Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-11 / 9. szám
A szakmai oktatásról A technika napjainkban mér- földes léptekkel halad előre. Csak az tudja megérteni fejlődésünk gyors ütemét, aki poli- rtikailag és szakmailag egyaránt tájékozott, alapos ismerője foglalkozásának. Ilyen sokoldalúan képzett emberekre van szüksége megyénk üzemeinek is. Ennek egyik módja az, amit levélírónk, /Székely József írt, aki a Kecskeméti Konzervgyárban dolgozik, mint lakatos. —.. .»Mint bizalmi kötelességemnek tartom, hogy néhány 'szóban írjak a lakatosműhely életéről. Az egyik fontos esemény nálunk a szakmai tanfolyam megindulása. Ez azért fontos, hogy konzervipari gépeink jobb karbantartását és gyors javítását biztosítani tudjuk. Igen örvendetes, hogy a DISZ- fiatalok önként jelentkeztek, mert érzik, hogy a szakmai tudás továbbfejlődésük érdekében igen fontos. A lánghegesztő tanfolyamra nyolcán jelentkeztek. Ez a tanfolyam 80 órás, 4 hónapig tart, és egyik célja, hogy biztosítsa az utánpótlást. Mivel igen sokrétű a lakatosmunka, így lakatos továbbképző tanfolyam 20 fővel rövidesen kezdetét veszi. Az előadók a műszakilag legjobban képzett dolgozók lesznek. Ezt azért kívántam megírni, mert úgy érzem, hogy továbbfejlődésünk egyik fontos előrevivője, szakmai képzettségünk növelése.« Égetően fontos kérdés ez üzemeink életében, így hát bővebben foglalkozunk vele. A Központi Vezetőség novemberi határozatában többek között ez is olvasható: »Biztosítani kell a szakmunkások megfelelő színvonalú továbbképzését, emelni kell a továbbképző tanfolyamokon részvevő szakmunkások számát.« Ha ennek tükrében vizsgáljuk a végzett munkát, megállapíthatjuk. hogy egyes üzemeinkben a vezetők kommunista igényességgel fogtak e feladat végrehajtásához. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban 60 dolgozó látogatja a hetenként négy órás szakmai oktatást. A Kiskunhalast Motor- és Gépjavító Vállalatban szakmánként tanítják az üzem dolgozóit az új munkamódszerekre, a technika új és új vívmányaira. Az építőiparban is sokan bővítik szakmai ismereteiket. A Kecskeméti Cipőgyárban néhány hct választja el a szakmai oktatásban részvevőket a vizsgától. A tanfolyamok hallgatói magabiztosabbá, és sokoldalúbbá váltak szakmájukban. Egy-egy bonyolultabb feladatot több, kevesebb segítséggel jól megoldanak. A szakmai oktatások eredménye meglátszik a fizetési szalagön is. Aki többet tud, jártasabb a munka ezernyi útvesztőjében, joggal meg is érdemli a több fizetést. Sajnos, ezt még sokan nem értik meg. Szakmai tudatlanságukat különféle kifogásokkal próbálják indokolni. A legyakoribb: szoros a norma. Ez nem fogadható el. A norma az új technikai vívmányok alapján készül. Ha a Kiskunfélegyházi Gépgyárban még mind a mai napig a régi technikával dolgoznának, akkor nem huszonöt, hanem nyolc 300 hektoliteres tej tankot készítenének. Mivel gyarapodásunk saját erőnkből fakad, olcsóbban kell termelni. Ehhez szükséges az új technika alkalmazása. Ezt óhajtással, kívánsággal megszerezni nem lehet. Az új technika elsajátítása, alkalmazása szorgalmas tanulást kíván. Sok helyütt azonban nem értik meg ezt. S ez nem minden esetben a dolgozók hibája. A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalatnál többször elmondták: a szakmai oktatásra szükség van. A gazdaságvezetők meg is ígérték, hogy ilyen irányú kötelezettségüknek eleget tesznek. De az ígéret mind a mai napig csak ígéret, maradt. A Kiskunfélegyházi és a Kecskeméti Gépgyárban hasonló a helyzet. Vajon meddig7 A technika fejlődése nem vár a maradiakra. A Kecskeméti Gépgyárban még csak egy kádas-brigád dolgozik a gépi meghajtású kézi döngölővei. A többi brigád idegenkedik ettől. Nem lehet ezen csodálkozni: nem ismerik a kezelését előnyét, s hiányzik a hozzá szükséges szakmai tudásuk. Üzemeink szakmunkásainak szakmai tudása csak akkor növekszik, ha pártszervezeteink és szakszervezeteink szorgalmazzák a szakmai oktatásban való részvételt. Éppen ezért meg kell követelni az igazgatóktól, hogy a novemberi párthatározat eme részét is maradéktalanul hajtsák végre. Paluska Víímos a község becsületéért Császártöltés tavaly elmaradt az adófizetésben. A végrehajtó bizottság a tanácstagokkal együtt igyekezett tudatosítani az adófizetés jelentőségét, mégis a község lakosságának kisebb része hátralékkal zárta az óévet. Főként a kulákok hátralékosok. Bergmann Márton és Schultz Boldizsár 60—60 000 forinttal adósak. Rajtuk kívül még több kulák jelentős hátralékban van. A dolgozó parasztok zöme igyekezett eleget tenni kötelezettségének, ilyen a sok közül Paluska Vilmos, Sztálin út 34. szám alatti lakos, hétcsaládos dolgozó paraszt, aki már az 1956. évi adójanak 55 százalékát január 6-án kifizette. Ugyancsak kifizette az egész évi biztosítási díjat is. Paluska Vilmos elmondja, hogy tudja milyen fontos az adófizetés. — Községünk is már igen sok új létesítményt kapott államunktól és ezt úgy tudja legjobban meghálálni minden dolgozó paraszt, ha teljesíti állam iránti kötelezettségét. Megkezdtük második ötéves tervünk első évét és a jövőben újabb beruházásokra számíthatunk, ami szebbé, műveltebbé teszi a falu életét. Az idén állami beruházással — ahogy értesültem —, megkezdik a kultúrház építését, amely már hosszú idő óta óhaja a község dolgozó parasztjainak. Ébben az évben a községfejlesztési alapból a községi tanacs 60ü folyóméter betonjárdát fog építeni — hangoztatja Paluska Vilmos. Véleményét elmondja dolgozó paraszttársainak is buzdítva őket. hogy teljesítsék állam iránti kötelezettségüket. Községünk lakossága akkor fogja az 1956-os évet eredményesen zárni, ha minden egyes dolgozó paraszt úgy igyekszik majd eleget tenni kötelezettségének, mint ahogy azt Paluska Vilmos teszi. Az a feladatunk, hogy a hátralékon kívül az idei adóbevételi terv teljesítését is már most megkezdjük. Dolgozó parasztjaink is jól járnak, ha folyamatosan fizetik adójukat. Mi pedig, a község vezetői az eddiginél szigorúbban vonjuk felelősségre, elsősorban a hátralékos kuiákokat, de mindazokat a hátralékos dolgozó parasztokat is, akik saját hibájukból elmaradtak a/, adófizetéssel. Joggal tesznek szemrehányást nekünk azok a dolgozó parasztok, akik becsülettel teljesítették kötelezettségüket, mint például Paluska Vilmos is, hogy nem voltunk elég szigorúak a hátralékosokkal szemben. Oláh Ferenc, VB-titkár, Császártöltés. A/VWWv- ^V«VWWWS/\ WWWW\AíW»/S ' — A kirakatrendezési páros- ; versenyt a kecskeméti Állami Áruház nyerte. A versenyt a megyei tanács, a városi tanács, a kereskedelmi* igazgatóság és a SZOT képviselőiből alakult 4 tagú bizottság értékelte. A Kecs- Keméti Kiskereskedelmi Vállalat győztes versenytársa mellett csak néhány ponttal maradi alul. A bizottság az értékelés sorén a hiányosságokra is felírnia a figyelmet és hasznos taná- i ,-ukái adott a kirakatrendezők- j nek. * Hogyan nyerte el a „legjobb brigád vezető“ címét Kohn Konrád, a Solti Gépállomás traktoros brigádvezetője Még december hónapban hí-- rül adtuk lapunkban, hogy az őszi munkaversenyben legjobb eredményt elért gépállomási dolgozók jutalomban részesültek. A jutalmazottak között volt Kohn Konrád is, a Solti Gépállomás dolgozója, aki a »legjobb brigádvezető« címet nyerte el és ezért 1000 forint jutalomban részesült. A jutalmat azóta már kézhez is kapta és most még nagyobb lelkesedéssel végzi munkáját. Meglátogattuk őt munkahelyén és megkértük: mondja el, hogy milyen módszerekkel érte el a »legjobb brigádvezető« megtisztelő címét? — Hogy a »legjobb brigádvezető« címét elnyertem, nem egyedül az én érdemem. A mi brigádunk valamennyi tagja lelkiismeretes munkát végzett, — mondja Kohn Konrád, miközben olajos kezét törölgeti. Egy traktor javításán dolgozik éppen. Ugyanis ez a brigád maga javítja gépeit. Eddig már két traktor javítását végezték el s ez, amin most dolgoznak, a harmadik. Kohn Konrád most folytatja tájékoztatását: — Egyetlen percet sem hagytunk kihasználatlanul és a brigád tagjai versenyeztek egymással, ki végez jobb és több munkát. A célunk az volt, hogy határidőre végezzünk az őszi munkákkal. Műszakkiesésünk a legalacsonyabb volt, hiba esetén azonnal megjavítottuk a gépet és folytattuk a munkát, — magyarázza. A beszélgetésre figyel Kachstädter Márton is, aki a gépállomás traktorosai között folyó versenyben a harmadik lett. Ö is tagja a brigádnak s egymaga 8 mázsa üzemanyagot takarított meg. — Az én megtakarításomon kívül jóval több a brigád üzemanyag-megtakarítása. A baj csak az, hogy erről nem vezettek nyilvántartást és nem is értékelték, hogy forintértékben mennyi is volt a brigád megtakarítása. Én azt hiszem, hogy ez igen tekintélyes összeget tesz ki, — kapcsolódik a beszélgetésbe Kachstädter Márton. — Brigádunk minden tagja komolyan vette a munkafegyelmet is, — folytatja Kohn Konrád brigádvezető. S valóban, nem volt a brigádban egyetlen igazolatlan mulasztás sem. Nagyszerű összmunkával elérték, hogy november 10-én már 109,3 százalékra teljesítették őszi tervüket, december 31-én pedig 174,9 százalékra álltak őszi tervük teljesítésével. Papp József traktoros például 402,59 műszalcnormávál 1790 normálholdon végezte el áz őszi munkákat, Fövenyes Márton pedig decemberben harmadik lett az országos si- lózási versenyben. A gépállomás három legjobb traktorosa Kohn Konrád brigádjából került ki. Az első Papp József, második Szűcs Mihály, harmadik pedig Kachstädter Márton lett. Jó munkájuk eredményeként éves tervüket 142,3 százalékra teljesítették. A brigád nagyszerű teljesítményei jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a gépállomás a mélyszántást december 31-ig 101,8 százalékra, az évi tervet pedig 113,9 százalékra teljesítette. Kohn Konrád brigádja most a gépek javításánál igyekszik megmutatni, hogy méltók az elismerésre. A brigád valamennyi tagja megfogadta, hogy az elkövetkező időben még jobb munkát végeznek és teljesen hibátlan gépekkel indulnak majd a tavaszi munkák elé. Ebben az esztendőben is a gépek és a munkaidő jó kihasználásával, az üzemanyaggal való takarékoskodással akarják teljesíteni tervüket, helyes lenne azonban, ha a gépállomáson nyilvántartanák a megtakarítás eredményeit is. — Ha a brigád tagjai ebben az esztendőben is ugyanolyan lelkesedéssel küzdenek a tervek teljesítéséért, mint az elmúlt esztendőben, akkor az idén még jobb eredményeket érhetünk el, — fejezi be Kohn Konrád. Munkamódszerükben valóban nincs semmi boszorkányosság. Szorgalom, fegyelem és lelkiismeretesség. Ez jellemzi munkájukat. Műszak kört alakított a KfSZÖY Kecskeméten voltak a megye minden részéből a ktsz-ek legjobb szakemberei, mikor kimondták a műszaki kór születését. A szövetkezeti ipar műszaki fejlesztésére hozta a körök szervezéséről szóló határozatát decemberben az OKISZ vezetősége. És néháfiy héttel a határozat után az egybegyűltek megválasztották a hét tagból álló vezetőséget, megalakították az egyes szakmák bizottságait. Nagy jelentősége van a KI- SZŰV keretén belüli műszaki szakkör megalakulásának. A legjobb szakemberek tudásuk legjavával segítik ezután a KI- SZÖV és a ktsz-ek munkáját. Segítséget nyújtanak a műszaki fejlesztési tervek, a termelési tervek elkészítéséhez. A gyártástechnológia, a termelés szervezése, a gépek karbantartása, az anyaggazdálkodás, a minőség, műszaki oktatás, beruházás, újítás vonalán is hathatós segítséget ad a január 5-én alakult műszaki szakkör. Elhatározták, hogy az 1956-os esztendőben más-más helyen és szakmában öt tapasztalatcserét szerveznek. A szakbizottságok rövidesen megtartják első üléseiket. Mi újság iloniokmegyen Bán András vezetésével eredményesen dolgozik a hillyei szálláson az előkészítő bizottság. Eddig huszonhét kis- ős közép- paraszt választotta a közös gazdálkodást és írta alá a belépési nyilatkozatot. Többek között Csóti Mátyás, Kapitány Ferenc és Boros István középparaszt is elhatározta, hogy tagja lesz az új termelőszövetkezetnek. * A helyi tanács anyagilag is támogatja a községi DlSZ-szer- vezetet. Nemcsak könyvtár és lemezjátszó áll a fiatalok rendelkezésére, hanem a napokban kaptak asztalitenisz felszerelést és sakk-készletet. * A község dicsőségkönyvébt elsőnek Varga Vendel 10 holdas dolgozó paraszt nevét jegyezte be a végrehajtó bizottság. Varga Vendel évek óta példásan teljesíti az állam iránti kötelezettségét. Az év első napjaiban teljesítette egész évi- sertés-, tojás- és baromíibeadá- si tervét. * Szép forgalmat bonyolít le a karkakötönyi Népbolt. A közelmúltban 100 ezer forinttal emelték a raktárkészletet. Ez azt jelenti, hogy még több textil-, vas- és zománcáru-készletből válogathatnak a dolgozók. * A homokmégyieknek már nem keli a kalocsai malomban őröl- tetni, mert a helyi lisztcseretelep megfelelően kielégíti az igényeket. Egy hónap alatt 200 mázsa csereliszt került a fogyasztókhoz, ezenkívül Csupor Sándor telepvezető 50 mázsa korpát osztott ki a termelőknek a tejbeadási kötelezettségek, pontos teljesítéséért. BALE! T-ESTKECSKEMÉTEN Művészeink már igen-igen sok sikert arattak és jó hírnevet szereztek. A vidéki közönség is büszke sikereikre és nagy szeretettel várja a magyar művészek vendégszereplését. Az elSízományl Áruházban A Bqjjai A bajai Bizományi Áruház iránti bizalom mind több vásárló cs eladó kezébe adja a kilincset. A Bizományi Áruház a feleslegessé, vagy nélkülözhetövé vált tárgyak között teremt kapcsolatot eladó és ve vö között. Az áruhíz segítségére van a vevőnek az eladó felkutatásában, az eladónak a vevő megtalálásában. Van itt minden, amire valakinek éppen szüksége van. Régi altwien porcelán mellett herendi, zsolnai majolika. Varrógép és fényképezőgép. Még egy Jászberényi Lehel-kürt utánzat is kelleti magát. A fa- Ijkon festmények, világhírű festmények reprodukciói. — Ajánlanak-e fel műtárgyakat, neves festö- ii>ü\észek alkotásait? — Ritkán ugvan. de akad. Ezek felbecsüléséhez azonban már a központ becsüseit, szakértőit kérjük fej. Mert minden eladásra kerülő árut megbecsülnek. Ez nagy hozzáértés! követe). Szerteágazó ismeretet és gyakorlatot. A bizomány szó nem a régi értelemben vett félrevezetés, ha akad rá vevő, eladom, ha nem, elviheti, ha előzetes költségeimét kifizeti. Nem. A bizomány szó visszanyerte értelmét, az eladó a megbecsült áru 50 százalékai akár azonnal is készpénzben felveheti, a még fennmaradó hátralékot pedig eladás esetéi» címére megküldik. A Bajai Bizományi Áruház havi forgalma elér; a 100 ezer forintot, itt vásárolnak a közü- ictek, termelőszövetkezetek munkaruhákat, lábbeliket. Az áruház központi szabóintíhelyé- ben a felvásárolt rulia- neiTiűekböl egyforma rövid muukakabátok készülnek. Nagy segítségére van a Bizományi Áruház a közületek bútorellátásában, irodai, raktári szükségleteinek beszerzésében. Közvetítő szerepe szinte hozzátartozik már mai életünkhöz. A i/ociallsla kcrcskedelcm- megbizhutó közvetítő szerve. Ami nekem feleslegessé vált, lehet, hogy máshol éppen hiányzik. Lzt a célt szolgálja közvetítésével a Bizományi Áruház, hogy megbízhatóságával szolgába mindennapi életünk egyre növekvő igényeit, és kapcsolatot teremtsen az eladó és vásárló között. múlt időkben hiba volt, hogy a hírnevükhöz nein méltó «elcsépelt'', unott műsorral léptek fel. Êz a káros szokás kezd elmaradni és a nívós műsorban az előadóművészek legjobb tudásukat adják. A kecskeméti közönség szívébe zárta a nyáron itt vendégszereplű Magyar Népi Együttes minden tagját, ma pedig ugyanolyan szeretettel gondol a «Két piciny fehér balett- cipő ...« című balett-est feledhetetlen számaira. Az Országos Filharmónia rendezésében az Állami Operaház szólótáncosai vendégszerepeitek január 9-én este a Katona József Színházban. A színvonalas és csodálatos műsorból ki kell emelni Offenbach zenéjéré megszemélyesített Orfeusz az alvilágban kettőst, melyet Pásztor Vera és Vashegyi Ernő táncolt, Chopin: »Az első szerelem" páros jelenetét Szarvas Janine és Ősi János előadásában, valamint a Lótuszvirág legendájának í'eldolgozása hindu táncban elevenedik meg Csinády Dóra és ősi János táncköltészetében. A két es fél órás pompás műsor zenéjét a MÁV szimfonikus zenekara szolgáltatta Hollay Béla. az Állami Operaház karnagya vezényletével. A közönség egy-egy szám után lelkes, szűnni nem akaró tapssal köszönte meg a művészek érzéssel és mondanivalóval telt előadását! i