Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-13 / 11. szám

A megyei tanácsülés HÍREK (Folytatás az 1. oldalról.) Ságokat, meg is van annak ered­ménye. Meg kell mondani — mondta a továbbiakban —, hogy a megyei tanácsnál sem törőd­tünk kellően azzal, hogy az ÁB- kon belül albizottságokat szer­vezzünk. A tanácsok tömegszervezetek­kel való kapcsolatáról szólva el­mondta: a tanácsainknak vilá­gosan kell látniok, hogy az ifjú­ság és a nők bevonásával, a DISZ, MNDSZ-szel való együtt­működéssel mind szélesebb tö­megeket tudunk bevonni a fel- világosító munkába, terveink megvalósításába. A népfront­bizottságokkal foglalkozva kije­lentette, hogy továbbra is ko­moly feladat hárul reájuk és az egész megyénk társadalmi kul­turális fejlődésének elősegítésé­ben szorosabban kell együttmű­ködniük a tanácsokkal. Hozzászólások A beszámolóhoz nagy szám­ban szóltak hozzá a tanácstagok és a meghívott vendégek. CSERNAK JÓZSEF a tanács­ülések rossz szervezéséről be­szélt, ami miatt sok tanácstag, vendég távoltartja magát a ta­nácsüléstől. Hozzászólásában ja­vasolta, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága több segít­séget és ellenőrzést adjon ez irányban a községi tanácsoknak. LEnART LAJOS tanácstag elmpndta, hogy a íöldművesszö- vetkezetek tagsága sok esetben azért nem tud a tanácsok mun­kájában segíteni, mert vezetői az üléseken nem jelennek meg, nem tájékoztatják tagságukat. Kérte, hogy a megyei tanácsülés tegyen intézkedést, hogy a tö­megszervezetek vezetői jelenje­nek meg a tanácsi rendezvénye­ken. HALANDA ISTVÁN elvtárs, a kecskeméti városi párt-végre­Nagyereiíí földlökések Január 12-én reggel földren­géshullám volt érezhető Buda­pesten, környékén, Nagykőrösön, Kecskeméten, Baján és még több helyen. Reggel 7 óra előtt 10 perccel a kecskeméti helyi földrengést jelzó állomás szeiz mográfja nagyerejű földlökést jelzett. A földlökés körülbelül 4 percen át tartott és 17—18 földlökést észleltek a megfi­gyelők. A kecskeméti megfi­gyelőállomás készülékének ke­let-nyugati kimozdulása 72 szá­zad milliméter. Észak-keleti ki­mozdulása ennél mintegy 30 A Magyar Távira Csütörtökön reggel 6 óra 46 perc 12 másodperckor és ezt kö­vetően 8 óra 41 perckor föld­rengést észleltek hazánkban. A földrengés, a Budapesttől dél­re eső néhány községet kivéve, kárt nem okozott. A Budapesttől délre eső egyes községekben (Dunaharaszti, Tak­sony, Soroksár, Dunavarsány, a Duna-Tisza közén százalékkal nagyobb, amit a nagyerejű földmozgás következ­tében a készülék egész ponto­san már jelezni sem tudott. Bajáról is érkeztek jelenté­sek, amelyek szerint ott különö­sen a belváros belsejében és a Kamarás-Duna vonala mentén volt tapasztalható a földlökés. Baján is elmozdultak a képek és a csillárok. Egyesek szerint ebben az időben még a rádió is elhalkult. A megye területén keletke­zett esetleges károkról nem ér­keztek jelentések. li Iroda jelenti: Szigetszentmiklós, Délegyháza és Bugyi) a földrengés kárt oko­zott. Az épületekben tartózko­dók közül egyesek megsérültek. A földrengésnek Taksonyban két halálos áldozata van. A földrengés okozta kár fel­mérése és a szükséges intézke­dések megtétele folyamatban van. (MTI) hajtóbizottság titkára a tanácsi apparátus dolgozóinak nevelésé­ről beszélt. El kell érni — mond­ta —, hogy a tanácsapparátus dolgozói az elutasítás helyett se­gítsenek a dolgozóknak ügyeik elintézésében. Neveléssel és fe- lelősségrevonással meg kell szün­tetni, hogy a tanácsi dolgozók kivételezéseket tegyenek. * A tanácsülés a tanácsok tö­megszervezeti munkájának meg­javításával kapcsolatban előter­jesztett határozati javaslatot megvitatta, majd kiegészítés után elfogadta. A tanácsülés befejezésül meg­hallgatta és megvitatta dr. Révfi Miklós és Gajdos Gáspár megyei tanácstagok tanácstagságukkal összeférhetetlen magatartásuk ügyében kiküldött bizottság je­lentését. A megyei tanácsülés mindkettőjüket egyhangú hatá­rozattal a megyei tanácsból visz- szahívta. Koós Zoltán Porkkala-Udd átadásáról HELSINKI. (TASZSZ) A finn lapok kommentárokat közölnek arról, hogy az 1955. szeptember 19-i szovjet—finn egyezmény ér­teimében rövidesen átadják Finnországnak Porkkala-Udd teiületét. A lapok cikkeikben ezt az eseményt a szovjet—finn kapcsolatok kedvező fejlődésé­vel magyarázzák. A barátság a Szovjetunióval — mutat rá a Ny Tidmindig — előnyös volt országunknak. így volt ez 1917-ben is, amikor a szovjet kormány függetlenséget adott nekünk, így van 1956-ban, amikor a Szovjetunió csaknem negyven évvel a határidő lejár­ta előtt önként visszaadja ne­künk Porkkala-Udd területét. (MTI) MA »FÖSVÉNY«-ANKÉTOT TARTANAK A TTIT KLUBJÁBAN Ma, január 13-án délután 4 órakor a Társadalom- és Ter­mészettudományi Társulat kecs­keméti klubjában — Koháry u. 4. szám alatt — a Társulat a kecskeméti Katona József Szín­házzal karöltve ankétot tart Molière: »Fösvény« című szín­darabjáról. Az ankéton jelen lesznek a Társulat tagjain, s az érdeklődőkön kívül, a színház vezető művészei. Molière munkásságáról Kiss István, a TTIT titkára tart elő­adást, Nyíri József, a színház rendezője pedig a »Fösvény« rendezési problémáiról beszél. Jelentős lépés ez az ankét mind a Társulat, mind a színház részéről; közelebb hozza a kecs­keméti közönséghez a világiro­dalom legnagyobb vígjátékíró­ját, s mintegy előhangot ad a Katona József Színház január 21-i bemutatójához. — 43 új tsz-tag Jánoshalmán. Az új év első hetében Jánoshal­mán a Kossuth Termelőszövet­kezetben 17, a Petőfiben 11, az Üj Alkotmányban 9, a Felsza- oadulásban 6 új tag lépett be a termelőszövetkezetbe. (Bogárdi János.) — Mesterséges termékenyítő állomás Baján. A szarvasmarha­állomány minőségének javítása érdekében még ebben a hónap­ban mesterséges termékenyítő állomást létesítenek. Az állomá­sokat a városi gazdaság és a szentistváni kerületrész apaistál­lójában állítják fel. — Fehérmályvagyökér gyűj­tése. Az országban elsősorban Békés megyében foglalkoznak e gyógynövény gyűjtésével. Ezt ősszel szedik össze, azután szá­rítják. Most az összegyűjtött gyökereket dolgozzák fel, a föld­től megtisztítják és apró koc­kákra vágják. Az így előkészí­tett és megszárított fehérmály­vagyökér kilójáért 12—15 forin­tot fizet a földművesszövetkezet. — Takarékbélycg-mozgalom, Kiskunfélegyházán a tanulóifjú­ság körében igen elterjedt a ta- karékbélyeg-mozgalom. A város területén öt általános iskolában a fiatalok 30 300 forint értékű bélyeget vásároltak. — A leltározások folyamán Kunbaján a földművesszövetke­zeti boltokat átrendezték. A fő boltban az árukat áttekinthe­tőbben rendezték el és a vásár­lók könnyen kiválaszthatják a nekik megfelelő cikkeket. (Szi­lágyi Sándorné.) — Export hímzett blúzok és!» gallérok. A Kecskeméti Házi­ipari Szövetkezet az elmúlt év­ben gépi hímzésű gallérokat, kézelőket szállított külföldre, mintegy 320 000 forint értékben.) — A napokban adták át Ho- mokmégyen a 120 000 forintos beruházással létesített hat és négy férőhelyes apaállat-istállót és ólat. — Előadás rák-megbetegedés-* rőL Az MNDSZ bajai szerveze­te január 17-én este 6 órakor a Kossuth Lajos utcai székházban előadást tervez a rákmegbetege- désekről. Az előadást a Vörös- ' kereszt helyi szervezetével ren­dezik közösen. — Elkészültek az 1956-os év? tervek a császártöltési Kossuth Termelőszövetkezetben. A ter­vek szerint ebben az évben 301 férőhelyes tehénistállót építenek: és elhatározták, hogy a fejési átlagot tehenenként 200 literrel emelik. A terméshozam emelé­sére már 80 hold szántóterületet letrágyáztak. (Szalontai István.)