Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-31 / 26. szám

i varrni szerződés tagállamainak

dektarációjp,

A varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésben részvevő államok a Politikai Tanácskozó Bi- Kottság prágai ülésszakán az alábbi deklarációt adták ki:

Az 1955. május 14-én megkötött varsói szerződésben részvevő államok — a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a j Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német j Demokratikus Köztársaság, a j Magyar Népköztársaság, a Ko- | »tán Népköztársaság, a Bolgár ' Népköztársaság és az Albán Nép- ! (köztársaság képviselői, akik üsz- szegy ültek Prágában » varsói szerződés alapján létesített Politikai Tanácskozó Bizottság ülésszakára, kicserélték véleményüket a nemzetközi helyzet és az európai biztonság kérdéseiről. Lnnék eredményeként teljesen egyöntetű értékelésre jutottal; mind a nemzetközi helyzet egészét, mind pedig az Európában kialakult helyzetet illetően. Egyöntetű véleményre jutottak azokra az intézkedésekre vonatkozólag is, amelyekre szükség van a nemzetközi feszültség további enyhítése, a megoldatlan nemzetközi kérdések rendezése, az európai béke és biztonság megszilárdítása régeit.

*

A népek mélységes békeakarata már lényeges változásokra « esetett a nemzetközi helyzetben, bizonyos enyhülést idézett elő az államok közötti feszült- «égben. Uj, még ki nem használt lehetőségek tárultak fel az államok kapcsolatainak megjavítására es a nemzetközi együttműködés megszilárdítására, az állomok társadalmi rendszerében mutatkozó különbségektől függetlenül. Helyesnek bizonyul;, hogy az államok közötti nézeteltérések cs viták megoldásának módszere nem az erőszak alkalmazása, vagy az erőszakkal való fenyegetőzés, hanem a felek kölcsönös érdekeinek figyelembe vételével a tárgyalások útja. Ennélfogva azok a találkozások. « melyek az utóbbi időben az á1- tamok vezető személyiségei között jöttek letre, különösen a négy hatalom kormányfőinek genfi értekezleten, igen pozitív jelentőségűek voltak abból a szempontból, hogy egészségessé - áljéU az egész nemzetközi hely- net, csökkenjen az új háború veszélye.

Az államok kapcsolatainak az utóbbi években történt fejlődése azt bizonyítja, hogy az a politika, amely a bekeszerető államok ellen irányuló agresszív tömbök alakítására irányul, mint például az északatlanti tömb. a bagdadi tömb. a délkelet-ázsiai katonai tömb (SEATO), nem segítheti elő az államok nézetei- téréseinek rendezését, sőt ellenkezőleg, fokozza c nézeteltéréseket, az államok viszonyának még nogybbrokű kiéleződésére vezet. E politika eredménye a példátlan arányú fegyverkezési verseny, különösen a tömegpusztító fegyverek: az atom-, a hidrogén-. « rakétafegyver slb. terén. Ez a fegyverkezési verseny már oda vezetett, hogy az államok óriási cs egyre növekvő anyagi eszközöket fordítanak az atom- és lűdrogénfegyverek, a rakétatechnika, repülőgépek, hadihajók, tankok, tüzérségi fegyverek és más fegyverek előállítására Mindez kétségtelenül növeli a- új háború veszélyét, pedig ez a háború mérhetetlen áldozatokat és nyomorúságot zúdítana az emberiségre.

Ezzel együtt sok olyan állam számára, amelyet külső nyomassak az eszközökben nem válogatva vonnak be az említett katonai tömbökbe, a tömbökben való részvétel nemzeti tüggetlen- eégük közvetlen veszélyeztetését, ait a veszélyt jelenti, hogy idegen érdekekért keletkezett konfliktusokba sodródnak, jelenti továbbá azt a veszélyt, hogy’ újból gyarmati rabságba döntik azokat a népeket, amelyek kemény harccal letépték magukról a gyarmati jármot és elnyertéi;

a független fejlődés lehetőségét.

Nem véletlen, hogy az agresszív katonai tömbök alakításának és a fegyverkezési hajsza fokozásának politikáját mind több állam elítéli. Mind nagyobb elismerésre talál aï a törekvés, hogy az állomok tegyenek kollektív erőfeszítéseket a békéért vívott harcban, működjenek együtt nemzetközi téren a területi épség és a szuverenitás kölcsönös tiszteleibentartása, a meg nem támadás, az államok bel- ügyeibe való be nem avatkozás, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök, a békés egymás mellett élés alapján. Ezek a célok megfelelnek több állam olyan irányú törekvéseinek is, hogy az agresszív katonai tömbök politikáját mellőzve semlcgességi politikát folytassanak.

A varsói szerződés államai üdvöziik az ilyen törekvéseket, mert meggyőződésük, hogy e törekvések támogatása szilárdítja a béke erőit és gyengíti a háború erőit.

A varsói szerződés államai ro- konszenviiket nyilvánítják az ázsiai és afrikai országok iránt, amelyek védelmezik a független nemzeti fejlődéshez való törvényes jogaikat. A varsói szerződés államai kijelentik, hogy teljes támogatásukban részesítik az ázsiai és afrikai országok ban- clungi értekezletének határozatait, A bandungi értekezlet részvevői megmutatták: elhatározták, hogy inegvédelmczik a béke és a haladás ügyét, elítélték a gyarmati rendszeri, amelyre új, döntő csapást mért a nagy kínai nép győzelme és a Kínai Nép- köztársaság megalakulása. A Kínai Népköztársaság ma az egész világ békéjének egyik hatalmas támasza, A varsói szerződés" államai megállapítják, hogy a ban- düngt értekezleten kiemelkedő szerepe volt Indiának, Indonéziának, Burmának, Egyiptomnak és más államoknak. Kijelentik, hogy készek elősegíteni a handling! értekezlet határozatainak megvalósítását, a többi között a gazdasági és a kulturális együttműködés terén a kölcsönös előnyök alapján, anélkül, hogy bárminő politikai, katonai vagy egyéb feltételeket kényszerítenének ki.

A varsói szerződés allumai természetesen különös jelentőseget tulajdonítanak az európai hely - retnek és azoknak az intézkedéseknek, amely ek az európai biztonság biztosításához szükségesek. A kialakult helyzetben, midőn Európa egymással szembenálló katonai csoportosulásokra szakadt, midőn az északatlanti tömbben részvevő államok fegyverkezési hajszája egyre nagyobb lendületűvé válik, midőn az c tömbbe bekapcsolt Nyugat-Nó- ! metországot aktívan remilitari- ! zálják, az európai népek érthetően aggódnak az európai béke sorsa miatt.

Tudatában vannak annak, milyen veszélyes a fegyveres erői: —- a szárazföldi hadseregek, a légierők, az atom- és hidrogén- j fegyver-készletek — növelése. Számot vetnek azzal is, hogy ! amenny iben ez a helyzet tovább tart Európában, akkor még inkább növekszik a fegyverkezési hajsza miatt a népekre nehezedő katonai kiadások terhe.

Az agresszív katonai tömbök politikájában és a fegyverkezési hajszában rojiü veszély tudatával magyarázható az a tény, hogy a francia nép a nemrég tartott parlamenti választásokon azokat az erőket támogatta, amelyek « nemzetközi együttműködés, a megoldatlan problémák békés eszközökkel való rendezése mellett foglalnak állást.

A Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, a Nemet Demokratikus Köztársaság, Magy arország, Romania, Bulgária és Albánia kijelenti, hogy kész együttműködni minden más állammal az európai biztonság megszilárdítását és ai új európai háború veszélyének elhárítását szolgái« intézkedésekben, —- Eltökélték 1 hegy továbbra is 3 béke és Künden állam —a nagyok es a kicsinyek — mindenre kiterjedj békés együttműködésének politikáját folytatják. Ez a törekvésük annak a mélységes tudatán alapszik, hogy az új hábotu óriási áldozatokat követelne a népektől, elpusztítana mindazon államok területet, amelyek es-.tame- zőve válnának. Következik ez a törekvés ezen államok belső fej- í lődésének és természetének szűk- 1 ségleleiböl is. Ezen államok népei a gazdasági és kulturális fejlesztés hatalmas tervein, az emberek jólétének fellendítését célzó terveken, a gazdasági elet és a kultúra mindenre kiterjedő fejlesztésének tervein, a tudomány és a technika legújabb vívmányait az emberiség szol- ! gálatába állító óriási tervek tel - ] jesítésén dolgoznak.

A békeszerető államok az cu- ; rópai biztonság megszilárdítás i- ; ra törekszenek. A nyugati hatal- I mák bizonyos körei viszont fél- j nek a nemzetközi feszültség enyhülésétől és az államok együttműködésének kiterjedésétől. — Nyilvánvalóan a háborús idegesség fenntartására, a »hideghábo - rű« folytatására törekszenek, mert úgy vélik, hogy csakis ily módon tudják megóvni a széteséstől Európában — és nemcsak Európában — alakított katonai csoportosulásaikat és lenutartani a fegyverkezési hajszát, biztosítván a tőkés monopóliumok anélkül is nagy profitjának növekedését.

Ezeknek az államoknak agresszív körei széles körben reklámozott katonai programjaikkal és gyújtogató nyilatkozataikkal arra törekednek, hogy megfélemlítsék, mérhetetlen katonai kiadásokra, békés gazdasági és kulturális építésük elsorvasztására kényszerítsék a békeszerető államokat. Ezek a körök félnél; a béke erőinek megszilárdulásától, a békeszerető államokban élő ! népek jólétének növekedésétől.

Mindez megmagy arázza azt n ííényt, hogy a nyugati hatalmak egymás után gördítik az akadá ■

! I jókat az általános európai biz- I tonság ügyében vr'ó megegyezés ! útjába, nem hajlandók megolria- j ni a fegyverzet csökkentésének ! és az atomfegyver eltiltásának ! kérdését, nem hajlandók beszün- j tetni a fegyverkezési versenyt,

I Országaink népei, bízva eröik- ! ben, fellelkesülve a szocializmus építésében aratott nagyszerű j győzelmeiktől, nem hagyják ma- : gukat megfélemlíteni, vagy fél- I revezetni. Országaink népei a népek lebírhatatlan békeakaratára, j saját egyesült és növekvő erejükre támaszkodva, továbbra is ; folytatni fogják békés építő politikájukat, tevékenyen elősegítik I a békének és a népek biztonsá- I gának megszilárdulását.

I Az európai népek fejlődéséhez 1 zükséges békés feltételeket egy európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése biztosíthatná a legjobban. Ez a rendszer lépne az Európában fennálló katonai csoportosulások helyébe. A varsói szerződés tagállamai meg akarják könnyíteni a lehetőséget egy hatékony európai biztonsági rendszer megteremtésére és ezért kijelentik, hogy hajlandók a többi érdekelt állammal együtt megvizsgálni azokat a javaslatokat. amelyek megfelelnek e feladatnak.

Ezt a célt szolgálhatná megfelelő megállapodás megkötése eleinte az európai államok egy része között, beleértve a Szovjetuniót. Nagy-Britanniát, f rancia országot, valamint az Egyesült Államokat, tov abba az, hogy olyan övezet létesüljön Európában, amelyben a fegyveres erők létszámát és elhelyezését az érdekelt államok külön megállapodása szabályozná. Meg lehetne vizsgálni azokat a megfeleli javaslatokat is, amelyeket Nagy- Britannia kormánya tett a genfi négyhatalmi kormányfői értekezleten.

Különös figyelmet érdemel az a kérdés, hagy Európában hoz- ■zák létre a fegyverzet korlátosacselatok megteremtése cs egyes országok közti vitás kérdések rendezése függetlenül attól, hogy ezek az országok jelenleg valamely katonai ts^opm to:oláshoz tartoznak, nagy jelentőségű lenne a béke megszilárdítása szempontjából, Különösen vonatkozik ez az egymássá; szomszédos államokra. Nagy je lentőségű lenne a jószomszédi viszony' megteremtése a több" között » Szovjetunió es Törökor szág, Bulgária és Görögország, Albánia és Olaszország, Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság között. Szintén nagy jelentőségű lenne a rendes kapcsolatok megteremtése olyan államok között, amelyeknek ilyen kapcsolatai eddig nem voltak.

A hatékony európai biztonsági rendszer megteremtéséről szól« megállapodás megkötéséig a biztonság megszilárdítását és aa európai államok közti szükségei bizalom megteremtését segítő komoly hozzájárulás lenne, ha » megfelelő országok megnemtámadási szerződéseket kctnéncl és vállalnák, hogy a vitás kérdéseket csakis békés eszközök kel oldják meg.

A Szovjetunió, Lengyelország. Csehszlovákia, a Német Demo kratikus Köztársaság, Magyar- ország, Románia, Bulgária és Albánia kormánya kijelentik, hogy eltökélték, a népek békéje megszilárdítása nemes ügyének szentelik erőfeszítéseiket.

Kifejezik készségüket, hogy » többi érdekelt állammal együtt i megv izsgálják az enrópai biztonság halaszthatatlan kérdéseit, valamint a többi megoldatlan nemzetközi problémát is, körtük a ■ fegyverkezési verseny bsszüntc j tését és az emberiségnek av I atomháború v eszélyétől való megszabadítását célzó intézkedéseket. Ugyanakkor továbbra í" kellőképpen gondoskodnak saját biztonságuk biztosításáról, és a» a szilárd cihatarozás tölti el ókét hogy minden szükséges Intézkedést megtesznek saját állampol /araik békés munkájának meg védésére, a »epeik békés fejlő: déséhez és virágzó életéhez szükséges feltételek biztosítására.

Prága, 1958, január SS.

Az Albán Nepköztarsasag nevében

M. SHEHU, B. BALLUKU :

a Bolgár Népköztársaság nevében

ú DAMJANOV,

P. PANCSBVSZR1 :

a Csehszlovák Köztársaság nevében

A. CEPICKA, V. DAVID;

a Magyar Népköztársaság nevében

HEGEDŰS A., BATA I.;

! a Német Demokratikus Köz- - társaság nevében

W. ULBRICHT, W. STOPH:

a Lengyel Népköztársaság nevében

J. CYRANKIEWICZ.

K. ROKOSSOWSK1:

a Román Népköztársaság nevében

CH. STOICA, L. SALAJAN:

a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nevében

V. MOLOTOV, G. ZSUKOV.

ának és ellenőrzésének említett | különleges övezetét, amely ma-1 ;abai> foglalja Németország nindkét részét és az államok kössenek erre vonatkozólag megölelő megállapodást. Az ilyen negállapodás előírhatná, hogy a j sülföldi ejapatokat kivonjak Né- netország mindkét részéből, il- etve ottani létszámukat kurlá- ozzák, előírhatná továbbá a Né- net Demokratikus Köztársaság :s a Német Szövetségi Köztársa- ) ág fegyveres kontingenseinek sor lát ozását oly módon, hogy negteremtsék a szükséges cllen- írzést, amely a megfelelő meg- tllapodas teljesítése felett örkjük. Az ilyen megáüapodás ionos lépés lenne az európai feszültség enyhülése felé vezető iton. Ez a megállapodás kedvc- íőbb feltételeket teremtene alliez is, hogy a német problémát íz európai biztonság biztosítása íövetelménycinck megfelelően ildják meg.

Az északatlanti tömb tagállamai fegyverkezési hajszát folyatnak. Tavaly decemberben »mellett foglaltak állást, hogy ladseregclket atomfegyverrel szerelik fel és egyharmadával növelik ezen csoportosulás Európában állomásozó légierejének létszámát,

Lehetetlen nem látni, hogy ez i lépés az európai helyzet kiélc- sésére, a fegyverkezési verseny folytatására, a katonai költség- vetések még nagyobb arányú felduzzasztására irányul. Mindezt annak ellenére teszik, hogy a óékeszerető' európai országok már egész sor intézkedést tettek fegyveres erőik és katonai költségvetésük csökkentesére.

Minthogy az északatlanti tömb említett határozata ellentétben áll a népeknek azzal a követelésével, hogy vessenek véget a fegyverkezési versenynek és szüntessék meg az atomháború veszélyét, a varsói szerződés tag államai határozottan elítélik ezt a lépest, minthogy ez összccgycz- tethetctlfcn az európai biztonság érdekeivel. A varsói szerződés tagállamai javasolják, hogy amíg nem jön létre megegyezés az érdekelt államok között az atomfegyver eltiltásáról, egyezzenek meg abban, hogy a Németország területén állomásozó fegj - veres erőknek — köztük a Német Demokratikus Köztársaság fegyveres erőinek és a Ném:i Szövetségi Köztársaság fegyve rés erőinek — fegyverzetében nem lesz atomfegyver. Ilyen megegyezés lépés lenne előre az európai feszültség enyhítésében és összhangban állna a német nép érdekeivel is.

A négy hatalom vezető állam* féríiainak tavaly júliusban és októberben, Genfben létrejött eszmecseréi megmutatták a feleknek azt a törekvését, hogy nézeteltéréseiket békés eszközökkel, tárgyalások útján cliiják meg. Ebből a szempontból nagy jelentőségű lenne, ha egyfelől a varsói szerződés tagállamai, másfelől az északatlanti szerződés tagállamai kötelezettséget vállalnának arra, hogy csak békés eszközökkel oldják meg a közöltük támadó vitákat cs nézeteltéréseket.

A varsói szerződés államainak az a véleménye, hogy a ió kapÀBÔeCIPÔTElWELÈS