Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-14 / 12. szám

133E TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN

MOSZKVA. A Szovjetunióban tartózkodó iráni parlamenti küldöttség tagjait kihallgatáson fogadta .K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja és V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, külügyminiszter. A küldöttséget Mohammed Szajed, az Iráni Szenátus külügyi bizottságának elnöke vezette.

Mohammed Szajed, az iráni parlamenti küldöttség vezetője a napokban sajtóértekezletet tartott. Kijelentette: az iráni küldöttség megismerkedett a Szovjetunió vezető köreinek, közvéleményének és sajtójának véleményével és arra a következtetésre jutott, hogy a Szovjetunió kormánya és népe békében kíván élni Iránnal. Mi, — mondotta — tudomására hozzuk parlamentünknek és kormányunknak a Szovjetuniónak ezt az álláspontját. M. Szajed állást- foglalt amellett, hogy bővítsék a

kulturális és tudományos cserét Irán és a szovjet köztársaságok között.

DAMASZKUSZ. Az Ar Naszr című lap közölte, hogy Jordániában a rendkívüli állapot bevezetése ellenére folytatódtak a tüntetések a bagdadi egyezmény és az angol imperializmus ellen. Január 10-én Jordánia új miniszterelnöke közölte, hogy kormányának nincs szándékában belépni semmiféle katonai tömbbe, vagy szövetségbe.

Lapjelentések szerint angol utasításokra nagyobb iraki haderőket, valamint izraeli haderőket is vontak össze Jordánia határain.

BERLIN. A Frankfurter Allgemeine Zeitung közlése szerint jelenleg körülbelül 32 000 német katona és tiszt szolgál a francia idegenlégióban. Főleg az északafrikai arab lakosság elleni büntető hadjáratokban vesznek részt. A német idegenlégionisták többsége a megtorlás elől megszökött hitleri fasiszta.

LONDON. A londoni rádió jelentette, hogy Szudán felvételét kérte az Arab Ligába. A liga jeTilo elnök beszéde

a Be! «rud: bau tartóit nagygyűlésen

BELGRAD (TASZSZ) Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke egy Belgrádban tartott nagygyűlésen beszédet mondott és közölte, hogy etiopiai és egyiptomi tárgyalásai eredményeképpen »tökéletes kölcsönös megértésre jutottunk és azonos nézetek alakultak ki az alapvető nemzetközi jellegű kérdésekben, a nemzetközi problémákban, a kapcsolatainkat és fejlődésünket érintő kérdésekben.«

Másfajta rendszerű országokat látogattunk meg — mondotta — és láttuk, hogy ezek a rendszerek és a belső berendezkedés a legcsekélyebb mértékben sem akadályozzák az államok és a népek együttműködését, ha őszinte érzésekkel vannak egymás iránt, ha nem szándékoznak beavatkozni egymás belügyeibe, ha egyenjogúságon alapuló együttműködést akarnak és kölcsönösen segíteni óhajtanak egymásnak.

Tito hangsúlyozta, hogy a különböző problémákat meg lehet oldani az »erő-pozíció« hangoztatása, íegyvercsörtetés és fegyverkezési hajsza nélkül,

A bagdadi tömbbel kapcsolatban Tito kijelentette: soha nem dicsérem a tömböket általában, de a bagdadi tömböt már nem elsőízben bíráltam. Több ízben

bírálatnak vetettem alá a nagyhatalmak vezetői előtt is, mivel az a véleményem (és erről a helyszínen személyesen is meggyőződtem), hogy ez a tömb komolyan nyugtalanítja az embereket.

Nézetem szerint ez nem a közép-keleti országok és az arab népek összefogásának, hanem szétforgácsolásának eszköze. Ez a tömb különösen nyugtalanító elemeket tartalmaz és esetleges konfliktusok újabb gócait hozza létre.

Tito elnök újból leszögezte, hogy ellenzi a fegyverkezést és a fegyverkezési hajszát. Hozzáfűzte: ezidőszerint senki sem meri megkockáztatni azt a kijelentést, hogy a fegyverkezésre azért van szükség, hogy fegyverek segítségével oldják meg a vitás kérdéseket. Minden népnek jogában áll fegyverkeznie, de különösen azoknak a népeknek, amelyek még nincsenek vagy rosszul vannak felfegyverezve. Viszont, ha világszerte meglenne a kollektív biztonság — mondotta Tito —, ezeknek a népeknek sem kellene pénzt költeniük a fegyverkezésre.

Tito befejezésül bejelentette, hogy Jugoszlávia igyekszik a legjobb viszonyt kiépíteni minden állammal és minden néppel, amely egyenjogúságon alapuló Kapcsolatokat akar. (MTI)

ILH4IM

A kínaiak azt szokták mondani: három »óriás kemencéjük« van, mégpedig Vuhan, Nanking és Csungking. Ezeken a helyeken a hőmérő higanyoszlopa 40 jók fölé is felszökik, úgyhogy valósággal »kenyeret lehet sütni.«

Vuhant, a korszerű milliós várost, hatalmas folyamkarok és tavak övezik. Itt t ömlik a Uan-folyó a Jangceba. Vuhan három kínai város: Vucsang, Hangjang és Hankau egyesüléséből keletkezett, nevét ezek első szótagjaiból kapta, Vuhan nagyvárosi jellegét hatalmas gyárépületek, pirostetös új lakónegyedek, széles utak, gondozott gyeptáblák és korszerű, tágas üzletek adják meg. Vuhan nem■ olyan tipikusan kínai, mint Peking és nincs anyányi történelmi műemléke, mint Nankingnak. Nem egy helyen valósággal európai nagyvárosra emlékeztet, de azzal a zsi- vajgó, színes élettel, az állandóan hullámzó emberáradattal, amely csak Kínára jellemző.

Vuhan föütőere a Jangce- folyó, amely a várost átszeli. Ez a folyam Vuliannál nem közönséges folyó: szélessége közel 1500 méter, mélysége átlag 27 méter. Aimak ellenére, hogy Vulyin ezer kilométerre van a

tengerparttól, óceánjáró hajók közlekednek a folyon.

A Jangcén még sohasem vezetett át híd, A kínai nép évszázadokig álmodozott erről és most valóra váltja a népi kormány. A »Kígyó« és a »Csiga« domb között a Jangce felett, 2000 méter hosszú, kétemeletes híd épül. A Han-folyót már átíveli egy híd, a másik most épül.

A városban mindenfelé folyik az építkezés, mindenütt építőállványzatokat, vakolatlan épületeket látni. Vuhan nemcsak fontos kereskedelmi központ, nemcsak jelentős egyetemi város, de az első 5 éves tervszakaszban a gyárüzemek kiépítésével, új acélművek és erőműnek létesítésével a nehézipar egyik fontos központjává is változik.

A vuhani egyetem a Lo-csa- hegyekben, gyönyörű környezetben fekszik, 2600 fiatal tanul ilt négy évig kilenc különböző szakon. Az ország minden részéből érkeztek ide fiatalok — hét nemzetiség fiai vannak köztük.

Vuhanban jelenleg nyárias az idő, a kertek a tavak partján felejthetetlen képet nyújtanak, teli vannak szédítő illatú fehér és mélyvörös rózsákkal,

lenlegi tagjai: Egyiptom, Irak, Jemen, Jordánia, Libanon, Libia, Szaud-Arábia és Szíria.

LONDON. A Birmingham Post belgrádi tudósítója a balkáni paktummal foglalkozó cikkében többek között a következő megállapításokat teszi:

»A Kelet-Földközi-tengert beárnyékoló események egyik halálos áldozata a Balkáni Szövetség három tagja közötti együttműködés.

Az Anglia és Görögország közötti heves összetűzés és az azt követő görög—törölj összecsapás elidegenítette Görögországot mind nyugati, mind balkáni szövetségeseitől és hatalmas rést ütött a balkáni együttműködésen. A tudósító utal arra, hogy Görögország nem akart részt venni a balkáni egyezmény által alapított külügyminiszteri tanács évi ülésén, amelyet 1955 vége felé kellett volna megtartani. »A görög kormány kijelentette: addig nem járul hozzá az ülés összehívásához, amíg Törökország nem fizetett kárpótlást a zavargások görög áldozatainak. Törökország pedig dül- ledező gazdaságával és a politikai bizonytalansággal kapcsolatos irtózatos belpolitikai problémákkal viaskodva, erre még sokáig nem lesz képes.«

»A ciprusi probléma Görögországot kielégítő megoldása valószínűleg felbőszítené a törököket, viszont ha Görögországot nem elégítenék ki, ettől a NATO éppúgy szenvedne, mint a Balkáni Szövetség.«

A kalocsai kultúrház átszervezése

A városi tanács a helyi vállalatok nyereségének részesedéséből jelentős összeget fordít a városi kezelésbe került kultúrház átalakítására és berendezésére. Az 51 000 forintos összegből éppen a napokban vásárolták meg a kultúrház vezetői az új berendezési tárgyakat és elhatározták, hogy gazdag anyaggal rendelkező kézikönyvtárat is létesítenek.

— Űj Vöröskeresztes csoport alakult Helvécián. Az úy csoport január 13-án tartotta alakuló és vezetőségválasztó gyűlését. A beszámolót dr. Benczédi József, a Vöröskereszt elnöke, községi orvos tartotta.

HÍREK

— Megyei tanácstagválasztás.

Január 15-én megyei tanácstagválasztást tartanak Szabadszálláson a 25-ös megyei választó- kerületben. A választókerület jelöltje Koher László, a Minisztertanács helyi tanácsok VB-osz- tályának dolgozója.

— Járdaépítés. Jánoshalmán befejezték a 800 méter hosszú betonjárda építését a Szabad Május es a Béke tér közötti utcában, valamint a leányiskolától az áruházig. A Horthy-rend- szer idejében egy évtized alatt mindössze 500 négyzetméter területet köveztek.

— Munkás-paraszt találkozód

Január 14-én este 6 órai- kezdettel a Kiskunhalasi Gépállomás Bokányi utcai helyiségében munkás-paraszt találkozót tartanak. Beszédet mond Kozó Ferenc, a gépállomás igazgatója.

—• Jutalomüdülés. Dunapata- jon a Haladás Termelőszövetkezetben Nagyméredi Jánosné MNDSZ-titkár 290 munkaegységet szerzett az elmúlt évben Kiváló teljesítményéért az MNDSZ javaslatára Galyatetőn kétheti jutalomüdülésben részesül. (Gál Gáborné.)

Helyreállt a nyugalom, iovábá folyik a múmia a földrengés sújtotta Pest környéki községekben

A csütörtök reggel, hazánk területének egy részén végigvonult földrengés nem volt országos méretű. Budapest és Pest megye területén jelentősebb, Bács-Kiskun, Baranya, Fejér, Komárom, Szolnok, Tolna és Veszprém megye egyes községeiben kisebb károkat okozott.

Budapesten, a XX. kerületben 6 ház összedőlt, több ház megrongálódott. Pest megye területén különösen Dunaharaszti és Taksony községekben okozott nagyobb kárt a földrengés. Du- naharasztin nyolcvan ház lakhatatlanná vált. Taksonyban 16 ház vált lakhatatlanná, további 40 ház erősen megrongálódott és körülbelül a lakóházak 80 százaléka kisebb sérülést szenvedett. A földrengés még Dunavar- sány, Délegyháza, Kiskunlachá- za, Alsónémedi és Szigetszent- miklós községek épületeiben tett kárt. A Csepel Autógyár több épülete is megrongálódott. Alsó- némediben 190 lakóház megsérült, 17 lakhatatlanná vált.

A földrengésnek két halálos áldozata van, mindketten Taksonyiak. Ezenkívül több sebesülés Is történt.

A kárt szenvedett községekben a szükséges helyreállítási munkálatok mindenütt azonnal megindultak. A pártszervezetek, a tanácsok, az állami szervekkel karöltve a legmesszebbmenő segítséget nyújtanak a kártszen- vedett községek lakosságának.

*

A Pest környéki községekben, ahol a csütörtöki földren-*- gés a legjelentősebb károkat okozta, helyreállt a nyugalom, mindenki folytatja munkáját. A villamosvezetékeket rend behozták, a közlekedés zavartalan. Dunaharasztin pénteken reggel ismét valamennyi üzletben megkezdték az árusítást. Huszonöt károsult család már visszaköltözött a néphadsereg, a rendőrség és tűzoltóság segítségével rendbehozott otthonába.

A megrongálódott épületek helyreállítása mindenütt gyors ütemben folyik. A TÜZÉP-te- lepekről nagyobb mennyiségű tégla, cserép, mész és egyéb építőanyag érkezett a földrengés által sújtott községekbe. Számos gyár, mint például a Rákosi Mátyás Művek, szintén hathatós segítséget nyújt a károk helyrehozásához.

Az állami szervek mindenütt gondoskodtak a lakosság élelmiszerellátásáról. Sokmázsa kenyér, hús, zsír, szalonna, liszt, cukor érkezett Dunaharasztira, Taksonyba és a szomszédos községekbe.

A községi tanácsok építőanyagot, szükség esetén közlekedési eszközt is azonnal a károsultak rendelkezésére bocsátanak.

A Csepel Autógyárban, amely- r.ak néhány üzemrésze kisebb mértékben megrongálódott a földrengés során, a balesetveszély elhárítása után pénteken reggel ismét teljes üzemmel megindult a munka. (MTI)

00-00000-0-000-000000-000000-0-0000000*000%

GYULAI PAL: 8

HADNAGY URAM

»Hadnagy uram, hadnagy uram!- »»Mi bajod van, édes fiam?««

»Piros vér foly a mentére.«

»»Ne bánd, csak az orrom vére.«*

»Hadnagy uram, hadnagy uram!

El ne essék itt az útban!«

»»Bele botiám egy nagy kőbe;

Szegezz szuronyt, s csak előre!«*

Megy a honvéd, áll a hadnagy,

Mély sebében összeroskad.

»Hadnagy uram, hadnagy uram!«

»»Csak előre, édes fiain!««

(1819)

^ooooOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO

190 éve született Kolozsvárott. A leghíresebb magyar kritikus volt. A kritika azonban nem kedvelt műfaj, s Gyulai a maga harcokat kedvelő, gyakran makacs természetével inkább haragot, mint megbecsülést gyűjtött a fejére. Nemcsak a maga korában voltak szenvedélyes ellenségei; kritikusi működése, különösen annak második, kiegyezés utáni szakasza az utókor ítéletét sem állja ki. Realizmust hangoztatott ugyan, de a realizmus az ő értelmezésében a fennálló rendbe való belenyugvást, a jövő felé mutató vágyak megzabolázását is jelentette. Ezért került szembe nemcsak a romantikus Jókaival, hanem a fennálló renddel való elégedetlenség legjobb' képviselőivel, Vajdával és Tolnaival is.

Kritikai és irodalomtörténeti munkásságának azonban vannak halhatatlan érdemei is. Petőfi- tanulmánya, Vörösmarty-életrajza, Bánk bán- elemzése ma is értékes; harcolt a kozmopolitiz- mus és a felületes ábrázolás, a naturalizmus ellen.

Szépirodalmi müveinek zömét pályája első felében, a kiegyezés előtt írta. Ezt a korszakát még a 48-as forradalom és a szabadságharc igézete járja át. A fiatal Gyulai a kolozsvári forradalmi ifjúság egyik vezetője volt. Jellemző rá, amit 48 nyarán Kossuthról írt: »Kossuth, mint Messiás áll a fellelkesült, fegyveres nemzet élén..: O elszánt, merész, csüggedetlen, szóval férfiú, minőt forradalmi kor kíván.« Költészetének leglelkesebb hangját a szabadságharc, a legfájdalmasabbat a szabadságharc bukása keltette. A o szabadságharc bukása utáni, fojtott légkörben ját- 9 szódik legjobb novellája is: Egy régi udvarház p utolsó gazdája. Hőse, Radnóthy Elek régimódi ~ birtokos. Komikussá, néha ellenszenvessé is válik a régihez való ragaszkodása miatt. De ahogy szembekerül az osztrák elnyomókkal, mind rokonszenvesebbé válik. Fia a szabadságharcban honvéd volt. Besorozták az osztrák ármádiába, idegen földre hurcolták, ott meghalt. Lánya az elnyomok tisztjéhez ment férjhez. Az öreg ellen elfogatási parancsot adnak ki, de az már csak temetése napján érkezik meg: belehalt a csapásokba. De még halála után is üldözik: nem teljesítik végső akaratát, birtokába a kitagadott lány és a gyűlölt vő ülnek, régi bérlőit elűzik, s idegeneket, würtenbergieket hoznak helyükbe Ahogy a vaskapocs mind jobban és jobban szorul az öreg Radnóthy köré, annál nagyobbnak látjuk az alakját. Tévedései, legyőzhetetlen ósdi- sága ellenére is az osztrák elnyomókkal szemben való ellenállás tragikus áldozatává válik.

Gyulainak Kecskeméttel is volt kapcsolata. Az 50-es évek elején gyakran megfordult itt barátjánál, Szilágyi Sándornál. Itt írta Varjú István című novelláját, amelynek cselekménye is kecskémén környezetben játszódik. Glück-Szeréncse úr c. novellájának hőse is kecskeméti.

Gyulai nagy érdeme világos, szép stílusa kritikáiban, szépirodalmi és irodalomtörténeti műveiben. Művészetének kristályos tisztasága miatt váltak népszerűvé gyermekek számára írt költeményei is. Megérdemelné, hogy többet olvassuk. gyakrabban emlegessük.

Orosz László, a TTIT tagja.