Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-22 / 19. szám
Évi megíaharítás 200 000 forint Az áj darabiiómühely gazdaságosabbá teszi a termelést Nemrég készült el a Kiskunfélegyházi Gépgyár új üzemrésze, a darabolöműhely. Világos ablakaival is elüt a többi épülettől. Belseje rendezett. Betonpadló, gépcsoportok és az üzemet az anyagraktárból keresztülszelő csille-sín látható. A gépek mellett méretre szabott anyagok, lemezek, gömbvasak. Erről az üzemrészről igen sokat beszélnek mostanában. — Döntően megváltoztatja, olcsóbbá, gazdaságosabbá teszi a termelést — vélekednek az üzem vezetői. Mivel minden apró hatást nem áll módunkban közölni, így csak három legfontosabb változásról írunk; Nem lesz anyagpocsékolás Mi volt eddig a gyakorlat? A csoportok végezték a szabástól kezdve a szerelésig az összes munkákat. Ez komplikált és sokszór nëhézkes volt. Először kivitték az anyagot, majd előrajzolták, ezután visszavitték a darabolómühelybe, onnan ismét kiszállították, hogy összeszereljék. Az új műhelyben két munkafolyamatot végeznek: az e lerajzolást és a darabolást. A régi módszer azért nem volt jó, mert nem tudták megállapítani, mennyi anyagot is használtak fel a csoportok egyegy gyártmányhoz. Nem is lehetett ezen csodálkozni. Az anyagot nem méretve darabolva, hanem táblákban kapták meg a csoportok. Előadódott, hogy az egyik gyártmánynál a bizonylat szerint anyagot sem használtak fel — ami lehetetlen — a másiknál pedig két- szerannyit. Emellett a táblákból még jutott a selejtes gyártmányrész kicserélésére is. A darabolöműhely működése fokozatosan ezt is megszünteti. A gyártmányokhoz szükséges részletes rajzot és anyagfelhasználási lapot a termelési osztálytól megkapja a műhelyrész vezetője. A rajz alapján sablont (készíttet. A sablonnal végzet! munka gyors, aminek következtében előbb kapják meg az anyagot a csoportok, és csak annyit, amennyi a gyártmány elkészítéséhez szükséges. A darabolásnál adódó hulladékból a használható részt más gyártmányokhoz használják fel. Ezzel meggátolják, hogy 8—10 mázsa hulladék legyen az üzemrészekben, azonkívül megteremti a lehetőséget, hogy megállapítsák, egy-egy gyártmányhoz mennyi anyagot használtak fel; A szállítási költség is csökken Az eddigi gyakorlat szerint az aluminiumtank palástlemezeinek egy részéi hol a Bányászati Berendezések Gyárában, hol a Kecskeméti Épületlakatosípari Vállalatnál szabták le. Az anyagot gépkocsival szállították a gyárakba és vissza. Fizettek a géphasználatért és a végzett munkáért. Egy-egy ilyen út ezer forintba is belekerült. Volt ÿgy, hogy havonta háromszor is segítségért fordultak e két gyárhoz. Most már nem szükséges az anyagok hurcolása. Helyben oldják meg az aluminiumtankok palástlemezeinek szabását is. Gyorsul a munka üteme A többi üzemrészekben munkálkodó csoportok dolgozóira csak az a feladat hárul, hogy az anyagokat a rajz alapján ösz- szeillesszék, összeszereljék. Kezdetben ez a munka nehézkes lesz, hisz gyakorlatlanok még a csoportok. A későbbiek folyamán nő a begyakoroltság, s nem lesz sok gond az összeszerelés. Különösen a szériagyártmányoknál gyomul majd a munka üteme. A gyár vezetői szerint az év végére körülbelül 15 százalékkal gyorsul a szerelés az év első hónapjához képest. Még sok előnye van az új darabolóműhely működésének, melynek eredményeképpen 200 ezer forinttal lesz gazdaságosabb a termelés. 'Válaiz az o laujÁk khdhdre RUDICS JÖZSEF, BAJA. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1955. évi 39. számú törvényerejű rendelet 9. §-ának 1. bekezdése kimondja, hogy a kórházi ápolásra szoruló dolgozót legfeljebb egy éven át, gümőkóros megbetegedése esetében pedig legfeljebb két éven át díjtalan kórházi ápolásban kell részesíteni. A fentemlített rendelet 10. paragrafusának 1. bekezdése kimondja, hogy a keresőképtelen dolgozót munkabérvesztesége pótlására legfeljebb egy éven át, gümőkóros betegség esetén pedig legfeljebb két éven át táppénzben kell részesíteni. Ha a dolgozó keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően egy, illetőleg két évnél rövidebb ideig állt folyamatosan munka- viszonyban, táppénzt csak a folyamatos munkaviszonyának megfelelő időn át kaphat. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a fiatalkorú dolgozókra. * VARGA GÁBOR, TOMPA. A szakemberek véleménye az, hogy a mi megyénkben is lehet gyógynövényt termelni. Az erre vonatkozó részletes felvilágosítást a (Kerti és Gyógynövénytermeltető Vállalat, Budapest, VII., Rottenbiller u. 33. szám) adja. * IFJ. LENGYEL FERENC, KÉLESHALOM. A Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa 33/1955. (VI. hó 14.) M. t. számú rendeleté 1. §-ának 1. bekezdése kimondja, hogy: »Az önkénj’es kilépőt, vagy fegyelmi határozattal elbocsátottat alkalmazni csak munkaközvetítés útján szabad.« A kötelező munkaközvetítést a Munkaerőtartalékok Hivatalának irányítása mellett Budapesten a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága munkaerőgazdálkodási osztályának mpnkaerő- irányító kirendeltségei, vidéken a járási, illetőleg a városi tanácsok végrehajtó bizottságának munkaerőgazdálkodási csoportjai végzik. A Kiskunfélegyházi Gépgyár és a környező termelőszövetkezetek kapcsolata A Fülöpszállási Földművesszövetkezet munkájáról Nagy a forgalom Fülöpszállá- son a földművesszövetkezet boltjaiban. A napnak szinte minden órájában tele vannak az üzletek, akár a tcxtilboltot nézzük, akár az élelmiszer-, vagy a vegyesboltot. Most, amikor a földművesszö- vctkczctck fennállásuk tizedik évfordulójának megünneplésére készülnek, érdemes visszapillantani az elmúlt néhány év eredményeire. Hogyan fejlődött hát a földmüvesszövetkezet Fülöp- szállás községben? A földművesszövetkezeti tagok száma például 1950-hez képest 35 százalékkal növekedett s jelenleg 900 tagja van. A részjegy- hátralék 1950-ben 40 százalék volt, 1955-rc azonban már sikerült 15 százalékra csökkentc- niök. Fülöpszálláson a földművesszövetkezet 1952-ben meg veszteséggel működött, de 1953- ra ez a helyzet jelentősen megváltozott. Árukészletük értéke 1953-ban meghaladta a 650 000 forintot. A Fülöpszállási Földművesszövetkezet komoly munkát végzett az élelmiszerellátás biztosítása érdekében. A község dolgozó parasztságától 1953-ban még csak 280 000 forint értékű terményt s egyéb mezőgazdasági terméket vásároltak fel, 1954-ben már 1 218 000 forint értékű árut vásároltak a község dolgozó parasztjaitól. Még nagyobb volt a felvásárlás az 1955-ös évben, amikor elérte a 6 millió forintot. A község dolgozó parasztságának emelkedő életszínvonala és a megnövekedett igények szükségessé tették egy textil szaküzlet létesítését, amit 1954-ben meg is nyitottak. Nyitottak még ezenkívül egy mintaboltot is. A dolgozó parasztoknak nem kell mái mindenért a városba utazniok, mert az üzletekben úgyszólván minden kapható. Csak az elmúlt évben 70 db tűzhelyet, 40 db kerékpárt, 2 db varrógépet, 5 db motorkerékpárt és 40 db rádiót adtak el. Az elmúlt öt évben ösz- szesen 200 db tűzhely, 500 db kerékpár, 300 db rádió, 100 db eke, 30 db szecskcvágó és közel 600 db egyéb mezőgazdasági gép és szerszám kelt el. A fogyasztási boltok bevétele 1953-ban 5 042 000 forint, 1954-ben 7 643 000 forint, az 1955-ös évben pedig már több mint 9 millió forint volt. Ezek a számok is bizonyítják a fülöpszállási dolgozó parasztok élet- színvonalának emelkedését. Fülöpszálláson a földműves- szövetkezetnek is komoly része van abban, hogy fejlődésnek indult a termelőszövetkezeti mozgalom s nem egy esetben szerveztek tsz-látogatást és végezlek jó felvilágosító munkát. Ezek az eredmények is hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt évben elsők lettek a járási kiskereskedelmi terv teljesítésében cs éves tervüket 117 százalékra teljesítettek. A Pető fi-őrs útnak indul au.) 18j3. január 13-án délben egy jókora ekhós- €&ekér futott be Kecskemétre. A jóeröben tartott lovacskák sietősen vonták a kocsit, s az ekhó ponyvája alól férfiak és nők vegyesen kandikáltak ki. Amikor a kocsi a Trombitához címzett vendégfogadó előtt megállóit, lekászolódott róla az egész komédiás társaság. Szabó József jóhirü vidéki színtársulata szemelte ki magának Kecskemétet, hogy műsorát bemutassa a nagyérdemű kecskeméti polgároknak. A kocsi utasai között, a cók-mókját fedél alá, hurcoló színészek soraiban egy zárkózott, rövid gallérköpc- nyegbe burkolózó fiatalember raJcosyatla szerény batyuját egy vidám, nevetős szemű, jóképű fiatal színésszel, a fogadó hosz- szú asztalára. A színlapon Borostyán néven szerepel. Nem az első útja volt Kecskemétre, 13 esztendővel ezelőtt, mint kócosfejü kis iskolásgyerek már sokszor rótta a girbegurba utcácskákat, __ — Mondanom se kell, hogy Petőfi Sándornak hívták ezt a fiatal embert — magyarázza Kovács Jóska az őrs tagjainak. Komótosan sétálgatva kerülgetik most úttörő barátaink a kecskeméti színházat, amelynek a közelében állott meg, egy régen elenyészett épület, a „Trombitához** címzett vendégfogadó mellett az a bizonyos komédiás-kocsi. Ma már nyoma sincs meg ennek. Akkoriban földszintes, apró házak voltak errefelé, azok kozott bandukolva keresett szállást nem sokkal megérkezése után Petőfi Sándor is elválhatatlan barátjával, Némethy Gyurkával, mert a fogadó drága volt az ö pénztárcájukhoz. A mostani Petőfi utca 18. házszáma alatt álló épület helyén, Dudds- né asszony házában talált aztán éjjeli szállást barátjával. Nem volt valami nagy pozíciója a színészeknél, inkább párszavas kis szerepekhez juthatott ez a komor tekintetű fiatal ember. Meg aztán az o tiszte volt a színi apuk szélhordása is. Ebből is csurranl-cscppcnt egy kis jövedelem. De annyi semmiesetre sem, hogy ne kelljen adós maradni valakinek, amikor a színészkocsi elhagyta a várost. A kecskeméti napok eléggé vidáman teltek. Mindjárt az érkezés utáni napokban a református kollégiumba sietett, hogy régi jóbarátját, Jókai Móricot felkeresse, jelezze megérkezését, és alaposan kiöntse a szívét ennek az örökké vidám, él- celődö, kedves fiatal embernek, aki a kecskeméti kollégiumban szívta magába tudós professzoroktól a tudományt. Éjszakába nyúló beszélgetések, a színházi esték utáni borozgatás közben az irodalomról folytak tüzes viták. Nem panaszkodhatott a siker tekintetében sem Petőfi. A vidám diákok hálás közönségnek bizonyullak és Jókai volt a vezére a zajos színházi tüntetéseknek. így fogadta tapsorkán Petőfi szereplését i* a „Lear király“-ban. ö a bolona. szerepét játszotta. Olyan lobogó és elkeseredett len- dülettel, hogy mindenki csodálkozott rajta. De amikor 18ft3. március 23-án búcsút vett a kedves barátoktól és Kecskemét öreg falaitól, bizony csdk- hegy nem könnyezett. Akkor már a színlapokon büszkén viselte a Petőfi nevet, és emléket is hagyott maga után a városban, nemcsak a, barátok szívében, hanem a színházlátogató közönség között is. „Emlény(J című búcsúversét kinyomtatta a Sziládi-nyomdában, s az őrs tagjai majdnem köny- nyékig meghatva olvassák a jóslat szerű sorokat; „A színész űtain virág s tövis terem. A színész élete öröm és gyötrelem. Bűvös szellemkezek vezérlik lépteit. Leplezve gondosan az élet terheit! Szép álmot álmodik: öröklő hírnevet, Szelleme bejárja a földet és eget/' A Kiskunfélegyházi Gépgyár dolgozói eredményesen munkálkodnak a munkás-paraszt szövetség megszilárdításán azzal is, hogy a környező termelőszövetkezeteknek rendszeresen segítséget adnak. A petőfiszállási Keleti Fény és az alpári Dolgozók Termelőszövetkezet az elmúlt é rben is mintegy 35 000 forint értékű nehézboronát és egyéb munkagépet kapott a Gépgyár dolgozóitól. Segítséget nyújtanak a termelőszövetkezetnek a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészüléshez is. Kijavítják a meglévő gépeiket és pótolják a mezőgazdasági felszerelést. A Gépgyár dolgozóinak patronáló munkája más területre is kiterjed. Az adminisztrációs dolgozók például a könyveléshez adnak hasznos tanácsot. Szívesen keresik fel a Gépgyár üzemi bizottságát a többi termelőszövetkezetek is. A kunszállási Alkotmány Termelő- szövetkezet például nem egy alkalommal tehergépkocsiját adta kölcsön egy-egy nagyobb szállításhoz a Gépgyárnak, ami bizonyítja, hogy egyre erősödik a kapcsolat a gyár dolgozói és a termelőszövetkezetek között. V'^VVVVWV^/VWWVVVVWVV^ MEZŐGAZDASÁGI TANÁCSADÓ A juhok büdös-sántasága Az esetek egy részében a juhok fertőző hólyagos szájgyulla- dasának szövődménye ez a betegség, az esetek többségében azonban önálló megbetegedés. Igen erős nagyító alatt látható élőlény, elhalásos folyamatot okozó baktérium a kórokozó. Ahhoz, hogy sántaságot okozzon, gyengítő körülményekre van szükség: ilyenek a lábvégek kipálása, kavicsos út, nedves legelő, nyirkos almú istálló és így tovább. Alkalmi okként szerepelhet a túlságosan hosszúra nőtt köröm, mely az elhanyagolt körömápolás természetes következménye. A betegség jelentkezésekor a pártaszélen, vagy a csülkök között a bőrön nagy, lapos hólyagok képződnek. Ezek felfakadása után fekélyek keletkeznek, innen kiindulva az elhalásos folyamat tovább terjed a csülökszaru alatt elterülő irhára. Ennek következményeképpen az irha elválik a szarutoktól és az így keletkezett rést, hézagot, üreget — nagysága a folyamat súlyossága szerint változó — kellemetlenül bűzös, rothadó sajtra emlékeztető váladék tölti ki. Az esetek túlnyomó többségében csak az egyik lábvég betegszik meg, de a fertőzés mind a négy lábvégre kiterejedhet. Általában hosszadalmas lefolyású, fél esztendőre is elnyúlhat. Előfordult, hogy emiatt hosszú esztendőkre meg kellett szüntetni a juhtartást. Oka ennek főként, hogy először elhanyagolták, későbbiek során pedig szakszerűtlenül kezelték a betegséget. Ezért a kórokozó fertőző ereje megsokszorozódott, a talajban is rendkívüli módon elszaporo-s doit. Gyógyításához elsősorban jó éles bicska kell, amellyel alaposan kifaragjuk a beteg testrészt. A beteg körmöket ponyván faragjuk, vagy nagyobb pléhdarabon, hogy a lefaragó ti részeket aztán összegyűjtve elégethessük. Utána szárítsuk k: jól a sebet. Ezt követően egyszázalékos vizes pikrinsav-oldat- tal alaposan dörzsöljük át. Tegyünk rá vastag vattakötést, ha vatta nincs kéznél, azt gyapjúval pótolhatjuk. Tanácsos a kezelt lábvég burkolása vászon, vagy zsákradabbal. Az így bekötözött lábvéget fakátrányba mártjuk, hogy a nedvességtől védve legyen. Ezt a kezelést 3 naponként ismételjük. A kifaragás első alkalommal olyan alapos legyen, hogy a további kezelés folyamán ne kelljen újból késhez nyúlni. A le- santult, beteges juhokat azonnal emeljék ki a nyájból — természetesen előbb meg kell győződni arról, hogy tényleg ezzel a betegséggel vannak fertőzve — és különítsék el. Külön épületben kell őket elhelyezni, míg a teljes gyógyulásuk be nem következik, nem mehetnek a nyájba. A betegség, ha egyszer fellépett, nagyon gyorsan terjed, ezért azonnal hozzá kell látni a kezeléséhez. A kezdetben megbetegedett 3—5 juh még könnyen és jól kezelhető, két- h árom nap várakozás után mái 30 körüli a sántító, »köszöntge- tő« juhok száma. Ez megnehezíti már az alapos, tökéletes kezelést. A betegség elleni védekezés fő szempontja a behurcolás megakadályozása. Fertőzött állományból ne vásároljanak, az újonnan vásárolt állatokat két hétig különítsék el, külön és félreeső területen legeltessék. Ezalatt sűrűn és alaposan vizsgálják a lábvégeket, csülköket csülökközöket. Kellermann Sándor, állatorvos,
