Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-14 / 12. szám

133E TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN MOSZKVA. A Szovjetunióban tartózkodó iráni parlamenti kül­döttség tagjait kihallgatáson fo­gadta .K. J. Vorosilov, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnöke, N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára és a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének tagja és V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese, kül­ügyminiszter. A küldöttséget Mohammed Szajed, az Iráni Sze­nátus külügyi bizottságának el­nöke vezette. Mohammed Szajed, az iráni parlamenti küldöttség vezetője a napokban sajtóértekezletet tartott. Kijelentette: az iráni küldöttség megismerkedett a Szovjetunió vezető köreinek, közvéleményének és sajtójának véleményével és arra a követ­keztetésre jutott, hogy a Szov­jetunió kormánya és népe béké­ben kíván élni Iránnal. Mi, — mondotta — tudomására hozzuk parlamentünknek és kormá­nyunknak a Szovjetuniónak ezt az álláspontját. M. Szajed állást- foglalt amellett, hogy bővítsék a kulturális és tudományos cserét Irán és a szovjet köztársaságok között. DAMASZKUSZ. Az Ar Naszr című lap közölte, hogy Jordániá­ban a rendkívüli állapot beve­zetése ellenére folytatódtak a tüntetések a bagdadi egyezmény és az angol imperializmus ellen. Január 10-én Jordánia új mi­niszterelnöke közölte, hogy kor­mányának nincs szándékában belépni semmiféle katonai tömb­be, vagy szövetségbe. Lapjelentések szerint angol utasításokra nagyobb iraki had­erőket, valamint izraeli haderő­ket is vontak össze Jordánia határain. BERLIN. A Frankfurter All­gemeine Zeitung közlése szerint jelenleg körülbelül 32 000 német katona és tiszt szolgál a francia idegenlégióban. Főleg az észak­afrikai arab lakosság elleni bün­tető hadjáratokban vesznek részt. A német idegenlégionisták többsége a megtorlás elől meg­szökött hitleri fasiszta. LONDON. A londoni rádió je­lentette, hogy Szudán felvételét kérte az Arab Ligába. A liga je­Tilo elnök beszéde a Be! «rud: bau tartóit nagygyűlésen BELGRAD (TASZSZ) Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság elnöke egy Belgrádban tartott nagygyűlésen beszédet mondott és közölte, hogy etiopiai és egyiptomi tárgyalásai ered­ményeképpen »tökéletes kölcsö­nös megértésre jutottunk és azonos nézetek alakultak ki az alapvető nemzetközi jellegű kér­désekben, a nemzetközi problé­mákban, a kapcsolatainkat és fejlődésünket érintő kérdések­ben.« Másfajta rendszerű országo­kat látogattunk meg — mondot­ta — és láttuk, hogy ezek a rendszerek és a belső berendez­kedés a legcsekélyebb mérték­ben sem akadályozzák az álla­mok és a népek együttműködé­sét, ha őszinte érzésekkel van­nak egymás iránt, ha nem szán­dékoznak beavatkozni egymás belügyeibe, ha egyenjogúságon alapuló együttműködést akarnak és kölcsönösen segíteni óhajta­nak egymásnak. Tito hangsúlyozta, hogy a kü­lönböző problémákat meg lehet oldani az »erő-pozíció« hangoz­tatása, íegyvercsörtetés és fegy­verkezési hajsza nélkül, A bagdadi tömbbel kapcsolat­ban Tito kijelentette: soha nem dicsérem a tömböket általában, de a bagdadi tömböt már nem elsőízben bíráltam. Több ízben bírálatnak vetettem alá a nagyha­talmak vezetői előtt is, mivel az a véleményem (és erről a hely­színen személyesen is meggyő­ződtem), hogy ez a tömb komo­lyan nyugtalanítja az embere­ket. Nézetem szerint ez nem a közép-keleti országok és az arab népek összefogásának, hanem szétforgácsolásának eszköze. Ez a tömb különösen nyugtalanító elemeket tartalmaz és esetleges konfliktusok újabb gócait hozza létre. Tito elnök újból leszögezte, hogy ellenzi a fegyverkezést és a fegyverkezési hajszát. Hozzá­fűzte: ezidőszerint senki sem meri megkockáztatni azt a ki­jelentést, hogy a fegyverkezésre azért van szükség, hogy fegy­verek segítségével oldják meg a vitás kérdéseket. Minden nép­nek jogában áll fegyverkeznie, de különösen azoknak a népek­nek, amelyek még nincsenek vagy rosszul vannak felfegyve­rezve. Viszont, ha világszerte meglenne a kollektív biztonság — mondotta Tito —, ezeknek a népeknek sem kellene pénzt köl­teniük a fegyverkezésre. Tito befejezésül bejelentette, hogy Jugoszlávia igyekszik a legjobb viszonyt kiépíteni min­den állammal és minden néppel, amely egyenjogúságon alapuló Kapcsolatokat akar. (MTI) ILH4IM A kínaiak azt szokták mon­dani: három »óriás kemencé­jük« van, mégpedig Vuhan, Nanking és Csungking. Ezeken a helyeken a hőmérő higany­oszlopa 40 jók fölé is felszökik, úgyhogy valósággal »kenyeret lehet sütni.« Vuhant, a korszerű milliós várost, hatalmas folyamkarok és tavak övezik. Itt t ömlik a Uan-folyó a Jangceba. Vuhan három kínai város: Vucsang, Hangjang és Hankau egyesü­léséből keletkezett, nevét ezek első szótagjaiból kapta, Vuhan nagyvárosi jellegét hatalmas gyárépületek, pirostetös új la­kónegyedek, széles utak, gon­dozott gyeptáblák és korszerű, tágas üzletek adják meg. Vu­han nem■ olyan tipikusan kínai, mint Peking és nincs anyá­nyi történelmi műemléke, mint Nankingnak. Nem egy helyen valósággal európai nagyváros­ra emlékeztet, de azzal a zsi- vajgó, színes élettel, az állan­dóan hullámzó emberáradattal, amely csak Kínára jellemző. Vuhan föütőere a Jangce- folyó, amely a várost átszeli. Ez a folyam Vuliannál nem kö­zönséges folyó: szélessége közel 1500 méter, mélysége átlag 27 méter. Aimak ellenére, hogy Vulyin ezer kilométerre van a tengerparttól, óceánjáró hajók közlekednek a folyon. A Jangcén még sohasem ve­zetett át híd, A kínai nép év­századokig álmodozott erről és most valóra váltja a népi kor­mány. A »Kígyó« és a »Csiga« domb között a Jangce felett, 2000 méter hosszú, kétemeletes híd épül. A Han-folyót már átíveli egy híd, a másik most épül. A városban mindenfelé folyik az építkezés, mindenütt építő­állványzatokat, vakolatlan épü­leteket látni. Vuhan nemcsak fontos kereskedelmi központ, nemcsak jelentős egyetemi város, de az első 5 éves tervsza­kaszban a gyárüzemek kiépíté­sével, új acélművek és erőmű­nek létesítésével a nehézipar egyik fontos központjává is változik. A vuhani egyetem a Lo-csa- hegyekben, gyönyörű környe­zetben fekszik, 2600 fiatal tanul ilt négy évig kilenc különböző szakon. Az ország minden ré­széből érkeztek ide fiatalok — hét nemzetiség fiai vannak köztük. Vuhanban jelenleg nyárias az idő, a kertek a tavak part­ján felejthetetlen képet nyúj­tanak, teli vannak szédítő il­latú fehér és mélyvörös rózsák­kal, lenlegi tagjai: Egyiptom, Irak, Jemen, Jordánia, Libanon, Li­bia, Szaud-Arábia és Szíria. LONDON. A Birmingham Post belgrádi tudósítója a bal­káni paktummal foglalkozó cik­kében többek között a következő megállapításokat teszi: »A Kelet-Földközi-tengert be­árnyékoló események egyik ha­lálos áldozata a Balkáni Szövet­ség három tagja közötti együtt­működés. Az Anglia és Görögország kö­zötti heves összetűzés és az azt követő görög—törölj összecsapás elidegenítette Görögországot mind nyugati, mind balkáni szö­vetségeseitől és hatalmas rést ütött a balkáni együttműködé­sen. A tudósító utal arra, hogy Görögország nem akart részt venni a balkáni egyezmény ál­tal alapított külügyminiszteri ta­nács évi ülésén, amelyet 1955 vége felé kellett volna megtar­tani. »A görög kormány kijelen­tette: addig nem járul hozzá az ülés összehívásához, amíg Tö­rökország nem fizetett kárpót­lást a zavargások görög áldoza­tainak. Törökország pedig dül- ledező gazdaságával és a politi­kai bizonytalansággal kapcsola­tos irtózatos belpolitikai problé­mákkal viaskodva, erre még so­káig nem lesz képes.« »A ciprusi probléma Görögor­szágot kielégítő megoldása való­színűleg felbőszítené a törökö­ket, viszont ha Görögországot nem elégítenék ki, ettől a NATO éppúgy szenvedne, mint a Bal­káni Szövetség.« A kalocsai kultúrház átszervezése A városi tanács a helyi válla­latok nyereségének részesedésé­ből jelentős összeget fordít a városi kezelésbe került kultúr­ház átalakítására és berendezé­sére. Az 51 000 forintos összeg­ből éppen a napokban vásárol­ták meg a kultúrház vezetői az új berendezési tárgyakat és el­határozták, hogy gazdag anyag­gal rendelkező kézikönyvtárat is létesítenek. — Űj Vöröskeresztes csoport alakult Helvécián. Az úy csoport január 13-án tartotta alakuló és vezetőségválasztó gyűlését. A beszámolót dr. Benczédi József, a Vöröskereszt elnöke, községi orvos tartotta. HÍREK — Megyei tanácstagválasztás. Január 15-én megyei tanácstag­választást tartanak Szabadszál­láson a 25-ös megyei választó- kerületben. A választókerület jelöltje Koher László, a Minisz­tertanács helyi tanácsok VB-osz- tályának dolgozója. — Járdaépítés. Jánoshalmán befejezték a 800 méter hosszú betonjárda építését a Szabad Május es a Béke tér közötti ut­cában, valamint a leányiskolá­tól az áruházig. A Horthy-rend- szer idejében egy évtized alatt mindössze 500 négyzetméter te­rületet köveztek. — Munkás-paraszt találkozód Január 14-én este 6 órai- kez­dettel a Kiskunhalasi Gépállo­más Bokányi utcai helyiségé­ben munkás-paraszt találkozót tartanak. Beszédet mond Kozó Ferenc, a gépállomás igazgatója. —• Jutalomüdülés. Dunapata- jon a Haladás Termelőszövet­kezetben Nagyméredi Jánosné MNDSZ-titkár 290 munkaegy­séget szerzett az elmúlt évben Kiváló teljesítményéért az MNDSZ javaslatára Galyatetőn kétheti jutalomüdülésben része­sül. (Gál Gáborné.) Helyreállt a nyugalom, iovábá folyik a múmia a földrengés sújtotta Pest környéki községekben A csütörtök reggel, hazánk területének egy részén végigvo­nult földrengés nem volt orszá­gos méretű. Budapest és Pest megye területén jelentősebb, Bács-Kiskun, Baranya, Fejér, Komárom, Szolnok, Tolna és Veszprém megye egyes közsé­geiben kisebb károkat okozott. Budapesten, a XX. kerületben 6 ház összedőlt, több ház meg­rongálódott. Pest megye terüle­tén különösen Dunaharaszti és Taksony községekben okozott nagyobb kárt a földrengés. Du- naharasztin nyolcvan ház lak­hatatlanná vált. Taksonyban 16 ház vált lakhatatlanná, további 40 ház erősen megrongálódott és körülbelül a lakóházak 80 szá­zaléka kisebb sérülést szenve­dett. A földrengés még Dunavar- sány, Délegyháza, Kiskunlachá- za, Alsónémedi és Szigetszent- miklós községek épületeiben tett kárt. A Csepel Autógyár több épülete is megrongálódott. Alsó- némediben 190 lakóház megsé­rült, 17 lakhatatlanná vált. A földrengésnek két halálos áldozata van, mindketten Tak­sonyiak. Ezenkívül több sebesü­lés Is történt. A kárt szenvedett községek­ben a szükséges helyreállítási munkálatok mindenütt azonnal megindultak. A pártszervezetek, a tanácsok, az állami szervek­kel karöltve a legmesszebbmenő segítséget nyújtanak a kártszen- vedett községek lakosságának. * A Pest környéki községek­ben, ahol a csütörtöki földren-*- gés a legjelentősebb károkat okozta, helyreállt a nyugalom, mindenki folytatja munkáját. A villamosvezetékeket rend behoz­ták, a közlekedés zavartalan. Dunaharasztin pénteken reggel ismét valamennyi üzletben meg­kezdték az árusítást. Huszonöt károsult család már visszaköl­tözött a néphadsereg, a rendőr­ség és tűzoltóság segítségével rendbehozott otthonába. A megrongálódott épületek helyreállítása mindenütt gyors ütemben folyik. A TÜZÉP-te- lepekről nagyobb mennyiségű tégla, cserép, mész és egyéb építőanyag érkezett a földren­gés által sújtott községekbe. Számos gyár, mint például a Rákosi Mátyás Művek, szintén hathatós segítséget nyújt a ká­rok helyrehozásához. Az állami szervek mindenütt gondoskodtak a lakosság élelmi­szerellátásáról. Sokmázsa ke­nyér, hús, zsír, szalonna, liszt, cukor érkezett Dunaharasztira, Taksonyba és a szomszédos községekbe. A községi tanácsok építő­anyagot, szükség esetén közle­kedési eszközt is azonnal a károsultak rendelkezésére bo­csátanak. A Csepel Autógyárban, amely- r.ak néhány üzemrésze kisebb mértékben megrongálódott a földrengés során, a balesetve­szély elhárítása után pénteken reggel ismét teljes üzemmel megindult a munka. (MTI) 00-00000-0-000-000000-000000-0-0000000*000% GYULAI PAL: 8 HADNAGY URAM »Hadnagy uram, hadnagy uram!- »»Mi bajod van, édes fiam?«« »Piros vér foly a mentére.« »»Ne bánd, csak az orrom vére.«* »Hadnagy uram, hadnagy uram! El ne essék itt az útban!« »»Bele botiám egy nagy kőbe; Szegezz szuronyt, s csak előre!«* Megy a honvéd, áll a hadnagy, Mély sebében összeroskad. »Hadnagy uram, hadnagy uram!« »»Csak előre, édes fiain!«« (1819) ^ooooOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO 190 éve született Kolozsvárott. A leghíresebb magyar kritikus volt. A kritika azonban nem kedvelt műfaj, s Gyulai a maga harcokat ked­velő, gyakran makacs természetével inkább ha­ragot, mint megbecsülést gyűjtött a fejére. Nem­csak a maga korában voltak szenvedélyes ellen­ségei; kritikusi működése, különösen annak má­sodik, kiegyezés utáni szakasza az utókor ítéle­tét sem állja ki. Realizmust hangoztatott ugyan, de a realizmus az ő értelmezésében a fennálló rendbe való belenyugvást, a jövő felé mutató vágyak megzabolázását is jelentette. Ezért ke­rült szembe nemcsak a romantikus Jókaival, hanem a fennálló renddel való elégedetlenség leg­jobb' képviselőivel, Vajdával és Tolnaival is. Kritikai és irodalomtörténeti munkásságának azonban vannak halhatatlan érdemei is. Petőfi- tanulmánya, Vörösmarty-életrajza, Bánk bán- elemzése ma is értékes; harcolt a kozmopolitiz- mus és a felületes ábrázolás, a naturalizmus el­len. Szépirodalmi müveinek zömét pályája első fe­lében, a kiegyezés előtt írta. Ezt a korszakát még a 48-as forradalom és a szabadságharc igézete járja át. A fiatal Gyulai a kolozsvári forradalmi ifjúság egyik vezetője volt. Jellemző rá, amit 48 nyarán Kossuthról írt: »Kossuth, mint Mes­siás áll a fellelkesült, fegyveres nemzet élén..: O elszánt, merész, csüggedetlen, szóval férfiú, minőt forradalmi kor kíván.« Költészetének leg­lelkesebb hangját a szabadságharc, a legfájdal­masabbat a szabadságharc bukása keltette. A o szabadságharc bukása utáni, fojtott légkörben ját- 9 szódik legjobb novellája is: Egy régi udvarház p utolsó gazdája. Hőse, Radnóthy Elek régimódi ~ birtokos. Komikussá, néha ellenszenvessé is válik a régihez való ragaszkodása miatt. De ahogy szembekerül az osztrák elnyomókkal, mind rokonszenvesebbé válik. Fia a szabadságharcban honvéd volt. Besorozták az osztrák ármádiába, idegen földre hurcolták, ott meghalt. Lánya az elnyomok tisztjéhez ment férjhez. Az öreg ellen elfogatási parancsot adnak ki, de az már csak temetése napján érkezik meg: belehalt a csapá­sokba. De még halála után is üldözik: nem tel­jesítik végső akaratát, birtokába a kitagadott lány és a gyűlölt vő ülnek, régi bérlőit elűzik, s idegeneket, würtenbergieket hoznak helyükbe Ahogy a vaskapocs mind jobban és jobban szo­rul az öreg Radnóthy köré, annál nagyobbnak látjuk az alakját. Tévedései, legyőzhetetlen ósdi- sága ellenére is az osztrák elnyomókkal szem­ben való ellenállás tragikus áldozatává válik. Gyulainak Kecskeméttel is volt kapcsolata. Az 50-es évek elején gyakran megfordult itt barát­jánál, Szilágyi Sándornál. Itt írta Varjú István című novelláját, amelynek cselekménye is kecs­kémén környezetben játszódik. Glück-Szeréncse úr c. novellájának hőse is kecskeméti. Gyulai nagy érdeme világos, szép stílusa kritikáiban, szépirodalmi és irodalomtörténeti műveiben. Művészetének kristályos tisztasága miatt váltak népszerűvé gyermekek számára írt költeményei is. Megérdemelné, hogy többet olvas­suk. gyakrabban emlegessük. Orosz László, a TTIT tagja.

Next

/
Thumbnails
Contents