Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-12 / 10. szám

Ne váljon inélfatBanuá régi hírnevéhez a Kun szent miklósi Gépállomás A Kunszentmiklósi Gépállo­más az utóbbi értékeléskor 39,6 százalékos gépjavítási tervtelje­sítés mellett kilencedik volt a megye gépállomásainak verse­nyében. Nemcsak a tervteljesí­téssel volt a baj, hanem főként a tervszerűséget jelző százalék­számmal, ami alig emelkedett a 74 fölé. A tervtől való elté­rés okát a gépjavítás kései meg­kezdésével magyarázzák a gép­állomás vezetői. A tényen azon­ban ez sem változtat, ezért sor­ra látogattuk a gépállomás va­lamennyi javítóbrigádját, nyi­latkozzanak a brigád vezetői és tagjai, milyen elgondolásaik vannak az eddigi lemaradás pót­lására. Február közepére teljesítik tervüket A gépállomás legjobb javító- Ongádjánál vegyünk, a cséplő­gépjavítóknál. Kiripóczki Re­zső, a brigád vezetője leakaszt­ja a falról azt a kis táblát, amelyen »az ütemterv «-ük van és onnan magyarázza: — Októ­berben teljesítettük az előírt ja­vítási tervet. Két cséplőgép hagyta el műhelyünket. Novem­berben három, ami ugyancsak a terv 100 százalékos teljesíté­sét jelentette. Decemberben 5 gépet javítottunk ki, ugyan­ennyi volt a tervünk is. Január­ra négy gép van tervezve, ebből egy már kész van, most fogunk hozzá ,a másikhoz. De nem kell félni, mert az e havi tervünket is 100 százalékra fogjuk telje­síteni. Februárból már annyi­ra előre tudunk cfolgozni —szá­mításunk szerint, — hogy tel­jesen befejezzük javítási ter­vünket. Mindezek mellé még el kell, hogy mondjam: javítóbrigádunk rent az eredetileg tervezett öt, hanem három tagból áll és így ha százalékban nem is, de vég­eredményben csak előre va­gyunk a tervünkkel, mert ugyanazt a munkát, amit öt em­bernek kellett volna elvégezni, hárman csináltuk meg. A cséplőgépjavító brigádnál tehát nincs baj, sem a terv­szerűség betartásával, sem a minőséggel. Látogassunk el a következő brigádhoz: a munka­gépesekhez. Nem tudja a jobbké*, mit csinál a bal Talán ezzel a hasonlattal jel­lemezhetnénk leginkább amun- in.gépjavító-brigád tevékenysé­gét. Brigádvezetőjük, Molnár ‘József, azt sem tudja pontoásn, hány munkagépet javítottak ki eddig, arról meg különösen nincs tudomása, hogy mennyi a tervük a következő napokra, he­tekre. — Dolgozunk reggeltől estig, ennyi az egész. Amit tu­dunk, úgyis teljesítjük — mend­ia. Pedig, ha a tervet írásban is megkapták volna, Molnár elv társ is ki tudná számolni,' mennyire elmaradt brigádjuk a terv teljesítésétől. Január 31-ig 18 eke javításával kellene el­készülniük, eddig 11 van kész, tárcsából ugyancsak január hó 31-ig 12 a javítási tervük, ed­dig elkészült 4, traktorvonta- tású vetőgépből hármat ír elő a terv, egyet javítottak meg. Az ugyancsak január 31-ig előirány­zott 15 darab fogatos vetőgép kijavításából csak kettőt telje­sítettek eddig. A többi munka­gépnél is hasonlóan súlyos le­maradás van. Helyes lenne, ha a gépállomás vezetősége és kü­lönösen Kaczor elvtárs, a fő­gépész, írásban is megadná a munkagépjavító brigádnak a tervet és nemcsak havonta, hanem hetente ellenőrizné a tervteljesítést, ezenfelül meg­szerveznék az előredolgozást. bOIVWrfVWWWWVWWVWVW „liés Januárban pótoljuk a lemaradást“ Ezeket a szavakat Gergenyi Sándor, az erőgépjavító brigád vezetője mondta. Tíz erőgép ja­vításával vannak elmaradva, de most, hogy teljes lett a brigád­létszám, lelkesen vállalják, hogy még ebben a hónapban pótol­ják a lemaradást. ígéretüknek már meg Is van a záloga, hi­szen most is naponta egy, de sokszor két erőgép is elhagyja műhelyüket. Tegnap például két erőgép javításával végeztek, az egyik folyó javítás volt, a másik karbantartás. A karban­tartást másfél nap alatt befe­jezték. Gergenyi elvtárs egyben azt is elmondta, hogy a javítás si­kere érdekében az illető traktor vezetőjét mindig bevonják a munkába, hiszen az ismeri leg­jobban a gépét és így kevés az utólagos reklamáció. Mindent összegezve — a terv­től való eltérés bár igen komoly a Kunszentmiklósi Gépállomá­son — jó munkaszervezéssel és különösen a munkagépjaví tó­brigád munkájának jobb meg­szervezésével pótolható a lema­radás Kunszentmiklóson is, de ez nemcsak a vezetőkön, hanem a gépállomás dolgozóinak lel­kesedésén, jó munkáján Is múlik. A Kunszentmiklósi Gép­állomás az elmúlt évben már január 27-én jelentette a javí­tás befejezését. Régebbi jó hír­nevükhöz méltatlan lenne te­hát, ha az idén rosszabb ered­ményt érnének el. Termelőszövetkezeteink fejlesztésére 17 millió forintot fordítanak ebben az évben Államunk az idén is nagy ősz- szegeket fordít a termelőszövet­kezetek fejlesztésére. Megyénk­ben a pénzbeni segítség megha­ladja a 17 milliót. Az állatte­nyésztés fejlesztése cs jövedel­mezősége szempontjából elsősor­ban fontos, hogy termelőszövet­kezeteink szarvasmarhaistállókat létesítsenek. Az építkezésre 10 millió forint áll rendelkezésre. A termelőszövetkezetek mun­kájának megkönnyítésére takar­mány- és tejfeldolgozó, permc­Ujabb csatlakozás a Hosszúhegyi Állami Gazdaság kezdeményezésehez Mi, a Katymári Állami Gazda­ság dolgozói is olvastuk a Hosszúhegyi Állami Gazdaság versenyfelhívását a Népújság­ban. Csatlakozunk a kezdemé­nyezéshez. Sajnos a téli gépja­vításban január 10-ig számítva 1100 munkaórával lemaradtunk. Ez azért van, mert a betakarí­tás, valamint a mélyszántás ké­sőig elhúzódott és az egész sze­relőcsoport éjszaka is szántott, hogy a lemaradást pótoljuk. Az alábbiakat vállaljuk: 1. Az 1400 munkaóra lemara­dást pótoljuk és február 23-ra jó minőségű munkával a téli gépjavítást befejezzük, vagyis határidő előtt két nappal. fező és egyéb kisgépek vásárlá­sára az idén 2 millió forintot költenek. Nagy előrehaladás volt a ter­melőszövetkezetek villamosítá­sánál. Az elmúlt évben 7 terme­lőszövetkezet kapott villanyt, mintegy 623 000 forintos költség­gel. Az új esztendőben a tervek szerint 10 termelőszövetkezetet villamosítanak. Növekedett a szőlő- és gyümöl­csös is. Az elmúlt évben 559 hol­don létesítettek gyümölcsöst és 196 holdon új szőlőt telepítettek. A termelőszövetkezetek a szölő- és gyümölcsös telepítését ebben az évben tovább folytatják. Gyü­mölcsös és szőlő telepítésére, fá­sításra és egyéb felszerelési tár- , gyak beszerzésére államunk öt­sí. Az anyag- és alkatrészre- j mmfQ forintos hosszúlejáratú hi- fordításnál 10 százalékos meg- ; t„n nyújt. takarítást érünk el azzal, hogy az alkatrészeket saját műhe­lyeinkben újítjuk fel. 3. Tavaly sok hiba volt, a gépek ápolásánál gyakoriak voltak a műszaki kiesések. Ezt az idén meg akarjuk szüntetni azzal, hogy téli szakmai oktatást indítunk meg, ahol növeljük a traktorosok szakmai tudását. A vállalás sikere érdekében az igazolatlan hiányzásokat, va­lamint a késéseket megszüntet­jük. \ ' Holka Antal igazgató, Csépi János párttitkár, Blaskovics József UD-elnök, Tóth I^ajos főgépész. rvvvvvwvyyyN (^leíufdúoák napok Kiskunfélegyházán Kiskunfélegyházán a járási népművelési otthon január 22 és 25 között a csehszlovák dolgozók megismerésére négynapos mű­sort állított össze. Január 22-én. vasárnap délelőtt 10 és délután 3 órai kezdettel »A császár csa­logánya« című mesefilmet vetí­tik a gyermekek részére. Hétfőn délután 5 órakor a múzeumban megnyitják a csehszlovák kiál­lítást. Az irodalom s a népdalköl- tészet ismertetésére egész estét betöltő műsort állítottak össze. A műsoros est a járási kultűr- házban este 7 órakor kezdődik. A bevezető után »A haladó cseh­szlovák irodalom rövid áttekin­tése« címen Szemléi' Sándor tart jlőadást. Inke László, a Szegedi Nemzeti Színház tagja, Iván Traskó: A rabszolga című ver­sét adja elő. A Szegedi Nemzeti Színház tagjai közül vendégsze­repei még Kormos Lajos, Mik- lóssy György. Magyar nótákat Vörös Sári énekel. A műsorban a kiskunfélegyházi DISZ ve­gyeskara csehszlovák mozgalmi népdalokat énekel, vezényel Ka­pus Béla. Januái 24-én délután fél 4-kor a Petőfi Moziban »Strahovicai dudás« című filmet vetítik. A csehszlovák napok méltó befejezésére január 25-en, dél­után fél 4-kor csehszlovák táj- és sport»ómét vetítenek a kul- túrhazm - ’ órakor pedig cseh­szlovák *»*ngversenyt rendeznek. Tiszta lap pal i n d a Inak 1955-ben 103,9 százalékra tel­jesítette adóbevételi tervét megyeszékhelyünk, Kecskemét. És az eddigi intézkedések azt mutatják, hogy ez esztendőt sem szeretnék rosszabbul befe­jezni. Már az 56-os év első végrehajtó bizottsági ülésnek napirendjén szerepelt az állam iránti kötelezettség folyamatos teljesítésének kérdése. Elhatá­rozták, hogy a folyamatos adó­zás, a rendszeres beszolgáltatás érdekében már ebben a hónap­ban 8—10 kisgyűlést tartanak a pusztarészeken, beszélgetnek a gazdákkal. A városi tanács adóhivatal) szobáiban ezekben a napokban a tisztviselők azon fáradoznak, hogy mielőbb elkészítsék az adó­kivetéseket, hogy a gazdák má> most pontos számvetést készít­hessenek kiadásaikról. Ezen a napon végeztek az olyan házadó kivetéssel, amelyeknél változás történt az elmúlt esztendőben. Az iparosok 1955. második félévi adójának kivetésével is majd egy negyedévvel előbb el­készülnek, mint eddig bármely esztendőben. Január 31. az általános jöve­delmi adó bevallás határideje — utána még e negyedévben el­végzik ennek adminisztrációs munkáját is. De addig is elkészí­tették az első fizetési értesítése­ket. Kalocsai napló WWW>/WVWWWWWA/VWVWWVW»W<VVW\/WWWW>WWVVVVVVVWVVVVW AZ ÜJ ÉLET TSZ ELSŐ LÉPÉSEI Alig zajlott le a múlt héten a Negyvenszálláson alakult új ter­melőszövetkezet alakuló gyűlé­se, máris megnőtt az érdeklődés a termelőszövetkezet iránt és az első napokban újabb dolgozó parasztok kopogtattak be a szö­vetkezetbe. B. Kovács István ta­valy egy esztendőn keresztül az egyéni gazdálkodás útját pró­bálgatta. Annak idején kilépett az Iszkra Termelőszövetkezet­ből, az egyéni paraszti élet egy eve azonban végképp meggyőzte arról, bogy csak a nagyüzemi szocialista gazdálkodás teremt­het jólétet, ez jelenti a felemel­kedés egyetlen útját. Aláírta a belépési nyilatkozatot Csanádi Súndorné is. Az alakuló gyűlésen merült fel annak a lehetősége, hogy a szövetkezet megnyissa az eddig i bezárva álló daráló maimul. A gyűlésre meghívott vendég íer- melószüvclkczeti tagok az Iszk- rából tolmácsolták a tagság aka­ratát és közölték, hogy szeretné­nek segítséget nyújtani az új termelőszövetkezetnek az első lé­pések megtételében. Többek kö­zött nádat ajánlottak fel a da­ráló tetőzetének kijavítására és az Iszkra Termelőszövetkezet molnárja vállalkozott arra, hogy az őrlőküvet újra használható állapotba helyezi. A szövetkeze­tiek szíves segítsége útján he­lyezik üzembe a daráló felvonó­ját is. Több kisebb hiányzó al­katrészt és felszerelési tárgyat is ajándékozott az Iszkra Termelő- szövetkezet a megalakuló új negyvenszállási tsz-nck. Most a szövetkezet téli cs ta­vaszi munkájának megszervezé­se mellett legfontosabb felada­tuknak tartják a fiatal tsz. tagjai, hogy felvilágosito munkájukkal minél több ncgyvenszállási dol­gozó parasztot vonjanak be a szövetkezetbe, megkönnyítsék számukra a szocialista mezőgaz­daság leié teendő első lépéseket ISMÉT MEGINDULNAK A MOZIVETITÉSEK N EG YVEN S Z AEEASON Az Üj Élet Termelőszövetkezet tagjainak javaslatára a városi tanács népművelési osztálya és a Moziüzemi Vállalat kalocsai ve­zetője a napokban Negyvenszálláson jártak, hogy megvizsgálják, hogy milyen lehetőségei vannak a rendszeres heti mozivetítésék megszervezésének. A múltban már volt vetítés hetenként egyszer, most ismét megindulnak majd a vetítések, amikor az előkészületi munkák rövidesen befejeződnek. A későbbi Időkben kisebb átala­kításokkal állandó gépházat is építenek a moziteremben és ha a? igények megnövekednek, esetleg hetenként többszöri vetítés be­állítására is sor kerül. Nagy segítséget nyújtott a helyi mozi meg­szervezésében Baksa László negyvenszállási tanító, az ottani nép­művelési ügyvezető is, aki maga is belépett az Üj Élet Termelő­szövetkezetbe és vállalta a könyvelői teendők ellátását. JANUAR 16-AN ALAKUL MEG KALOCSÁN A TTIT JÁRÁSI OSZTÁLYA I Egyébként a szakosztályok I megalakulása előtt már meg is indultak Kalocsán ismeretter­jesztő előadássorozatok. Egy tör­ténelmi és irodalmi sorozat már folyik és 20-án indul meg a pedagógiai vonatkozású előadás- sorozat. Az előadásokat a váro­si kultúrházban, a mezőgazda- sági technikum előadótermében és a járási könyvtárban rende­zik. Köves Gyula, a szakosztályok szervezésével megbízott járási oktatási osztályvezető most azon fáradozik, hogy a megalakulás után a legrövidebb idő alatt ki- bontakozhassék a társulat já­rási osztályának tevékenysége, meginduljon minden vonatko­zásban a széleskörű ismeretter­jesztő munka. A Társadalovt- és Természet­tudományi Ismeretterjesztő Tár­sulat mostanában azon fárado­zik, hogy vidéki városokban is megalakítsa járási osztályait. Baja Zitán most Kalocsán is sorkerül ennek a fontos szer­vezetnek a megalakítására. A város értelmiségi dolgozói közül ötvenen jelentkeztek, hogy részt vesznek az ismeretterjesz­tés munkájában. A hírek szerint egy politikai és filozófiai, egy összevont iro­dalmi, történeti és művészeti és két természettudományi szak­osztály megalakítására kerül sor. A két utóbbi közül az egyik az élő, a másik az élettelen termé­szet jelenségeivel foglalkozik majd. ÚJÉV ÓTA «13 VÁGÁSI ENGEDÉLY Itt a disznótorok ideje. Hol az egyik, hcl a másik házban jelzi hajnalonként az éles disznóvisí­tás, hogy a család disznóölésre készü­lődik. A városi ta­nács begyűjtési cso­portja naponta 80— 90 vágási enge­délyt kérőnek adja meg a fennálló ren­delkezések szerint az engedélyt. Újév óla 613 sertésvágás történt, ami azt mu­tatja, hogy Kalo­csán nem lesz olyan nagy gond az idén a város hús- és zsír- ellátásának biztosí­tása, mint az el­múlt években volt. A tanács végre­hajtó bizottságát is felkeresték a kör­nyékbeli termelő- szövetkezetek azzal a tervvel, hogy piaci elárusító he­lyet létesítenek. I tt árusítják majd sa- lóthízlalésú serté­seiknek termékeit: a finom töltelékárut, házikolbászt, son­kát. A tervek sze­rint a kertészettel lendeikező szövet­kezetek konyhakerti termékeket is áru­sítanak majd. A helybeli Iszkra és Béke Termelőszö­vetkezeten kívül a környékbeli közsé­gek egyes termelő- szövetkezetei is fog­lalkoznak hasonló tervekkel. RÖVIDESEN BEFEJEZŐDNEK VÁROSSZERTE A TANÁCSTAGI BESZÁMOLOK A legközelebbi napokban zaj­lanak le Kalocsán a tanácstagok utolsó beszámolói. Féléves mun­kájukról, a város fejlődésének elmúlt esztendei eredményéről mondottak a tanácstagok össze­foglaló ismertetőt és számot ad­tak saját köizetük dolgozóinak airól is, hogyan képviselték az elmúlt félévben választóik érde­keit. A 48-as házak lakói előtt La- bancz Ferenc tanácstag tartott a közelmúltban beszámolót. Több mint 40 részvevő előtt mondotta el összefoglalóját, mely az. egész város eredményei mel­lett saját munkáját is kritiku­san ismertette. Az összegyűltek ezután értékes javaslatokat tet­tek» körzetük fejlesztése érdeké­ben, Többen Is javasolták, hogy gorcnskodni keljené a környék egyik utcájának vízim.merítésé­ről. Erre az alacsonyan íckvo helyre sok felől összefolyt a ta­lajvíz és esős időben járhatat­lanná tette az utat. A tanács a javaslatok alapján vízlevezető oetoncsöveket bocsájt a kör­nyékbeit dolgozók rendelkezé­sére, a levezető árkok kitisztítá­sát és megásását közös társa­dalmi munkában vállalták a helybeliek. A Rokkant telepen tartott ta­nácstagi beszámolón is arra az elhatározásra jutottak a megje­lentek, hogy a tervezett járda, építését társadalmi úton segítik elő. Többen, közöttük Kuti Sán­dor 10 holdas és Tóth János dol­gozó paraszt már oda is fuvaroz­ták az építőanyag, a járdához szükséges tégla nagyrészét. A járdaépítéssel kapcsolatos ösz- szes földmunkákat is társadalmi úton végzik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents