Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-25 / 48. szám

VUAG PROLETÁRT Ai EGYESÜLJETEK ! NÉPÚJSÁG U MDP BACS-KISKUM MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 48, SZÁM Ara SO fillér 195C. FEBR. 25. SZOMBAT „Pártánk tevékenységének legtöbb törvénye a nép jólétéről való tárad hatatlan gondoskodás. A* országunkban megváló* suló hatalmas gazdasági és kulturális épí­tési tervek célja az, hogy szakadatlanul javuljon a szovjet nép jóléte“ (ttulganyin cletár» kongresszus! bets ám triójából) J fl Magyar Dolgozok Parija Közgoutí Vezetősínének Hrivpzfíí távirata William l fester elvtárshoz 75. születésnapja alkolroáíiéf WILLIAM Z. FOSTER elvtársnak, az Amerikai Egyesült Államok kommunista Pártja elnökének, New-York. Kedves Foster elvtárs! \ A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és az egész magyar dolgozó nép nevében meleg elvtársi szeretettel köszönt­jük önt 75. születésnapja alkalmából. Kívánunk önnek, kedves Foster elvtárs, sok erőt, jó egészsé­get, hogy még hosszú ideig sikerrel munkálkodhasson az Ameri­kai Kommunista Párt vezetésében, — az amerikai dolgozó nép boldog jövőjéért, a népek közötti barátságért és a tartós békéért. Forró elvtársi üdvözlettel: MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE \ ëxovjeiuiiié Móniimul istit IVirtJa XX# koug;re§iziiiánah ImtározHla ns S5KKI* Mo^poiiti beszámolója alap jä n MOSZKVA (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa meghallgatta ' és megvitatta N. Sz. Hruscsov elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának beszá­molóját a Szovjetunió Kommunista. Pártja Központi Bizottságá­nak munkájáról és a következő határozatot hozza: Minden dolgozó parasztot érdekel a vasárnap megtartandó nagygyűlés Február 26-án, vasárnap délelőtt 10 órakor nagygyűlés lesz Kecskeméten a Városi Moziban. A nagygyűlés előadója Erdei Ferenc elvtár», a Minisztertanács elnökhelyettese. Erdei Ferenc elvtárs a nagygyűlésen ismertetni fogja azokat a feladatokat, amelyek a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok előtt állanak a mezőgazdasági termelés fellendítésében. Kecskemét dolgozó -parasztjai már készülődnek, hogy csopor­tosan jöjjenek a nagygyűlésre. 17 503 bízeltseriésl szállíioílak eddig a tegyiiitielyre megyénk dolgozó parasztjai Megyénkben az elmúlt évben nem jól haladt a sertésbegyűjtés. Az idén már az év első hónap­jaiban jóval több. hízottsertést adtak a fogyasztóknak megyénk dolgozó parasztjai és termelő­­szövetkezetei, mint az elmúlt év egész első negyedében. Az álla­mi kötelezettség teljesítése fe­jében mintegy 050Ü darab ser­tést vettek át a begyűjtőhelye­ken, ezenkívül 'a hizlalás! szer­ződés keretében is csaknem 9000 darab sertéssel járult hozzá me­gyénk a hús- és zsírellátás meg­javításához. A megyei begyűjtési hivatal értékelése alapján a járások közötti verseny a sertésbegyűj­­tésben a legutóbbi dekádzárás­­kor a következőképpen alakult: l. Kecskeméti járás, 2. kis­kunfélegyházi járás, 3. kalocsai járás, 4. kiskőrösi járás, 5. bácsalmási járás, 15. dunaveesei Sárás, 7. bajai járás, 8. kiskun­halasi járás. A városok versenyében Kecs­kemét vezet. Az első negyedév­re előírt beadási kötelezettség­ből eddig a város dolgozó pa­rasztjai már több mint 210 da­­( rabot adtak be. A gazdák közül Bokán már egész évi sertésbe­­edásuknak is eleget tettek, többi között Bán Sándor középparaszt, O’óth Gábor kisparaszt, Illés András 4 holdas gazdálkodó már fievő évi tartozását is rendezte. A múlt évről fennmaradt adós­ságokat is törlesztik a kecske­méti gazdák. A tavalyi hátralék­ból. eddig már 150 mázsa sertést róttak le. A versenyben nem sokkal marad le Kecskemét mel­lett Kiskunfélegyháza sem. Mindössze 3 százalék az eltérés. A többi cikkféleségek begyűj­tésében is születtek jó eredmé­nyek. Vágómarhából a kiskun­­halasi járás áll legközelebb a tervteljesítéshez, míg a tejbe­­gyüjtésben a kiskunfélegyházi és kalocsai járások érték el a leg­jobb eredményt. A tojásbegyűj­tés megyeszerte lassú ütemben halad. Meglehetősen gyenge a 10 napos emelkedés is. Ezzel szem­ben nagyszerű eredmények szü­lettek a baromfibegyűjtésben. Ebből a cikkféleségbői már két járás elérte a L00 százalékot. A begyűjtési munka további javulását helyezik kilátásba azok ’az újabb vállalások, amelyek a vaskúti versenyfelhívás vissz­hangjaként jelentkeznek. A vas­kúti versenyfelhívás nyomán több járásunkban tárgyaltak a versenyről. Kiskunhalason ta­nácstagi körzetenként szervezik a versenyt, mélynek már kezdeti eredményéül jegyezhető fel, hogy több egyéni vállaláson kívül há­rom termelőszövetkezet is vál­lalást tett első negyedévi sertés-, tojás-, barorofibeadási kötele­zettségének február 29-ig törté­nő rendezésére. A kiskunhalasi járásban pedig két termelőszö­vetkezet: a borotai Vörös Októ­ber és a tompái Szabadság lép­tek egymással párosversenyre. Vállalásuk, hogy féléves beadási kötelezettségüket 20 nappal a határidő előtt teljesítik. Az egyre élénkülő versennyel kapcsolatban még csak azt ‘sze­retnénk megemlíteni, hogy nem mindenütt fogadják tisztelettel íel-fellobbanó lángját. Tompán, Borotán, Balotaszálláson — de megyénk még jónéhány közsé­gében az őszi versenyvállalások és eredmények díszítik a ver­senytáblákat, ahelyett, hogy a legújabb eredményeket, vállalá­sokat tudatosítanák! Kiskunhalasról jelenti ßogartii Janos elvtárs, lapunk levelezője, hogy as elmúlt héten újabb 27 család 29 taggal és 56 hold területtel lépett a közös •gazdálkodás útjára, így? ez év elejétől idáig összesen 295 csa­láddal, 229 taggal és 497 hold földdel gyarapodtak a termelő­­szövetkezetek a kiskunhalasi járásban. A kongresszus teljes egészében és maradék­­t a 1 a n u 1 jó v á h a g y j a a z SZKP Központi Bizott­ságának politikai vo­nalát és gyakorlati ni u n ká j á t; Jóváhagyja a Központi Bi­zottságnak a beszámolóban fog­lalt javaslatait és következteté­seit. A kongresszus megelégedés­sel állapítja meg, hogy a párt Központi Bizottságának és a szovjet kormánynak lenini poli­tikája, valamint a szovjet nép­nek valamennyi szocialista or­szággal való szoros együttműkö­désben végzett hősi munkája eredményeképpen óriási sikerek születtek a kommunizmusnak országunkban való felépítéséért és a világ békéjéért vívott harc­ban. A kongresszus lelkesen he­lyesli az SZKI* Központi Bizott­ságának a beszámolóban felölelt időszakban az ipar és a mező­gazdaság területén tett helyes és időszerű intézkedéseit, amelyek biztosították hazánk hatalmá­nak további gyarapodását, a szo ­cialista gazdaság új, nagyará­nyú fejlődését és a szovjet nép jólétének jelentős emelkedését. A kongresszus hangsúlyozza, hogy az SZKP Központi Bizott­ságának sikeres tevékenysége a marxista—leninista elmélet al­kotó alkalmazásán, a kollektív vezetés es a párton belüli de­mokrácia lenini elveinek szigo­rú megtartásán, a párt és a nép elszakíthatatlan kapcsolataira vonatkozó lenini útmutatások maradéktalan végrehajtásán ala­pult. A párt ezekben az évek­ben magasra emelte a halhatat­lan Lenin nagy zászlaját. A kongresszus megállapítja, hogy a beszámolási időszakot a nemzetközi kapcsola­tok szempontjából a nemzet­közi feszültség bizonyos enyhü­lése jellemzi, valamint az, hogy a nemzetközi küzdőtéren reális távlatok nyíltak a béke megszi­lárdítására. A Szovjetunió, a Kí­nai Népköztársasággal és a töb­bi népi demokratikus országgal kellő időben számos külpolitikai intézkedést tett a béke és a biz­tonság megerősítésére. Ezeket az intézkedéseket valamennyi béke­­szerető erő tevékenyen támo­gatta. Az események menete- szem­léltetően mutatja, hogy a nem­zetközi fejlődésben gyökeres vál­tozások mentek végbe a szocia­lizmus állásainak megerősödése irányában. Korunknak az a leg­fontosabb vonása, hogy a szocia­lizmus kilépett egy ország kere­teiből és világrendszerré vált, s a kapitalizmus erőtlennek bizo­nyult e világtörténelmi folyamat megakadályozására. A Szovjet­unióban, valamint a Kínai Nép­­köztársaságban, a. Lengyel Nép­­köztársaságban, a Csehszlovák Köztársaságban, a Magyar Nép­köztársaságban, a Román Nép­köztársaságban, a Bolgár' Nép­­köztársaságban, az Albán Nép­­köztársaságban, a Német Demo­kratikus Köztársaságban, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­saságban, a Mongol Népköztár­saságban, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságban folytatódik a nagyarányú gazdasági és kul­turális fejlődés, növekszik a dol­gozók jóléte, erősödik a népek erkölcsi-politikai egysége és ösz­­szeforrotísága a kommunista és munkáspártok körűi, a népek ál­tal szabadon választott kormá­nyok körül. Jelentős eredménye­ket ért cl a szocialista építésben Jugoszlávia is. A szocialista úton haladó országok gazdasági fejiö­­! dése egészséges alapon, az egyen­­! jogú együttműködésnek és 'a testvéri kölcsönös segítségnek mind nagyobb megerősödése alapján megy végbe. A kapitalista világban — amelynek övezete nagymértek­ben megszűkült — a helyzetet a mélyreható ellentétek további fo­kozódása jellemzi. A kapitalista országok a háború utáni éviized­ben a termelés bizonyosmérvü növekedését érték cl olyan té­nyezők igény bevét elével, mint a gazdaság íriilltarizálása és a fegy­verkezési hajsza, a külső gazda­sági terjeszkedés fokozása, az állótőke felújítása és a dolgozók kizsákmányolásának hallatlan tokozása, de ez a növekedés nem stabilizálta a kapitalizmus gaz­daságát, Sőt ellenkezőleg, a tőkés gazdaság még ingatagabbá vált. ! A kapitalista rendszer általános válsága tovább mélyül. A kapi­talizmus legmélyebb, ellentéte — a modern termelő erők és a ka­pitalista viszonyok ellentéte — tovább éleződik; mélyülnek az ellentétek az értékesítési piaco­kért és a befolyási övezetekért küzdő kapitalista országok kö­zött; növekszenek és elmélyülnek a társadalmi ellentétek. A mun­kásosztály kizsákmányolásának fokozása, a drágaság növekedése, a katonai célokat szolgáló adók nagymérvű emelkedése, a szá­mos lökés országban jelent­kező krónikus munkanélküliség csökkenti a dolgozók életszínvo­nalát: erősödik a munkásosztály és a néptömegek harca jogaikért és létérdekeikért. A kapitaliz­mus állandóan újabb gazdasági és társadalmi megrázkódtattok felé halad, libben a helyzetben világosan kirajzolódott a nemzetközi ese­mények fejlődésének két ellenté­tes fő iránya. Egyrészről: aZ imperialista ha­talmak, élükön a reakciós ame­rikai körökkel, röviddel a hábo­rú befejezése után »erőpolitiká­ba« kezdtek, amely e hatalmak legagresszívabb elemeinek azt a j törekvését tükrözi bog'” elnyom­ják a munkás-, a demokratikus- és a nemzeti felszabadító moz gahuat, aláássák a szocializmus táborát cs megteremtsék a ma gok világuralmát. E politika a gyakorlatban féktelen fegyverke­zési hajszát jelent; jelenti továb­bá amerikai katonai támaszpon­tok létesítését a Szov jetunió és a népi demokratikus országok határai mentén, valamint a szo­cialista tábor országai ellen irá­nyuló agresszív tömbök összetá­­kolását, áz úgynevezett »hideg­háború« megindítását j, szóeia­­lista államok ellen, új, véres há­borúk előkészítését. Másrészről mindinkább növek­szenek és gyarapodnak azok aj erők, amelyek a világ küzdőterei a tartós békéért és a népek biz­tonságáért szállnak síkra. Ezek az erők tevékeny harcot indíta­nak a háborús veszély ellen, a különböző gazdasági és társadal­mi. rendszerű országok békés együttműködéséért. Döntő jelen­tőségű ebben a szocializmus nem­zetközi táborának állandó erő­södése; ez a tábor egyre növek­vő befolyással van a világese­mények menetére. A béke erői jelentősen megsokszorozódtak mert a világ küzdőterén megje­lent az európai és az ázsiai bé­keszerető országok csoportja ezek az államok külpolitikájuk elvévé tették, hogy távolmarad­nak a katonai tömböktől, ny­modon hatalmas »békeövezet' jött létre, amely magába foglal ja Európa és Ázsia szocialista é‘ nem szocialista békeszerető ál­lamait egyaránt és a földkerek­ség lakosságának- több mint a felet öleli Jel. A háborút követő időszak ví lágtörténelmi jelentőségű ese­ménye az imperializmus gyar­mati rendszerének széthullása. A gyarmati és a félgyarmati né­pek nemzeti felszabadító harcát a legutóbbi évtized alatt nagy győzelmek koronázták: a gyar­mati és a félgyarmati függőség­ből több mint cgymilliárd két­százmillió ember, a földkerek­ség lakosságának majdnem fele szabadult ki. Napirenden van » gyarmati rendszer teljes fel­számolása. — Bekövetkezett a világtörténelem' új korszaka amelyet a nagy Lenin előre lá­tott és amikor a Kelet népei mind tevékenyebben vesznek részt az egész világ sorsának in­tézésében, s a nemzetközi viszo­nyok űj hatalmas tényezőivé válnak. A háborús veszély elleni küz­delem legtevékenyebb és leg­következetesebb harcosainak a kommunista pártok bizonyultak ezek küzdenek a béke fenntar­tásáért, a dolgozók érdekeiért ét országuk nemzeti függetlenségé­ért vívott harc sűrűjében. Egy­úttal sok más társadalmi cso­port is háborúellenes álláspontot foglal el. A béke megszilárdítá­sa szempontjából, igen fontos hogy a háborút ellenző összes erők egységfrontban tevékeny­kedjenek és nem lankadó erő­feszítéssel küzdjenek a bek* fenntartásáért. Ebből á szem pontból óriási jelentőségű & munkásmozgalom kettészakad! (Folytat&ç a ?, oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents