Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-29 / 25. szám

Közős erővel, áj lendülettel a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséért

Aktívaértekezlet Kalocsán

PËNTEKEN a kalocsai járási

pártbizottság aktívaértekezletre hívta össze a járás termelőszövetkezeti elnökeit, párttitkárait, agronómusait, községi tanácselnökeit és pártbizottsági titkárait. Az aktívaértekezleten a termelőszövetkezeti mozgalom múlt évi fejlődésének eredményeit és a további feladatokat beszélték meg. A beszámolót Matos István elvtárs, a járási pártbizottság titkára tartotta,

IjESZAMOLŰJÁBAN sokat foglalkozott a termelőszövetkezetek múlt évi fejlődésével, azzal, hogy nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag, szervezetileg is sokat erősödtek a. járás termelő- szövetkezetei. Megjavult a termelés pártellenőrzése, a vezetés módszere. Majd mérlegre tette a termelőszövetkezetek számszerű fejlődését. Az elmúlt év során a járás tsz-éi 230 családdal, 315 taggal, 833 hold szántóval növekedtek. Legtöbb belépő a íajszi Vörös Csillagba volt, 02 új tagot vettek fel, a dusnoki Munkás—Parasztba 44-et, az öregcsertői Békébe 3G-ot. Ezek az eredmények még nagyobbak lehettek volna, — mondotta Matos elvtárs —, ha járásunk vezetői nemcsak kampányfeladatnak tekintik a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését. A másik hiba az volt, hogy a felvilágosító agitációs munkába nem vontuk be a termelőszövetkezetek tagságát és nem folytattunk szívós, következetes harcot az osztályellenséggel szemben.

Ezután rátért a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlesztésének feladataira.

A termelőszövetkezetek most készítették el éves termelési tervüket. A tervek jóváhagyása még most van folyamatban — még nem késő tehát a terveken javítani. Általános hiba ugyanis, hogy a járás termelő- dzövetkezetei a tervkészítéskor nem vették figyelembe a helyi adottságokat, alacsony termésátlagokat terveztek, amit mindén megerőltetés nélkül el lehet érni. így a tagok nem küzdenek következetesen a tervek teljesítéséért, mivel az nem sokkal többet ígér számukra, mint az elmúlt évi munka eredménye.

A továbbiakban még számtalan érdekes és fontos feladatot jelölt meg á beszámoló, különösen az állattenyésztés fejlesztésében. A beszámolót lelkes hozzászólások követték,

VAJDA ELVTÂRS, a foktői

pártbizottság titkára termelőszövetkezetük múlt évi fejlődéséről és ez évi terveikről beszélt. Vállalják, hogy ebben a gazdasági évben a taglétszámot megkétszerezik. A mezőgazdasági termelés fellendítésével kapcsolatosan hozott határozat nyomán vállalják, hogy a foktői Béke Termelőszövetkezetben nem három, hanem öt százalékkal növelik a terméshozamokat.

JUHASZ PÉTER elvtárs, a

fajszi Vörös Csillag párttitkára, szintén ez évi terveikről beszélt. Szépen gyarapodó termelőszövetkezetükbe napról napra új tagok lépnek be. Az agitációs és felvilágosító munka még jobb megszervezésével vállalják, hogy március 15-ig még 100 újabb taggal gyarapítják termelőszövetkezetüket, A fejlesztéssel egy- időben gazdálkodásukat is megjavítják. Az állatállományt tovább fejlesztik és az aprójószágok nevelésére is több gondot fordítanak. Ebben az évben 2400 darab tyúkféleséget, 500 kacsát, 500 pulykát akarnak felnevelni és 50 méhcsaláddal a méhészeti üzemág is megindul. Az ez évi tervvel egyidőben már elkészítették a termelőszövetkezet távlati tervét is,

LAKATOS ELVTARS, a kalocsai Iszkra Termelőszövetkezet elnöke, az értekezlet lelkes hangulata közepette nemes versenyre hívta a járás valamennyi termelőszövetkezetét. Az Iszkra tagjai vállalták, hogy az átlagos évi tejhozamot 2100 literre emelik ez év folyamán, bevezetik az egyedi takarmányozást, a zöld futószalag-rendszert, és a mesterséges borjúnevelést,

MÉG SZAMOS értékes hozzászólás hangzott el, mintegy bizonyítékául annak, hogy az egybegyűlték az aktívaértekezlet után közös erővel, új lendülettel küzdenek majd a járás termelőszövetkezeti mozgalmának további fejlődéséért;

A héten történt üzemeinkben

Az élenjáró szovjet technikáról beszélgettek

Csütörtökön este Kecskeméten a TT1T klubhelyiségében mintegy 40 műszaki értelmiségi beszélte meg az élenjáró szovjet technika tapasztalatainak hasznosítását Kecskemét város üzemeiben. Az ankétot Tasi László elvtárs, a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár fiatal üzemmérnöke vezette. A tartalmas beszámoló után sok érdekes hozzászólás hangzott el. Sebestyén János elvtárs, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat főmérnöke arról beszélt, hogy nemrégen egy szovjet delegáció látogatott el az üzemükbe, amely nagyon értékes tapasztalatokat adott át a baromfikopasztáshoz. Sebestyén elvtárs arról is beszélt, hogy az üzemben jelenleg igen sok gondot okoz a kövérbaromfi gépesített kopasztása. A Szovjetunióban ugyan már megoldódott, bár még ott is akadnak némi javítanivalók a módszeren. A delegáció megígérte, hogyha rájönnek a teljes megoldásra, akkor Magyarországnak is átadják

a géppel való kopasztási módszert.

Damó László elvtárs, az Épületlakatosipari Vállalat főmérnöke dicsérte azokat a szovjet módszereket, amelyekkel az üzem meg tudja oldani a feladatát. A hozzászólók is érdemlegesen említették azokat a szovjet módszereket, amelyek elterjedtek és jól bváltak a kecskeméti üzemekben.

Exportszállítmány — terven felül

A héten fokozódott a munkalendület a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál. A baromfi- és tojásbegyűjtés igen lendületesen halad, ennek következtében a vállalat a mai napig csaknem 140 százalékra teljesítette a havi tervét.

A héten terven felül egy vagon tojást szállítottak Svájcba, a másik vagonnal Olaszországba, a harmadik vagonnal pedig Nyugat-Németországba. A vállalat az exportszállítási kötelezettségét Igen szépen teljesíti. A héten 6 vagon baromfit szállítottak Nyugat-Németországba, egy vagonnal pedig Svédországba küldtek;

VálaiK az úüxajÁk kí^dÁÁidrt

SZABÚ JÂNOSNÉ, BUGAC. Az anyák és gyermekek védelmének fokozása, valamint a többgyermekes családok támogatása érdekében az állam jelentős anyagi kötelezettséget vállalt, Méltányos, hogy e kötelezettségekhez hozzájáruljanak azok a gyermektelen családok, a nőtlenek és hajadonok, akiket nem terhelnek a gyermek nevelésével kapcsolatos költségek. A gyermektelenek adóját fizeti az a 22. életévét betöltött személy, akinek önálló keresete, vagy jövedelme van, és nincs élő, vérszerinti, örökbefogadott, vagy nevelt gyermeke. Az adófizetési kötelezettség a 22 életév betöltését követő naptári év első napjával kezdődik. As adó összege a kereset, illetve a jövedelem négy százaléka;

Miután Ön csak 20 éves, nem kötelezett adófizetésre. A jogtalanul kivetett gyerrnektelenségi adóra befizetett összeget a járási tanácsnak jóvá leéli írnia a folyó évi előírásra.

*

KOVÁCS ISTVÁN, JÁNOSHALMA. A levélben említett építőanyagok forgalmi korlátozás alatt vannak. Ami annyit jelent hogy terményakció keretén belül hozzák forgalomba. (Jelenleg as ősszel kiadott utalványok beváltása folyik.) A bérből és fizetésből élő dolgozók tanácsigazolás alapján kaphatnak építőanyagot Ebben az esetben a helyi tanácstól kell kérni égy igazolást, hogy nem egyéni termelő, bérből és fizetésből él. Ezt az igazolást a; anyagigényléssel együtt a' járási tanács VKG osztályához kel; beadni. Amennyiben a járás rendelkezésére álló kereten belül biztosítani tudják az igényelt árut, a VKG osztály ad egy igazolást, melynek alapján minden TÜZÉP telepen megvásárolhat,!« az anyagot.

♦

JUHASZ SÁNDOR, KISKUNFÉLEGYHÁZA. Akiknek nyugdíját 1954. október elseje előtt állapították meg — s azóta is dolgoznak — munkaviszonyuk megszűnése esetén nyugdíjpótlékká kiegészített ellátást kapnak. A házastársbeli feleség után is kaphatnak nyugdíjpótlékot. A városi tanácstól kérni kell egy olyan írást, mellyel igazolja, hogy feleségének keresete, vagyona nincs Ehhez az igazoláshoz csatolni kell a házassági anyakönyvi kivonatot és be kell küldeni a kérelemmel együtt az Országos Nyügdí. Intézethez. (Budapest)

*

KOVÁCS JANOS, MÉLYKÚT, A »Sportfogadás« c. hetilapra a következőképpen kell előfizetni: Bianco csekken a Post« Központi Hírlap Iroda (Budapest, V., József nádor tér 1.) 61269-é? számú csekkszámlájára 13 forintot fizessen be; A befizetés utá* negyedévig folyósítják a Sportfogadást.

*

FARKAS MENYHÉRT, KECSKEMÉT. Az Agrártudomány: Egyetem széleskörű mezőgazdasági szakismeretekkel rendelkezi Szakembereket képez a mezőgazdaság különböző területeire, A5 elméleti oktatással párhuzamosan megfelelő gyakorlati képzé; folyik az év közepén és a nyári időszakban tartott termeléstechnikai üzemi gyakorlatokon. Az agronómia!, állattenyésztési és agrárközgazdasági karon a tanulmányi idő 4 és fél év, A jelentkezőnek matematikából, kémiából és biológiából felvételi vizsgáké 11 tenni. (A jelentkezés feltételeit levélben közöljük.)

A siketek és nagyothallók oktatása

A közeljövőben megkezdik a megyénkben élő siketek, siketnémák és nagyothallók általános ismereteinek további fejlesztését. Ezért a hozzátartozók, ismerősök jelentsék levelezőlapon az illető nevét, életkorát m pontos lakcímét a következő címre: Siketek és nagyothallók csoportja, Kecskemét, Bethleniért. 16. sz,

CSATÁT NYERT ASSZONYOK

±űrű dohányfüst gomóly- gott a levegőben. Olyan <iírű, hogy szinte elíulcarta az emelvényt elnököstül, könyveléstől, agronómustól együtt. Mert olt ülnek ezek fenn, az emelvényen. A tagság meg lenn, a padokon. Figyelnek erősen. Arról van sző éppen, hogyan is lasz ezután, hogyan gazdálkodjék a termelőszövetkezet. Elkészült a terv s most ismertetik a tagsággal. Elmondott már az elnök mindent, ami érdekelte a tagságot s most már a tehenészetről beszél éppen.

■— Valamit azért változtatunk ti helyzeten, ha nem is sóluil — mondja, aztán pislog a szemüvege mögül. Figyelt a tagságot, mert mozgást, meg hangot hűli valahonnan. Nem fedezett fel semmi különösebbet, hát folytatja: —: Tavaly három liter volt a. fejési átlagunk mindössze. Az idén úgy tervezzük, hogy három és fél liter legyen. Tán csak javul a. tejhozam...

Ekkor tört ki a forradalom. Mert az asszonyok elkezdték a mozgolódást. Az egyik erre beszélt, a másik arra.

— Kevés l3Sz az, én azt hiszem — kiáltotta Garainé.

— Még hogy három és fél... Tehenenként —- mondta a szomszédjához fordulva a másik.

— Miből lesz a túró meg a vaj? — kiáltotta az elnök fele Ssekeresné. Mert neki is nagy

szava van a termelőszövetkezetben. Kivált azóta, amióta rendbehozta a baromfiállományt.

— Váltsák le a tehenészeket — hangzott valahonnan a sarokból is.

!L eszengelt az elnök, Né- *- sett erre-arra. Ki is nyitotta a száját, hogy szóljon már valamit, de becsukta, megint. Úgysem hallotta volna senki, hogy mit beszél.,

— Ki csinálta ezt a tervet1 Az is jobban tenné, ha elmenne zabot hegyezni — mondta újra Garainé, aki a hangadó volt az imént.

— Na, de asszonyok. -, -.

— Az ám... Asszonyokat a tehenészetbe!

— Majd mi megmutatjuk, hogyan kell bánni a tehenekkel. Lenne ott hét—nyolc liter is.

— Nem pipázni kell ott, hanem bánni kell a jószággal!

Ahány asszony, meg lány, annyi javaslat. Beszélnek ezek bezzeg, mintha csak erre váriak volna, Mert ehhez aztán van hozzászólni valójuk éppen elég. Nem is lehetett egyebet az elnök, minthogy letette a papírt az asztalra, aztán megvárta, inig clcsendesedik az asszonynép Közben azon töprengett, hogy igazuk van az asszonyoknak. Csakugyan kevés az a három és fél liter tej. Mint ahogy kevés volt a tavalyi három liter. Dehát hogyan gondolják ezek méais?

Amin nem tudtak változtatni három-négy esztendeig, azon csak úgy máról holnapra Változtatni■ tudnának az asszonyok? Ugyan már.. -,

— Nein etetik rendesen a jószágot — hangzott a. kemény bírálat.

— Egész nap a saját piszkukban állanak!

Nem hallgatnak cl ezek soha, úgy látszik, !i amit mondanak, tele van igazsággal. Hiszen tudják ezek az asszonyok, hogy mit beszélnek. Az elnök aztán a:: asztalt kopogtatja, hogy ugyan hallgassanak már el, hagyják végre őt is szóhoz jutni. A kezét teregeti, ami azt jelenti, hogy beszélni szeretne. Kis idő múlva le is csendesedik az asz- szonynép.

— Igazulc van, asszonyol:. De azt mondják meg végre, hogyan gondolják a dolgot? — kérdi az elnök. Mert erre kíváncsi most nagyon. Nem is kellett sokáig várnia a válaszra, mert hatan is beszéltek egyszerre. Szívügye itt a tehenészet mindegyiknek. S így van ez jól — gondolja elégedetten Csere Antal, a pá rt titkár.

— Tegyék oda Garaínét, meg Szodor Annust. Majd ők megmutatják — javasolták, üssse- néztek az emberek, morogtak valamit, de ellenkezni egyik sem mert,

— Hát jól van. Tegyünk próbát! Holnaptól kezdve Garainé, meg Szodor Annus fejönök lesznek — egyezett bele az elnök, Jobb hajlani a szóra, mint ellene szegülni. Meg aztán hátha több látszatja lesz a munkájuknak, mint amink a. két baütezes embernek, aki a tehenészetben dolgozott eddig.

Elégedetten mentek haza azon az estén az asszonyok a közgyűlésről. Az iroda elölt még egybe verődtek, s körülállták Garaínét és Szodor Annust.

— Aztán vigyázzatok Anil Ügyeskedjetek, Mutassátok meg, hogy tejeitek volna azok a jószágok, ha rendesen bántak volna velük — biztatták a két új fejőnőt.

Aein fogadták valami nagy

1 " szeretettel a nőket a U-hénistállóban. A két leváltott tehenész olyasmit is emlegetett, hogy fut majd innen ez az ass- szonynépség. Mert ők bizony nem dolgoznak a kezükre. Csinálják hát maguk, ha már kitúrta őket az asszony had. Hát ezt ugyan könnyű volt mondani, de semmi jel nem mutatott arra, hogy Garainé és Szodor Annus Jutni készültek volna a tehenektől. Egy hót után már négy liter volt a fejési átlag s olyan tisztaság volt az istállóban, olyan tiszták voltak a tehenek is, hogy öröm volt nézni. Nem volt baj az etetéssel 'Sérti. Pontosan me g kapták as állatok a takarmányt minden nap. Aztán a nagy fenyegetésből sem lett sèiriiiii, ámbár az öreg Bokros Mihály dünnyögött néha a bajusza alatt, de Kotró István már készségesebb volt. Igaz. jóval fiatalabb is, mint Buktos Mihály, hiszen huszonegy esztendős mindössze. Szodor Annul meg tizennyolc. Hát ezért Meri olyan szépen tud nézni ez & leány, de olyan szépen, hogy Kotró István szinte fülig vörösödilt belé. Hordja is a takarmányt * jószágnak szívesen s ha lehetné, ott időzne mindig Annuskarmh leit. Csakhát nem lehet, mert Garainé kiadja a parancsot; hogy:

— Hozzad már azt a lucernát, ne tátsd itt a szádat!

Kotró Pista meg elsiet, hogy visszatérhessen megint és belecsodálkozhasson újra. Annusba szemeibe. — Legalább mi fogjunk össze, fiatalok —- mondta neki egyszer a leány és Kútfő Pista olyan boldog volt, min! még soha. Segil is neki szívesen s lm nem látná, hát el sem hinné, hogy á Rózsa tehén, amelyik a három litert is alig ailia Itt azelőtt, most hat éé fél liter tájét ád. Egy hónap múlva meg r.yole liter lett a fejési átlag. EL kell ezt hinni, mert így igaz — mondta az elnök is. Nemcsak beszélni tudnak ezék as asszonyok, hanem cselekedni is. Kiharcollak, hogy nők dolgozzanak a tehenészetben. Megígérték, hogy több tejet fejitek és betartották a szálúikat.

J\lincs ebben semmi kü- . lönös. Részesei ők is c közös gazdaságnak és tudják, hogy mit akarnák. Aki pedig tudja, hogy miért küzd, megnyeri a csatát, mint ahogyan csatát nyefték ezek az asszonyok is.

Ponvó János