetését. Mi az Egyesült Államokkal jó államközi kapcsolatok megteremtésére és népével őszinte barátságra törekszünk, de joggal elvárjuk és követeljük, hogy az Egyesült Államok kormánykörei is tiszteletben tartsák Magyarország függetlenségét és szuverenitását. Hegedűs elvtárs ezután a nemzetközi szervezetek munkájában és kongresszusain való részvételünkről beszélt. Majd méltatta külkereskedelmi forgalmunk növekedését. Az országgyűlés 1955. áprilisi ülésszaka óta eltelt időszak számunkra legfontosabb külpolitikai eseménye az, hogy hazánkat — a Szov jetunió javaslata alapján —I az Egyesült Nemzetek Szervezete, más országokkal együtt, felvette tagjai sorába. Az egész magyar közvélemény nagy örömmel és lelkesedéssel fogadta a régi és jogos kívánságának teljesítését. Engedjék meg, hogy itt, az országgyűlés előtt is köszönetét mondják a Szovjetunió kormányának azért, hogy békeszerető és kezdeményező politikájával kiharcolt;; Magyarország felvételét a ENSZ-be. A Magyar Népköztársaság a/ Egyesült Nemzetek Szervezetében minden erejét látbaveti a. egyetemes béke és biztonság megszilárdítása, a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletbentartása, a különböző társadalmi berendezésű államok békés egymás mellett élésének megvalósítása érdekében. Küldötteink tevékenységét mindenkor a magyar népnek, a béke megőrzése iránti őszinte vágys hatja át. A prágai tanácskozás elí#s*ptette, hogy a varsói szerződésben részvevő országok' — soraikat szorosabbra zárva. —• egységesen lépjenek fel az egyes nyugati agrès? szív körök hidegháborús tő rekvései ellen, és a nemzet közi feszültséget csökkent'' újabb és újabb javaslatok kai segítsék elő a nemzetközi helyzet égető kérdései nek rendezését. A varsói szerződés tagállama' mindenekelőtt kifejezésre juttatták azt a véleményüket, hogy a jó kapcsolatok megteremtése és az egyes országok közötti vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése jelentősen szilárdítaná a békét. Az elfogadott nyilatkozat hangsúlyozza: nagy jelentőségű lenne, ha egyfelől a varsói szerződés tagállamai, másrészről az északatlanti szerződé; tagállamai kötelezettséget vállalnának arra, hogy csak békés eszközökkel oldják meg a közöttük támadó vitákat és nézeteltéréseket. A magyar nép békéje és biztonsága szempontjából megfelelő és jó megoldásnak látjuk a Politikai Tanácskozó Bizottság nyilatkozatában foglalt azon javaslatot, hogy Európában hozzák létre a fegyverzet korlátozásának és ellenőrzésének különleges övezetét, amelyik magában foglalná Németország mindkét részét. Ilyen különleges övezet létrehozása, a fegyverzet korlátozása és ellenőrzése komoly előrehaladást jelentene a nemei kérdés békés, demokratikus úton való megoldásához és ezért ilyen értelmű megállapodás a német népnek és minden európai országnak egyaránt érdeke. A szocialista iábor vezető I ereje, a Szovjetunió követ; kezetes békepolilikájának újabb meggyőzőbb bizonyítéka Bulganyin elv társnál., * Szovjetunió Mi Hisztériáivá - ess elnökének Eisenhower ! hoz, az Amerikai Egyesüli Államok elnökéhez intézett legújabb levelei, j A levelekben foglalt javaslatok j elfogadása nagy jelentőségű len I ne nemcsak a Szovjetunió és a? I Amerikai Egyesült Államok vi! szonyának a megjavítása, bn: bob fa táv a g. oldalon) A Kiskunfélegyházi Gépgyárban 200 000 forintos költséggel új daraboló műhely épült.
