Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-14 / 12. szám

BÀCSKISKUNMEGYEI AZ MDPB/rcSKISKUNMMGYEI PXRTBIZOTTSX&XNAK LAPJA I XI. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Ara SO filler 1956. JANUAR 14. SZOMBAT Vezetőség határozatának végrehajtásáért Újfajta, hazai előállítású zománcanyag Újítóink a Központi Egyszerűbb vízátlásmutató berendezés A Bács-Kiskun megyei Építő­ipari Vállalat szerelő-részlegé­nek két műszaki dolgozója, Ko­vács Dezső kommunista főépí­tésvezető és Horváth Gyula épí­tésvezető egy igen egyszerű, könnyen beszerezhető, könnyen kezelhető vízállásmutató beren­dezést szerkesztettek. A vízállásmutatókat a gépál­lomásokon létrehozott víztor­nyoknál használják. A régebbi igen bonyolult és drága volt. A felszereléshez útmutatásul 11 darab rajzot készítettek a ter­vezők. Ez megfelel 5,4 méter fénymásoló papír hosszúságá­nak. Az új vízállásmutató berende­zésről három irányból olvasható le az, hogy a valóságnak meg- j felelően mennyi víz van a tar­tályban. Az újítást az Építésügyi Mi­nisztérium műszaki osztálya el­fogadta. Az új elgondolások j alapján megbízta a Pécsi Építő­gépkarbantartó Vállalatot az új szerkezet elkészítésével. Való- j színű, a hó végére az első pél- | dány elkészül. Előállítása 2000 forinttal olcsóbb. Ha a gyakor­latban jól bevált, megkezdik a sorozatgyártását. Csupán a vál­lalatnál évi 20 000 forintos meg­takarítást eredményezhet, Import fenyődeszka- megtakarítás Hosszas fejtörés után végle­ges formát öltött az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban Vi- rágh László üzemmérnök és Rózsa Sándor kereskedelmi osz­tályvezető közös munkája alap­ján a »kontainerek« ki- és be­rakására szolgáló emelőszerke­zet nevű újításuk. Az újítást el­fogadták. Igen sok előnye van. Először is sok dolgozót felment a nehéz fizikai munka alól, de tetemes az az anyagmennyiség is, amit meg tudnak az újítás alkalmazásával takarítani. A számítások szerint például az import fenyődeszkából 50 000 I forintnyi összeget tesz ki a meg­takarított famennyiség. Az üveg­csomagoláshoz való göngyöleg is lényegesen kevesebb lesz, ugyan­akkor a ládák csomagolására és pántolására sem lesz szükség. Ez évben várható megtakarítás megközelíti a 86 000 forintot. A Kecskeméti Gépgyár zo­máncozó laboratóriumában a késő éjszakai órákban két em­ber hajladozott az asztalon lévő tégelyek fölé. Az egyik Mezei Ferehc főművezető, a másik a munkatársa, Faragó László. Mezei elvtárs már régóta kísér­letezik, hogy olyan zománc­anyagot állítson elő, melynek alapanyagai hazánkban is fel­lelhetők. Ebbe a nagy munkába kapcsolta be Faragó Lászlót, aki igen otthonosan mozog már e munkában. Hosszas és fáradságos munká­jukat siker koronázta. Az új re­cept szerint a zománcpúderhoz jóval kevesebb importanyagot adnak, mint eddig. A számítások szerint az évi megtakarítás 42 ' ezer forint. Ezenkívül ismeret- ! len még az ebből származó de- I viza-megtakarítás. A zománc- j púder minőségileg is jobb, mint a külföldi. Fehérebb, és ezért : tetszetősebb fürdőkádakat lehet vele zománcozni. Felhívás a megye valamennyi állami gazdasági vonlatősáUus Én, Bokor István, a Szakmári Állami Gazdaság vontatósa versenyre hívom a megye valamennyi állami gazdasági vontató­sót. Versenyfeltételeim a következők: 1. Éves kilométer-tervemet, amely 28 000 kilométer, 175 szá­zalékra teljesítem. 2. Üzemanyagfelhasználásomat ö százalékkal csökkentem. 8. További 5 százalékkal csökkentem az alkatrészfelhaszná­lási és javítási költséget. 