* — A Könnyűipari Miniszté­rium idei szociális beruházásai­nak tervében jelentős összeg sze­repel óvodák és bölcsődék építé­sére. Az újak építésével és a meglévők nagyobbításával sok száz dolgozó asszony otthoni munkáját könnyítik meg. A vi­déki ipari üzemekben 800 000 forintot költenek erre a célra. A Pécsi Kesztyűgyárban új bölcső­dét építenek, a Soproni Posztó­gyárban pedig a napközi ott­hont bővítik. Emléke zés Kandó Kálmánra Az algériai helyzetről tárgyalt a Francia Minisztertanács PÁRIZS. (MTI) A Francia Minisztertanács szerdán ülést tartóit az Elysée-palotában és meghallgatta Edgar Faure mi­niszterelnök beszámolóját az algériai helyzetről. A minisztertanácsról kiadott közlemény bejelenti, hogy Edgar Faure Soustelle főkormányzó javaslatára és Billotte hadügy­miniszterrel egyetértésben —azt javasolta, hogy az algériai Kabi- liában állítsanak fel egységes polgári és katonai parancsnok­ságot. A minisztertanács elfo­gadta e javaslatot. Az UFI hírmagyarázója a mi­nisztertanács határozatával kap- icsolatban felveti a kérdést: Va­jon, milyen joga van a válasz­táson vereséget szenvedett kor­mánynak ahhoz, hogy újabb ka­tonai intézkedéseket tegyen Al­gériában. Ez a lépés (szerk. megj.: az egységes polgári és katonai parancsnokság felállítá­sa Kabiliában) csak súlyosbí­tani fogja az algériai helyzetet, s ugyanakkor még jobban ki­hangsúlyozza, hogy milyen felelősség hárul a következő kormányra, melynek gyorsan meg kell szüntetnie az algériai vérontást. Az Express, Mendes-France lapja, gz algériai helyzettel fog­lalkozó kommentárjában annak ctZ egyre fokozódó nyugtalanság­nak ad hangot, melyet a Köztár­sasági Front egyes körei táplál­nak az északafrikai helyzet miatt. A lap leszögezi, hogy az algériai helyzet elmérgesedése sóiyos következményekkel jár­hat egész Eszak-Afrikában. Tu­niszban' máris egy fegyveres ellenállási csoportot lepleztek le, melynek tevékenysége a Fran­ciaországgal való együttműkö­dés politikája ellen irányult. A.z algériai konfliktusnak olyan visszhangja van Tuniszban és Marokkóban, amely veszélyez­tetheti a Tuniszban kialakult egyensúlyt és á marokkói fejlő­dést. (MTI) Februárban megrendezik A TBC ELLEM KÜZDELEM HEIÉI“\ 99 A tuberkulózisnak, mint nép­betegségnek leküzdése terén a felszabadulás óta jelentős ered­ményeket értünk el: a tbc-ha- lálozás 1938-hoz viszonyítva egynegyedére esett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tuber­kulózis leküzdésére végzett erő­feszítéseket csökkenteni lehetne. Az Egészségügyi Minisztérium — a társadalmi és a tömeg- szervezetek bevonásával — 1956-tól kezdődően minden év­ben megrendezi »A tbc elleni küzdelem hetét«. Az első ízben február 12—19 közölt rendezendő hét jelszava: »A tbc fertőző betegség, de meg­előzhető és gyógyítható«. A hetet mindenekelőtt rendkívül széleskörű felvilágosító munka jellemzi majd. A fővárosban, minden megyében és megyei jogú városban ezekben a napok­ban alakulnak meg a tanácsok egészségügyi állandó bizottságai­nak elnökeiből, a tömegszerve­zetek — elsősorban a Vöröske­reszt-képviselőiből, a tbc-kezelő intézmények főorvosaiból és másokból — azok az előkészítői O bizottságok, amelyek kidől gőz-1 zák a hét helyi programját. i Huszonöt esztendővel ezelőtt, 1931. január 13-án hunyt el a magyar műszaki élet egyik ki­emelkedő alakja, Kandó Kál­mán. O volt az, akinek tervei alap­ján indult el a magyar vasúti vontatás villamosítása. A ma­ga nemében egyedülálló alkotó munkájának élő gyümölcseként a budapast-hsgycshalomi vasút­vonalon ma is az ő mozdonyai járnak. Életében sajnos már nem ada­tott meg alkotó éleiének leg­nagyobb vágya, hogy elképze­lései, tervei a gyakorlatban is valóra váljanak. Az ő nevéhez fűződik, az ö villamosítási tervei szerint tör­ténik Franciaország — egyéb­ként eléggé elavult — vasútjai­nak korszerűsítése, közel 1500 kilométer hosszú vonalon. Vezetömérnöki és szervezői munkájában a harcos és maga­biztos kiállás mellett a határ­talan szerénység volt jellemző éleiére. Álláspontjának helyes