Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-29 / 25. szám
t XL ÉVFOLYAM, 25, SZÄM Ára SO filler _________1956. JANUAR 29, VASÁRNAP Á MAI SZÁMBAN: V megyei pártbizottság ülése. — A megyei párt-végre- íajtóbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata a megye mezőgazdasági termelésének 1956. évi 3 százalékos emelésére. — Válasz az olvasók kérdésére. — A héten történt üzemeinkben. — Csatát nyert asszonyok. V.___ J T us éves a földműves&sö-vetkeleti mosvaiom .4 felszabadulás adott lehetőséget a földmúvesszövetkezyti mozgalom létrejöttének. Kibontakozását, fejlődését, clárt eredményeit pártunk és államunk uUa-.idó segítségével, a Szovjetunió szövetkezeti mozgalma gazdag tapasztalatainak felhasználásával érte el. Az első években a megyénkben megalakult földművesszövetkezetek az újonnan földlwzju- lottak termelési lehetőségeinek 4megteremtéséért harcoltak. A tompái, Izsáki, csikéhai, kiskun- •uajsai és jánoshalmi szövetkezetek traktorok, cséplőgépek kölcsönzésével segítették Itözségeik- ben a szegényparaszlokat. 1948—49-ben más jellegei öltött a földművesszövetkezeti mozgalom. Miután a munkás- osztály vezetésével megvalósult a dolgozó nép hatalma, a falun is fejlődésnek indult a jólét és a művelődés. A megye földművesszövetkezetei — a Hangijával való egyesülés után — t y y re számottevőbb, jelentősebb szervezetekké váltak. Bácsalmáson, Tataházán, Bács bakodon és a többi szövetkezeteknél is viharos közgyűléseken seperték ki a mozgalomból a kulákokat, a horthysta, volt Hangya főrészvényeseket. Az ellenséges elemektől megtisztított földműves- szövetkezetek gazdaságilag és politikailag megerősödve hozzákezdtek a szövetkezeti kereskedelem megvalósításához, a. mezőgazdaság szocialista átszervezéséért folytatott harchoz. Földművesszövetkezetcink alapító tagjainak jelentős szerepük volt a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének kialakulásában. Horváth Gyula, a fülöp- száilúsi szövetkezet vezetőségi tagja a legelsők között lépett a közös gazdálkodás útjára, példáját sokan követték falujában. Szabó M. Ferencné, a Jánoshalmi Földművesszövetkezet alapító tagja az elsőnek létrejött Uj Alkotmány TSZ-be való belépésével mozgósította a község egyéni gazdáit. Legszámottevőbb eredmények a kislccruskedelmi hálózat fejlesztésében vannak. Amíg például 1953-ban 594 húskereskedelmi egységgel rendelkeztek szövetkezeteink, 1955 végéig közel ezerre emelkedett a. szaküzletek, tornyai boltok és áruházak száma, Jelentősen nőtt a szövetkezeti bolthálózat színvonala, is.' Megyénk területén a városias jellegű szaküzlctek, éttermek és cukrászdák egész sora létesült az elmúlt években. Az utolsó 3 év során a boltok készletei megkétszereződtek és forgalmuk 54 százalékkal emelkedett. Ez a tény a dolgozó parasztság életszínvonalának nagyarányú növekedését és műveltségének felemelkedését is tükrözi. Szövetkezeteink a meglévő hiányosságok ellenére, eredményeket értek el a felvásárlást illetően is. A Kiskőrösi Földmű- vesszövétkezet például az elmúlt idényben csak exvortszölöből 33 vagont vásárolt fel és szálló tritt el. 137 vaaon »B«-baromfi begyűjtésével a megyei tervet 107 százalékra teljesítettük 1955- ) ben. Ezek azonban csak kezdeti eredmények, szövetkezeteinknek még igen sok tennivalójuk van j a mezőgazdasági termények értékesítésének előmozdításában, a falut és várost egyaránt károsító spekuláció felszámolásában. Gazdálkodásunk megszilárdulása eredményeként földműves- szövetkezeteink összköltségei az j 1952. évihez viszonyítva 20 százalékkal csökkentek. Az egészséges fejlődésre jellemző, hogy míg 1952-ben megyénk szövetkezeteinek 56,6 százaiéivá működött veszteségeién, addig az elmúlt évben a ráfizetéssel működők százaléka háromra zsugorodott. Ugyanakkor a nyereség, mely a viszonyított évben az összes bevételnek 0,42 százaléka volt csupán, 1955-ben 2,36 százalékra, tehát löbb, mint ötszörösére emelkedett. Földművesszövetkezeteink tömegpolitikai munkájúban a Központi Vezetőség 1955 márciusi és júniusi határozata komoly | változást eredményezett. E fiaid-! rozatok segítik jelenleg is szövetkezeti vezetőinket a még megmutatkozó jobboldali nézetek felszámolásában, a lenini szövetkezeti elv következetesebb érvényrejuttatásában. A párt iránymutatásának eredményei már mutatkoznak; az elmúlt évben 2100 földínűvesszövetkezeti tag lépett a nagyüzemi mezőgazdaság útjára, közöttük 82 a választott szervek vezetőségi tagja. Kollár György és Vér Ferenc ügyvezetők is a termelőszövetkezetben találták meg további boldogulásuk útját. Szakcsoportjainknál a számszerű növekedés mellett kezd érvényesülni a közös beszerzési és termelési tevékenység is. Követendő példa e tekintetben a csengődi szőlövesszö- gyökerezte- tő szakcsoportunk. Minden- földművesszövetkezeti feladat elengedhetetlen feltétele a szövetkezeti demokrácia, érvényesítése. Tág teret kell engednünk 1megyénkben a közel százezer tag alulról jövő kezdeményezésének, jelentősen növelnünk kell az alsóbb szövetkezeti szervek önállóságát. A most soronlcövetkező évi rendes közős küldöttgyűléseken kiegészítésre kerülő választott szerveket a földművesszövetkezeti munka 1 tényleges gazdáivá kelt tenni. A második ötéves terv és közvetlenül az 1956. éves terv sorát} nagy feladatok várnak megyénk földművesszövetkeseteire is. Ezek megvalósításához erőt és lendületet adnak számunkra a szövetkezeti mozgalomnak az első tíz évben elért jelentős eredményei és pártunk, valamint kormánymik további hathatós támogatása. Piúko-uícs Miklós, > MÉSZÖV tömegszervezeti oszt. vez. HEGEDŰS ANDRÁS ELYÏÀRS : Erőinkhez képest a jövőben is részt veszünk minden nemzetközi akcióban, amely a béke megerősítését célozza • i taráéi szerződés Politikai Tanácskozó Bizottságának ülésszaka Tegnapi számunkban jelentettük, hogy Prágában megnyílt a varsói szerződés alapján létesített Politikai Tanácskozó Bizottság ülésszaka, amelyen felszólalt Hegedűs András elvtárs. a Minisztertanács elnöke is. A következő beszédet mondotta: — Engedjék meg, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya nevében üdvözöljem a Politika: Tanácskozó Bizottság ülésének részvevőit, a varsói szerződést aláíró államok képviselőit és a Kínai Népköztársaság megfigyelőjét. A magyar nép örömmel fogadta a múlt év fontos külpolitikai eredményeit. Az osztrák államszerződés megkötése, a belgrádi szovjet—jugoszláv tárgyalások sikere, a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi értekezlete, az Egyesült Nemzetek Szervezete 10. ülésszaka és ezen az új tagállamok felvétele, s végül a külpolitikai sikerekben gazdag év méltó befejezéseként Bulganyin é; Hrífecsov elv társak Indiai, burmai cs afganisztáni útja jogot adnak arra, hogy az 1953-ös évet a nemzetközi feszültség csökkenésében beállott jelentős javulás esztendejének tekintsük. Az a körülmény, hogy a múlt esztendő nem a nemzetközi feszültség növekedésének, a hidegháború további fokozódásának évéként került be a történelembe, annak köszönhető, hogy a varsói szövetség tagállamai, elsősorban a Szovjetunió, lankadatlanul újabb és újabb akciókat indítottak az agresszív erők megfékezésére és a nemzetközi légkör megjavítására, Ezen kezdeményező lépések világossá tették a szocialista tábor határain túl is a népek, sőt sok országban a vezető kormánykörök előtt is, hogy a tárgyaló felek érdekeinek kölcsönös tisz- telet ben tartásán és messzemenő figyelembevételén alapuló tárgyalás a rendezetlen problémák megoldásának egyetlen járható útja. A szocialista tábor országainak és elsősorban a Szovjetuniónak következetes és kezdeményező békepoiitikája és e politikának egyre növekvő népszerűsége a világ összes országaiban a hírhedt erőpolitika kudarcát eredményezte. A Magyar Népköztársaság kormánya is — népünk és valamennyi nép legközvetlenebb érdekeinek szem előtt tartásával — a következetes békepolitikának megfelelően teljes mértékben tartotta magát a varsói szövetségben vállalt megtisztelő kötelezettségéhez: arra törekedett, hogy az őszinte együttműködés szellemében részt vegy en minden nemzetközi akcióban, mely a béke ügyét szolgálja és minden erejét e célok megvalósítása szolgálatába állította. Hazánk nemzetközi helyzetének megerősödése szempontjából nagyjelentőségű az Egyesült Nemzetek Szervezetének azon ismeretes döntése, amellyel — a Szovjetunió javaslata alapján — 16 országot, köztük a Magyar Népköztársaságot felvette tagjai sorába. Részvételünk e világ- szervezetben még szélesebb nemzetközi érintkezést tesz lehetővé számunkra. Módot nyújt arra, hogy diplomáciai, gazdasági és más természetű kapcsolataink fejlesztésével, a teljes egyenjogúság és egymás érdekeinek messzemenő tiszteletben tartása alapján még szélesebb nemzetközi együttműködést valósítsunk meg más államokkal, s ezzel még eredményesebben szolgáljuk a nemzetközi megértés és együttműködés ügyét. A magyar kormány a jelenlegi nemzetközi helyzet egyik igen figyelemre méltó, a múlt időszakkal szemben új, jellemző vonásnak tekinti, hogy számos ország i ügyetlen, az agresszív tömböktől tartózkodó külpolitika folytatására törekszik és .ezek a törekvések egyre jelentősebb szerepet játszanak a nemzetközi feszültség enyhítéséért folytatott küzdelemben. A semlegességre való törekvés különösen erősen jut kifejezésre Ázsia és Afrika számos országában, amelyek nemrég kivívott szabadságuk és függetlenségük megőrzésén fáradoznak. Bulga- nyin és Hruscsov elvtársak történelmi jelentőségű indiai, burmai és afganisztáni útja növelte a Szovjetunió tekintélyét Ázsia, Afrika, Dél-Amerika gyarmatosítás ellen küzdő népei előtt, leleplezte az imperialisták terveit, megerősítette a béke híveinek pozícióit. Fontos feladatnak tartjuk testvéri kapcsolataink kibővítését ezekkel az országokkal, és ezen a téren is követendő példának tekintjük a Szovjetunió kezdeményező lépéseit. Jelentősnek tartjuk ezt azért is, mert ez segíti a függetlenség megszilárdításáért harcoló népeket, akadályozza, hogy az imperialista hatalmak, kihasználva ezen országok ipari elmaradottságát, politikai feltételekhez kötött, úgynevezett gazdasági segítségekkel ismét függő helyzetbe hozzák őket, vagy függőségüket növeljék. A magyar kormány a nem zetközi légkör további javítása. a népek közeledése érdekében, normális kapcsolatokat kíván fenntartani a három nyugati nagyhatalom nsa! is. A múlt év során a nemzetközi helyzetben bekövetkezett javulás ellenére is látjuk, azonban azt, hogy bizonyos nyugati köröknek nem tetszik a nemzetközi feszültség enyhülése. Ezek a körök újból és újból megkísérlik az események menetét a hideghá- ború élezése irányúba fordítani. Kiütközött ez már a külügyminiszterek genfi értekezletén is. ahol éppen ennek következtében nem lehetett jelentős előrehaladást elérni. A NATO tagállamainak decemberi miniszteri értekezlete az erőpolitika, a fenyegetőzés apostolainak szószékévé vált. Része ennek a nemzetközi légkör elmérgesítésére irányuló mesterkedésnek, hogy ugyanakkor, amikor a Szovjetunió és n varsói szerződés többi részvevő állama, és köztük Magyarország is, jelentősen csökkentette ez év: honvédelmi kiadásait, az Egyesült Államok történelmének egyik legnagyobb katonai költségvetését dolgozta ki erre az évre. Emellett a nyugati hatalmak tovább folytatják az agresszív blokkok kialakítására irányuló politikájukat, igyekeznek kiezé lesíteni a bagdadi paktumot éf fokozzák a közel- és közép keleti háborús előkészületeket Nyugat-Németország felfegyverzése is teljes erővel folyik. A Magyar Népköztársaság kormánya teljes mértékben helyest: a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának határozatát, amellyel létrehozza saját fegyveres erőit, nemzeti néphadseregét. A mai helyzetben, ami kor Nyugat-Németország a támadó jellegű nyugati blokkok részvevője, hadseregét — a bonni hadügyminisztérium, valamint a NATO párizsi főhadiszállásának bevallása szerint atomfegyverekkel kívánja felszerelni, a Német Demokratiku? Köztársaságnak ez a lépése teljesen indokolt és szükségszeré Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kívánjuk, hogy a magyar kor mány változatlanul nagy jelen tőséget tulajdonít a német kérdés békés megoldásának, az egységes, békeszerető és demokratikus Németország megteremtésének. Szükségesnek és helyesnek tartjuk, hogy továbbra is kezdeményein lépéseket tegyenek a varsói szerződésben részvevő államok az európai kollektív bi*tom>ág megteremtése érdekében, és addig, amíg ez létre nem jön, előzetes megállapodások megkötésére az érdekelt államok és nagyhatalmak között. Ez lehetőséget adna a fegyve:- kezési verseny mérséklésére Eu répában és csökkentené a Nyugat-Németország felfegyverzésé - vei és háborús blokkokba való bevonásával, a nemzetközi helyzetben beállott enyhülés ellenére meglévő háborús veszélyt. A szocialista tábor országain kívül is egyre nagyobb visszhangot kelt az a követelés, hogy * fennálló nemzetközi kérdésekei békés úton kell megoldani. A fegyverkezési verseny csökkentésének útjára kell lépni, kollektív biztonsági szerződést kel1 kötni a legjobban érdekelt államok között ' és egyszersminden- korra le keli mondani az ere politika viteléről. Ezt mutatják a francia választások is, ahol s francia nép a háborús atlant tömböt támogató pártok polit i ól-ok*atás r nlda.híMi
