Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-17 / 14. szám

A gyártás fejlesztése a Kiskunfélegyházi Gépgyárban :fl kereskedelem felkészülése U 1958-OS évre Rövidesen végleges {ormát ölt a műszaki fejlesztési terv a Kis­kunfélegyházi Gépgyárban mely­nek egyik fontos fejezete: a gyártás fejlesztése, az új- tech­nológia alkalmazása. Milyen új változásról van itt szó? Féuinyomással végzik az alumíuiututaakok leHckdomboritásal szológéppel végezték ezt a mun­kát. Sok kézi erőt igényelt, lassú volt, s a dolgozók egészségére is elég ártalmas. Most van kísérlet alatt a Láng Gépgyárban a ío- lyadéltsugaras csiszolás beveze­tése. Ha a gyakorlatban jól be­vált, akkor itt is alkalmazzák. Az előzetes tájékoztatás alapján négyzetméterenként a csiszolás! idő körülbelül 10—20 százalék­kal rövidebb lesz. Ez azt jelenti, hogy egy sörtank csiszolási mun­káit 80 óra helyett 65—70 óra alatt elvégzik. Az idén 15 százalékkal több elumíniumgyártmány hagyja el az üzemet, mint tavaly. Mar ma­ga ez a tény is szükségessé teszi a gyorsabb ütemű munkát. A sörtankok fenékrészét eddig a IVIÁVAG-ban készítették. Az anyag oda-visszaszállítása meg­drágította a gyártmányt, sőt többször késleltette a határidőre való elkészítését. Mindez nagy gondot okozott Cseh Mihály igaz­gatónak. Törte is a fejét, hogyan tudná ezt megoldani. Éppen ezért segítségül hívta Letoha Gyula fémnyomót és Drozdik Istvánt, az alumíniumcsoport művezetőjét. Mindketten alapo­san ismerik az alumíniumfeldol­gozást. Igaz, nem ment máról hol napra a megoldás, de sike­rült. Megszületett a terv. Végrehajtásához szükség volt egy fejpadra, amely már meg­érkezett a vállalathoz. Erre a padra szerelik fel a síktárcsát és a szükséges szerszámot. A többi munkát két ember segítségével a gép végzi el. Mi ennek az elő­nye? Helyben oldják meg a fe­nékdomborítást, ugyanakkor ki­küszöbölik a kézi körbefűrésze- lést, amit eddig nyolc ember végzett el. Nyugodtabb, üteme­sebb lesz a termelés, de tetemes anyagmegtakarításról is számot adhatunk. Az előzetes vizsgáló­dás alapján valószínű, hogy az eddig használt 9 milliméteres alumíniumlemezeket fel lehet cserélni 7 milliméteresekre. Ha száz darab 300 hektoliteres alu- miniumtankot veszünk figyelem­be, akkor csupán a lemezvastag­ság csökkentésével 400 000 fo­rintot tudnak megtakarítani. Az uj módszer ezenkívül javítja a minőséget, külsőleg is tetszető­sebbé teszi az alumíniumkészít­ményeket. Mikorra készül cl az új gép? A jöyó hét elején kezdik meg a gép elhelyezését és felszerelését. Valószínű, február végéig ez a munka is befejeződik. A próba- gyártások. március hónapban megkezdődnek. A gép kezelésé­vel Letoha Gyula elvtársat bíz­zák meg. Az előbb leírt új módszerből adódik az, hogy a csiszolást is gyorsabbá kell tenni. Eddig ugyanis levegővel hajlott csi­Nemcsak az alumíniumgyárt­mányoknál, hanem a ventilláto­roknál is új, korszerű technikát kívánnak alkalmazni. Elfordítható ventillálorház Eddig 16 különféle formájú ventillátort gyártottak. Marton József szerkesztő javaslata alap­ján ezt a 16 formát egy formá­ban egyesítette. Ennek módja az elfordítható ventillátorház. Ezt a szükségnek megfelelően lehet változtatni. Az előkalkuláció alapján egy ventillátorhoz hat kilóval kevesebb vasanyagot használnak fel, mint eddig. A gyártás műszaki előkészítése már megtörtént. Csupán arra vár a gyár vezetősége, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztérium Üzemgépészeti Osztályának Mű­szaki Főosztálya megadja az en­gedélyt a prototípus elkészíté­sére. Muijkagyorsítű készülék Nagy mennyiségű gázfejlesz­tőt is gyártanak. Probléma volt eddig a köpeny felső részének kiképzése. Ez a folyamat ugyan­is hosszadalmas és drága is volt. Előbb melegítették az anya­got, majd kézzel alakították a megfelelő formára. Farkas Sán­dor kommunista művezető egy olyan készüléket szerkesztett, melynek segítségével rövidebb idő alatt végzi el ezt a munkát. E módszerrel főleg energiát, oxigént, karbidot takarítanak meg. A jövő héten egy 150 da­rabos széria megmunkálását már ezzel az új módszerrel végzik. Valószínű, hogy 10—15 százalé­kos időmegtakarítást is jelent ez az új munkamódszer. Ez a néhány példa is mutatja, hogy a közős munka gyümölcse­ként milyen új módszerekkel le­het a gyártmányok önköltségét csökkenteni. Ez az első lépés. Evés közben jön meg az étvágy, munka közben a temérdek ötlet, új elgondolás. Ezekből az ötle­tekből kifogyhatatlanok a gyár dolgozói. Szocialista iparunk a közszük­ségleti cikkeknek olyan tömegét biztosította, hogy megyénk nagy­kereskedelmi és kiskereskedelmi raktáraiban az elmúlt évhez ké­pest 20 százalékkal nagyobb készletek széles választékban állnak a lakosság rendelkezésé­re. Tavaly megyénk kiskereske­delme 1637 millió forint ér­tékű élelmiszer- és iparcik­ket hozott forgalomba. Az idén 1707 millió forint értékű áruforgalmat tervezett a ke­reskedelem. Közétkeztetésre 22 millióval töb­bet fordítanak az idén, mint ta­valy. Ruházati cikkekből, — da- masztféleségekböl, kockás kana- vászból, paplanlepedőből — lé­nyegesen nagyobb mennyiséget szállít az ipar. Flokonból 3 és félszer több lesz, mint tavaly. Ruhaselymekben további javu­lás várható. A tavaszi idényre való te­kintettel az ipar már meg­kezdte a különféle selymek és tavaszi idény cikkek szál­lítását. Újdonság lesz a nylon méteráru, amely a közönség által kedvelt színekben kerül forgalomba. Az első negyedévben jelentős mennyiségű tiszta gyapjú áru is készül. Több mint egyharmad része világos színben. Hosszú idő óta 4 bajai járás DISZ-íiataljai a megyei Petőfi Sándor kulturális és sport seregszemlére készülnek A bajai járás DISZ-fiataljai jól kihasznál­ják a téli estéket, hogy tanulással, továbbkép­zésükkel készüljenek a második ötéves terv Vagy feladataira. A járás községeiben az Ifjúsági Akadémia sorozatos előadásain eddig közel 000 DISZ-fiatal vett részt és nagy figyelemmel hall­gatták az eddig megtartott 10 előadás gazdag anyagát. A szakmai ismeretterjesztő előadások mellett különösen az egészségügyi cs zenei elő­adások iránt mutattak nagy érdeklődést. Mind nagyobb sikerrel folyik a József Attila- olvasómozgalom szervezése. Sükösdön a Vízi- szárnyastelep 24 DISZ-fiatalja, Bácsbokodon ed­dig 40 fiatal, lányok, fiúk jelentkeztek az olvasó­mozgalomban való részvételre. A DISZ kultúrcsoportok munkájába is mind több fiatal kapcsolódik be. Folynak az elő­készületek a megyei Petőfi Sándor kulturális és sport seregszemléx-e. 134 ifjúsági kultúresopoi't küldte be eddig nevezését, A kultűrcsoportok 3354 fiatalt tömörítenék soraikba, 38 színjátszó csoport, 25 ének-, 38 táncegyüttes folytatja pró­báit és 22 zenekar készül fel a nagy seregszem­lére. 441 fiatal szavalattal, 35 énekszólóval bizo­nyítja majd a kullúriörradalom falun elért nagy eredményeit. A seregszemlére készülő ifjúsági kultűrcsoportok között ott vannak a herceg- szántói, garai, csávói,yi délszláv és a nemesnád­udvari német anyanyelvű színjátszó-, ének- és táncegyüttesek. A sportbemutatóra 1357 fiatal készül, hogy megmutassa sportszeretetét, ügyességét és tudá­sát. 31 csoport az atlétika különböző ágaiban készül a nagy bemutatóra, 38 csoport a röplabda, mások viszont asztalitenisz, kerékpár, sakk és a seregszemle egyéb versenyeire készülnek nagy igyekezettel. újra gyártás alatt van a tisz­ta gyapjú tropikál. Komoly mennyiségű gyapjú női ru­haszövetek is készülnek, Kashaból, valamint sportszövet­ből a szükségletet-teljesen ki tudja elégíteni a kereskedelem. Nagymértékben javult az ellá­tás a gyapjú, pamut kötött fel­sőruházati cikkekből, valamint a habselyem női és gyermekalsó- ruhákból. Többféle fazonban megkezdték a nylonblúzok gyár­tását. Mind a gyapjú, mind a pamut felsőruhákból, valamint a gyermek tréningruhákból az első negyedév folyamán több uj mo­dell kerül forgalomba. Üj fazonú cipők, éksarkú szandálok vannak gyártás és szállítás alatt. A nagy választék minden bizonnyal kielégíti a kö­zönség szükségletét és ízlését. A kiskereskedelem és a ven­déglátóipar 1956-ban jelen­tős egysegekkel bővül és több boltot korszerűsítenek. A múlt év végén már megkezd­ték Kecskeméten a Szabadság­téri vasbolt bővítését, valamint az új villamossági műszaki bolt létesítését. Mindkét üzletre több százezer forintot fordítanak. A nyáron kerthelyiséget, a Koháry utcában új rövidáru boltot léte­sítenek és a Rákóczi úti konfek­ció boltot korszerűsítik. Kiskun­félegyházán az új bútorboltot nagyobbítják. A városi tanács épületében lévő cukrászdát bő­vítik és zenét szolgáltatnak a közönség szórakoztatására. Kiskunhalason a városi tanács épületében korszerű sport- és játékboltot, az új1 uszodában fa­latozó-italboltot létesítenek. Ba­ján a ruházati boltot nagyobbít- ják és üzembe helyezik a volt Zich-féle helyiséget, Szalai Károly, a megyei tanács, kereslte-, delmi osztályának vezetője Állandó és időszaki fizikai mun­kára a Mezőgazdasági Technikum Tangazda­sága, Kisfái 7. sz. alatti gyümölcsészete dolgo­zókat keres. Felvétel ugyanott történik. 13 A esőd a Irta; A. Sz. Szeráfinovics (1863—1949) Úgy dermesztő januári na- pun a szomszéd faluból jitte hazafelé a szán Naumics kozákot. Lova sziigye, sörénye csupa lehér a ráfagyott zúzmarától. Köröskörül hallgat a végtelen havas pusztaság. Még tizenhét kilométer hazáig. Egyszer csak átfut egy nyúl az úton a lovak előtt, Naumics hirtelen megrántja a gyeplőt. A ló hőkölve megáll. Mi a nyavaja az ott? Vagy tíz lépésnyire az úttól pára száll a földből. Naumics leugrik és a hóbuckák közt bukdácsolva közeledik a hely­hez. Csoda! Valóságos csoda! Valóságos csoda! A horpadásban kis tócsa sötétlik. Ahogy köze­lebb lép, látja, hogy a tócsa kö­zepén víz szivárog elő, az ol­vasztotta meg a havat, és áztat­ta fel a feliele földet. A vízben egy kis béka úszkál ■— előmá­szott a kiengedett földből! — Csak nem valami boszor­kányság! — vet keresztet hirte- lenében Naumics. Tudja jól, hogy vagy húsz aersztnyi körzetben nincs egyet­len csepp víz, kemény a sztyep­pe, akár a tégla. A fagyban még * levegő is szinte jéggé válik. Már rohant is visszafelé. Föl a. szánra és kergeti, hajszolja a lovat tovább. Ahogy hazaér a faluba, egyenesen a pópához ■ siet. — így és így:,' sz.entglya.m-, va­lami boszorkányság történt ve­lem íxúl Áldjon meat Húsz esz-: lendeje járok arrafelé, még egy harmatcsepp is ritkaság. Most meg eleven, valóságos vizet lát­tam az út mellett előbuggyanni a földből. Köröskörül fagy, a víz­ben meg egy béka úszkál. 4 pópa mindenekelőtt ar­ról akart meggyőződni, józan-e a kozák. Mikor ez be­bizonyosodott előtte, kiszólt a papnénak: — Te anyjuk, hozz neki egy pohár pálinkát! Aztán mondd meg Nyikolájnak, fogja be a fe­ketéket. Menjen el a diakónu­sért. meg a vicediakonusárt, készítsék elő a miseruhákat... Te meg anyjuk, másszál a pad­lásra, ott hevernek a sarokban az ikonok, válassz ki közülük egy öreg Mária-képet, minél fe­ketébb, annál jobb. De magad menjél, mert a Palinuska nem ért hozzá. Aztán meg el ne fe­ledd... — kiáltott még utána, — valami pálinkafélét készíts a szánra, kutya hideg van. A papnő csupa pókháló, ahogy lejön a. padlásról, egy megfeke­tedett képet hoz magával: — Itt van la! Csak agy kicsit kopott az orra. Fél óra sem telt belé, a. pézsmabundába burkolt pópa, vele egy bikaforma erős ember, a diakónus farkasbundában, az­tán meg a. kopott ködmenes, nagyfogú vicediakonus sebesen vágtatott a sztyeppén. Két jólla­kott., fekete paripa, volt a szán .elé, fogva. ' Már látszik, is a. tócsa, amint ott gőzölős egyre. De lám csak* az ellenkező irányból meg két sárgával jön egy másik szán, azon is hárman nyújtogatják a nyakukat. A pópa, a diakónus, meg a vicediakonus a szomszéd­faluból —: úgy látszik megsza­golták a dolgot a gyalázatosok! Egyszerre érkezik a két szán a színhelyre: leugranalc a pópák s mennek a vízhez ikonjaikkal. Közben már kezdenek acsarkod- ni egymásra: — Mit keresel a mi határunk­ban te kócszakállú kuruzsló! He?! — Ne mocskolódj, te vén ku- jon! Különben is ez a hely a miénk, hisz itt van a kertünk alatt. Űzzél aztán egymás hajá- nah, szakállának esnek. A diakónusok le a szánról, ro­hannak segíteni. Am a vice- ciakonusok a maguk dolgához fognak — a füstölőt élesztgetik, félrevonulva. A diakónus, amelyik a fe- ketelovas szánon jött, kihúzta jobbkarját a farkasbundából, az­tán se szó, se beszéd, se kereszt- vetés: de már nyög is egyet a sárgafogatos pópa és fejjel a hóba. bukik. Felhődül erre a másik dia­kónus: 1 — Hijnye, hogy mersz ta a mi... Ledobja a sapkáját, szétcsap­ja a, kezét, Jézus segíts!—kiált­ja cs elrántja a szomszéd falusi pap lábát. Aztán összeakasz­kodik a két diakónus. Mindkettő tugbaszaloaái, pocakos ember, a. nyakuk akár a bilidé, bömbölve szidják egymást. — Lett is vol­na hadd el haá.d, ám rohannak a kocsisok és kiabsiljálu-­— Szent atyák!... Szent atyák... jön a nép... •» És valóban jött a sok ember: minden oldalról, csak úgy fe- ketúllettek a szánon. Hogy is tudott ilyen gyorsan elterjedni a csoda híre a két faluban! A pópák prüszkölve föltápász- kodnak és rákezdik: »Uram ir- g almazz!« »Halleluja!« és'»Örülj, örvendezz szép Szűz Mária!« ásnap még több nép se­reglett ki a sztyeppére csodát nézni. Elhozták maguk­kal a csonkákat, bénákat, sántá­kat, vakokat, nyavalyatörősöket, megrontottakat. Mindannyian meghatottan, könnyezve isszák a szent vizet és dideregve né­zik a csodajelenást: a hidegben szinte összefagy a szájuk széle. Köröskörül nyögés, sóhaj, sírás, nyöszörgés, a nyavalyatörősök pedig igy kiabálnak: szűz- anyánk, mennyek királynéja! Hogy találtál méltónak bennün­ket, _ bűnösöket?! Még ha egy Mária lenne, de egyszerre ket­tő — a legkegyelmesebb Odi- gitri, meg a Kazánt szűz... A pópák körül pedig csomóra gyűl a pénz, a kenyér, a tojás, a szalonna, a birkabőr és a bú­zás zsákok. Az egy pár fekete az egyiknek, a két sárga a má­siknak, alig győzi hazahordani a sok ajándékot. így ment ez négy napon át. Búzgólkodtak a papok, még bele is izzadtak, úgy munkálkodtak. A környező falvakban, vidéken egyre ter­jedt a hír a két jelenésről és arról, hogyan gyógyítják meg a, betegeket. És akik eljöttek, a maguk szemével látták az iko­nokat benn a vízben és látták, hogy « mennyek kijá.lynője egyre-másra szaporítja a vized a. szenvedők kínjainak enyhítés sere. Már egész kis tó képző­dött ott körül és csak nem fa­gyott be. Csodálkozik a nép, félelemmel és áhítattal telve issza a vi­zet, megtölti belőle a fiaskókat, üvegeket és szétviszi az egész vidékre. Az ötödik napon aztán munkások jöttek két szánnal. Leszálltak, elővették szerszámaikat és odamentek a. tóhoz: — No, majd mindjárt szétug- Iasztunk benneteket, szószátyár népség... Fölneszeinek erre a pópák meg az ájtatoskodók. — Ti meg mit akartok? Itt a mennyek királynője jelent meg az Odigitri, meg a Kazáni..j — Méghogy a mennyek ki­rálynője!. .. Bár szólítana ma­gához benneteket, mind ahá­nyon vagytok. Nézzétek csaíc, mennyi víz elfolyt már. A falu­ban meg elállt a vízcsap, via nélkül maradt, az egész lakos­ság. Megrepedt a cső a fagytúli, ti meg itt vedelitek a vizeit méghozzá ezekkel a vízi széniek­kel együtt. No, szedjétek a sá­torfáitokat, nem érünk rá itf. bajlódni veletek .., És munkához fogtak, Nagy tábortüzet raktak, fölengesztel­tek a fygyott földet, kiásták <t csövet s újjal cserélték föl a megrepedt csőr észt, aztán új­ból betemették földdel és szán­ra ültek, elhajtottak. fJó vihar támadt. Megint ' csupa fehérség bontott mindent és a sztyeppe újból ki- halt, pusztai népeién lett,..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents