Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-24 / 20. szám
BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MPP BXCSKIS K UNAAMG YEl P/fRTBIZOT TSKGMAK LAPJA XI. évfolyam, 20. szAm _______%rn SO fillér A MAI SZAMBAH: Miért nem használják a kádgyártásnál a légdöngölöt? — Szorgalmas munkával készülnek a tavaszra a fülöp- szállási Vörös Csillag TSZ-ben. — És eljött a tenger,. ; — Az Antarktisz partjain. — Félegyházi krónika. — A török birkózóválogatott kecskeméti vendégszereplése. 1956. JANUAR 24. KED1) V A téli gépjavítás sikeréért Az idei téli gépjavítás sokkal nagyobb feladatokat ró gépállomásainkra, mint az előző években. Különösen azért, mert a munkát majdnem másfél hónapos késéssel tudtuk csak megkezdeni. Figyelembe kell venni azt is, hogy az idén a téli gépjavítást úgy kell elvégezni, hogy a kedvező időjárás adta lehetőjégeket kihasználva a kinti termelő munkában sem legyen különösebb fennakadás. A feladat tehát nagy, de minden feltétel megvan ahhoz, hogy határidő előtt jó minőségben valamennyi tavaszi munkához szükséges erő- és munkagépet kijavítsunk. Műszaki dolgozóink, valamint a gépjavításba bevont traktorosok szakképzettsége az elmúlt évben jelentősen nőtt és ma már megállapíthatjuk, hogy szinte valamennyi gépállomáson biztosítva van a szükséges szakképzettség a gépek jó minőségű kijavításához. Ez az első gépjavítás megyénkben, amikor minden gépállomáson a 'javításhoz, szükséges javító tér is rendelkezésre áll. Nőtt gépállomásaink szerszám- és forgácsológép felszerelése, amely nagymértékben elősegíti a munka gyorsabb befejezését. Miután a feltételek megvannak, az a feladat, hogy gépállomásainkon a legalaposabban, a legkörültekintőbben, a rendelkezésre álló minden anyagi, fizikai és szellemi erőt igénybevéve. szervezzék meg a munkát. A gépjavítás mintaszerű megszervezésének példája a Kiskun- majsai Gépállomás gépjavítása. Ezen a gépállomáson már szeptember hónapban megszervezték a gépjavító-brigádokat, a brigádok mindenegyes tagja minden nap mór előre pontosan tudta tennivalóját. Ezért a javítás közben nem vártak egymásra a brigádok, folyamatosan ment a munka, mert előre megszervezték és biztosították az állandó anyagellátást, amely a zökkenőmentes gépjavításnak alapvető feltétele. Ezért fejezte be a gépállomás december 31-ig a téli gépjavítást. Jó eredményt ért el a Kecskeméti Gépállomás is, amely január 10-től 20-ig, tehát tíz nap alatt 49,8 százalékról 86,9 százalékra teljesítette téli gép- javítási tervét. Ezen a gépállomáson a vezetők állandóan a gépjavító-brigádok között vannak, segítik, lelkesítik munkájukat, gondoskodnak arról, hogy valamennyi javító-brigád részére a szükséges anyag, alkatrész és egyéb felszerelés minden időben rendelkezésre álljon. Különösen jó miyikát végzett Varga László és Tóth Pál brigádja, akik a tíz napra tervezett 4—4 erőgép helyett 5—5 erőgépet javítottak ki. Hasonló jó munkát végzett Puskás Gyula brigádja. Űk az uni- verzál gépeket javítják és a tervezett 3 helyett 4 gépet javítottak ki az utolsó dekádban. A Tormási cséplőgépjavító-brigád 6 cséplőgép helyett 8-at adott át az utolsó tíz napban a minőségi ellenőrnek, Kiskunmajsa és Kecskemét példája ékesen bizonyítja, hogy ahol a vezetők részéről megfelelő előkészítés történt, ahol a gépjavító brigádok tagjaival egyenként megbeszélték, hogy mennyire