Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-08 / 7. szám

Tizenegy vaskúti termelőszövetkezeti csoport ügye UaLcuz az almu é k kh'dhtive 1951. február 24-én nagy nap volt Vaskúton. Ekkor alakult meg, ebben a bácskai községben tizenegy I. tipusú termelőcso­port és ezzel Vaskút termelőszövetkezeti község lett. Azóta öt esztendőt pergetett le az idő rokkája és ezek a ter­melőszövetkezeti csoportok élték a maguk külön életét. Az első évben még valamennyire betartották az alapszabályokat, később azonban visszatértek az egyéni gazdálkodáshoz. Lényegében csak papíron volt meg a tizenegy termelőszövetkezeti csoport s csak azért, hogy a különböző kedvezményeket élvezzék. vetkezeti csoport tagjai a szán­tást elsősorban a gépállomás gépeivel, közösen kötelesek vé­gezni. A termelőszövetkezeti cso­port tagjai — háztáji földjüket kivéve — területük táblás mű­velésével, közös vetésforgó és közös vetésterv alapján gazdál­kodnak — mondja az új alap­szabály. Mikor az új alapszabály is­mertetéséről és elfogadásáról volt szó, nagy összeütközések történtek a község vezetői és a látszólagos termelőcsoporttagok között. Most derült ki, hogy mennyit mulasztottak a nép­nevelők egy fél évtized alatt. Négy termelőcsoport hallani sem akart az új alapszabályról. Az önéiegüitség következményei A községi párt- és tanácsveze­tők szem elöl tévesztették eze­ket a csoportokat, elmerültek a napi problémák sokaságában. IJgv gondolták, hogy a tizenegy termelöcsoport megszervezésé­vel befejezték a község »szocia­lista átszervezését«. Pedig a munka csak most kezdődött Vol­na, hiszen azok a dolgozó pa­rasztok, akik tegnap még egyénileg gazdálkodtak és ma termelőcsoportot alakítanak, nem Válnak egycsapásra ter­melőszövetkezeti paraszttá! Er­ről azonban úgylátszik megfe­ledkeztek a párt- és a tanács­vezetők, annál is inkább, mert látszólag minden rendben volt, u község mindig példásan tel­jesítette állampolgári kötele­zettségét, időben végezték el a kampányfeladatokat. Öt évig ment minden, mint a karikacsa­pás. Mivel nem háborgatták őket, nem foglalkoztak velük — csak akkor, ha valamilyen kampányfeladatról volt szó, vagy az állampolgári kötelezettsé­gek teljesítéséről — csendben dolgozgattak a termelőcsoportok tagjai — egyéni parcelláikon. Hol kezdődött a haj ? A baj ott kezdődött, mikor megjelent a termelőszövetkezeti csoportok új alapszabályzata, amely az előzőhöz viszonyítva szigorúbb követelményeken ál­lít a termelőcsoportok tagjai elé. Ezek szerint a termelőszö­A Micsurin, a Keleti Fény, a Vaskúti Dolgozók és a Táncsics elnökei visszaadták a működé­si engedélyt is. Három csoport fogadta el az új alapszabályt, a Szabad Föld, az Uj Barázda és az Előre. Igyekeztek is be­tartani. A Szabad Föld szorgal­mas tagjai példásan művelik a földet, őszi vetéseiket 95 szá­zalékban elsőrendűnek minősí­tette Takács Imréné, a termelő- csoportok agronómusa. A jő- szágállomány takarmányozásá­nak megjavítása érdekében 200 köbméter silót is készítettek. A Petőfi Termelőcsoport tag­ságának zöme szintén egyetért az új alapszabállyal. Merkler Ferenc, a csoport egyik tagja kijelentette, hogy nem engedik szétbomlani a közös gazdaságot. A csoportnak legalább 20 tagja hasonló véleményen van. Itt még folyik a küzdelem. Véle­mények és ellenvélemények hangzanak el. (A cikk befejező részét keddi számunkban kö­zöljük.) Tovább korszerűsítik és bővítik megyénk moxihálóxaiát A Megyei MOKÉP Vállalat kél újabb vándormozi létesíté­sét vette tervbe az 1950-os év­re. Ezekkel — mivel • a közsé­gekben már biztosítva van a filmvetítés — most a nagyobb tanyák kulturális igényeit elé- gíthetik ki. Ugyanekkor állandóan frissí­tik a mozik gépi berendezését. 13 keskenyfilmvetítő mozgó- Ivépszíház kapott új felszerelést a közelmúltban. így tökéletesí­tik a hangot és a képvetítést egyaránt. Több mozgóképszínház tataro­zását végzik el 1956-ban. Ezek közül legnagyobb arányú a ka­locsai mozi újjáalakítása, ame­lyet 195G második negyedévében fejeznek be, csaknem 1 millió forintos költséggel. Fővárosi színvonalra emelik a Kecskeméti Árpád Mozit is 150 000 forintos átalakítási költséggel. Uj normálfilmes filmszínháza­kat létesítenek a községi ta­nács segítségével Császártölté­sen, Hajóson, Hercegszántón, Katymáron. A DISZ Központi Vezetősége és a Népművelési Minisztérium az ifjúság nevelésének és szóra­koztatásának érdekében úttörő­mozik létesítését határozta el. Megyénkben Kalocsán már mű­ködik egy ilyen ifjúsági filme­ket játszó úttörőmozi. A MO­KÉP Vállalat 1956-ban a kecs­keméti és a kiskunhalasi úttörő­házban tervez úttörőmozit. A Petőfi-őrs útnak indul ti) Kovács Jóska őrsvezető elgondolkozó arccal fordul az őrs tagjaihoz: — Itt lennénk, pajtá­sok! Nézzetek szét. Úttörő barátaink álmél- kodva tekintenek jobbra- bdlra, a kecskeméti Béke- •szálló homlokzatával szem­közt. Annyira elcsodál­koznak. hogy álig tud­nak szétrebbenni egy ar­ra haladó gépkocsi tülkö­lésére. A Béke-szálló ne­onbetűi most nem világí­tanák. Csak a Szabadság tér fái bólogatnalc a ko­radélelőtti verőfényben, mintha azt suttognák: Mi is úgy hallottuk, régen kiszáradt fa-őseinktől, hogy ez a hely bizony nagyon megváltozott. Még a nyomai is eltűn­nek azoknak a zeg-zugon öreg utcácskáknak, ame­lyek akkor, 1828 május 10-én egy porlepte pa­rasztszekérre bámultak; ahogy jól megrakodva be- áöcögött a Nagykőrösi ut­cába és befordult Rhúz Mihály uram portájára — Mert 1828-ban, pon­tosan ezen a napon érke­zett meg a mostani Béke­szálló helyén álló torná­cod, bolthajtásos, rangos parasztházba Petrovics Sándor, hogy az akkori lutheránus kis iskolában megkezdje a tanulást — magyarázza Kovács Jós­ka, aki már az előző na­pon ellátogatott a kecs­keméti levéltárba és vé­gigolvasta Marton Sándor, 2 Katona József Társaság régi alelnöke rövid tanul­mányát Petőfi kecskeméti tartózkodásáról. Most az­tán könnyű a magyará­zat. Az őrs tagjai leül­nek az autóbuszmegálló melletti padokra és ha li­gát jók a meséi» A kocsiról vékonyka, csinos, barnaarcú fiúcs­ka kászolódik le. Édes­anyja hosszadahnasan vo- nogalja le róla a nagy fekete kendőt, amibe be­burkolta, hogy a májusi csípős kotátavasz beteggé ne tegye egyetlen fiacs­káját. Már jönnek is ki á rokonok fogadásukra. Rhúz Mihály fekete, fé­nyes csizmában, komóto­san ballag a kedves ven­dégek elé. Barackot nyom az illedelmesen köszönő Petrovics Sándor fejére, aki akkor még hatodfél esztendővel a háta mö­gött kissé idegenkedve topog a ház előtt. Ma­gyarázza is neki Rhúz Mihály uram: Látod azt a sárga házat, ott szem­közt? Ott lakik a mi pa­punk, Hajnal János. Okos ember, ámbár én nem na­gyon szívelem, sokszor vitázunk. De az iskola- mester, akihez kerülsz, annál derekabb. Schiffer- dehker Dániel tanító úr, majd beléd csöpögi éti a tudományt i Ekkorra előfut a házból egy ifjú menyecske is. Rhúz Mihály lánya, Er­zsébet. Szeretettel meg­csókolja a kedves rokont. megsimogatja a fiúcskát és már invitálja is be őke« szives szóval, hogy pi­henjék ki fáradalmaikat, ?ricssák le az út porát és harapjanak is valamit az asztalra rakott sokféle jó­ból. — Hát akkoriban nem szeptemberben kezdődött az iskola? — okvetetlen- kedik a mindenre kíván­csi Tóbiás pajtás. — Nőm bizony, — ma­gyarázza Kovács Jóska,— május elején volt a be­iratkozás, utána a gyere­kek valami olyan szokta­tó iskolafélébe jártak a nyári szünetig. Október­ben kezdődött a tanítás és április végén volt az egzámett —, ahogy akko­riban a Vizsgát nevezték. — Schiffedekker Dániel nagyon megszerette a kis Petrovics Sándort, ha jó kedve volt, ö is úgy be­cézte, ahogy Rhúz Erzsi­ké otthon: Vicskó, (a Pet­rovics név végéhez ra­gasztották a becéző szó- iagocskát). Az iskolames­ter úr szigorú ember volt. Szép kaligráfikus be­tűivel mindig feljegyezte irományaiba ki, mikor és hogyan felelt Azt is be­írta, ha nem volt vala­melyik nebulóval megelé­gedve. De Petrovics Sá7i- dor neve mellett egyet­lenegyszer sem szerepelt dorgáló megjegyzés. Szor­galmas, jó tanuló volt. Szelíd és engedelmes. Emellett jófejű, úgy hogy a tanító úr gyakran szó­lította fel, ha egy-egy lá­togató érkezett az iskolá­ba. Miyidig pontos, vilá­gos válaszokat kapott a szépen cseperedő Petro­vics Sándortól. Három és fél esztendeig koptatta a gyermek a te- kervényes kecskeméti ut­cáit macskaköveit. Otthon, a rokoni házban esténként sokat hallgatta Rhúz Er­zsiké dalolását, nem egy­szer az ő ölében szuny- nyadt álomba a kisfiú — Hallgassátok csak, ho­gyan írja 18'/8 júniusában délegyházán ! „Hazamegyek, ölébe vesz dajkám* Az altató nóta hangzik * ajkán. Hallgatom, s félálomban vagyok már... ,,Cserebogár, sárga cse­rebogát ... Rhúz Erzsiké kcuccs dala így került bele. a nagy forradalmár, a láng- lelkÜ költő halhatatlan, szép versébe. Tegyünk csalt egy sé­tát képzeletben az akkori Kecskemétén! Azt már mondtam, hogy a mosta­ni Szabadság tér akkor szűk utöácskákkál volt behálózva. A Nagykőrösi utca a mostani Arany János utca sarkáig tar­tott és a Luther-udvar he­lyén lehetett az a kis iskola, amelybe Petőfi járt. Másfelől a mostani Cifra-palota melletti ut­cában csúnya, nagy víz­levezető árok posványa kanyargóit. A széles, szép Rákóczi út helyén, a mostani fasor házakkal volt beépítve, így a Rá­kóczi út két utcára tago­lódott. Később ezt a gir- be gurba házsort lebontot­ták. De a két utca együt­tes szélességét ma is mu­latja a Városi Mozi mel­letti tér szegélyén álló földszintes ház. Akkor az volt a két utca egyi­kének szélső háza. A város egyébként majd- 'nem akkora terjedelmű volt már, mint most. A kis Petrovics Sándor 1831 elejéig iskolázott itt. Ak­kor elvitték a szülei. Csak jóval később, 13 esztendő múlva tért visz- sza, mint vándorszínész a híres-nevezetes Szabó József-féle színtársulat tagjaként. „Borostyán,e álnév alatt rövid mellék- szerepeket mondott el a színpadon. Hogyan folytak le Pe­tőfi napjai, akkor l8ij3 januárjától megyénk szék­helyén? Ezt a jövő héten meséljük el a pajtások• nak. SZABÓ JÁNOS, NAGYBARACSKA. A Begyűjtési Miniszté­rium rendelete értelmében a begyűjtési kötelezettségek egyéni megtárgyalásakor minden termelővel közölni kell a beadási köte­lezettségek alapjául szolgáló területi és kataszteri tiszta jövedelmi adatokat, valamint a termelő megjelenése előtt már megállapí­tott terménybeadási alapkötelezettséget. A gabona-vetésterület meg­határozásánál más a helyzet. Az ország kenyér- és lisztellátása megköveteli, hogy a kenyérgabona vetésterületét a helyi tanács állapítsa meg, illetve szabja ki minden termelőre, természetesen figyelembe véve a földterület nagyságát. A gabona vetéstervek teljesítése Nagybaracskán is törvény és akik ezt elmulasztják, azokat felelősségre vonják. Egyéb növények vetésterületét a ter­melők szabad választásuk szerint határozzák meg. FARKAS LÁSZLÓ, KECSKEMÉT. A mi államrendszerünk­ben az egyszerű munkásembereknek joguk van beleszólni az or­szágos ügyekbe, szabadon elmondhatják véleményüket, gondola­taikat. Sőt ezt a jogot külön törvény is biztosítja. A Népújság­hoz, mint minden más újsághoz, ön is írhat. A szerkesztőségek­hez érkező levelek igen hasznosak, mert nemcsak az írójának gondolatát, hanem a közvélemény hangulatát is kifejezésre juttat­ják. Arra a kérdésére, hogy miről írjon, hosszan lehetne vála­szolni. A mindennapi élet olyan gazdag eseményekkel telített, hogy naponta szinte százával találkozhat megírni való dolgokkal; írjon mindenről, amit úgy érez, hogy másokkal is közölnie kell. írjon saját, valamint ' munkatársainak öröméről, sérelmeiről, egyéni vagy közös problémákról. Szerkesztőségünkhöz küldött le­veleire minden esetben válaszolunk, KOVÁCS JÁNOS, DUNAVECSE. A dolgozók betegségi biz­tosításáról szóló törvényerejű rendelet értelmében 1956. január he 1-től a 75 százalékos táppénz folyósításához a dolgozóknak két évi megszakíttatlan munkaviszony és egy évi folyamatos szakszerve­zeti tagságot kell igazolni. A szakszervezeti tagságot a szakszer­vezeti tagsági könyvvel kell igazolni. A fenti szabályzat értelmé­ben a szakszervezetek helyett szülés és elhalálozás esetén a segé­lyeket ugyancsak az SZTK folyósítja segélykülönbözet címén. A segélykülönbözet elnyeréséhez szintén egy évi folyamatos szak- szervezeti tagság szükséges. A rendelet értelmében Ön is jogosult a 75 százalékos táppénzre, bár elmúlt két évben munkahelye vál­tozott, de előző munkahelyéről, mint levelében írja, nem hozzá­járulással jött el, hanem úgy helyezték át népgazdasági érdekből, tehát az áthelyezésével a munkaviszonya nem szűnt meg, sem s jogfolytonossága. A héten történt üzemeinkben (laemel n daraboló, műhely A héten helyezték üzembe a Kiskunfélegyházi Gépgyárban a darabolóműheiyt. A műhely épí­tését a nyár folyamán kezdték, az építkezés költsége több mint negyedmillió forintba került. Az üzem már régóta hiányol­ta ennek a műhelynek a felállí­tását, mert sok időt vett el az egyes műhelyrészektől, amíg sa­ját maguk vágták méretre az anyagot. A darabolóműhely üzem behelyezése alkalmából ez a probléma megszűnt. Most u műhelyrészek méretre vágott anyagot kapnak. Ezáltal gyor­sabb a munka, több időt taka­rítanak meg és csökken az ön­költség is. A héten a gyár vezetőségének az utasítására munkába állt az a csoport, amelyik ezután a da­rabolóműhelyben lévő teendő­ket végzi. A műhely vezetője Aszner Károly elvtárs lett. C'aigalaasúaággnl épül a víztároló Régóta folyik már a víztároló építése a Kecskeméti Gyufagyár­ban. A Mélyépítő Vállalat, ami­kor szerződést kötött a Gyufa­gyárral a tároló építésére, azt ígérte, hogy december 31-re be­fejezi az építést. Sajnos, azonban ez csak ígéret maradt, mert a víztároló építéséhez szükséges vasrészeket még csak a héten állították fel. Előreláthatólag csak január végén tudják befe­jezni a munkát. Máafél »zúzalékkal Javult a minőség A hét elején, illetve az új esztendőben az első műszak- kezdés előtt, ünnepélyes röpgyű- lést tartottak a Kecskeméti Ci­pőgyárban. A röpgyűlésen He­gedűs Menyhért elviárs köszön­tötte a gyár dolgozóit és sok sikert kívánt az új esztendőben végzendő munkájukhoz. Ezzel egyidejűleg figyelmeztette a gyár kollektíváját még a múlt év decemberében megtartott lervis- merletö értekezleten elhangzot­takra. A dolgozók fogadalmat ietleii arra. hogy ebben az év­ben még jobban dolgoznak, mint tavaly. Ígéretüket ezldeig szé­pen beváltották. Az első néhány napon már minőségi javulást ér­tek el. Az első osztályú cijnik gyártásánál a negyedik negyed­évi átlaghoz viszonyítva másfél százalékkal emelkedett a cipők minősége, Átadták a Rákórai úti bérháaat A Bács megyei Építőipari Vál­lalat csütörtökön »levette a ke­zét« a 43 családos Rákóczi úti bérházról, azaz átadta à városi tanácsnak, illetve az IKV-nek. Az átadáson megjelent az Épí­tésügyi Minisztérium Beruházási Igazgatóságának kiküldötte is, Az átadási jegyzőkönyvet a vál­lalat részéről Dékány elvtárs, az építkezés vezetője írta alá. Ugyancsak a héten kapott en­gedélyt a Báes megyei Építőipari Vállalat az Építésügyi Minisz­tériumtól arra, hogy Kecskemé­ten építhet 250 fű befogadóké­pességű munkásszállást. Arról, hogy a munkásszállás a város melyik részén épül, még lap­zártakor nem érkezett jelentés Jutalmat kaptak a aaakaxervexetl blaalmiah A Kiskunfélegyházi Bányá­szati Berendezések Gyárában ai üzemi bizottság javaslatára 15 dolgozó ajándéktárgy-jutalma­zásban részesült, legtöbbjük szakszervezeti aktivista, vagy olyan, aki a társadalmi munká­ban szívvel-lélekkel dolgozik A 15 dolgozó között ott találjuk Farkas Pál szakszervezeti bizal­mit, aki rövid idő alatt 15 új taggal gyarapította a szervezett munkások táborát. Ugyancsak jutalmat kapott Ferenczi Ist­ván, aki a szerkesztési osztályon dolgozik. Térjék Jánosáéról sem feledkezett meg a szakszervezet, aki egész évben lelkiismerete­sen végezte az üdültetési felelős teendőit. Megemlíthetjük még Vízhányó Jánosnét is, az üzem MNDSZ titkárát, aki szintén társadalmi munkája elismerésé­ül kapott jutalmat. A Kalocsai Asztalos és Építőipari KISZ mindennemű asztalosmun­kát, bútorok készítését, épületek tatarozását, új építéseket, szobafestő, má- l zoló munkai a rendelésben Ü megszabott határidőre el» j vállal. 784

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents