Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-28 / 50. szám

Befejeződött az SZ&P XX. kongresszusa Az SZÍÍP XX. kongresszusának határoznia új pártprogram elkészítéséről (Egyhangúlag elfogadták 1956. február 25-én) Az SZKP XX. kongresszusa megbízza a köz­ponti bizottságot: készítse el a Szovjetunió Kom­munista Pártja programjának tervezetét, kiin­dulva a marxista—leninista elmélet alaptételei­ből, amely elmélet pártunk történelmi tapasztala­tai, a szocialista országok testvérpárjainak ta­pasztalatai, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom tapasztalatai és vívmányai alapján alkotott szellemben tovább fejlődik, to­vábbá figyelembevéve a Szovjetunió kommunista építésére, gazdasági és kulturális fejlesztésére irá­nyuló, elkészítés alatt álló perspektivikus tervet. A kongresszus megbízza a központi bizottsá­got. hogy a párt programtervezetét még idejeko­rán tegye közzé az SZKP XXI. kongresszusa előtt, hogy széleskörű megvitatásra lehessen bocsátani. Megválasztották a Szovjetunió Kommuuista Pártja Központi Bizottságának tagjait Ai gfftP XX. kongresszusának utolsó nap­ján, febnUjr 25-én megválasztották a 133 tagból álló központi bizottságot. A központi bizottság* tagjai közé » szovjet állam és társadalmi élet legkiválóbbjait választották meg, közöttük: N. Sz. Hruscsov, N. A. Bulganyin, K. J. Vorosilov, V. M. Molotov, L. M. Kaganovics, A. I. Mikojan, G. M. Malenkov elvtársakat. Ugyanakkor megválasztották a központi bi­zottság 122 póttagját, valamint az SZKP Köz­ponti Revíziós Bizottságának tagjait. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa február 25-én befejezte munkáját A záróülésen a kongresszus egyhangúlag el­fogadta a Szovjetunió népgazdaságának fejlesz­tését célzó 1956—1960. évi hatodik ötéves terv­­irányelveit. A kongresszus meghallgatta J. I. Gromov elvtársnak, a szavazatszámláló bizottság elnöké­nek közlését a központi pártszervek megválasz­tásának eredményéről. A küldöttek hosszantartó tapssal fogadták a központi pártszervek egyhangú megválasztásáról szóló közlést, N. Sz. Hruscsov elvtárs az elnökség nevében határozati javaslatot terjesztett a kongresszus elé a párt új programjának kidolgozásáról. A kon­gresszus egyhangúlag határozattá emelte a ja­vaslatot. Az ülésen elnöklő Hruscsov elvtárs közölte, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kon­gresszusa napirendjének végére értek, és bere­­keszlette a kongresszust. A kongresszus küldöttei felemelkedtek helyükről és hatalmas lelkesedéssel elénekelték a párt himnuszát, az Internacionálét. Az ülésteremben viharos éljenzés tört ki, felkiál­tások hangzottak.: »Éljen a Szovjetunió Kommu­nista Pártja!«, Éljen a lenini központi bizottság!«, »Éljen a leninizmus!«, A szovjet sajtó közli a Szovjetunió hatodik ötéves népgazda­ság-fejlesztési tervének irányelveit MOSZKVA (MTI) A február 26-i szovjet központi lapok — a Pravda, az Izvesztyija, a Trud és a Krasznaja Zvjezda — teljes terjedelmében közölték a Szov­jetunió hatodik ötéves népgazda­ságfejlesztési tervének az SZKP XX. kongresszusa által némi módosítással elfogadta irányel­­veitj Kiváló szovjet művészek jönnek hazánkba a magyar—szovjet barátság hónapján ' Az idei barátsági hónap alkal­mából is neves szovjet művé­szek látogatnak el hazánkba. A Szovjetunió kulturális ügyek minisztériumának előzetes érte­sítése szerint az 1956. évi ma­gyar—szovjet barátság hónapján a következő szovjet művészek érkeznek hazánkba: Szvjatoszlav Rihter, Sztálin-díjas zongoramű­vész, az OSZSZSZK népművé­sze, Kirill Kondrasin, Sztálin­­díjas, az OSZSZSZK érdemes művésze, a Szovjetunió Állami Akadémiai nagy színházának karmestere, Alekszandr Og­­nyivcov, a Szovjetunió Állami Akadémiai nagy színházának Sztálin-díjas szólóénekese, Marija Pliszeckaja, a Szovjetunió Álla­mi Akadémiai nagy színházának szólótáncosa, az OSZSZSZK ér­demes művésze, Marisz Liepa, a Lett SZSZK opera- és balett­színházának szólótáncosa, Naum Valter zongoraművész, a moszk­vai rádió szólistája, valamint a Moldvai Szocialista Szovjet Köz­társaság népi táncegyüttese. — (MTI) Ellenzéki letl a Szakad Demokrata Párt BONN (TASZSZ) Mint már közöltük, Adenauer pártja, a Ke­resztény Demokrata Unió veze­tősége elhatározta, hogy a Sza­bad Demokrata Pártot kizárja a kormánykoalícióból, mert a párt bírálta a nyugatnémet kormány bel- és külpolitikáját. A Szabad Demokrata Párt ve­zetősége Stuttgartban szomba­ton ülést tartott, Mint a »Welt« című lap beszámol, az ülés úgy döntött: a párt a »konzervatív ellenzék« álláspontjára tér át. A Szabad Demokrata Párt ve­zetőségi ülésének végeztével ki­adott közlemény hangsúlyozza: »a kancellár és pártja nyilatko­zata után (a Szabad Demokrata Párttal folytatott koalíció szaka­dásáról van szó — a szerk.) a ve­zetőséget azon tény elé állítot­ták, hogy a bonni koalíció hét éves fennállása után a koalíciós vezetés módszereinek eredmé­­nyeképen csődbe jutott«. HÍREK — Fogadóóra. Halanda István, a 6-os számú megyei választó­­kerület tanácstagja február hó 29-én délután 5 és 7 óra között fogadóórát tart Kecskeméten a beisőballószögi általános isko­lában. — Befejezték Baján a szűrő­vizsgálatot. Másfél hónap alatt a vizsgálatra kötelezettek 95,4 százalékát röntgenezték meg. A röntgenautó Kiskunhalason foly­tatja a szűrővizsgálatot. — Kelebián a külterületi la­kosság kérésére a múlt év végén vegyesboltot létesítettek. Ezzel a tanyai lakosság régi kívánsága teljesült. — A bajai járásban február 29-ig kibővített tanácsüléseken megtárgyalják a 3 százalékos terméshozam növeléséről készí­tett intézkedési terveket. A ta­nácsülésekre a termelőszövetke­zeti tagokat és az egyénileg dol­gozó parasztokat is meghívják. (Deák József) — A kunbajai községi párt­bizottság a népnevelőkkel ismer­tette az elmúlt év eredményeit és a megyei párt-végrehajtóbi­zottság és a megyei tanács vég­rehajtó bizottság együttes hatá­rozatát a mezőgazdasági termés­hozam 3 százalékos emeléséről.-' Ez alkalommal a jól működő népnevelők között könyvjutal­mat osztott ki. Szilágyi Sándor-' nét a könyvjutalmon kívül az a megtiszteltetés is érte, hogy részt vehetett az Országházban a földművesszövetkezeti mozga­lom fennállásának 10. évforduló­ja alkalmával rendezett ünnep­ségen. Könyvjutalmat kapott: még Bezzeg Istvánné, László Jó­­zsefné és Milla Józsefné is. — A kiskunhalasi városi ta­nácsnál is szorgos munka folyik a községpolitikai terv elkészíté­sére. Az ipari állandó bizottság javaslatára iparitanuló iskola lé­tesítését is tervbe vették. — Ordason nagy volt az ér­deklődés a tbc-s megbetegedés' felismeréséről és az ellene való védekezésről szóló előadások iránt. Az egészségügyi előadást» filmvetítéssel egybekötve tartot­ták külön a tanulók és külön a felnőttek részére. A kis község csaknem minden lakosa meghall-­­gáttá az egészségügyi előadást. —< (özv. Takács Ferencnél A tárgyalóteremből A városföldi „varázsló44 a bíróság előtt A kecskeméti tanyavilágban azt tartja a közmondás: ritka juhász babona nélkül. Ügyiátszik ezt a köz­mondást váltotta pénzre Farkas Má­ria, aki folytatólagosan elkövetett csalás bűutette miatt került a bíró­ság elé, ahol azonban nem Luca­­székre ültették, hanem a vádlottak padjára, hiszen csak az egyik hiszé­keny embertől 15 000 forintot csalt ki. De hadd peregjenek a tárgyalás eredményei. Farkas Mária — a városföldi „va­rázsló“ —• tizedszer ül a vádlottak padján. Szemfényvesztő üzelmei miatt többször büntették. A vádlott min­dig olyan áldozatokat választott ki, akik alkalmasak a befolyásolásra, itt van például Szilvási Sándor, az állami gazdaság juhásza, akinek a bizalmába került és rábeszélte, hogy jósoltasson. A jóslás eredményeként közölte, hogy ,.meg van rontva“. A juhász emberekkel nem igen érint­kezett, úgyhogy elhitte a »Jóslást“. A szemfényvesztő asszony azzal vi­gasztalta a juhászt, hogy „tudomá­nyával" megtörheti a rontást. Bűvészmutatványokat csinált. Egy cérnadarabot három darabra elvá­gott, majd egyben felmutatta. Pénzt kért, hogy a „rontás elmúljon“. Az ámító asszony több ízben jelent meg a juhásznál, mindig bűvészke­dett, hogy újabb pénzt csaljon ki az embertől. Egy alkalommal a juhász szeme láttára „emberfejet varázsolt tojásba4*, máskor csontszilánkokat. Mikor látta, hogy különböző ámítá­saival már nem tud több pénzt a hi­székeny7 juhásztól kicsalni, közölte, hogy menyasszonyára szállt a baj. Hajlandó volt, hogy ott is megtörje a rontást. Persze drága pénzért. Farkas Máriát jól ismerték Város­földön. Több helyen bűvészkedett. Mindenütt pénzt csalt ki a babonás emberektől. Hajnal Imróéknél azt a mutatványt végezte, hogy a férfival lyukat vájatott a szoba földjében és onnét ugyanazt szedte elő, mint a törött tojásból. Majd az asztalra helyezett vizes pohárban a vizet — anélkül, hogy hozzányúlt volna — pirosra változtatta. így csalt ki lisz­tet, sonkát, tojást, ruhát Hajnaléit« tól. Ráfogta, hogy nemcsak a csa-^ Iád feje, Hajnal Imre van megront­va, hanem a felesége is. Hajnalnef a „fejedelem asszony“ fogja elvinni, ha egyszer a férje éjjeli szolgálatot teljesít. Itt kihasználta az asszony vallásos hiszékenységét. Persze ez mind pénzbe került a családnak. Babonáskodott még Bíró Margittal és. Ennek kihasználta meghasonlott lelkiállapotát. Varga Kálmán 52 éves kunszállási földműves is kíváncsi volt a ráolvasó asszony „jövendölésére“. Lakásán is elvégezte Farkas Mária a jól megtanult bűvészmutatványait. Még varázsszavakat is mormogott. Pe rsze ez a „ceremónia“ többe ke­rült, mint az egyszerű mormogás nélküli szemfényvesztés. Varga pénz­tárcája és éléskamrája bánta meg gazdája hiszékenységét, kíváncsisá­gát. Trójái Józsefné és Fekete Jó­zsefné Is bekerült a „bűvészkörbe“, vagyis azok közé, akik meg vannak rontva. A tárgyaláson kihallgatott I-’ekete Józsefné hangoztatta, úgy ér­zi, még most is rontás alatt áll. így peregtek sorra a vádlott bűn­cselekményei, szemfényvesztő tizei­méi, amelyekkel a városföldi hiszé­keny embereknek mintegy 20 000 fo­rint kárt okozott. A dolgozó kisem­berek egész sorát károsította meg és befolyásával figyelmüket elvonta ä termelőmunkától. A babonás embe­rek hiszékenysége, tudatlanság« mintegy talajt nyújtott Farkas Mária ámító tizeiméihez. A legtöbb esethez» ügyesen kihasználta áldozatainak lelkiállapotát. Másoknak vallásos meg­győződésével élt vissza. De nem ve­tette meg az árdrágító üzérke­dést sem. A bíróság mint visszaeső bűnöst három évi és 6 havi börtön­büntetésre Ítélte. A rács mögött lesa bőven ideje, hogy „megtörje azt » varázslatot44, amiért börtönbe kerüli* A városföldi dolgozók pedig megsza­badultak a kóklereskedő asszon? ráolvasástól, szemfényvesztő csalá­saitól. <3. ^paoloa 1956. február 27-én-20 eszten­deje, hogy meghalt Ivan Petro­­vics Pavlov, akinek nevéhez egész korszak fűződik a termé­szettudományban. Pavlov 1849 szeptember 26-án született Rjazanyban. Gyermek­korát és ifjúságát az Oka folyó menti csendes térségeken,. az ősi Rjazanyi Kreml falai tövében töltötte. Apja egy szegény vá­rosi parókia lelkésze volt. Pav­lov már gyermekkorában von­zódott a fizikai munkához és a könyvekhez. Amikor apja be­adta őt a papi szemináriumba, Pavlov mohón folytatta a köny­vek olvasását. Olykor olyan könyveket olvasott, amelyek Igen távol voltak mindattól, amire a szemináriumban tanítot­ták. Az ifjú szeminarista éjsza­kánként Csernisevszkij, Pizser­­jev, Szecsenov könyveit olvasta, befolyásuk alatt elhatározta, ihogy otthagyja a szemináriumot /és szülei tiltakozása ellenére be­iratkozik e pétervári egyetem­ire. így tifhát az élenjáró orosz filozófia, a tudományos gondolat határozta meg Pavlov jövőjét, laki elhatározta, hogy egész éle­dtét a tudománynak szenteli. 1370-ben Ivan Pavlov a peter­­burgi egyetem természettudomá­nyi fakultásának hallgatója lett. jtS75-ben kiváló eredménnyel el­végezte az egyetemet és beirat­kozott az orvostani és sebészeti akadémiára. Itt azon munkál­kodott, hogy a fiziológiai tudo­mányt összekapcsolja a gyógyá­szati gyakorlattal, az orvostudo­mány problémáival. Négy esz­tendő múlván kiváló eredmény­nyel elvégezte az akadémiát és a hírneves orosz belgyógyász, Sz. P. Botkin klinikája mellett működő kísérleti fiziológiai la­boratórium vezetője lett. Botkin klinikáján Pavlov el­készíti disszertációját a szívmű­ködést szabályozó idegekről és jelentős eredményeket ér el a vérkeringés fiziológiájának ta­nulmányozásában. 1883-ban ra­gyogóan megvédi doktori disz­­szertációját. 1890-ben az orvos­tani és sebészeti akadémia pro­fesszorává választják, a követ­kező évben pedig az újjászerve­zett kísérleti gyógyászati inté­zet fiziológiai osztályának veze­tője lesz. Pavlov hamarosan visszatér az emésztési szervek fiziológiájának tanulmányozásához, amelyet már az egyetemen megkezdett. A fia­tal tudós ezen a téren is kiemel­kedő sikereket ér el. Felfedezi az emésztési mirigyek tevékeny­ségének törvényeit, amely ma is helyet kap a világ összes brvo­­sainak és fiziológusainak »fegy­vertárában«. Az emésztés fjzio­­lógiája terén végzett kutatásai­ról »Felolvasások a fő emésztési mirigyek működéséről« című is­mert munkájában számolt be. Pavlov kimutatta az idegrend­szer vezető szerepét az egész emésztési folyamat működésé­nek szabályozásában. E kiemel­kedő tudományos munkájáért 1904-ben elnyerte a nemzetközi Nobel-díjat. Az Oroszországi Tu­dományos Akadémia, valamint több más ország tudományos akadémiájának és intézményé­nek tagjává választották. A szovjet hatalom megterem­tése után Pavlov újult erővel lá­tott neki az állatok és emberek magasabb idegtevékenységének tanulmányozásához. A szovjet kormány minden feltételt bizto­sított Pavlov és munkatársai tu­dományos kutatásaihoz. Uj fizio­lógiai intézetet szerveztek, mely­nek élcre Pavlovot nevezték ki. A Leningrad melletti Koltusi (ma Pavlovo) faluban a maga nemében egyedülálló speciális tudományos telepet létesítettek. Létrehozták a feltételes reflexek kutatásával foglalkozó különle­ges laboratóriumot. Ezzel meg­valósult Pavlov régi álma, hogy szerves kapcsolatot teremt az elmélet és a gyakorlat között: intézete mellett két klinika lé­tesült az ideg- és elmemegbete­gedések vizsgálatára és kutatá­sára. Pavlov, aki a cári rendszerben mindig azon töprengett, hogyan teremtse elő a tudományos mun­kához szükséges anyagi eszközö­ket, a szovjet hatalom éveiben erről a kérdésről így nyilatko­zott: »mi, a tudományos intéze­tek vezetői — mondotta 1935- ben a Kremlben rendezett foga­dáson — állandóan amiatt aggó­dunk, vajon igazolni tudjuk-e, hogy nem voltak hiábavalóak azok a juttatások, amelyeket az államtól kaptunk.« Pavlov, a kiemelkedő teore­tikus és gondolkozó, mindig úgy tekintette a tudományt, mint a betegségek elleni harc hatalmas eszközét. Ez volt a jelszava: »a tudomány nem tudományért, ha­nem az életért van«. Ivan Petrovics Pavlov életé­nek 87. esztendejében hunyt el. Pavlov nincs többé, de fennma­radtak tudományos gondolatai s élnek tanítványai, akik tovább fejlesztik és folytatják alkotó munkáját Belföldi Hírek Az Országos Mezőgazdasági : Könyvtár és a Micsurin Agrár­­: tudományi Egyesület a magyar 11 —szovjet mezőgazdasági hét al­kalmából az egyesület helyisé­geiben könyv- és folyóiratkiállí­­: ; iást rendezett. A kiállítást hét­­: főn délelőtt Soós Gábor föld­művelésügyi miniszterhelyettes : nyitotta meg. • Hétfőn reggel nyílt meg aa építőipari tanulóintézetek igaz­gatóinak negyedik országos ér­­: : tekezlete. A tanácskozást Pécsi János, a DISZ Központi Vezetőségének : tagja, az MTH elnöke nyitotta i ; meg. Czérna László, az MTH : : építőipari osztályának vezetője : számolt be az építőipari intéze- I : tek 1955—56-os tantervének : eredményeiről. A beszámoló kiemelte a leg« : jobb intézeteket, többek között : a 102 számú ózdi, a Miniszter­­; tanács és a DISZ KV vándor­­: zászlajával kitüntetett tanulóin­­: tézetet, a 314-es tatabányai, az J 506-os pécsi, a 207-es, 34-es szá- I mű budapesti és a 401-es számú ijjgőn építőipari tagozatokat

Next

/
Thumbnails
Contents