4. Segítséget nyújtok ahhoz, hogy a velem együtt dolgozó iukodó munkások 125 százalékra teljesíthessék tervüket. E versenyfelhívásommal örömhöz mérten akarok én is küz­deni második ötéves tervünk sikeres megvalósításáért és kérem a MEDOSZ megyei igazgatóságától, hogy a versenyt egész éven ót értékelje, s egyben felkérem az állami gazdaságok vontatósait, csatlakozzanak versenyfelhívásomhoz. Bokor István vontatás Az EXPORT PARADICSOM termelésének kérdéseiről tartanak tapasztalai- cserét a közeli napokban Január 19-én, csütörtökön dél­előtt fél 10 órai kezdettel ex­port paradicsomtermesztési ta­pasztalatcserét rendez a megyei tanács mezőgazdasági igazga­tósága a kecskeméti Micsurin Agrártudományi Egyesület, a TTIT megyei szervezetének ag­rártudományi szakosztálya és a ZÖLDSZÜV. Az ankét megren­dezésére a városi tanács nagy­termében kerül sor. Részvevői pedig az ország tudományos in­tézeteinek szakemberei, a terme­lőszövetkezetek, állami gazda­ságok és gépállomások élenjáró dolgozói, valamint a legjobb pa­radicsom 1er melók lesznek. Az előadást Mészöly Gyula, a Duna—Tisza közi Tudományos Kutató Intézet igazgatója tartja. Előadásának fű témája az ex­port paradicsomtermelés lesz. A január 19-én megtartandó ankét elősegíti az export paradi­csom termelésének fejlesztését s megismerteti a részvevőket az Alföld legnagyobb paradicsom- termő vidékének jövőbeli célki­tűzéseivel. Keudelet a kukorica, napraforgó és bor forgalmi korlátozásának megszüntetésért». A kukorica, burgonya, napra­forgó és bor forgalmi korlátozá­sa — egyes kivételektől elte­kintve — az egész országban megszűnik. A megyei begyűjtési hivata­lok vezetői — a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökével egyetértésben — kivételesen to­vábbra is fenntarthatják a for­galmi korlátozást azokban a községekben, amelyek kukori­ca-, burgonya-, napraforgó- es borbe gyűjtési tervük teljesítésé­ben jelentősén elmaradtak. Kukoricából, valamint őrle­ményéből s napraforgómagból 5 •mázsát, illetve ennél nagyobb mennyiséget vasúton, hajón, te­hergépkocsin és egyéb fuvaresz­közön továbbra is csak a szállí­tás helye szerint illetékes járási begyűjtési hivatal szállítási en­gedélyével szabad szállítani. A szabadpiaci értékesítési jo­gukat visszanyert községekből bármilyen mennyiségben szállí­tási engedély nélkül, szabadon lehet bort szállítani. ((MTI) Mi is csatlakozunk Mi, helvcciai és matkói út­törők is olvastuk a DISZ járási bizottságának felhívását és meg­fogadtuk, hogy csatlakozunk a felhíváshoz. Elhatároztuk, hogy harcot indítunk a terméshozam 3 százalékos növeléséért és en­nek érdekében a következőket vállaljuk: 1. Húsz úttörő részvételével íigyelőörsöt szervezünk, akik jelezni fogjak majd az esetleges jégpáncélképződést, vagy a fel­fagyást. Jégképződés eseten 60 hold vetésen feltörjük a jeget. 2. Havazás eseten Hükecz Ist­ván egyénileg dolgozó^ paraszt­nak 5 hold partos, szélhordta ve­tését szánnal megjáratjuk, hogy ezzel biztosítsuk a hófogást. Két hold vetésről vízleeresztő csator­nát építünk, a matkói iskolában pedig 10 tagú brigádot szerve­zd nk. Ez a brigád a Szabadság Termelőszövetkezet gyenge ve­tésterületén 10 mázsa műtrágyát fog kiszórni. 3. Vállaljuk, hogy 130 úttörő részvételével 160 mázsa apró- trágyát gyűjtünk, 160 úttörő pe­dig 22 mázsa íahamut gyűjt majd s ezt az aprótrágyával ösz- szekeverve a hó elolvadása előtt felültrágyázásként a gyenge ve­tésterületeken kiszórjuk. A köz­ponti iskola három tagú úttörő­küldöttséget küld a helyi sütöde dolgozóihoz és felkérik őket, hogy az úttörő csapat részére gödörbe gyűjtsék össze a fel­használt tüzelő hamuját. A DISZ járási bizottságának felhívását négy kisgyűlésen is­mertetjük, ahol felhívjuk a fi­gyelmet a gabonák téli és tava­szi kezelésére. így mozgósítunk minden erőt a felhívásban meg­jelölt feladatok végrehajtására. Sleinmcr Bella úttörő csapatvezető Bérezi Gyula tanító, DISZ-titkár Fazekas Mihály igazgató-tanító üdvösül lük a nagy kínai nép kültlötleit Mint lapunk tegnapi számá­ban már közöltük, Csu Te mar­sallnak, Kína Kommunista Pártja Politikai Bizottsága tag­jának, a Kína Kommunista i'ártja Központi Bizottsága tit­kárának, a Kínai Népköztársa­ság alelnökének vezetésével teg­nap három tagú kormánykül­döttség érkezett hazánkba. Örömmel és szeretettel kö­szöntjük kedves vendégeinket, a hazánkba ellátogató kormány­küldöttséget, a 600 milliós kínai nép fiait. Forró szeretettel üd­vözöljük Csu Te elvtársat, a Kí­na Kommunista Pártja sok év óta vezető tisztséget betöltő funkcio­náriusát. Biztosak vagyunk ab­ban, hogy hazánkban, főváro­sunkban tett látogatásuk tovább erősíti a kínai és a magyar nép egyre izmosodó és szélesedő ba­ráti kapcsolatait. A magyar nép nagy elismerés­sel és figyelemmel kíséri azt a soha nem látott méretekben ki­bontakozó építőmunkát, amelyet a Kínai Népköztársaság népei kommunista pártjuk vezetésével folytatnak. Örömmel látjuk, hogy a szocialista forradalom eddig nem látott méretekben bontakoztatta ki a többezer éves dicső történelmi múltra visszate­kintő nagy kínai nép alkotó ké­pességeit. A pusztító folyamok megszabályozása, a szocialista ipar, elsősorban a nehézipar gyorsütemű fejlődése, a terme­lőszövetkezeti mozgalom lendü­letes térhódítása mind azt mu­tatja, hogy a kínai nép élni tud kivívott szabadságával és a szo­cialista tábor országainak segít­ségével biztosan halad a virág­zás útján. Szinte elképzelhetet­len számunkra az az ütem, a szocialista fejlődésnek az az ira­ma, amelyet a Kínai Népköztár­saság második ötéves tervének számadatai tükröznek. »Terveink szerint 1956 végéig a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetekbe belépő parasztok száma orszá­gosan meghaladja a 70—OOszá- j zaiékot« — mondotta Csu Te elvtárs a Román Munkáspárt második kongresszusán tartott h'’"“''lében. »Kína Kommunista Pártja tervének megfelelően kö­rülbelül 1967-ig lényegileg szo­cialista ipari nagyhatalommá változtatja hazánkat. A gyakor­lati munka eddigi sikerei arról tanúskodnak, hogy ezt a tervet határidő előtt is meg lehet való­sítani.-« Ami nem kevésbé fontos, a gazdasági építő munka szédítő iramával együtt növekszik a Kí­nai Népköztársaság nemzetközi tekintélye és befolyása, különö- sen az ázsiai és az afrikai kon­tinensen. Nyilvánvaló ennek a magyarázata. A kínai nép pél­dája minden szónál erősebben bizonyítja, hogy egyrészt le lehet rázni- a gyarmati uralom igáját, másrészt pedig a haladó erők a munkásosztály és pártja vezeté­sével viszonylag rövid idő alatt fel lehet számolni a gyarmati elmaradottságot is. Nem vélet­len, hogy a Kínai Népköztársa­ság és India kormánya által el­sőnek meghirdetett híres öt alapelv, a Pancsa Sila, azóta is számos ország külpolitikájának alapelve lett. A Kínai Népköz- társaság ma döntő befolyással bír és jótékony befolyással a nemzetközi béke ügyére. A ko­reai háború és az indokínai vé­rengzés megszüntetése a Szov­jetunió következetes békeharca mellett elsősorban a kínai nép nevéhez fűződik. A gazdasági építőmunkában és a diplomáciában elért sike­reivel méltán vívta ki a hatal­mas kínai nép az egész emberi­ség elismerését, és csodálatát. Éppen ezzel magyarázható, hogy a nyugati imperialista hatalmak nem jó szemmel nézik egykori vadászterületük önálló fejlődé­sét és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a Kínai Nép- köztársaságot továbbra is távol tarthassák ENSZ-beli jogos he­lyétől. Népünk és kormányunk — az egész világ haladó közvé­leményével együtt — kiáll amellett, hogy a Taivan-szigeti báb helyébe mielőbb a kínai nép egyetlen jogos képviselője, a Ki» nai Népköztársaság küldött e ke­rüljön. Csu Te elv társ Csu- Te elvtárs, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizott­ságának tagja, a párt Központi Bizottságának titkára, a Kínai Népköztársaság alelnöke, a jelenleg hazánkban tartózkodó kor­mányküldöttség vezetője, 1886-ban született. 1922 októberében —1 egy évvel megalakulása után — lépett be a Kínai Kommunista Pártba. Mint kiváló katona, egyre nagyobb feladatokat vállalt a kínai népnek a felszabadulásért, a gyarmatosítók ellen folyta­tott harcában. 1927-ben Csőn En-laj-jaí, Ho Lunggal, Je Tinggel és más elvtársakkal együtt megszervezte a híres augusztus else­jei felkelési. A harmincezer főt számláló fegyveres csapatot Nan Csangba, majd hosszas harcok után Dél-Hunan tartományba ve­zettek. Itt csapataikat egyesítették a Mao Cc-lung elvtárs veze­tése" alatt álló egységekkel. Ezek a csapatok alkották a kínai munkás-paraszt vörös hadseregnek, a mai kínai népi felszabadító hadseregnek a csíráját. Csu Te elvtárs főparancsnoka volt a vörös hadseregnek. Állhatatosan küzdött a hadsereg harci szellemének javításáért, Az 1934. évi hosszú menetelés nagy erőfeszítéseket követelő idő­szakában személyes példamutatásával, Mao Ce-lung elvtárs irányelveinek pontos végrehajtásával sikerült kivonnia a hadse­reget az ellenforradalmi támadások elől. A hosszú menetelés győ­zelme az egész világ előtt megmutatta, hogy a Kínai Kommunista Párt és vörös hadseregének ereje legyőzhetetlen. 1937-től kezdve Csu Te elvtárs a japán agresszió ellen küzdő nyolcadik hadsereg parancsnokaként folytatta a gyarmatosítók, az imperialista betola­kodók elleni harcát. Japán fegyverletétele után. új ellenség, az amerikai impe­rialisták támadták meg Kínát, gyarmatukká akarták süllyeszteni a kínai nép hazáját. A nemzetáruló Csang Kaj-sek ellenforradalmi klikkjét támogatva 1946-ban háborút kezdtek a Kínai Kommu­nista Párt és a vörös hadsereg ellen. A kínai nép pártja vezeté­sével nemzeti felszabadító háborút kezdett. A népi felszabadító hadsereg főparancsnoka Csu Te elvtárs volt. Vezetésével csapást csapás után mértek Csang Kaj-sek ellenforradalmi csapataira és 1948 végére már egész Északkelet-Kína felszabadult. Nem sokkal ezután teljesen kiűzték a gyarmattartók csapatait a kínai száraz­földről, s 1950 október 1-én létrejött a Kínai Népköztársaság köz­ponti népi kormánya. Az ország újjáépítésének és a szocializmus alapjai lerakásá­nak munkájában szintén az. első sorokban találjuk Csu Te elv­társat. Mint a Kínai Népköztársaság marsall ja, a Kínai Kommu­nista Párt Politikai Bizottságának tagja, a párt Központi Bizott­ságának titkára, a Kínai Népköztársaság alelnöke s a honvédelmi bizottság alelnöke dolgozik a kínai nép boldog jövőjéért. Csu Te I elvtársat, a kínai nép nagy fiát szeretettel köszönti Magyaror- I ságra érkezése alkalmából egész dolgozó népünk;

Next

/
Thumbnails
Contents