Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-11 / 9. szám

A szakmai oktatásról A technika napjainkban mér- földes léptekkel halad előre. Csak az tudja megérteni fejlő­désünk gyors ütemét, aki poli- rtikailag és szakmailag egyaránt tájékozott, alapos ismerője fog­lalkozásának. Ilyen sokoldalúan képzett emberekre van szüksége megyénk üzemeinek is. Ennek egyik módja az, amit levélírónk, /Székely József írt, aki a Kecs­keméti Konzervgyárban dolgo­zik, mint lakatos. —.. .»Mint bizalmi kötelessé­gemnek tartom, hogy néhány 'szóban írjak a lakatosműhely életéről. Az egyik fontos ese­mény nálunk a szakmai tanfo­lyam megindulása. Ez azért fon­tos, hogy konzervipari gépeink jobb karbantartását és gyors ja­vítását biztosítani tudjuk. Igen örvendetes, hogy a DISZ- fiatalok önként jelentkeztek, mert érzik, hogy a szakmai tu­dás továbbfejlődésük érdekében igen fontos. A lánghegesztő tanfolyamra nyolcán jelentkeztek. Ez a tan­folyam 80 órás, 4 hónapig tart, és egyik célja, hogy biztosítsa az utánpótlást. Mivel igen sokrétű a lakatosmunka, így lakatos to­vábbképző tanfolyam 20 fővel rövidesen kezdetét veszi. Az elő­adók a műszakilag legjobban képzett dolgozók lesznek. Ezt azért kívántam megírni, mert úgy érzem, hogy továbbfejlődé­sünk egyik fontos előrevivője, szakmai képzettségünk növe­lése.« Égetően fontos kérdés ez üze­meink életében, így hát bőveb­ben foglalkozunk vele. A Köz­ponti Vezetőség novemberi ha­tározatában többek között ez is olvasható: »Biztosítani kell a szakmunkások megfelelő színvo­nalú továbbképzését, emelni kell a továbbképző tanfolyamo­kon részvevő szakmunkások szá­mát.« Ha ennek tükrében vizsgáljuk a végzett munkát, megállapít­hatjuk. hogy egyes üzemeink­ben a vezetők kommunista igé­nyességgel fogtak e feladat vég­rehajtásához. Az Alföldi Kecs­keméti Konzervgyárban 60 dol­gozó látogatja a hetenként négy órás szakmai oktatást. A Kis­kunhalast Motor- és Gépjavító Vállalatban szakmánként tanít­ják az üzem dolgozóit az új munkamódszerekre, a technika új és új vívmányaira. Az építő­iparban is sokan bővítik szak­mai ismereteiket. A Kecskeméti Cipőgyárban néhány hct vá­lasztja el a szakmai oktatásban részvevőket a vizsgától. A tanfolyamok hallgatói ma­gabiztosabbá, és sokoldalúbbá váltak szakmájukban. Egy-egy bonyolultabb feladatot több, ke­vesebb segítséggel jól megolda­nak. A szakmai oktatások ered­ménye meglátszik a fizetési sza­lagön is. Aki többet tud, járta­sabb a munka ezernyi útvesztő­jében, joggal meg is érdemli a több fizetést. Sajnos, ezt még sokan nem értik meg. Szakmai tudatlanságukat különféle kifo­gásokkal próbálják indokolni. A legyakoribb: szoros a norma. Ez nem fogadható el. A norma az új technikai vívmányok alap­ján készül. Ha a Kiskunfélegy­házi Gépgyárban még mind a mai napig a régi technikával dolgoznának, akkor nem huszon­öt, hanem nyolc 300 hektolite­res tej tankot készítenének. Mivel gyarapodásunk saját erőnkből fakad, olcsóbban kell termelni. Ehhez szükséges az új technika alkalmazása. Ezt óhaj­tással, kívánsággal megszerezni nem lehet. Az új technika elsa­játítása, alkalmazása szorgalmas tanulást kíván. Sok helyütt azonban nem ér­tik meg ezt. S ez nem minden esetben a dolgozók hibája. A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalatnál többször elmondták: a szakmai oktatásra szükség van. A gazdaságvezetők meg is ígérték, hogy ilyen irányú köte­lezettségüknek eleget tesznek. De az ígéret mind a mai napig csak ígéret, maradt. A Kiskun­félegyházi és a Kecskeméti Gép­gyárban hasonló a helyzet. Va­jon meddig7 A technika fejlődése nem vár a maradiakra. A Kecs­keméti Gépgyárban még csak egy kádas-brigád dolgozik a gépi meghajtású kézi döngölő­vei. A többi brigád idegenkedik ettől. Nem lehet ezen csodál­kozni: nem ismerik a kezelését előnyét, s hiányzik a hozzá szük­séges szakmai tudásuk. Üzemeink szakmunkásainak szakmai tudása csak akkor nö­vekszik, ha pártszervezeteink és szakszervezeteink szorgalmazzák a szakmai oktatásban való rész­vételt. Éppen ezért meg kell kö­vetelni az igazgatóktól, hogy a novemberi párthatározat eme részét is maradéktalanul hajt­sák végre. Paluska Víímos a község becsületéért Császártöltés tavaly elmaradt az adófizetésben. A végrehajtó bizottság a tanácstagokkal együtt igyekezett tudatosítani az adófizetés jelentőségét, mégis a község lakosságának kisebb ré­sze hátralékkal zárta az óévet. Főként a kulákok hátralékosok. Bergmann Márton és Schultz Boldizsár 60—60 000 forinttal adósak. Rajtuk kívül még több kulák jelentős hátralékban van. A dolgozó parasztok zöme igyekezett eleget tenni kötele­zettségének, ilyen a sok közül Paluska Vilmos, Sztálin út 34. szám alatti lakos, hétcsaládos dolgozó paraszt, aki már az 1956. évi adójanak 55 százalékát ja­nuár 6-án kifizette. Ugyancsak kifizette az egész évi biztosítási díjat is. Paluska Vilmos elmondja, hogy tudja milyen fontos az adó­fizetés. — Községünk is már igen sok új létesítményt kapott államunktól és ezt úgy tudja legjobban meghálálni minden dolgozó paraszt, ha teljesíti ál­lam iránti kötelezettségét. Meg­kezdtük második ötéves tervünk első évét és a jövőben újabb be­ruházásokra számíthatunk, ami szebbé, műveltebbé teszi a falu életét. Az idén állami beruhá­zással — ahogy értesültem —, megkezdik a kultúrház építését, amely már hosszú idő óta óhaja a község dolgozó parasztjainak. Ébben az évben a községfejlesz­tési alapból a községi tanacs 60ü folyóméter betonjárdát fog épí­teni — hangoztatja Paluska Vilmos. Véleményét elmondja dolgozó paraszttársainak is buzdítva őket. hogy teljesítsék állam iránti kötelezettségüket. Községünk lakossága akkor fogja az 1956-os évet eredmé­nyesen zárni, ha minden egyes dolgozó paraszt úgy igyekszik majd eleget tenni kötelezettsé­gének, mint ahogy azt Paluska Vilmos teszi. Az a feladatunk, hogy a hátralékon kívül az idei adóbevételi terv teljesítését is már most megkezdjük. Dolgozó parasztjaink is jól járnak, ha folyamatosan fizetik adójukat. Mi pedig, a község vezetői az eddiginél szigorúbban vonjuk felelősségre, elsősorban a hát­ralékos kuiákokat, de mindazo­kat a hátralékos dolgozó parasz­tokat is, akik saját hibájukból elmaradtak a/, adófizetéssel. Jog­gal tesznek szemrehányást ne­künk azok a dolgozó parasztok, akik becsülettel teljesítették kö­telezettségüket, mint például Paluska Vilmos is, hogy nem voltunk elég szigorúak a hátra­lékosokkal szemben. Oláh Ferenc, VB-titkár, Császártöltés. A/VWWv- ^V«VWWWS/\ WWWW\AíW»/S ' — A kirakatrendezési páros- ; versenyt a kecskeméti Állami Áruház nyerte. A versenyt a megyei tanács, a városi tanács, a kereskedelmi* igazgatóság és a SZOT képviselőiből alakult 4 tagú bizottság értékelte. A Kecs- Keméti Kiskereskedelmi Válla­lat győztes versenytársa mellett csak néhány ponttal maradi alul. A bizottság az értékelés so­rén a hiányosságokra is felírn­ia a figyelmet és hasznos taná- i ,-ukái adott a kirakatrendezők- j nek. * Hogyan nyerte el a „legjobb brigád vezető“ címét Kohn Konrád, a Solti Gépállomás traktoros brigádvezetője Még december hónapban hí-- rül adtuk lapunkban, hogy az őszi munkaversenyben legjobb eredményt elért gépállomási dolgozók jutalomban részesül­tek. A jutalmazottak között volt Kohn Konrád is, a Solti Gépállomás dolgozója, aki a »legjobb brigádvezető« címet nyerte el és ezért 1000 forint jutalomban részesült. A jutal­mat azóta már kézhez is kapta és most még nagyobb lelkese­déssel végzi munkáját. Meg­látogattuk őt munkahelyén és megkértük: mondja el, hogy milyen módszerekkel érte el a »legjobb brigádvezető« meg­tisztelő címét? — Hogy a »legjobb brigád­vezető« címét elnyertem, nem egyedül az én érdemem. A mi brigádunk valamennyi tagja lelkiismeretes munkát végzett, — mondja Kohn Konrád, mi­közben olajos kezét törölgeti. Egy traktor javításán dolgo­zik éppen. Ugyanis ez a bri­gád maga javítja gépeit. Ed­dig már két traktor javítását végezték el s ez, amin most dolgoznak, a harmadik. Kohn Konrád most folytatja tájé­koztatását: — Egyetlen percet sem hagytunk kihasználatlanul és a brigád tagjai versenyeztek egymással, ki végez jobb és több munkát. A célunk az volt, hogy határidőre végez­zünk az őszi munkákkal. Mű­szakkiesésünk a legalacso­nyabb volt, hiba esetén azon­nal megjavítottuk a gépet és folytattuk a munkát, — ma­gyarázza. A beszélgetésre fi­gyel Kachstädter Márton is, aki a gépállomás traktorosai között folyó versenyben a har­madik lett. Ö is tagja a bri­gádnak s egymaga 8 mázsa üzemanyagot takarított meg. — Az én megtakarításomon kívül jóval több a brigád üzemanyag-megtakarítása. A baj csak az, hogy erről nem vezettek nyilvántartást és nem is értékelték, hogy forintér­tékben mennyi is volt a bri­gád megtakarítása. Én azt hi­szem, hogy ez igen tekintélyes összeget tesz ki, — kapcsolódik a beszélgetésbe Kachstädter Márton. — Brigádunk minden tagja komolyan vette a munkafe­gyelmet is, — folytatja Kohn Konrád brigádvezető. S való­ban, nem volt a brigádban egyetlen igazolatlan mulasztás sem. Nagyszerű összmunkával elérték, hogy november 10-én már 109,3 százalékra teljesí­tették őszi tervüket, december 31-én pedig 174,9 százalékra álltak őszi tervük teljesítésé­vel. Papp József traktoros pél­dául 402,59 műszalcnormávál 1790 normálholdon végezte el áz őszi munkákat, Fövenyes Márton pedig decemberben harmadik lett az országos si- lózási versenyben. A gépállo­más három legjobb traktoro­sa Kohn Konrád brigádjából került ki. Az első Papp József, második Szűcs Mihály, har­madik pedig Kachstädter Már­ton lett. Jó munkájuk eredmé­nyeként éves tervüket 142,3 százalékra teljesítették. A bri­gád nagyszerű teljesítményei jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a gépállomás a mély­szántást december 31-ig 101,8 százalékra, az évi tervet pedig 113,9 százalékra teljesítette. Kohn Konrád brigádja most a gépek javításánál igyekszik megmutatni, hogy méltók az elismerésre. A brigád vala­mennyi tagja megfogadta, hogy az elkövetkező időben még jobb munkát végeznek és teljesen hibátlan gépekkel in­dulnak majd a tavaszi mun­kák elé. Ebben az esztendőben is a gépek és a munkaidő jó kihasználásával, az üzem­anyaggal való takarékosko­dással akarják teljesíteni ter­vüket, helyes lenne azonban, ha a gépállomáson nyilván­tartanák a megtakarítás ered­ményeit is. — Ha a brigád tagjai ebben az esztendőben is ugyanolyan lelkesedéssel küzdenek a ter­vek teljesítéséért, mint az el­múlt esztendőben, akkor az idén még jobb eredményeket érhetünk el, — fejezi be Kohn Konrád. Munkamódszerükben való­ban nincs semmi boszorká­nyosság. Szorgalom, fegyelem és lelkiismeretesség. Ez jel­lemzi munkájukat. Műszak kört alakított a KfSZÖY Kecskeméten voltak a megye minden részéből a ktsz-ek leg­jobb szakemberei, mikor ki­mondták a műszaki kór születé­sét. A szövetkezeti ipar műsza­ki fejlesztésére hozta a körök szervezéséről szóló határozatát decemberben az OKISZ vezető­sége. És néháfiy héttel a határo­zat után az egybegyűltek meg­választották a hét tagból álló vezetőséget, megalakították az egyes szakmák bizottságait. Nagy jelentősége van a KI- SZŰV keretén belüli műszaki szakkör megalakulásának. A legjobb szakemberek tudásuk legjavával segítik ezután a KI- SZÖV és a ktsz-ek munkáját. Segítséget nyújtanak a műszaki fejlesztési tervek, a termelési tervek elkészítéséhez. A gyár­tástechnológia, a termelés szer­vezése, a gépek karbantartása, az anyaggazdálkodás, a minő­ség, műszaki oktatás, beruházás, újítás vonalán is hathatós se­gítséget ad a január 5-én alakult műszaki szakkör. Elhatározták, hogy az 1956-os esztendőben más-más helyen és szakmában öt tapasztalatcserét szerveznek. A szakbizottságok rövidesen megtartják első üléseiket. Mi újság iloniokmegyen Bán András vezetésével ered­ményesen dolgozik a hillyei szálláson az előkészítő bizottság. Eddig huszonhét kis- ős közép- paraszt választotta a közös gazdálkodást és írta alá a belé­pési nyilatkozatot. Többek kö­zött Csóti Mátyás, Kapitány Fe­renc és Boros István középpa­raszt is elhatározta, hogy tagja lesz az új termelőszövetkezet­nek. * A helyi tanács anyagilag is támogatja a községi DlSZ-szer- vezetet. Nemcsak könyvtár és lemezjátszó áll a fiatalok ren­delkezésére, hanem a napokban kaptak asztalitenisz felszerelést és sakk-készletet. * A község dicsőségkönyvébt elsőnek Varga Vendel 10 hol­das dolgozó paraszt nevét je­gyezte be a végrehajtó bizott­ság. Varga Vendel évek óta pél­dásan teljesíti az állam iránti kötelezettségét. Az év első napjaiban teljesítette egész évi- sertés-, tojás- és baromíibeadá- si tervét. * Szép forgalmat bonyolít le a karkakötönyi Népbolt. A közel­múltban 100 ezer forinttal emel­ték a raktárkészletet. Ez azt jelenti, hogy még több textil-, vas- és zománcáru-készletből válogathatnak a dolgozók. * A homokmégyieknek már nem keli a kalocsai malomban őröl- tetni, mert a helyi lisztcsere­telep megfelelően kielégíti az igényeket. Egy hónap alatt 200 mázsa csereliszt került a fo­gyasztókhoz, ezenkívül Csupor Sándor telepvezető 50 mázsa korpát osztott ki a termelőknek a tejbeadási kötelezettségek, pontos teljesítéséért. BALE! T-ESTKECSKEMÉTEN Művészeink már igen-igen sok sikert arattak és jó hírnevet szereztek. A vidéki közönség is büszke sikereikre és nagy sze­retettel várja a magyar művé­szek vendégszereplését. Az el­Sízományl Áruházban A Bqjjai A bajai Bizományi Áruház iránti bizalom mind több vásárló cs eladó kezébe adja a kilincset. A Bizományi Áruház a feleslegessé, vagy nélkülözhetövé vált tárgyak között teremt kapcsolatot eladó és ve vö között. Az áruhíz segítségére van a ve­vőnek az eladó felkuta­tásában, az eladónak a vevő megtalálásában. Van itt minden, amire valakinek éppen szüksé­ge van. Régi altwien porcelán mellett heren­di, zsolnai majolika. Varrógép és fényképező­gép. Még egy Jászberé­nyi Lehel-kürt utánzat is kelleti magát. A fa- Ijkon festmények, vi­lághírű festmények rep­rodukciói. — Ajánlanak-e fel mű­tárgyakat, neves festö- ii>ü\észek alkotásait? — Ritkán ugvan. de akad. Ezek felbecsülésé­hez azonban már a központ becsüseit, szak­értőit kérjük fej. Mert minden eladásra kerülő árut megbecsül­nek. Ez nagy hozzáér­tés! követe). Szerteága­zó ismeretet és gyakor­latot. A bizomány szó nem a régi értelemben vett félrevezetés, ha akad rá vevő, eladom, ha nem, elviheti, ha előze­tes költségeimét kifi­zeti. Nem. A bizomány szó visszanyerte értel­mét, az eladó a meg­becsült áru 50 százalé­kai akár azonnal is készpénzben felveheti, a még fennmaradó hátra­lékot pedig eladás ese­téi» címére megküldik. A Bajai Bizományi Áruház havi forgalma elér; a 100 ezer forintot, itt vásárolnak a közü- ictek, termelőszövetke­zetek munkaruhákat, lábbeliket. Az áruház központi szabóintíhelyé- ben a felvásárolt rulia- neiTiűekböl egyforma rö­vid muukakabátok ké­szülnek. Nagy segítségére van a Bizományi Áruház a közületek bútorellátásá­ban, irodai, raktári szük­ségleteinek beszerzésé­ben. Közvetítő szerepe szinte hozzátartozik már mai életünkhöz. A i/ociallsla kcrcskedelcm- megbizhutó közvetítő szerve. Ami nekem felesle­gessé vált, lehet, hogy máshol éppen hiányzik. Lzt a célt szolgálja közvetítésével a Bizo­mányi Áruház, hogy megbízhatóságával szol­gába mindennapi éle­tünk egyre növekvő igé­nyeit, és kapcsolatot te­remtsen az eladó és vásárló között. múlt időkben hiba volt, hogy a hírnevükhöz nein méltó «elcsé­pelt'', unott műsorral léptek fel. Êz a káros szokás kezd elma­radni és a nívós műsorban az előadóművészek legjobb tudásu­kat adják. A kecskeméti közön­ség szívébe zárta a nyáron itt vendégszereplű Magyar Népi Együttes minden tagját, ma pe­dig ugyanolyan szeretettel gon­dol a «Két piciny fehér balett- cipő ...« című balett-est feled­hetetlen számaira. Az Országos Filharmónia ren­dezésében az Állami Operaház szólótáncosai vendégszerepeitek január 9-én este a Katona Jó­zsef Színházban. A színvonalas és csodálatos műsorból ki kell emelni Offenbach zenéjéré meg­személyesített Orfeusz az alvi­lágban kettőst, melyet Pásztor Vera és Vashegyi Ernő táncolt, Chopin: »Az első szerelem" páros jelenetét Szarvas Janine és Ősi János előadásában, va­lamint a Lótuszvirág legendájá­nak í'eldolgozása hindu táncban elevenedik meg Csinády Dóra és ősi János táncköltészetében. A két es fél órás pompás műsor zenéjét a MÁV szimfonikus ze­nekara szolgáltatta Hollay Béla. az Állami Operaház karnagya vezényletével. A közönség egy-egy szám után lelkes, szűnni nem akaró tapssal köszönte meg a művé­szek érzéssel és mondanivalóval telt előadását! i

Next

/
Thumbnails
Contents