Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-12 / 10. szám

BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG fACfefcM 222E222EE22ZS222 an XI, ÉVFOLYAM, 10. SZÁM ira SO fillér 1936- JAN. 12. CSÜTÖRTÖK A kecskeméti járási DISZ-bizottság kezdeményezése A kecskeméti járási DISZ- bizottság az év első napjaiban a Népújság hasábjain felhívás­sal fordult a DISZ és úttörő szervekhez. E nagyjelentőségű felhívás, amely a párt- és a kor­mányhatározat alapján a mező- gazdaság terméshozamának há­rom százalékos növelésére moz­gósít,* olyan kezdeményezés, amely minden állami gazdaság, termelőszövetkezet és egyéni termelő saját érdeke is. A felhívás elsősorban a fiata­lokhoz szól. De marádhat-e ilyen kezdeményezés egyedül a fiata­lok ügye? A fiatalok, lelkesedé­sén túlmenően — mely kétség­telen döntő jelentőségű — e cél­kitűzés megvalósítása az egész mezőgazdaság, annak minden­egyes dolgozójának feladata. Éppen ezért szilárd elhatározá­sunk, hogy népünk jólétének további emelése érdekében, ha­zánk békés építésének segítésé­re a mezőgazdaság hozamait ez évben tovább emeljük. Különösen nagy feladat vár ebben a munkában a mezőgaz­dasági szakemberekre, akik az élenjáró mezőgazdasági tudo­mány birtokában, a mindenkori adottságok között, a természeti erők segítségével, vagy azok le­küzdésével élharcosai a termés­átlagok növeléséért folytatott harçnak. Természetesen a szakember egyedül nem volna képes a ho- utnok nagyobb méretű növelé­sre. Az eredmények mindig a szakember és a mezőgazdaság­ban dolgozók összeforrott, közös munkájából születnek. Mint szakember, a kecskeméti járási DISZ-bizottság felhívásá­ban foglaltak mellett szeretrfék pár gondolatot papírra vetni, né­hány módszert ajánlani, melyek mvetkezetes végrehajtásával fel­tétlen terméstöbbletet érhetünk eh Most még a téli hónapokban vagyunk és sokan nem is gon­dolnak arra, hogy a mezőgazda- sági munkák most sem szünetel­hetnek. Munka most is akad bőven; A mélyszántásokat, melyeket íz ősszel nem végeztünk el, to­vább kell folytatni. A trágya­hordás sem szünetelhet, amelyet, ha a talaj engedi, már leszánt­hatunk. Rövid idő múlva meg kell kez­denünk a tavaszi munkákat. A munka zökkenőmentesen, csak jó gépekkel és szerszámokkal vé­gezhető, tehát most kell kijaví­tani a gépeket és a munkaesz­közöket. • A magasabb termés egyik alapja a jó vetőmag. Most kell előkészíteni az összes tava­szi vetőmagot, elvégezni a tisz­títását és a szükség szerinti vá- 'cgalást. Különösen nagy gondot célt fordítanunk az idén -a ku­koricavetőmag előkészítésére, esíráztatására és ezáltal a vető­mag értékének megállapítására. Már most számba kell venni u tavaszi vetések gyors és jó mi­nőségű végrehajtásának lehető­ségeit. Különösen fontos a kuko­rica négyzetes vetése. A négyze­tes kukorica amellett, hogy ma­gasabb termést ad, lényeges kézi munkaerő megtakarítást is jelent a növényápolás idején. Rendkívül nagyjelentőségű a kecskeméti járási DlSZ-bizott- ság felhívásának az a része, amely a tavaszi fej trágyázással és a felültrágyázással foglalko­zik. Ezt azonban időben csak ak­kor tudjuk elvégezni, ha már most hozzáfogunk a szükséges trágya és műtrágya beszerzésé­hez. A városföldi Dózsa Terme­lőszövetkezet fiataljai nagyon helyesen vállalják a felhíváshoz való csatlakozásukban, hogy 210 kh őszi gabonavetésen a l’ejtrá- gyázást időben elvégzik, és 190 kh kukoricát négyzetesen vetnek. A szántóföldi kultúrák nö­velése mellett foglalkoznunk kell egyre fejlődő szőlő- és gyümölcs- termesztésünk már most idősze­rű munkáival. A gyengébb homokterületek gazdaságosabb hasznosítása csak szőlő és gyü­mölcsös telepítésével valósítnato meg viszonylag rövid idő alatt. A telepítéshez szükséges talaj­forgatást most is eredményesen lehet folytatni. Gyümölcsöseink ápolási mun­kája napjainkban időszerű kér­dés, hasonlóan a szőlők és gyü­mölcsösök trágyázása is. A ker­tészetben már most meg kell kezdeni a szükséges előkészüle­teket. Az említett gondolatok még koránt sem merítik ki azokat a munkákat, amelyek napjainkban előttünk állnak. A gyakorlatban ennél sokkal többet kell tenni. Ezért éppen a gyakorlattól vár­juk azokat az értékes tapaszta­latokat, elgondolásokat, amelyek hozzásegítik megyénk egész me­zőgazdaságát az ez évi magasabb termések eléréséhez. A téli szak- tanfolyamok alkalmasak a tudás gyarapítására. Azonkívül a téli időszak alkalmas tapasztalatcse­rékre is. Három százalékkal emelni az évi terméshozamot a maga valóságában nem nagy szám, de például kenyérgaboná­ból megyénkben több százezer métermázsa többlettermést je­lent. Sok segítséget várunk a gépállomásoktól is. mint a me­zőgazdaság gépesítésének főbá­zisától, valamint a gépállomá­sok szakembereinek alkotó mun­kájától. A községi pártszervezetele és tanácsok támogassanak minden értékes kezdeményezést a DISZ. valamint a többi tömegszervezet segítségével a fiatalok, valamint az egész dolgozó parasztság lel­kes, odaadó munkájával vigyék győzelemre a termésátlagok nö­velésével kapcsolatos nagy fel­adatot, Bank Gyula megyei főagronúmus A szovjet déli-sarki expedíció hajója, az »Ob« befejezte több mint 10 000 mérföldcs útját és megérkezett a hatodik világrész, az Antarktisz partjaihoz. — A képen: a sarkkutatók hajója. Ovifnap 16350 iii)((j... Füst? Nem. Hogy kerülne az ide a Kecske­méti Kinizsi Konzervgyár sterilizáló üzemébe? Gőz az. Most engedtek belőle szabadlábra egy keveset, de az úgy szétszaladt az üzemrész­ben, hogy semmit se lehet látni tőle, mintha csak sűrű köd volna. Várjunk két percet, akkorra tisztul a látás. Na így jó. Elég éles a kép. Elől egy e~ '—r hőmérözi az egyik autokláv forró vi­zét. Szoboszlai Aladár, a sterilizáló — Milyen a hőfok? Pontos. 118 Celsius fok. Ezen a fokon elpusz­tulnak az üvegben lévő csírák. Az autoklávban elhelyezett drótkosárban 380 darab félliteresnél alig nagyobb üvegek vannak. Bennük finomfőzelék. Azt mondja Szoboszlai kartárs, hogy minden üvegben négyféle főzelék van. Vagyis négyrészes főzelék. Van bennük zöld­borsó, sárgarépa, karfiol és erdei gomba. Exportra készül terven felül Ezt már Végli József elvtárs adja tudtunkra, a konzerv mester, aki a konzervkonyliáról szaladt át egy pillanatra, hogy megérdeklődje Szobosz­lai kartárstól a tegnapi teljesítményt. — Hány üveget sterilizáltunk tegnap, Szo boszlai szaki? — Tegnap rekordot állítottunk — mondja, miközben, felegyenesedik. Majd a kék köpenyzsebből egy rózsaszín papírt vesz elő. — Pontosan 16 350 üveget. Ezzel felállítottuk a sterilizálás egynapos rekordját. Még ilyen nem volt. — A százalék mennyi lett? , — 163 százalék. — Gyönyörű. — Persze tegnap mindkét zárószalag műkö­dött, — állapítja meg Végh elvtárs. — Ma már csak az egyik, mert a gombánk fogytán van. De azért ma is meg lesz a 9000 üveg, —- üt a vállára Szoboszlai elvtársnak. A selejt csak ezrelékhányad Vagyis ahogy Végh és Szoboszlai elvtárs sta­tisztikájából kiderül, tegnap a 41 autókláva ste­rilizált gyártmányból, amely 16 350 üvegnek felel meg, mindössze 56 törés volt. A zárók jó mun­káját pedig az dicséri, hogy az úgynevezett vizes- főzelék, (amibe beleszivárog a víz) csak 23 üveg Mégis csak meg lesz a 9000 üveg Evés közben jön meg az étvágy, munka köz­ben áll elő a hiba. A konzervkonyhán az egyik vacuum légszivattyújának felperdült a szelep­gumija, de a hiba egy órán belül kiküszöbölő­dött, mert futólépésben érkeztek az üzemlakato­sok és gyorsan megjavították. Mégis csak meg lesz ma a 9000 üveg négyrészes főzelék, tele lesz a tervezett 20 autókláva. Elfogy a gomba még ma. Ez lájdítja Végh elvtárs fejét, emiatt holnap már csak kétrészes finomfőzeléket lehel gyártani, amibe csak zöldborsót és sárgarépái tehetnek. No, de megindult az újabb gombaszer­zési hajsza, mert a négyrészes főzelék sokkal ka- pósabb külföldön, mint a kétrészes. ’00 százalékos havi átlag ilyen volt a decemberi teljesítménye Szlávit Aladár elvtársnak, de jól kerestek a melletti dolgozó munkások is. Onódi Gyula és Gubacs László. Onódi szaki most is nagy munkával var elfoglalva, a daruval foglalatoskodik, mert az else klávából már ki lehet emelni a drótkosarat, mi­után eltelt az 58—60 perc, mialatt konzervvá vál­tozott a főzelék. Ezenkívül még ma 19 kosarai emelnek ki és akkor abbahagyják a munkát. Vizsgáznak a szakmai taaioiyaui részvevői A Bács-Kiskun megyei Építő­ipari Vállalat szerelőipari főépí­tésvezetőségénél igen élénk szak­mai oktató munka folyt. Csak­nem 53 dolgozó vett részt a vál­lalat legjobb szakembereinek to­vábbképző tanfolyamán. Ez is­mertette, az ú.i technika alkal­mazását és széleskörű szakmai jártasságot is biztosított a hall­gatóknak. A tanfolyam befeje­ződött. Az írásbeli vizsgákat szombaton tartották meg. E héten a szóbeli vizsgákra kerül sor. Csütörtökön, pénte­ken, szombaton minisztériumi kiküldött előtt szóbelileg vizs­gáznak. Azokat a dolgozókat, akik a vizsgát sikeresen lete­szik, magasabb bérkategóriába sorolják. Ez is példázza, hogy aki többet tud, az többet érde­me). többet is kap államunktól Ma tartják az első mezőgazdasági előadásokat Még decemberben történt, hogy Kecskeméten a népfront­bizottság vette gondjaiba a téli szakoktatás és előadássorozatok ügyét. Meghívta ülésére azokat a szerveket, amelyek szívesen részt vesznek az ismeretterjesz­tő, tanító munkában. A városi tanács mezőgazda­sági osztálya kidolgozta az elő­adássorozatok témáját, a TTIT előadókat ajánlott fel, az MNSZT agrár-szakosztálya szintén, a hallgatóság szervezését a külte­rületi népművelési ügyvezetők vállalták magukra. A népfront­bizottsági ülés után december utolsó hetében munkához látott a hét külterületi ügyvezető — kidolgozták, most már témákre és előadókra bontva a hat hetes előadássorozatok részletes ter­vét. A szántóföldi területeken » növénytermelésről és ’ állatte­nyésztésről tartanak előadáso­kat, ott ahol a szőlőskertek so­kasága húzódik, a szőlő- és gyü­mölcstermelés fontos kérdéséről tanulnak a gazdák. Hét pusztarészen január dere­kán tartják meg az első előadá­sokat, jórészükben ma este jön-- nek össze először, hogy hat hé­ten keresztül tanuljanak, bővít­sék szakismereteiket.

Next

/
Thumbnails
Contents