Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-01 / 1. szám
rftdë(wiïL tmlíktziiak cizliaeizttKkûK Megkezdődött a hagyományos >PetőfUhét« Kiskőrösön Kiskörös, 1955. december 31 (Munkatársunk telefonjelen- tése.) A hagyományos »Petőfi-hét« megnyitására került most sor *— Szilveszter éjszakáján — Kiskőrösön. Fél tizenkettőkor kivilágították nagy költőnk, Petőfi Sándor szülőházát. Közel 500 kiskőrösi fiatal vonult át fáklyákkal a járási kultúrház- búl a Petöfi-házba, hogy részt vegyenek az ünnepségen. Éjfélig Petőfi életéről készült diafilmet vetítettek, majd az éjféli harangszóra felhangzott a Himnusz. A továbbiakban az ünnepség programja a következő: Kiss János DISZ-fiatal a költő egyik versét szavalja, majd Szabó Gyula elvtárs, községi VB-elnök tart ünnepi beszédet. Petőfi és a márciusi fiatalok hagyatékát méltatva megemlékezik mai fiatalságunk hősies harcáról, DISZ-szervezeteink problémáiról. Szabó elvtárs ezután részletesen ismerteti a Kiskőrösi Petőfi Társaság tervét, mely szerint a »Petőfikét« keretében nyolc községben és tanyaközpontban irodalmi ankétot rendeznek, Petőfi Sándor életéről és munkásságáról. Az ünnepi beszéd után a község népi zenekara ismert Petőfi- dalokat ad elő, majd a kiskőrösi diszisták és úttörők felhívását követően a község dolgozói nevében Torgyik Pál, tanácselnök, helyez el koszorút a Petőfi- emléktáblán. Csikai Sándor negyven munkás éve szólítják: Csöngetés után néhány ÿ pillanattal kulcs fordul H meg a zárban, s szélesre tárul a «-'• kis kapu. — : Szép szál §1 ember állja el az utat, lehet vagy 180 magas. Mellette pajkos játékossággal lökdösi lábát egy szép vörösesbarna kutya. — FíC'te, rághass — mordul rá, mit Iben -fürkészve ramnéz. — Csikai Sándor bácsit, az ünnepeltet keresem. Nevének említésére kissé megenyhül az arca. — Én volnék. No, de kerüljünk beljebb. A konyhában téli az időjárás. — Az asszonyka az orvosnál — szól mentegetőzve. Néhány perccel később élénken beszélgetünk. « Barátságtalan tél volt. A naptár megsárgult lapjai 1915 decemberét mutatták. Kis gúnyájába öltözve, segédlevéllel a kezében, fázósan álldogált ez a szikár termetű ifjú az Első Kecskeméti Konzervgyár — most aijoiui KcLaKcurcti Konzervgyár kapuja előtt. Sokan voltak. Kezét dörzsöl- gette és topogott. — Pesten nem sikerült, talán majd itt — morfondírozott magában. Talán!? Körülnézett, s elszomorodott. — De sokan vagyunk — buggyant ki száján a szó. Ki lesz ma a szerencsés? A 16 éves gyerekember elmélázott. Édesapjára gondolt, akit már egyéves korában elveszített, Édesanyja, szerető kezét 9 éves korában levette róla, mert elszólította őt is a halál. Egy- szercsak azt veszi észre, hogy lökdösik: — magának szólnak, I— mondják többen is. A társainál jó másfél fejjel magasabb fiút így maga jöjjön be! — Ennek már könnyű — hallotta társainak szavát, még mielőtt belépett a kapun. Pedig ha tudták volna, milyen itt az élet, nem kívánkoztak volna ide. Hamar feltűnt a fiúnak, hogy társai csak lopva szólnak egymáshoz. Nem állta meg szó nélkül: — némák vagytok? Azok ránéztek, aztán csak annyit mondtak: — Nem, csak nem akarunk munkanélküliek lenni. — Ezt hallotta majd ’ mindenkitől. Az emberek is meghunyászkodtak, ha rúgtak rajtuk egyet. Titkon azért bizakodtak. — Jön még a kutyára dér! De addig igen sokat kellett kiállni. A legkedvesebb szó a felügyelőtől, — maga marha, kívülre teszem! Ha egy várandós mama akárcsak egy szelet almát is elfogyasztott és meglátták, már másnap a kapun kívül volt. — Nem nézték az embert embernek. A 12—16 órai napi munka rendszeres volt. A 100 kilós cukorzsákokat Vállon kellett felvinni az emeletre, mert a lift gyakran elromlott — emlékezik vissza Csikai eivtárs. Erre már az asszonyka is közbeszól— S amikor hétfőn mentél el és csütörtökön jöttél haza, mert ilyesmi is gyakran előfordult,— egészíti ki férjének szavait. Sanyi bácsi megvakarja tarkóját, rágyújt egy cigarettára és bodor füstkarikákat eregetve folytatja az előbbi gondolatot. — Ha akarta az ember, hogy inge, gatyája legyen, akkor a napi 12 —14 óra után még kazánt tisztított, csak azért, hogy jusson valamire. — Ügy hoztam haza a gyárból betegen —,veti közbe újra a szót az asszonyka. — Akkor is, lázában is azt mondta: nem szabad betegnek lennem, mert más elfoglalja a helyem. Persze, annyi megaláztatást, mint akkor, ember nem kapott még. No, de vége van már és így jó. Tíz éve, hogy így vélekedik. Ez idő óta tudja, mi az, hogy ember, mit jelent az, hogy megbecsülés, szeretet és élni. Már vett egy fél házat, a fia szakma kiválója az épitőiparban, őt magát a jutalomosztáskor mindig a listára veszik. A gyárban mindenki szereti, s csak Sanyi bácsinak szólítja. Sanyi bácsi, ezt mondja meg nekem, hogy csináljam, mint csináljam, segítsen nekem, — és Sanyi bácsi mindig segít. * Ünneplőbe öltözve ült az első sorban. Társai szeretettel beszéltek róla — a mi Sanyi bácsink negyven éve, hogy itt dolgozik. Amikor negyven évi munkásságát méltatva átnyújtották neki uf egyhavi fizetést, a meghatottságtól alig tudta elmondani mindazt, ami benne felgyülemlett, amit ki akart fejezni. Nem a szavak mestere, de az a pár szó, amit mondott, az kifejezte, -hogy életé összeforrt a gyárral, dolgozótársaival. — Megbecsült ember lett Sanyi bácsi. Mi is jó egészséget, sok sikert és sok boldog új évet kívánunk az ünne- peltnek! Vcnesz Károly 'Vátaiz az úlmiiék khMéiúm SZABO JÓZSEF KECSKEMÉT. Helyes lett volna, ha levelében arról is ír, hogy a városi tanács begyűjtési hivatala milyen indokok alapján nem adta ki á sertésvágási engedélyt, mert csak az a termelő nem kaphat, akinek sertésbeadási vagy a szerződéses hizlalásból származó hátraléka van, vagy aki korábbi ser- tésvágása után nem teljesítette zsírbeadási kötelezettségét. Sertésvágási engedélyt kaphatnak: azok az egyénileg dolgozó parasztok, akik eleget tettek sertésbeadási kötelezettségüknek, a sertésbeadásra nem kötelezett termelők, továbbá a beadási kötelezettség nélküli személyek a saját hízlalású sertéseikre, ameny- nyiben igazolni tudják, hogy 60 napja ők nevelték a sertést. Azok a dolgozók, akiknek nincs beadási kötelezettségük s akik saját hízlalású sertéssel nem rendelkeznek, háztartási szükségletük fedezésére — öt családtagig egy, ezenfelül pedig kát hízottsertés levágására — kaphatnak sertésvágási engedélyt. Az engedélyeket a lakóhely szerint illetékes begyűjtési hivatal adja ki. Ha a sertést nem a lakóhelyen vágják le, akkor is a lakóhely szerint illetékes begyűjtési hivatal adja ki az engedélyt, azt azonban a vágás helyén érvényesíttetni kell. MERÁNYI GÁBOR, NEMESNÁDUDVAR. A kérdezett öt lóerős stabil benzinmotort saját gazdaságának fejlesztésére minden engedély nélkül megvásárolhatja. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a gépet csakis saját szükségletére használhatja, mellyel sem a rokonoknak, sem a jóbarátoknak nem végezhet szecskavágást, silózást, vagy más egyéb munkát. A saját szükségletre üzemeltetett kismotor után adót nem kell fizetni. A gép működéséhez szükséges üzemanyagot önnek kell biztosítani, mert a KISOSZ csak a magániparosokat látja el üzemanyaggal. * KOVÁCS JÓZSEFNÉ, BAJA. Ha a tényleges szolgálati kötelezettség teljesítése céljából való bevonulás próbaidő vagy kisegítő munkára való alkalmazás tartama alatt történt, a szolgálati jogviszony a bevonulás napján megszűnik. Ha férje azonban mint állandó munkás dolgozott az üzemben, a szolgálati jogviszony továbbra is fennáll és férjének a katonai szolgálat befejezésétől számított 14 nap alatt jelentkezni kell a munkáltatónál és őt kötelesek továbbra is foglalkoztatni, Sok pénz és cigaretta Sok pénz, még több cigaretta jár azoknak a dohánytermelőknek, akik jó terméseredményeket értek el síz . elmúlt évben. A dohánybeváltások december hónapban folytak a legnagyobb ütemben s hosszú kocsisorokban szállították be a dohányt a kiskunfélegyházi dohánybeváltó üzembe. Az elszámolások után egyre több termelő állapíthatta " Jól fizetett a cukorrépa a Kiskunság állami gazdaságaiban A Kiskunság állami gazdaságaiban az idén is jövedelmező volt a cukorrépa termesztése. A tervezett termésátlagokat majdnem mindenütt túlszárnyalták. A Bácsalmási Állami Gazdaságiban majdnem 200 holdon termeltek cukorrépát. A gondos növényápolás nyomán több mint 1000 mázsa cukorrépával termesztettek többet a tervezettnél. Már a jövő évi termesztésre'is felkészültek. A kijelölt cukorré- patáblara holdanként 300 mázsa szervestrágyát, 150 kiló műtrágyát szántottak a földbe. A Solti Állami Gazdaságban már nem volt ilyen jó termés. Legmagasabb termést értek el egy 42 holdas darabon, ahol a vetőmagágyat altalajlazító ekével szántották meg. Ezen a területen 180 mázsa volt a termés holdanként. 80 holdon pedig jóval kevesebbet szedtek fel. A gazdaság vezetősége ezért úgy döntött, hogy az idei cukorrépa vetésterületet trágyázás után altalajlazító ekével szántatja meg. A szántást időben elvégezték. A Hildpusztai Állami Gazdaságban az idén a cukorrépa öntözésével kísérleteztek. meg, hogy érdemes volt dohanv- termelési szerződést kötni. Érdemes volt a dohánytermesztésre alkalmas talajt jól kiválasztani és előkészíteni, a növényápolási munkákat gondosan és szakszerűen elvégezni, mert a magas terméseredményt és. a jó minőséget csak így lehetett elérni. Aki sok és minőségileg kifogástalan dohányt adott ét, az szorgalmas munkájának ellenértékét bőven megkapta a dohánybeváltások alkalmával. Bálint Mihály tiszaújfalusi dolgozó paraszt például 800 négyszögölről 584 kg dohányt szállított be, alapárként 5971 forintot és 4467 foriÿ prémiumot, összesen 10 440 forintot kapott, ezenfelül 9125 db Kossuth- cigarettát. Bús, László kiskun- niajsai termelő közepes termés- eredmény mejlett 400 négyszögölről 249 kg dohányért 1396 forintot és 1090 forint prémiumét, összesen 2986 forintot kapott s ezenfelül pedig 3650 db cigarettajuttatásban részesült. Nem járt rosszul Beke Mihály gát éri dolgozó paraszt sem, aki 522 négyszögölről 310 kg dohányt adott át a kiskunfélegyházi dohánybeváltó iizèhmek, és ezért prémiummal együtt összesén 4048,20 forintot és 4575 db Kos- suth-cigarettát kapott. A felsorolt példák is bizonyítják, hogy jól jövedelmez a dohánytermelés és érdemes foglalkozni vele. A holdankénti 4— 5 mázsás átlagterméseket már elhagytuk és a dohánytermelők nagyrésze 6—8 mázsa körül termel, de nem ritka a 10—12 mázsás átlagtermés sem. Közepes és nagy termés esetén, ha a dohány . jminősége és válogatása jó, a dohány az egyik legnagyobb jövedelmet biztosító ipari növény. Kössön hát minél több dolgozó paraszt dohánytermelés! szerződést az 1956-os évre. Nagy Imre. Zsúfolt házak előtt, szép kiállításban játssza ezekben a napokban a kecskeméti Katona József Színház Szirmai Albert behízelgő muzsikájú régi operettjét, a Mágnás Miskát. Az operett — filmváltozatának bemutatása óta — jelenlegi eléggé szerencsés szatirikus ízű átdolgozásában jólismert Kecskeméten is, megyénkben is. Az átdolgozás sarkalatos pontja Mágnás Miska szerepének bizonyos áthangolásából adódik. Az egyszerű, jó humorú parasztlegény, aki igazságot szolgáltat Baracs mérnöknek, az operett pozitív hősének az őt ért sérelmekért, komikus jelenetek egész során át teszi nevetségessé azt a festett világot, képmutató, érdek- hajhászó, letűnt arisztokrata .társaságot, amely évszázadokig élőskqdött a magyar nép nyakán. A talpraesett, eleveneszű -, lovászlegény még a mulatságos helyzeteken is leleményes módon felülkerekedik, megőrzi emberi |héltóságát, és jó ellenképét nyújtja annak a másik világnak, amelÿ a Miska lovászok, meg a kizsákmányolt parasztmilliók verejtékéből hizlalta jövedelmét. Ebben a megvilágításban mutatja be a színpadi átdolgozás is Miska lovász alakját. .A darabnak ezt a szatirikus élét erősíti a címszerep mellett „ /Háíjmís Miika kecskeméM Katona József Színház új műsordarabja a többi szereplők serege. Vannak ugyan az átdolgozásban is kitérők, az előadás egésze azonban mintha mégsem húzna világos határvonalat a két tábor, a kastélybeli és a kastélyon kí- vülrekedt emberek között. Sem az egyik, sem a másik pólus nem kristályosodhatott ki eléggé. Oláh György alakításában, bár egészében újszerű felfogásban, egyéni színekkel formálja meg Mágnás Miska rokonszenves alakját, a szatíra éle kissé eltompul. Nem azok a jelenetek mutatnak visszatekintést, az operett régi felfogásához, amikor Mágnás Miska Eleméry gróf személyében komédiázik. A második felvonásban nyújtott karikatúra egy kretén és hóbortos arisztokratáról jól sikerült, még ha adós is maradt Oláh György egy-egy jelenetében a komédiázó parasztlegény profiljának felvillantásával. A baj onnan származik, hogy néha ott is karikatúrát ad Oláh György, ahol en-, nek nincs egészen helye. Túlságosan együgyűnek mutatja Miska lovászt az első felvonásban, semhogy képesnek tartanánk a második felvonás »színészi alakításának« felépítésére. Vértes Nelly Marcsája sem épül fel eléggé a szatíra követelményei alapján. A burleszk-jelenetek sodrában több helyen enged a szerepadta csábításnak és rikítóbb színeket alkalmaz, mint kellene. Eléggé következetlennek hat Moj’zes Mária szerepfelfogása is. Alakításában több lehetősége lett volna arra, hogy ezt a régi emlékeken ringatózó, kleptcmá- niás vénasszonyt szélesebb skálán ábrázolja. Mojzes Mária felfogása szerint a nagymama alakja alig több, mint egy rokonszenves matróna, akinek a szíve arany. A főúri társaság jellemző figurái közül különösen mértéktartó és logikus alakítást nyújt Kertész Dezső Korláthy gróf szerepében. A saját érdekei után futó gőgös és rideg 'arisztokrata eg”éni típusát adja, feleségével Stefániával együtt, akit Vaály Ilona jó érzékkel, bár kissé halvány színekkel visz színpadra. Pixi és Mixi burleszk-figuráját mulatságosan jó szatirizáló hajlammal játssza Sülé Géza és Szalma Sándor. Az agyalágyult oroszlánvadász szerepében sok mulatságot szerez a nézőnek Jávor Antal, meg Budai László Leopold, a főkomornyik megszemélyesítője. Az ifjú szerelmespár, Rolla és Baracs mérnök, eléggé halvány színekkel festett szerepében jó alakítást nyújtott a bemutatón S. Gyólay Viktória és Szűcs Sándor. A jólismert dalbetétek szárnyaló hangon, nemes muzikalitással csendülnek fel előadásukban. A darab felfogásában, a szí- ' neszek játékában mutatkozó ; egyenetlenségek főképp a rendező, Bay Gyula, határozottabb beavatkozásának hiányait mutatják. Az egyébként színes, lendületes előadást, egyenetlensé- , geinek lefaragásával, még vilá- gosabbá, még szórakoztatóbbá ; tehette volna. Uédey Béla dísz- ; letel hangulatosak, szépek vol- ? tak és a zenekar összehangolt ? munkája Várkörei Sándor ve- t zetésével, a sikeres előadás fő ? erőssége volt. (Cs. L.) <, Cserépkályha érkezett 1002-es sz. telepünkre. Kecskemét, Alsó pályaudvarra] szemben. — .Darabonként 412,30 Ft-ért kaphatói — Méret, szín és mintában nagy választék! Kecskeméti Tüzép V. 811
