Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-04 / 30. szám

A Néouiság szakszervezeti rovata j A reszortbizottságok meg­beszélik a tennivalókat A Kecskeméti Kinizsi Kon­zervgyárban a szakszervezeti re­szortbizottságok, így a társada­lombiztosítási tanács, a munka­­védelmi bizottság, a tennelési bizottság, az újítási bizottság 5—11 tagú vezetősége jövő hé­ten szakmai megbeszélést tart. A szülési és temetkezési segélyekről 1956. január 1-től a szakszer­vezetek üzemi bizottságai helyett a szülési és temetkezési segély társadalombiztosítási szervek (kifizetőhelyek, alközpontok) utalják ki az elnökségi határo­zatban megállapított, felemelt összeggel. Az 1955. évről elma­radt házassági segélyeket az üzemi bizottságok útján a szak­­szervezetek központi vezetőségei folyósítják. A kereskedelmi és pénzügyi dolgozók évkönyve Nemrég jelent meg ez az igen érdekes kis évkönyv, mely bő tájékoztatást nyújt a keresKedel­­mi és pénzügyi dolgozók mun­kájáról. Hasznos tanácsokat, vi­tákat közöl. Képek és színes írá­sok mutatják meg, hogyan fej­lődött a testvéri népi demokrá­ciák kereskedelme. Útmutatást tartalmaz az évkönyv az újítások jelentőségéről, udvariasságról, stb. Az évkönyv iránt elég nagy az érdeklődés. A Solti Földműves­­szövetkezet 78 szervezett dolgo­zója közül 64-en vásárolták meg. Az Izsáki Földművesszövetkezet 92 szervezett dolgozója közül már 26-an olvasgatják és elismerés­sel nyilatkoznak, mert sok hasz­nos tapasztalatot tartalmaz, Ha az apa és az anya egy­aránt tagjai a szakszervezet­nek, jogosultak-e mindketten anyasági (szülési) segélyre? Az alapsegély és u felemelt se­gély közötti különbözeire jogo­sultak, melynek mértékét a szak­­szervezeti tagságban eltöltött idő és a befizetett tagdíj összege határozza meg. Az alap$egélyre azonban csak egyikük, éspedig az jogosult, akit ez a betegség­­biztosítási jogszabályok alapján megillet. Újításokról A Zöldség- Gyümölcsévtékesítő Szövetkezeti Központ szakszer­A Kinizsi Konzervgyár új pártvezetősége ülésének első napirendi pontjáról tegnapi számunkban írtunk. A pártiroda benépesült, A gyár tömegszervezeti vezetői fontos beosztásban lévő dolgo­zóit is meghívták a második na­pirend: a munkaversennyel kap­csolatos feladatok megtárgyalá­sára. Az ülés vezetőjének helyét ezúttal nem a párttitkár, Illés elvtársnő, hanem Rédai józsef­­né, a szervező titkár foglalta el, A meghívottak részvételére azért van szükség —■ mondotta —, hogy az 1956. évi verseny üzemrészenkénti megszervezésé­re javaslataikat figyelembe véve hozzon határozatokat a vezető­ség. Ezután felkérte Tóth elvtárs­nőt, az üzemi bizottság termelési felelősét, ismertesse, mit tettek az 1956. évi verseny beindítása érdekében. Tóth elvtársnő el­mondta, hogy termelési értekez­leteken tárgyalták meg a dolgo­zókkal a munkaversennyel kap­csolatos felhívást, de itt nem tettek lényeges javaslatokat, Österreicher elvtárs, a gyár igazgatója felszólalásában hang­súlyozta, hogy a vállalat vezető­sége által egy héttel ezelőtt ki­bocsátott versenyfelhívás mind­össze három ember munkája. Ez csak irányelveket adott. A felhí­vásnak csak akkor lesz értelme, ha a dolgozók között az meg­hallgatásra talál s kibővítik öt­leteikkel, javaslataikkal. Illés elvtársnő vélemé­nye szerint az üzemi bizottság tájékozatlan. A termelési érte­kezleteken igenis hangzottak el ésszerűsítési javaslatok.. Elmon­dotta, hogy a szárító üzemben részt vett egy ilyen értekezleten és itt a122 dolgozó közül öten lettek javaslatot, többek között javasolták, hogy ne ládákon, ha­nem stabil asztalokon törjék a fokhagymát, mert így sok drága ládát összetörnek. Ugyanakkor asztalon a munka is gyorsabbá Válik. Javaslatok hangzottak el a liszthulladék csökkentesére is. Még azt is kiszámították, meny­nyi liszthulladékot lehet rendes lisztként összegyűjteni. Ezekhez hasonló javaslatok hangzottak el a többi üzentekben is. Az üze­mi bizottságnak, s a műszakveze­tőknek fel kell karolni a dolgo­zók minden ésszerűsítését. Csak­vezeti bizottsága szervező mun­kájával hozzájárult, hogy a vál­lalat az újítási versenyben ta­valy első helyezést ért el. Az újítókedv a múlt év harmadik negyedévében sem csökkent. Hu­­szonketten nyújtották be újítási javaslatukat, melyből 15-öt el­fogadtak és 15-öt alkalmaztak is. Alkalmazott újítások 146 640 fo­rinttal tették olcsóbbá a felvá­sárlást, Az 50 százalékos vasúti kedvezmény csak a munkaviszonyban álló szakszervezeti tagokat illeti meg és csak a fizetett szabadság idő­tartamára. A nyugdíjasok tehát ilyen kedvezményben nem része­sülhetnek. Munkavédelmi ankét A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete Kecs­keméten az SZMT székházában, (Rákóczi út 1.), február 7-én az állami gazdaságok igazgatói, va­lamint biztonsági megbízottai és az üzemi bizottságok társadalmi, munkavédelmi felügyelői részé­re munkavédelmi ankétot tart. A szakszervezeti tagság alap­ján járó segélykiilönbözetek- I kel kapcsolatos panaszokkal az üzemi bizottság, ha pedig a vállalatnál ilyen nem működne, az illetékes szakszervezeti terü­leti bizottság foglalkozik. Az alapsegéllyel kapcsolatos pana­szokkal változatlanul az SZTK szerveihez kell fordulni. A MEDOSZ megyebizoltság közleménye A MEDOSZ megyei bizottsá­ga a Garai Állami Gazdaság kultúrotthon-igazgatóját munká­jáért dicséretben részesíti. — Ugyanakkor figyelmezteti a Ba­jai Állami Gazdaság kultúr­otthon-igazgatóját, mert az igaz­gatók részére megtartott megbe­szélésen, valamint a megye­­bizottsági ülésen nern jelent meg, I •— Az Országos Műszaki Könyvtár rendezésében tartott 4 hónapos műszaki könyvtáros tanfolyam múlt év decemberé­ben lezárult. A vizsgákat január 30-tól február 32-ig tartják. Elő­reláthatólag mintegy 150 műsza­ki könyvtáros tesz majd szak­vizsgát. is így tud előbbre jutni sg. üzem a termelésben, viszont ha ezt elhanyagolják, az újítóknak is elmegy a kedvük, hogy további ésszerűsítéseken dolgozzanak. Szilágyi elvtárs elmond­ta, hogy a fiatalok eddig sok lelkes versenyfelajánlást tettek. Ehhez azonban nem sok köze van a DISZ-szervezetnek. Ezért tf verseny politikailag megalapo­zatlan, aminek az eredménye sok esetben az, hogy nem a mi­nőséget tartják szem előtt, ha­nem a mennyiséget. Gál Béla elvtárs a versenyt gátló körül­ményként említette meg, hogy többször megígérték már; a ju­talmakat közszemlére teszik ki, ez azonban egyszer sem történt meg. így a jutalmak nem lelke­sítik. a dolgozókat. Ezután a vita egyre élén­­kebb lett. Egyes elvtársak több­ször is felszólaltak. Österreicher elvtárs például kifogásolta, hogy az üzemi bizottság még nem tud számot adni konkrét válla­lásokról. Pedig erre igen nagy szükség volna. Rákosi elvtárs a SZOT teljes ülésén elmondott felszólalásában például megem­lítette, hogy egy indiai új gyár 20 munkaóra alatt készít el egy varrógépet, az RM Művek pe­dig 47 ója alatt. Nyilvánvaló, hogy az önköltségben igen nagy az eltérés. A ml üzemünk Is ter­mel exportra, nekünk is vannak tennivalóink az önköltségcsök­kentés érdekében. Csökkenteni keli az üvegek töréséi. Előfor­dult, hogy nem vettek át export­­készítményt, mert minősége nem felelt meg. Ez gondatlanságból adódott, ami ellen szintén ke­ményen fel kell vennünk a har­cot. Ezért minden javaslatot, melyet a dolgozók tesznek a se­lejt, s az önköltség csökkentése érdekében, fel kell karolnunk* Ez a kötelessége mind az üzemi bizottságnak, mind a műszaki vezetőknek. A vita befejezése és ur­nák összefoglalása után a veze­tőség a következő határozatot hozta. A pártszervezet és az üzemi bizottság feladata lesz gondoskodni a verseny agitáció­­járól. Mindhárom termelő üzem­részben gondoskodjanak a párt­csoportok, hogy a kommunisták példásan járjanak az élen a ver­senyvállalásban. Az előkészítő pártcsoport értekezletek megtar­tásáért a vezetőség három tagja felelős. Az üzemi bizottság há­rom napon belül köteles felül­vizsgálni, hogy milyen, javasla-. tok hangoztak el a termelési ér­tekezleteken. Gondoskodjon ar­ról, hogy az ésszerűsítéseket a legrövidebb időn belül bevezes­sék. Igen helyes az új párt vezető­ség munkájában az, hogy a na­pirendi pontot mindig az az elv­társ terjeszti elő, akinek feladati köréhez tartozik. Ennél a napi­rendnél Rédai társnő, aki legjobban ismén a tömegszer­vezetek és műszaki vezetők mun­káját, eredményesen tudta ve­zetni az ülést. Az is helyes volt, hogy vezetőségi ülésen beszá­moltatták az üzemi bizottságot és a feladatok megbeszélésébe bevonták a műszaki vezetőket is* Így a rounkaverseny-szervezéssel kapcsolatos tennivalókat a párt­vezetőség közvetlenül értésére tudta adni azoknak, akiknek eb­ben a legnagyobb feladataik lesz­nek. Hogyan működik a Keceli Könyvtár? Az elmúlt napokban Kece- J len voltam és többek kö­zött meglátogattam a községi könyvtárat is. Amikor beléptem a könyvtár első helyiségébe, na­gyon meglepődtem, ugyanis nem úgy nézett ki, mint egy könyv­tár, 25—30 szorgalmasan dolgozó fiatalasszonyt és leányt találtam ott, akik a szabás-varrás és hím­­zési szakkör hallgatói. A másik helyiségben, ahol már valóban könyvtár volt, sok fiatal leány és fiú qlvasta a különböző köny­veket. Y' ető Györgynével, a könyv­tárossal beszélgettem a könyvtár munkájáról, eddigi eredményeiről. Többek között: elmondta, hogy 1954-ben az ol­vasók száma 1238 volt és 1955- ben pedig már 1574. A kölcsön­zések száma 1954-ben 30 454, 1955-ben pedig 37 523. Ez való­ban szép te’jesítmény. Amikor megkérdeztem, hogyan érte eí ezt az eredményt, a következő­ket válaszolta: Az eredmény el­éréséhez hozzásegített nagyrész­ben a Keceli Községi Tanács, ►: aki most is 2000 forinttal járult j hozzá a könyvtár fejlesztéséhez* ! Társadalmi gyűjtésből 200 darab j könyvet vásároltunk. Termesze- Jtesen nagy segítség az is, hogy községben 4 fiókkönyvtár mű­­jködik, amelyhez még kettőt sze­­jretnénk beindítani. Segített az IMNDSZ is. Rendezvényeinek be- I vételeiből többször adott át ki jsebb, nagyobb összeget könyv - » vásárlás céljára. Természetesen fa sok segítségből sok könyvei } tudtam vásárolni, I I . nőmmel hallgattam végig.. ? ~ amit Vető elvtársnő mon­ídotl és azzal búcsúztam el a ke­­jeeli könyvtártól, hogy a közel- J jövőben még jobb, még szebb ! eredményeket érjenek cl. Továb­­! bá azt is szeretném, hogy necsak |a megye területén legyen a leg­­j jobb könyvtár, hanem országos i viszonylatban is az .élenjáró s könyvtárak közé tartozzon. Eh­­’ hez kívánok további. sok sikert, í Keltái Iván, népművelési előadó t Befejezte f téli gépjavítást tervét y Császár töltést í Vilarni Gazdaság ? Még múlt év december végén ja Kosszúhegyi Állami Gazdaság jmegindította az állami gazdasá- ' jgok között a téli gépjavítási ver­­jsenyt. Az új esztendő első mun­­tkanapján ehhez a versenyhez ? csatlakoztak a Császártöltési Ál­­jlami Gazdasig dolgozói is. An- Jnak idején vállalták többek kö- I zott, hogy a téli gépjavítást feb­­jruár 28 helyett február lC-re ] befejezik. Ezt a lerövidített ha­­ji.áridőt is túlszárnyalták. Táv­­jirati jelentésük szerint a mun­­* kákát fssnuár 30-án befelezték: Pontos, akkurdíos ember va­gyok. Szeretem a rendet min­denben és mindenütt. De anná'• furcsább teremtés a feleségem’. Egészen ellenkező természete van. Sehogy sem tud hozzáido­­'uiulni a szokásaimhoz. Lám ma ts mi történt? Ahogy készülődöm reggel, odaszólok neki: — Te, Nágya, becsomagoltad a reggelimet? —- Minek csomagoltam volna — azt mondja, van még időd bőven. Szépen, nyugodtan meg­eszed itthon. Majd szétrobbantam a méreg­től, de türtőztettem magamat és mint máskor, most is nyugodtan feleltem:, — Azt hiszem, Nagyocska, na­gyon jól tudod, hogy csakis ün­nepnapokon reggelizem itthon, akkor is immel-ámmal! Bármi furcsa is, a dolog való­ban így van. Amint meglátom a szobám ajtaján a feliratot, hogy »Újítási javaslatok instruktora« és az asztalomon a sürgős ügyek szépen kötegezett aktacsomóit, valahogy, szinte akaratlanul a vajaskenyér után nyúlok. Egyéb­iránt az evéssel soha nem szok­tam sietni és soha sem hagyom abba, amíg be nem fejeztem. Ma is minden úgy történt, ahogy általában történni szo­kott. Mikor kezdetét vette a munkanap, már ott ültem az íróasztalomnál, s reggeliztem. Minden ment a maga rend­jén, ha csak azt a két látogatót nem számítom, akik érdeklődni akarrak a fél évvel ezelőtt be­adott újítási javaslatuk sorsa felől. Ihatván azonban, hog’i a; szám éppen tele van, s hogy ezen oknál fogva semmiféle kér­désre választ adni nem tudok, Dolgos Döme munkanapja Irt»; M. LEVIÏYIX kénytelenek voltak otthagyni, azzal a fenyegetéssel, hogy majd később visszatérnek. Lehetséges is, hogy valóban benéztek a későbbiek során, de újabb találkozásra nem került sor, mivel a reggelim befejezté­vel elmentem az űzetni pártbi­zottságra a tagsági dijam befi­zetése végett. Innen eltávozván —■ mintegy két óra múlva — eszembe jutott, hogy tegnap nem volt' időm megburotválkozni. Hogy a drága időt ne fecsérel­jem, be sem kukkantottam a szobámba, egyenesen a borbély­hoz siettem. Ahogy a folyosón végigsza­ladtam, már messziről észrevet­tem, hogy egy csoport munkás az ajtóm előtt várakozik, ■mivel azonban rendszerető, akkurátus ember vagyok, nem tartoltam illő dolognak, hogy az üzem legjobb dolgozói — az újítók — előtt borotválatlanul jelenjek meg. Mert akárhogy is vesszük, gyakori eset, hogy az üzemben uralkodó rendről, ' egyik, vagy másik funkcionárius külső álla­potából következtetnek az embe­rek. S ugyan milyen rendről le­hetne szó, ha egyszer a szakmai vezetőség egyik képviselője bo­rostás arccal mutatkozik? A borotválkozás azonban nem olyan egyszerű dolog. Beléptem három borbélyüzletbe is, de mindenütt sokan várakoztak már. De mit volt mit (ennem, kivártam a soromat és végre be­ültem- a karszékbe. »Na, gondoltai',! mosL már minden a rendjére tér: a nyí­rás Í3 borotválás negyven per­cig ha megtart s még ha mm is Uapkolódom, jó másfél őre múlva hozzáfoghatok a hívatálot ügyek intézéséhez.« De alig, hogy így végiggon­doltam a dolgot, mi történt? A borbély egy kfs csomagot hú:, elő az asztalfiókból, kibontja, t ahelyett, hogy a nyíráshoz fog na, nekilát majszolni a vajaske­nyerét. Képzelhetik, milyen düh­be gurultam! Hát látott már ilyet a világ! Mintha otthon nem ért volna rá bekapni azt a kis kenyeret! No, de végre befejezte a fala­tozást a borbély és hozzálátott a nyíráshoz. Mikor azonban a borotválásra került a sor, új kellemetlenség állt' elő. A borbély annak rendje ás ■módja szerint beszappanozott, aztán fogta magát, elment. Ott ültem magamban és várakoz­tam vagy húsz percet. Később aztán kiderült, hogy a közeli telefonfülkébe ment, hogy felhívja a menyasszonyát. És persze sokáig tartott, inig rá tudta beszélni, hogy menjen el vele a futballmérkőzésre. Hát kérdem én, miféle dolgo­zó az ilyen? Milyen jogon be­szélget a menyasszonyával, ami­kor a vendég beszappanozott arccal várakozik? Munkában az új vezetőség Jó kis rend-, mondhatom! A borotválás befejeztével hi vaftam az üzletvezetőt és bot ,'ányt csaptam. Jól odamondogattam nekik, túlzsúfolt munkanap csak úg\ szóbakerült, a-kár a munkafegye lem minősíthetetlen megsértése t Az üzletvezetővel folytatót eszmecsere és észrevételeim rög : zítése a panaszkönyvbe — mint egy másfélórát veit igénybe Mert nem vagyok és akármilye', ember, valamiféle nyárspolgár ; ha egyszer látom, hogy va lam ; nincs rendjén, nem sajnálom a: . időt, meg a fáradtságot és vé . gère járok. Négy óra felé járt az idő, ami kor visszatértem az ’üzembe ! Rögtön dologhoz akartam látni , de a borbélyüzletben történt dói gok annyira megviselték az ide geimet, hogy fél óra is beletel ' lett, míg munkaképesnek érez 1 tenx magam. Mikor aztán éppé: felkészültem, hogy beszéljek a , ésszerűsítési javaslatok benyúj : tóival, sürgősen hivatta!: a üzem igazgatójához. — Arról van szó, kérem — , szólt az igazgató, — hogy a hol ; napi naptól kezdve átveszi < kártyabélyegzést ellenőrző tiszt viselő munkakörét. • — Hogy-hogy, ném értem . miért? — kérdeztem meglepet■ . fen. — Hát csak azért, mert t munkások újításait a süllyesztő­be rakja és a- munkafegyelme kutyába sem veszi. ...Hát így történt. A. követ, kezű nap reggelén elsőizben reg­geliztem otthon. Mi tagadás — egyáltalán mm volt étváavam.

Next

/
Thumbnails
Contents