Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-20 / 17. szám

(ÍÍÁtf T;fr. C3 \<L ,-----­' ^CSKÍW^' BACSKIS KUN MEGYEI NÉPÚJSÁG B!igEE3^SSSaBB3!ZgSEI2Z35Biii2^Eg!aEnzai XI. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM /Ira HO filler 1956. JANUAR 20. PÉNTEK Nagyobb gondot, jobb irányítást érdemel a téli szakmai oktatás Pártunknak és kormányunk­nak a mezőgazdasági termelés fellendítéséről hozott határozata nemcsak nagyobb szorgalmat, lelkesedést kíván, hartem sokkal több szakértelmet, tudást is. A határozat előírja dolgozó pa­rasztságunk szakmai tudásának emelését is. A különböző mező- gazdasági tanintézmények mel­lett létrehozta az ezüstkalászos mezőgazdasági tanfolyamokat, amelyek fenntartására igen je­lentős összegeket áldoz. Me­gyénk dolgozó parasztjai már az elmúlt évben is nagy lelkesedés­sel támogatták ezeket a tanfo­lyamokat és a tavalyi oktatási évben 20 tanfolyamon 471 dol­gozó paraszt végezte el az első évfolyamot. Szép számmal vet­tek részt nők is ezeken a tanfo­lyamokon. Az idei oktatási év­ben a tavaly végzettek már a második évfolyamon folytatják tovább tanulmányaikat és ezen­túl újabb 15 első évfolyam in­dult az. idén, 346 hallgatóval. A tanfolyamok iránt igen nagy az érdeklődés, különösen az olyan helyeken, ahol szemlél­tető eszközök segítségével teszik még maradandóbbá a tanult anyagot.. A kecskeméti, kalocsai, kiskunfélegyházi, kiskunhalasi, tompái, jánoshalmai és még né­hány tanfolyamon mikroszkóp­vizsgálatokkal, filmek vetítésé­vel egészítik ki az elméleti anya­got. Megyénkben eddig több mint 60 szakfilmet vetítettek már az ezüstkalászos tanfolya­mok hallgatóinak. Kétségtelen, hogy mezőgazda­sági szakoktatásunknak jelentős eredményei vannak, de nem szabad tagadnunk, hogy még többre lettünk volna képesek, ha valamennyi járásban, köz­ségben, termelőszövetkezetben, állami gazdaságban nagyobb gondot fordítanak az oktatás megszervezésére. Több helyen megelégedtek azzal, hogy a tan­folyam megszervezésére bejelen­tették igényüket a megyei igaz­gatóságnak, a további szervező munkát pedig a tanfolyamveze­tőkre bízták. így volt ez a duna- vecsei, kunszentmiklósi és bács­almási járásokban. Nagy hiba, hogy az utóbbi járásban még egyetlen tanfolyamon sem in­dult meg a munka. Több termelőszövetkezetünk kérte, hogy a tsz-en belül önálló ezüstkalászos tanfolyamon tanul­hasson tagsága. Ez igen dicsé­rendő jelenség, hiszen termelő­szövetkezeti tagjainknak még na­gyobb szükségük van arra, hogy a szakszerű gazdálkodás minden titkát elsajátítsák, mint bár­milyen mezőgazdasági dolgozó­nak. Súlyos hiba azonban, hogy több termelőszövetkezetünkben a tanfolyamok megszervezésére már nem fordítottak gondot. Példa erre a solti Szikra Terme­lőszövetkezet esete. Itt amikor a tanfolyam megindítására került volna a sor, a Szikra vezetősége bejelentette, hogy nem tudják »összetoborozni« a tagságot és nem tartanak igényt a tanfo­lyamra. Nemcsak a termelőszövetkeze­tekben, az egyes községeinkben is találunk még javítani valót. Szabadszálláson például, a párt- bizottság titkárának kivételével, senki nem törődött a tanfolya­mok megszervezésével, arra hi­vatkozva, hogy a begyűjtéssel vannak elfoglalva. Pedig a jól­működő tanfolyamok példája bizonyítja, hogy a szakoktatás megszei'vezése megérdemli az időt és a fáradságot. Sok he-, lyen már szép eredményeket is értek el. Például a kiskunfél­egyházi járásban minden tanfo­lyamon megindult a munka, meglehetősen népes hallgatóság­gal. Ugyancsak nagy az érdek­lődés a ^íalasi járásban Tompán és Jánoshalmán is. Mindkét községben szívesen járnak a dol­gozó parasztok az ezüstkalászos tanfolyamokra, mert azok érde­kesek, s az előadásokból nagyon sokat tanulnak. Természetesen ebben nagy érdeme van Szabó Dénes tompái és Ságodi Benedc-k jánoshalmai tanfolyam vezetők­nek is. Eredményes a tanfolyam munkája Kiskunhalason is, ahol csak néhányan hagyták abba a tanulást. Az ezüstkalászos tanfolyamok munkájának első tapasztalatai azt mutatják, hogy még több gondot kell fordítanunk a tan­folyamok, a téli tanulás meg­szervezésére. Dolgozó parasztja­ink körében nagy az érdeklődés, megvan az igény a színvonalas, jó előadások iránt. A szakembe­reken és vezetőkön a sor, hogy a jó szervezéssel gyümölcsözőb­bé tegyék dolgozó parasztságunk éledező tudásvágyát. Tavasz Tibor, a megyei tanács Mezőgaz­dasági Igazgatóságának oktatási előadója A varsói szerződés értelmében létesített politikai tanácskozó bizottság összehívásáról 1955 május 14-én Varsóban az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Nép- köztársaság. a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége közölt megkötött barát­sági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződéi ér-1 telmében létrehozták a politikai tanácskozó bizottságot. A fenti szerződés tagállamai megállapodtak, hogy a varsói szerződéssel kapcsolatos kérdé­sek és közös rendszabályok meg­vizsgálása céljából 1956. január 27-re Prágába összehívják a po­litikai tanácskozó bizottság ülé­sét. (MTI) A holnap aranykalászos gazdái Benedek Margit, kiskunfélegy­házi egyéni gazda leánya simo­gatja a kisborjút a tangazdaság borjúnevelöjében. A szaktan- folyamon az állattenyésztésről is nagyon hasznos dolgokat tanul­nak, jó állattenyésztők lesznek a leányok. Megkezdődött a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Akadémiájának előadássorozata A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Akadémiája keretében az MDP Központi Vezetősége és Budapesti Pártbizottsága elő­adásokat szervez politikai, gaz­dasági és kulturális életünk leg­fontosabb elvi kérdéseiről. Az előadássorozat megnyitására csü­törtökön este került sor az Épí­tők Rózsa Ferenc Kultúrházá-- ban. Az előadás elnökségében helyet foglalt ács Lajos és Ko­vács István, az MDP Politika-' Bizottságának tagjai, Egri Gyula é$ Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkárai, valamint Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Fogárasi Béla, a Ma­gyar Tudományos Akadémia ai- elnöke, Horváth Márton, a Sza­bad Nép szerkesztőbizottságának vezetője, Kassai Géza, a Lenin Intézet igazgatója, Lukács György Kossuth-díjas akadé­mikus. Az előadássorozatot, amelynek első előadásán a politikai, gaz­dasági és kulturális élet nagy­számú vezetője jelent meg, Hor­váth Márton nyitotta meg. Szólt a párt Politikai Akadémiájának nagyjelentőségű munkájáról az 1945-től 1949-ig terjedő években, amikor az Akadémia előadásai­nak is számottevő része volt a marxizmus—leninizmus ideoló­giájának győzelmében, a leg­különbözőbb polgári-kispolgári áramlatokkal szemben, majd így folytatta: — Bármily nagyjelentőségű is volt. ez a győzelem, mégsem le­het végső győzelemnek tekinte­ni. Amíg megtalálhatók hazánk­ban a polgári ideológia feléledé­sének osztályfeltételei, addig az ideológiai íront különböző sza­kaszain újra és újra harcba kell szállnunk a marxizmus—leniniz­mus győzelméért. Az ideológiai fronton is az osztályharc élese­désére kell számítanunk. A Po­litikai Akadémia új előadásso­rozatának feladatai tehát nem m«*tt**t**mtH**H**tm*t«***ttfHf**ff*t4*M»tt*f kisebbek, mint annakidején s leiszabadulást követő években Kötelességünk tehát, hogy mindazokat a jó tapasztalatokat felhasználjuk, amelyeket akkor szereztünk. A Politikai Akadé­mia előadásainak- az ipar, a me­zőgazdaság, a kultúra és a nem­zetközi helyzet alakulásának döntő kérdéseivel kell foglalkoz­niuk. Elemezni fogják e kérdé­seket, vitába szállnak a kimon­dott, vagy ki sem mondott hely­telen nézetekkel. Fel akarjuk fegyverezni az elvtársakat olyar, ismeretekkel, amelyek segítsé­gével konkrétabban és meggyő­zőbben tudunk küzdeni a párt­tól idegen ideológiai áramlatok­kal szemben. Ezután Friss István, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Veze­tőségének tagja tartotta meg a/ Akadémia első előadását ->A sze­mélyes érdekeltség elvének al­kalmazása a szocializmus építé­sében« címmel. (MTI) A téli gó(i.javíliíni wilif‘i<ééH A Solti Állami Gazdaság befejezte a téli gépjavítást ! Jelenleg a Bősztőri Állami Gazdaságnál* segítene!* Megyénkben január elején a Hosszúhegy! Állami Gazdaság műszaki dolgozói versenyre hív­ták ki a megye valamennyi ál­lami gazdaságát a téli gépjavítás batáridő előtti befejezésére. A felhíváshoz már majdnem min­den állami gazdaság csatlakozott. Köztük a Solti Állami Gazdaság is, amelynek traktorosai már tél­iesítettéit vállalásukat. Á megye állami gazdaságai közül elsőnek fejezték be a téli gépjavítást. 18 erőgép fő- és tolyójavitását vé­gezték el. Az alkatrészek felújí­tásával mintegy 6000 forintot ta­karítottak meg. A gazdaság mű­szaki dolgozói most a Bösztöri Állami Gazdaságot segítik. Egy javító-brigád pedig a solti Szikra és a Dózsa Termelőszövetkezet patronálását vállalta. Vasárna­ponként mindkét termelőszövet­kezetben rendbehozzák, kijavít­ják a munkagépeket. HARCBAN A 20 000 FORINTOS MEGTAKARÍTÁSÉRT Az elmúlt héten a Hildpusztai Állami Gazdaság dolgozói is csatlakoztak a Simatelepi Állami Gazdaság és a Hosszúhegyi Ál­lami Gazdaság dolgozóinak a téli gépjavítás határidő előtti befejezésére kezdeményezett ver­senyfelhívásához. A Hildpusztai Állami Gazdaság dolgozói csat­lakozásukkor vállalták, hogy a téli gépjavítást a határidő elöli 13 nappal befejezik és a gépja­vításokra betervezett 9100 mun­kaórából 1200 munkaórát takarí­tanak meg. A megtakarítás ér­téke 5520 forintot tesz majd ki. Az új alkatrészek felhasználá­sánál, valamint a végi a.lkairé- i;ek felújításival csökkenjen. fogják a gépjavítás önköltségét és ezzel további 15 000 forintos megtakarítást érnek el. A verseny eddigi szakaszában 7 db traktor, 4 db Zetor, 7 db Vniverzál, 13 db vetögép, 11 db traktoreke, 5 db műtrágyaszóró. 2 db silótöltő és 4 db traktor- tárcsa javítását már január hó 28-án befejezték. A jelenleg munkában lévő egy darab Univerzál főjavítás, 1 db trak- tereke és 1 db tárcsa javításának munkálatait a mai napon, ja­nuár 20-án befejezik. A felso­rolt munkáknál az 1200 munka­óra megtakarítására tett vállalá­sukat eddig már 10 számlákban teljesítenék,. Jól halad a uiuukagépek javítása a császártultéei Szabadság TSZ-beu A esászártöltés-csalai Szabad­ság Termelőszövetkezet tagja már most készülődnek a tavasz munkákra. A mái napig több mint 45 holdnyi területre hord­ták ki az istállótrágyát. A trá­gyahordás mellett nagyban fo­lyik a munkagépek, szerszámok és szekerek javítása is. Az el­múlt héten megvizsgáltak min­den szerszámot és munkagépet, hogy megállapíthassák, milyer. szerszámok és gépek szorulnak javításra. A termelőszövetkezet­nek saját kovácsműhelye van. ahol már meg is kezdték a mun­kát. Eddig 5 darab ekét. 5 da rar ekekapôt, 2 darab hengert, 5 da­rab permetezőgépet és 1 darab fűkaszálógépet javítottak már meg. Jelenleg 1 db henger, 1 db vetőgép és 1 db szecska vágó ja­vításán dolgoznak. Mivel a szecs- kavágó gépre szükség van, en­nek javításával még a hét végért elkészülnek. A termelőszövetkezet kovács­műhelyének dolgozói vállalták, hogy a javításra szoruló 2 db szelektort és 1 db hengertriőrt a jövő hét elején munkába veszik és február 15-re kijavítják. A felsorolt munkagépeken kívül még számos kézi szerszám javí* lását és lisztítását végezték eb A munkagépek és kézi szerszá­mok időben történő kijavításával biztosítják a tavaszi munkák za­vartalan menetét és a termelő­szövetkezet tagjai jó munkagé­pekkel és szerszámokkal láthat­nak munkába*»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents