Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-29 / 25. szám
A megyei pä rt-végrehaj tóbizottság’ és a megyei tanács végrehajtóbizottságának határozata VL A takarmány bázis biztosítása Az állattenyésztés alacsony hozamának legfőbb oka az, hogy nincs biztosítva a folyamatos takarmányellátás. A legalapvetőbb feltétel tehát a szilárd ta- karányalap megteremtése. A takarmánytermő területek növelése, a takarmánynövények hozamának fokozása, a jó legelő biztosítása és kihasználásának gazdaságos megszervezése, a zöldfutószalag bevezetése, a silógazdálkodás nagymértékű ki- terjesztése azok a feladtok, amelyeket elsősorban meg kell oldani. A termelőszövetkezetek állatállományának takarmány- szükségletét biztosító 9100 ka- tasztrális hold őszi árpa és 2382 katasztrális hold őszi takarmánykeveréken kívül további 800 katasztrális hold tavaszi árpa, 1600 katasztrális hold zab, 18 000 katasztrális hold kukorica, 1000 katasztrális hold fő vetésű silótakarmány, 5158 katasztrális hold egyéb szálastakarmány (levonva az idei vetésű pillangósokat) és 1900 katasztrális hold takarmányrépa elvetését kell biztosítani. Az őszi takarmánykeverékek tarlóját takarmánynövénnyel, elsősorban silókukoricával kell bevetni. Ez év tavaszán a következő magvakat kell a termelőszövetkezetek részére a kereskedelemnek biztosítani: 266 mázsa takarmányrépa, 88 mázsa szudáni- fű, 75 mázsa édescirok, ezenkívül a csalamádéhoz és silókukoricához összesen 3000 mázsa fehér gyöngykukoricavetőmagot, illetve Manninger-féle silókukoricavetőmagot, a csalamádé fehérje értékének emelésére 800 mázsa takarmány-borsó vetőmagot. Az őszi vetésekhez biztosítani kell: 100 mázsa repcevetőmagot téli juhlegelő létesítéséhez, 400 mázsa pannonbükköny, 400 mázsa őszi borsó, és 714 mázsa szöszösbükköny vetőmagot. A következő évek takarmányszükségletét minden termelőszövetkezet maga állítsa be, ezért minden takarmánynövényből! megfelelő magtermő- területről kell gondoskodni a iermelőszövetekezteknek. A meglévő 62 000 köbméter épített siló mellett 22 000 köbméter új silóürt létesítsenek a termelőszövetkezetek. Az új silók létesítésénél nagyobb mértékben kell alkalmazni a tengelici javított ároksilókat, különösen a magasvizállású területeken. A termelőszövetkezetek a silótakarmány 80 százalékát 1956-ban minőségi zöldadóból állítsák elő. A kukoricaszár silózásához szükséges, mintegy 300 vagon nyensrépaszeletet a cukorrépa- termelési szerződéstől függetlenül biztosítani kell a kiskőrösi, a kiskunhalasi, a kiskunfélegyházi és a kecskeméti homokvidékeken lévő termelőszövetkezetek részire. A bükkönyös őszi keverékek tavaszi silózásához 1000 mázsa melaszt kell a termelőszövetkezetek rendelkezésre bocsátani. A termelőszövetkezetek a lucerna első kaszálását lehetőleg az egészet szénának készítsék a virágzás elején. A lucerna mellett az erre megfelelő mélyebb fekvésű területeken figyelembe kell venni a vörösherét, a magasabb fekvésű sivárabb területeken pedig be kell vezetni a baltacím termesztését Ez év őszén biztosítani kell, hogy az őszi keverékek vetésterülete a szántó 4—5 százalékát tegye ki. Ebből szöszösbükkönyös rozzsal 50 százalékot, őszi árpás borsóval és pannonbükkönyös búzával pedig a másik 50 százalékot vessék be a termelőszövetkezetek. A tavasszal vetendő szálastakarmányok közé be kell iktatni a borsósnapraforgó csalamádét, mint a legkorábbi tavaszi zöldtakarmányt, továbbá a tavaszi árpásborsót. A tavaszi fővetésű szálastakarmány növények a szántóterület 2—3 százalékát foglalják el. Az őszi takarmánykeverékek tarlójába másodvetésként elsősorban takarmánynövényeket kell vetni, silókukoricát, édes- cirokot és csalamádét. Takarmánynövényeket csak az őszi árpa és a korán lekerülő rozs tarlójába vessenek a tsz-ek, mintegy 8000 katasztrális holdon, úgyhogy a takarmányok tarlóvetése július 10-ig befejeződjék. A járási mezőgazdasági osztályok hassanak oda, hogy a termelőszövetkezetek a zöldetetés folyamatosságát biztosítsák. A gépállomások birtokában lévő 146 silótöltőgépre 84 000 köbméter tsz-siló készítése jut. Egy silótöltőre tehát kereken 600 köbméter jut. A gépállomások ennek figyelembevételével úgy osszák be a gépeket, hogy azok minél egyenletesebben legyenek igénybevéve és a silózási idényben az erőgépek rendelkezésére álljanak. A szervestrágyát a takarmány- növények közül az őszi keverékek, a fővetésű silótakarmánynövények alá adják a termelőszövetkezetek. A takarmány- növények műtrágyázásához a termelőszövetkezet részére biztosítani kell ez év tavaszán 8000 mázsa foszfort és 2000 mázsa pétisót. Az őszi árpa vetését a tavaszi árpa területének rovására még későn lekerülő elővetemény után is szorgalmazni kell. A prémiumrendszer módosítására a Mezőgazdasági Igazgatóság a Földművelésügyi Minisztériumnak tegyen javaslatot. Érdekeltté kell tenni a termelőszövetkezetek vezetőségét, valamint mezőgazdászát az állattenyésztési hozamok emelésében azzal, hogy a növénytermelési prémiumok kifizetését bizonyos minimális állattenyésztési eredmények eléréséhez kötik. Az egyéni termelők tulajdonában lévő állatállomány hozamának növelése érdekében a pillangósok vetésterületét, amely jelenleg a szántóterület másfél százalékát teszi ki, legalább 4 százalékra kell emelni. Az eddigi gyakorlattal szemben a tisztán vetett takarmányrozs helyett a bükkönyös rozs vetését kell szorgalmazni, amelyhez bükkönymagról kell gondoskodni. Mind a termelőszövetkezeti, mind az egyéni gazdaságokban vezessék be a csicsókatermesztést. A csicsókatermesztésre alkalmas homoktalajokon a termelőszövetkezetek legalább 250 katasztrális holdon, a legeltetési bizottságok és az egyénileg dolgozó parasztok pedig a sertéslegelők szomszédságában létesítsenek csicsókás sertéstóratókat. A haladottabb takarmányozási eljárások bevezetése érdekében a négy főidőszak legalkalmasabb takarmányozási módozatait bemutató keretében ismertessék. A rétek és legelők javítása és hozamának növelése érdekében a termelőszövetkezeti legelőkön és réteken a terület legalább egyheted részét trágyázni kell. A lehetőségekhez mérten a műtrágyákat is alkalmazzuk. A legeltetési bizottságok szervezzék meg az »egykocsis« mozgalmat. A községi tanács végrehajtó bizottsága szabályrendelettel tegye kötelezővé a kihajtó gazdáknak a mozgalomban való részvételét. A legeltetési bizottságok között szervezzen a Mezőgazdasági Igazgatóság versenyt a legjobb legeltetési bizottság cím elnyeréséért. A legjobb három legeltetési bizottság részére a megye által létesített vándorzászlót és pénzjutalmat kell adni. A gépállomások fejtsenek ki propagandát a legeltetési bizottságoknál, hogy a szükséges legelőápolási munkálatokra minél nagyobb mértékben vegyék igénybe a gépállomások gépeit. Ennek során a gépállomások legalább 20 000 katasztrális hold legelőterület tavaszi fogasolására kössenek szerződést. A szakaszos legeltetést mindenütt be kell vezetni. A legelőfásítás további erőteljes fokozása mellett a csemetevédelem biztosításához szükséges intézkedéseket a községi végrehajtó bizottságok és legeltetési bizottságok mindenütt tegyék meg. Fokozatosan biztosítani kell. hogy az öntözhető sziki legelőkön a Herke-féle tocsogó, vizes mészpázsit öntözése be legyen állítva. Már ebben az évben legalább 100 katasztrális holdon mintatelepet kell létesíteni. Holdanként 400 kiló pétisóval kell műtrágyázni. A vízügyi szervek biztosítsák, hogy az öntözés megkezdése előtt legkésőbb április 20-ig a szükséges munkálatok végrehajtása és a telepek átadása megtörténjen. A köztenyésztésben lévő apaállatok szálas- és abraktakarmánnyal való ellátásának biztosítására a szükségleteket minden község termesztés útján állítsa elő. A megtermesztett abrak- és szálastakarmányok felett kizárólag a Megyei Mező- gazdasági Igazgatóság rendelkezzen. A feleslegeket begyűjtésre, vagy más célra átadni nem lehet, míg ellátatlan község van. VIL Szarvasmarhatenyésztés Pártunk és kormányunk legfontosabb célkitűzése a dolgozók életszínvonalának szakadatlan emelése. Ehhez hozzátartozik, hogy népi demokráciánkban a tej és tejtermékek fogyasztása egyre növekszik. Ezért a szarvasmarha-tenyésztés egyik soron- lévő legfontosabb feladata a tejhozam növelése. — A megye szarvasmarha-tenyésztésének minőségi megjavítása, mennyiségi fokozása és a tejelési eredményének növelése érdekében az alábbiakat kell végrehajtani. Mind az egyéni, mind a termelőszövetkezet tulajdonában lévő teheneket az elles után legkésőbb 4 hónappal be kell fedeztetni. A 18 hónapos kort betöltött nem ivarzott üszők, valamint a háromszor eredménytelenül fedeztetett nőivarú állatok kötelező állatorvosi vizsgálatát el kell rendelni. A termelőszövetkezetben az illetékes mezőgazdász, magántermelőknél a községi tanács biztosítsa az állatok vizsgálatra való vezetését. El kell érni, hogy a termelőszövetkezetek megyei átlagban a 100 tehénre jutó szaporulatot 77 darabra, egy tehén tejhozamát pedig, a borjútejjel együtt 2000 literre emeljék. Minden járásban két termelő- szövetkezetnél mintatehenészetet kell létesíteni. Ezekbe a termelőszövetkezetekbe az állattenyésztés szempontjából a legalaposabb felkészültséggel rendelkező mezőgazdászokat kell küldeni. A járási és városi mezőgazda- sági osztályok biztosítsák a termelőszövetkezetek tehenészei részére, hogy két hónapon belül a legjobb állami gazdaságok tehenészetében egynapos tapasztalat- csere értekezleten vehessenek részt. A járási és városi mezőgazda- sági osztályok szervezzenek a termelőszövetkezeti állattenyésztési brigádvezetők részére a ' szarvasmarha-tenyésztés kérdé- j seivel foglalkozó egyhetes tanfo- j lyamot. A tanfolyamon az elméleti oktatás mellett legalább egy- napos gyakorlati bemutató is legyen. A 20 tehénnél nagyobb állománnyal rendelkező termelőszövetkezetek kihelyezett mezőgazdászai részére egyhetes gyakorlati tanfolyamot kell szervezni a legjobb állami gazdaságokban. Az állami gazdaságok megyei igazgatósága jelölje ki a tanfolyamok tartására alkalmas tehenészettel rendelkező gazdaságokat. A tanfolyamokat legkésőbb március 15-ig kell befejezni. Gépállomásra kihelyezett mezőgazdászok állattenyésztési munkáinak megjavítása céljából 10 gépállomáson kell még ebben az évben főállattenyésztőt beállítani. Ezek a gépállomások: a bajai, a bácsalmási, a bácsbokodi, a csát- aljai, a kalocsai, a kecskeméti, a kiskunfélegyházi, a kiskun- halasi, a kiskőrösi és a solti. Március 31-ig legalább 30 termelőszövetkezetbe vezessék be a tehenek egyedi takarmányozását, a kevésbé haladottabb termelőszövetkezetek pedig a csoportos etetésre rendezkedjenek be. A takarmányszabványok ösz- szeállításának megkönnyítésére március 30-ig el kell készíteni 1000 darab takarmányszabvány- mutatót, valamint 1000 darab ásványi só szükségletet meghatározó egyszerű kézi használatú eszközt. I Legalább 30 tenoelfiszüratteI zet vezesse be az I itatásos borjúncvelésí j és szerezze be az ehhez szüksé- i ges eszközöket. ! A termelőszövetkezetek borjú- I nevelői részére március 30-ig I minden járás szervezzen négynapos gyakorlattal összekötött , tanfolyamot. A tanfolyamokat az j egyes járások a működési teri- I létükön lévő állami gazdaságok- I nál szervezzék meg. Ugyaneddig ! az időpontig el kell készítem : 1000 darab borjú takarmányozási ! táblázatot is. I Az itatásos borjúnevelést alkalmazó termelőszövetkezetek tejbeadását a begyűjtési hivatalnak tejszínre kell átütemeznie. ■ A kezelő állatorvosok gondos- ! kódjának arról, hogy a mesterségesen nevelt állatok egyéves I korig rendszeresen Pekk A-vita- ! min oltásban részesüljenek. Gondoskodni kell arról, hogy az általános iskolák VII. osztályában az állattanon belül egy óra keretében bővítsék ki a szarvasmarha-tenyésztésre vonatkozó ismereteket. Az előadásokra az illetékes pedagógusokon kívül a Mezőgazdasági Igazgatóság által kijelölt állattenyésztőket és állatorvosokat is be kell vonni. Ugyanígy egy-egy ! órát állategészségügyi tárgykör- ' rel, állatorvosi előadóval is be kell iktatni. A tanultak szemléltető ismertetése céljából egy-egy gazdaságban tegyenek látogatást a tanulók. A szarvasmarha-tenyésztésnek egyéni parasztok körében való népszerűsítése érdekében a mezőgazdasági szakkörök, községi gazdakörök, Szabad Föld Téli Esték előadóinak, stb. bevonásával tartunk népszerű oktatásokat. A meddő állatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket szigorúan végre kell hajtani. A kezelt állatokról és a kezelés módjáról az állatorvosok vezessenek nyilvántartást, melyet a járási főállatorvos időnként ellenőriz. A meddőségi kezelések eredményesebbé tétele érdekében az állatorvosok anyagi érdekeltségének növelésére javaslatot kell kidolgozni a premizálásra. A meddőség előidézésében jelentős foszforhiány mesterséges pótlására a kereskedelmi osztály gondoskodjon arról, 'hogy a Kaiban F. nevű foszfortartalmú készítmény mintegy 800 mázsa mennyiségben forgalomba kerüljön. A parazitás betegségek elleni védekezést általánosítani kell és különös gondot kell fordítani a métely- és tüdőférgekkel fertőzött területek mentesítésére. Az állatorvosi feladatok köny- nyebb elvégzésére a megyében jelenleg működő három ambulancián kívül még Dunavecsén és Kiskőrösön egy-egy önálló pa- razitológiai állomást kell létesíteni legkésőbb április 30-ig. A termelőszövetkezetek meglévő tehénállományát szakbizottságnak kell felülvizsgálni. A tenyésztés és termelés szempontjából alkalmatlan tehenek kiselejtezése után gondoskodni kell arról, hogy az állami gazdaságoktól 500 darab vemhes üszőt és tehenet vásárolhassanak a termelőszövetkezetek. Könnyítsük meg munkánkat, tegyük olcsóbbá, jövedelmezőbbé a termelést, a mezőgazdasági gépek használatával !