fontos a téli gépjavítás időben való elvégzése, ahol a javításhoz szükséges minden feltétel biztosítva van, ott a dolgozók lelkesedése sem marad el és jó eredmény születik. Más a helyzet a szabadszállási, a bajai és a bácsalmási gépállomásokon. Ezeken a gépállomásokon indokolatlanul lemaradtak a munkákban. Az igazgató elvtársaknak az eddiginél sokkal jobban kell szorgalmazni a munka zökkenőmentes megszervezését. De nemcsak az igazgatók, hanem a pártszervezet feladata is segíteni a téli gépjavítást. Minden elmaradt gépállomáson a párt és a gazdaság vezetői beszéljék meg, hogy milyen sürgős tennivalók vannak. Minden brigáddal és annak .minden tagjával beszéljenek külön. Ismerjék meg a dolgozók a tervet, tudják, hogy nekik egy meghatározott időn belül mennyi gépet kell ki- javítaniok. Az elmaradt gépállomásokon egyáltalán, vagy csak alig folyik ilyen irányú szervező és felvilágosító munka. Minden vezetőnek és gépállomási dolgozónak tudatában kell lenni, hogy a gépjavítás időbeni befejezése milyen nagymértékben befolyásolja a soronlévő tavaszi munkák sikerét. A gépállomások pártszervezetei adják pártmegbizatásként a kommunistáknak, hogy a javítási munkáknál tapasztalható időarányos lemaradást saját példamutatásukkal, a pártonkívüli dolgozók mozgósításával igyekezzenek minél előbb megszüntetni. Csatári Lajos, a megyei gépállomások, igazgatója Vezetőség választás hírei A Hillyepusztai Állami Gazdaság új vezetőségének első ülésért a reszortok elosztása mellett megbeszélték, hogy a vcze- tőség-újjáválasztó taggyűlés beszámolója és határozati javaslatai alapján mi a vezetőség és az egyes vezetőségi tagok feladata, . * A Kecskeméti tjtfenntartö Vállalat pártszervezetének vezetőség-választó taggyűlésén a párttagok megbírálták a vezetőséget, mért a Szervezeti Szabályzattal ellentétben eltűrte, hogy Süveges János elvtárs 6 év óta tagjelölt. Kérdőre vonták a vezetőséget, hogy mi az oka ennek és mikor rendeződik végre az ügy. « A Kecskeméti Lakatosipari Vállalatnál már pártcsoportérte- kez.leteken megvitatták, hogy kik legyenek a vezetőség tagjai. A taggyűlésen igen élénk vita folyt a jelölések felett. Volt, akit nem fogadtak el és mást jelöltek helyette. Azzal indokolták, hogy a fizikai dolgozók is kellő számban képviselve legyenek az ui vezetőségben, Az 1955, évi népgazdasági terv teljesítéséről A Központi Statisztikai Hivatal Jelentése A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének alakulását 1955-ben a következő adatok jellemzik: Ipar — Építőipar 1955-ben a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége márciusi határozatának, a munkás- osztály és az értelmiség odaadó munkájának, a szocialista munkaversenynek hatására megszilárdult az ipar vezetése, javult a munkafegyelem, a termelés és a termelékenység számottevően emelkedett, a termékek önköltsége csökkent. 1955-ben a szocialista ipar termelési tervét 103,2 százalékra teljesítette. Ezen belül az egyes minisztériumok, a helyi ipar vállalatai és a kisipari szövetkezetek teljes termelési tervüket a következőképpen teljesítették: Százalék 104,9 103.0 103.3 101.4 102,7 109.0 Kohó- és Gépipari Minisztérium Szénbányászati Minisztérium Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium Könnyűipari Mbuszté- rium Élelmiszeripari Minisztérium Építésügyi Minisztérium iparvállalatai Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium iparvállalatai Országos Erdészeti Főigazgatóság iparvállalatai ilelyiipari vállalatok Kisipari szövetkezetek 106,8 108,6 104,5 lül.l A minisztériumi iparban 7,6 százalékkal, a helyi iparban 11,9 százalékkal, a szövetkezeti iparban 10,8 százalékkal, az egész szocialista iparban 8,2 százalékkal volt több a termelés, mint 1954- ben. A szocialista ipar termelésének növekedése több mint háromnegyedrészben a termelékenység növekedéséből származott. A szocialista ipar 1955-ben az egy munkásra jutó teljes termelés (a termelékenység) tervét 3,8 százalékkal túlteljesítette: a termelékenység 6,1 százalékkal haladta meg az 1954. évit. Az iparon belül az egyes iparágak fejlődését a következő adatok jellemzik: A szénbányászat 1955-ben 22,3 millió tonna szenet, 3,6 százalékkal többet termelt, mint 1954- ben, az éves termelési tervet kalóriaértékben azonban csak 99,1 százalékra teljesítette. A kőolajtermelés 1,6 millió tonna volt, 31,6 százalékkal több, mint az 1954. évi és 1,7 százalékkal volt több, mint amennyit a terv előírt. • A vi I lamosenergia-termel és 1955- ben 5.4 milliárd kilowattóra volt, 12,8 százalékkal több, mint 1954-ben. A vaskohászat 1,6 millió tonna acélt és 883 000 tonna hengerelt acélt termelt, 9,3, illetőleg 7,8 százalékkal többet, mint 1954-ben. A bauxittermelés 1955-ben — a gyengébb minőségű bauxit termelésének csökkentése következtében — némileg kevesebb Volt a tervezettnél Az aJuuiíni umlcrmclcs 12,8 százalékkal volt több az előző évinél. A gépipar termelése — 1954. évi visszaesés után — jelentősen emelkedett. Az év folyamán 1348 autóbuszt, 296 vasúti személykocsit, 775 marógépet, 2523 fúrógépet, 4559 kerekestraktort, 217 200 kerékpárt, 373 200 rádióműsorvevőt, 46100 háztartási varrógépet gyártottak. A vegyipar 1955. évi termelési tervét túlteljesítette és többet termelt, mint 1954-ben. Elmaradt a vegyipar a műtrágyatermelési tervtől. Az épitöanyagipar éves termelési tervét túlteljesítette és 16,5 százalékkal többet termelt, mint 1954- ben. A könnyűipar éves termelési tervét túlteljesítette. A pa- mutszövettermelés 4,4 százalékkal, a gyapjúszövettermelés 20,2 százalékkal, a selyemszövettermelés 22,7 százalékkal, a bőr- cipőtermelés 15,7 százalékkal volt több, mint 1954-ben. Jelentősen bővült az év folyamán a cikkek választéka. Az élelmiszeripar termelése 1955- ben 1954-hez képest 6,7 százalékkal növekedett. Az építőipar 1955. évi termelési tervét — tervezettnél kevesebb munkással — teljesítette. Az egyes minisztériumokhoz tartozó építőipari vállalatok tervteljesítése — az előzetes adatok szerint — a következő volt: Százalék Építésügyi Minisztérium 106,8 Közlekedés- és I'oslaiigyi Minisztérium 107.8 Város- és Községgazdálkodási Minisztérium 101,1 Mezőgazdaság: A mezőgazdaság az elmúlt évben a párt és a kormány határozatainak megfelelően jelentős támogatást kapott. 1955-ben az előzetes számítások szerint a mezőgazdasági beruházások összege — állami erőből — mintegy 2,4 milliárd forintot tett ki. A termelőszövetkezetek 15 százalékkal több hosszú- és középlejáratú hitelt, és közel háromszorany- nyi vissza nem térítendő állami támogatást kaptak, mint az előző évben. 1955-ben az előző éveknél nagyobb ütemű volt a mezőgazdaság gépesítése. Az év folyamán a mezőgazdaság közel 6500 traktort, ebből 2500 univerzáltrak- tort, közel 400 aratócséplőgépet, 1100 cséplőgépet, 600 kévekötőaratógépet és számos más mező- gazdasági gépet kapott. Az öntözött terület 20 000 kát. holddal növekedett. Jelentősen segítették a mező- gazdaság fejlődését a mezőgazdaságba irányított szakemberek. A Magyar Dolgozók Pártja Központi. Vezetőségének 1955. júniusi határozata után közel 1200 pártmunkás és szakember ment a városokból falura, a falusi politikai és gazdasági munka megjavítására; közülük több mint 400 a termelőszövetkezetekben dolgozik. A mezőgazdaság szociálist A szektora 1955-ben gazdaságilag és szervezetileg tovább erősödött. Az 1955. év folyamán közel 80 000 családdal mintegy 350 000 katasztrális hold területtel gyarapodtak a termelőszövetkezetek. Az év végén a mezőgazdaság szocialista szektorának szántóterülete az ország szántóterü létének több mint egyharmadá tette ki. A mezőgazdaság 1955. évi ter melcsi eredményei általába) kedvezőek voltak. A legtöbl szántóföldi növény 1955. évi terméseredménye felülmúlta m előző öt év átlagát. 1955-ben 26,1 millió mázsa kenyérgabonát, 7,1 millió mázsa árpát, az előzetes számítások szerint 29,2 millii mázsa kukoricát, 20,8 millió mázsa burgonyát, 22,2 millió mázsa cukorrépát takarítottak be. A rizsre rendkívül kedvezőtlen időjárás és egyéb okok folytán lényegesen kevesebb volt a rizstermés, mint a korábbi években A csapadékos időjárás következtében a gabonafélék és a kukorica nedvességtartalma a szokásosnál nagyobb volt. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek 1955. évi termésátlaga — a gépi talajműveié; és a jobb növényápolás eredményeként — a legtöbb növényné jelentősen meghaladta az egyén gazdaságok termésátlagát: többek között kenyérgabonából az állami gazdaságok közel 40 százalékkal, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 20—25 százalékkal — árpából az állami gazdaságok 20 százalékkal, a mezö- gazdasagi termelőszövetkezetek 10 százalékkal értek el magasabb termésátlagot, mint az egyén: gazdaságok. A kapásnövények közül különösen a burgonya és a cukorrépa termésátlagai voltak kedvezőek. Az 1955. évi szőlő- és bortermés lényegesen több volt, mini a korábbi években, a csapadékos időjárás következtében azonbar a minőség gyengébb volt, 1955 ben szinte valamennyi gyümölcs- fajta termése meghaladta az elő ző évek színvonalát. A kapásokat későn takarították be, s ez késleltette az 1955 évi őszi munkálatokat. Az állattenyésztés színvonala az 1955. évben emelkedett. A sertésállomány gyors ütember nőtt és 1955 októberében meghaladta a 8 millió darabot. A jc kukoricatermés lehetővé tette í sertéshízlalás fokozását. A termelőszövetkezetek 1955-ben 3C százalékkal több sertést állítottak hízóba, mint 1954-ben, de s jó takarmánytermés lehetőségeit még nem használták ki megfelelően. Fejlődött a szarvasmarhatenyésztés is. A juhállomány az előzetes számítások szerint 1955-ben több mint 200 000 darabbal nőtt. Az 1955. évi baromfiállománj magasabb volt, mint az előzi években és magasabb a felszabadulás előtti évek átlagánál Baromfiból — a mezőgazdaság- lakosság nagyobb fogyasztása mellett — 441 vagonnal több volt a begyűjtés, mint 1954-ber: A gépállomások 1953-ben I millió normálhold traktormun kát" végeztek, 1,3 millióval töb bet, mint az előző évben. A szántás-vetési munkák mellet’ nagyobb segítséget adtak a ne (Fol.i fîifâs A ■ oldalon)