voltáról mindig meg volt győ­ződve és kitartóan harcolt érte akkor is, amidőn a budapest— hcgyeshalomi vonal villamosítá­sáról volt szó. A vasúti villa- mosvontatás ugyanis nagyobb befektetési költséget igényel a vontatás minden egyéb fajtájá­nak kiépítésénél, akár a Diesel- elektromos, vagy a gőzturbinás vontatást vesszük is figyelembe. Az állam abban az időben a sa­ját erejéből nem volt képes fe­dezni a vonal villamosításának költségeit, ezért külföldi kölcsön­höz folyamodott. Kandó Kálmán a cél érdeké­ben tárgyalt angol cégekkel, melyek mereven ragaszkodtak saját műszaki terveikhez. De ő mindvégig kitartott a jobb, az akkoriban merészen újnak szá­mító elgondolása mellett, misze­rint a vasúti villamos vontatás­hoz ugyanazt az áramnemet kell alkalmazni, mint amelyet az ipar és a közfogyasztás is hasz­nál. Az első Kandó-mozdony kísér­leti példányát 1923-ban el is ké­szítették, majd a gyakorlati ta­pasztalatok alapján módosított végleges forma 1923-ban látott napvilágot. Ekkor már megépült a Bánhídai Erőmű is, mely a bécsi vonalat volt hivatva ener­giával ellátni. Később — 1932-ben — 28 db gyorsvonat! és személyvonati Kandó-mózdonyt gyártottunk, háromféle gazdaságos sebesség­gel. A 16,000 Voltos 50 periódu­séi, ú. n. munkavezetéket — három alállornás közvetítésével — a Bánhidai Erőmű látja el energiával. Ezt a nagy feszült­séget a mozdonyban 800—1300 Voltos, 3—4 és 6 fázisú, 50 pe­riódusa váltóáramra alakítják át. A meghajtó motor méreteire jellemző, hogy külső átmérője 3 méter, teljesítménye pedig 2500 lóerő. A mozdony kerekei­nek meghajtása Kandó Kál­mán által tervezett, ú. n. izosz- latikus hajtóművel történik. A Kandó-mozdony előnye, hogy egyaránt alkalmas személy- és tehervonatok vontatására, to­vábbá egy szabályozó készülék révén az egyszer beállított se­bességet — a vezető beavatko­zása nélkül — a pályától és az időjárástól függetlenül pontosan tartja. Óriási jelentősége van továbbá a mozdony azon elő­nyének, hogy fékezésnél a meg­hajtó villanymotor átalakul áramfejlesztő generátorrá és így a szerelvény mozgási energiája nem vész kárba, hanem vil­lamosenergia formájában vissza­jut a hálózatba. Itt kell meg­említenünk, hogy a régi Kandó- mozdony csak ú. n. fázisváltóval volt ellátva, míg az új típus már fázis- és periódus-váltót, amely megoldás a mozdony se­bességváltoztatását van hivatva tökéletesíteni. Az új mozdony­nál továbbá minden tengelyt külön villanymotor hajt, ami szinten szerkezeti tökéletesítés. Az előállítható sebességfokoza­tok: 25—50—75, 100 és 125 km/ óra. Kandó Kálmán tervei alapján készüli el az első háromfázisú villamosmozdony az olaszországi Val Tclina-völgyi vasutak szá­mára is. A villamos' vasúti vontatás tói hódításának megértéséhez elegendő egy példát megemlíte­nünk, azon körülményt, hogy míg a legkorszerűbb gőzmozdony 6,9 kg szenet igényel 100 elegy- tonnának kilométerenkinti továb­bítására, addig a villamos moz­donynál ez az érték 3,8 kg szén­re csökken. Elsősorban tehát a gazdaságossági szempontok he­lyezik előtérbe a villamos vasút: vontatást, bár az utóbbi időben a Diesel-elektromos vontatás — sajátos előnyeinél fogva — igen esélyes versenytárssá nőtte ki magát. Hiba volna azt hinnünk, hogy ez a zseniális magyar mérnök csak a villamosvontatás tárgy­körébe tartozó problémákkal foglalkozott; annál sokkal széle­sebb látókörű, vérbeli műszaki szakember volt. Minden érde­kelte a technika összes terüle­tén. Dologozott bányagépesítésen, készített ha jóra szerelhető sebes­ségmérőt és még jónéhány tech­nikai eszközt. Halálának 25. évfordulóján nemcsak a magyar műszaki tár­sadalom, de minden bizonnyal az egész emberiség haladó mű­szaki társadalma tisztelettel adó­zik munkásságának és ápolja emlékét. Futó Tibor, a TTIT műszaki szakosztályá­nak tagja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents