Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-29 / 25. szám

A megyei párt-végrelaafté bizottság és a megyei tanács végrehajtóbizottságának határozata a megye mezőgazdasági termelésének 1056. évi 3 százalékos emelésére A Központi Vezetőség 19SS. márciusi Imtározata megállapította, hogy »pár­tunk politikája, amely a munkás-pa­raszt szövetség megerősítésére, a me­zőgazdaság szocialista átalakulására és » mezőgazdasági termelés fellendítésére irányul, olyan politika, amely megfelel ez egész dolgozó parasztság, mind a termelőszövetkezeti tagok, mind az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok érdekeinek..« A párt helyes politikája, amely dol­gozó népünk növekvő jólétének kielé­gítésére irányul, csak a bővített újra­termelésből és a szocialista felhalmo­zásból valósulhat meg. A mezőgazdaság szocialista szektoraiban a szocialista felhalmozást, a termelékenység növe­lése, az önköltség csökkentése teszi le­hetővé. A mezőgazdaság szocialista szektorai, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek 1955-ben a terme­lékenység magasabb fokát valósították meg, mint az egyéni paraszti gazdasá­gok. Dolgozó népünk számára legfonto­sabb élelmiszerekből, a kenyérgabonából 1955-ben termelőszövetkezeteink többet termeltek, mégpedig búzából 1,82 má­zsával, rozsból 2,08 mázsával magasabb termést takarítottak be, mint az egyéni­leg dolgozó parasztok. A legfontosabb takarmány, valamint ipari növényeik termésátlagai is meghaladják az egyéni­leg dolgozó parasztok termésátlagait. Dolgozó népünk életszínvonalának emelése érdekében a mezőgazdaság szo­cialista átalakítását és a mezőgazdasági termelés fellendítését egységes feladat­ként kell végrehajtani, mivel e két, de egységes feladat végrehajtása teremti meg a jólét emelésének gazdasági alapjait a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági termelés fellendíté­sében szilárdan támaszkodunk orszá­gunk vezető erejére: az ipán munkás­ságra és fejlett szocialista nagyiparunk­ra. A fejlett szocialista nagyipar segít­ségével a mezőgazdaságot ellátjuk meg­felelő gépekkel, a termelés fejlesztésé­hez szükséges különféle ipari termékek­kel. A mezőgazdasági termelés fellendíté­sének korlátlan lehetősége a mező- gazdaság szocialista szektoraiban, az ál­lami gazdaságokban és a termelőszövet­kezetekben van biztosítva. Ezért a ter­mésátlagok emelése mindenekelőtt a szocialista, szektorokban a leghalasztha- ta-tlanabb feladat. A határozat végrehaj­tása megteremti azokat a feltételeket, amelyek a termelőszövetkezetek ter­mésátlagainak 10—12 százalékos emelé­séhez vezethetnek. A megyei párt-végrehajtóbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága világosan látja, hogy sem a munkás-pa­raszt szövetséget megszilárdítani, sem a termésátlagot emelni az egyénileg dolgozó szegény- és középparasztok nél­kül jelenleg nem tudjuk. Ezért pártunk a munkásosztály és a dolgo­zó parasztság szövetségének további megszilárdítását egyik legfontosabb fel­adatának tartja. E feladatot a szegény­parasztságra támaszkodva, a középpa­rasztság megnyerésével, a kulákság el­len harcolva, a munkásosztály vezetésé­vel lehet végrehajtani. E szövetség megszilárdítása érdekében az egyénileg dolgozó parasztság termeléséhez pártunk és kormányunk messzemenő segítsé­get nyújt. Pártunk világosan látja azo­kat a lehetőségeket, amelyek az egyéni parasztgazdaságok termelésének fejlesz­tésében rejlenek. Ezért ezek felhaszná­lásának elősegítése egyik igen fontos feladatunk. A határozat végrehajtásá­val az egyénileg dolgozó parasztok több gépi segítséghez, műtrágyához, növény­védőszerhez, nemesített vetőmaghoz, előnyös termelési szerződésekhez jut­nak. A mezőgazdasági termelés fejlesztésé­re irányuló célkitűzéseinket csak akkor valósíthatjuk meg, ha továbbra is meg­követeljük az állampolgári kötelezettsé­gek pontos teljesítését. Csak az állam­nak járó termékek és adók teljesítésé­vel teremthetjük meg a népgazdaság, ezen belül a mezőgazdasági termelés fejlesztésének anyagi alapjait. A mezőgazdasági termelés 3 száza­lékos emelésére kidolgozott program az élenjáró termelési módszerek, ta­pasztalatok és elméletek összegezését tartalmazza. E határozat a mezőgazda- sági termelés leglényegesebb ágazatai­nak fejlesztésére jelöli meg a tenni­valókat. E legfontosabb ágazatok mel­lett azonban a mezőgazdasági termelés összes ágazataiban végre kell hajtanunk azolcat a feladatokat, amelyek a ter­melés fellendítését elősegítik. b Talajerőgazdálkodás A mezőgazdasági termelés fej­teaztésének, a terméshozamok tokozásának alapja a talaj ter­mékenységének szakadatlan nö- . relése. Ennek érdekében az Ï956. évben a következőket kell végrehajtanunk: Fokozni kell a szervestrá­gya termelését. A megye területén termelt alom- «ealma féléket legalább 95 szá­zalékban almozásra kell fel­használni. Mind a termelőszö­vetkezeteknél, mind az egyéni termelőknél — különösen a téli hónapokban — növelni kell az alomszalma adagokat. El kell érni, hogy a termelőszövetkeze­tek tagjainak csak a háztáji ál­lomány alomszükségletét adják ki. A háztáji gazdaságokban termelt trágyát a közös terüle­tek trágyázásához használják fel. A háztáji trágyák kihordására az augusztus hónapot kell java­solni. A legnagyobb alomszalma- ké&zlettel rendelkező gazdaságok ■öveljék a trágya termelését a •ertésólak és a karámok bővebb ahnozásával is. Beruházást igénylő trágyate­lepek építése nélkül javítani kell a trágyakezelés módját A termelőszövetkezetekben ál­landó trágyakezelőt kell kijelöl- *i A megyei Mezőgazdasági Igazgatóság februárban egyhe­tes tanfolyamon képezzen ki trá­gyakezelésre 80 termelőszövetke­zeti tagot. A tanfolyamot a Hild- pusztai Állami Gazdaságban tartsák. Az 500 katasztrális holdnál nagyobb szántóterületű termelő- szövetkezetekben a naponta ter­melt trágyát a trágyázandó te­rület szélére azonnal szállítsák ki. Erre a célra állandó fogatról gondoskodjanak, amely egyben a íakarmányelökészitésben is se­gít. A túlérés következtében előáll- bató veszteségek elkerülése vé-’ gett évente három esetben na­gyobb trágyakihordási kam­pányt kell indítani; március 15- től április 15-ig, augusztus 1-től 31-ig és november hónapban. Az időszakok utolsó hetében udvar­szemléket kell tartani. Az eddigieknél sokkal na­gyobb ütemben fokozzák a komposzttrágyák készítését, mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg dolgozó pa­rasztok. Ennek végrehajtását el­sősorban a DISZ-szervezetekre bízzuk. A szervcstrágyahiány pótlá­sára növelni kell a zöldtrá­gyázott területeket. Ennek érdekében: a megye somkó- ró vetésterületét már 1956- ban 30 000 katasztrális hold­ra, ezen belül a termelő- szövetkezeteknél 1600 ka­tasztrális holdra növeljük. Az összes vetésterületből 6300 katasztrális holdon kell magot fogni. A magtermést teljes egé­szében — 1957. évi tavaszi ve­tésre — a megye részére kell visszatartani. 1957. évre már 12 ezer holdra növeljük a magfogást a somkóró vetéseken. A termelőszövetkezetek négy aranykoronán aluli, rozzsal bevetett területeiből 1300 katasztrális holdat már ez év tavaszán somkóróval ves- • senek felül és 1957-ben zöld­trágyának szántsák alá. 1957-ben a termelőszövetkezetek gyenge homokos szántóterülei- nek 15 százalékán — lehetőleg vetésforgóval — somkórót ter­meljenek, melyből 5 százalékot magnak kell meghagyni, 10 szá­zalékot pedig feles arányban ta­karmánynak és zöldtrágyának használjanak fel. A homokos te­rületű járásokban indítsanak mozgalmat az egyéni termelők közt a szántóterület 5 százalé­kán való somkórótermesztésre. A somkórón kívül •— elsősor­ban a szikes területek zöldtrá­gyázására — a termelőszövetke­zetek területük 5 százalékán napraforgó-csalamádét vessenek tarlóvetésként, bükköny és bonsófélék keverékével. A zöldtrágyázás mellett a pil­langós növények magfogását kö­telezővé kell tenni. A lucerna­területek legalább 30 százalékán egyszeri magfogást végezzenek. A megyei tanács ipari osztálya gyártasson az Izsáki Tőzegtele­pen 3000 vagon, mázsánként 6 forintos árban feltalajjal ke­vert káli- és foszforműtrágyával kiegészített tőzegkorpát. Ezt bocsássa a mezőgazdaság ren­delkezésére. A Bács megyei Talajerő­gazdálkodási Vállalat által évente előállított 3000 vagon tőzegfekáltrágyát teljes egészé­ben a termelőszövetkezetek hasz­nálják fel. A tőzeges fekál, a műtrágyá­val dúsított tőzeg- és tőzegkorpa elsősorban a szőlők, gyümölcsö­sök és zöldségesek irgyázására legyen felhasználva. A Megyei Mezőgazdasági Igaz­gatóság a Földművelésügyi és a Könnyűipari Minisztériummal megegyezve tegye lehetővé, hogy Bács megye más megyékben 10 000 vagon trágyát vásárolhas­son. A Bács megyei Talajerő­gazdálkodási Vállalat március 15-ig bezárólag e trágyameny- nyiség behozatalát és szétosztá­sát bonyolítsa le. A Mezőgazdasági Igazgatóság a járási tanácsok segítségével te­gye lehetővé, hogy 1956-ban a termelőszövetkezetekben 160 ka­tasztrális holdon az Egerszegi-fé- le altalajtrágyázást alkalmazzák. Az ehhez szükséges 480 vagon tőzeges fekáltrágyát a Bács me­gyei Talajerőgazdálkodási Válla­lat, a hosszúlejáratú hitelt pe­dig a Mezőgazdasági Igazgató­ság biztosítsa. Ezeknek az intézkedéseknek végrehajtásával 1956-ban 143 000 katasztrális hold szántó — ka­tasztrális holdanként 120 mázsa I — 38 000 katasztális hold kert j — katasztrális holdanként 200 mázsa — szervestrágyázásban : részesüljön. A helyes trágyakezelés, va­lamint a szervestrágya ok­szerű felhasználásának biz­tosítása érdekében nagyará­nyú propagandát kell foly- j tatni. A szőlők helyes trágyázása ér- ] dekében 20 szőlőtermesztő köz- í ségben a termelőszövetkezetek és ! a környékbeli szőlőtermelő j gazdák bevonásával szőlőtrágyá- zási bemutatót szervezzenek an­kéttal egybekötve. 50 nagy ál lattenyésztő községben pedig egyéni gazdáknál tartsanak a községi tanácsok vezetésével, trágyakezelési bemutatóval egy­bekötött tapasztalatcserét. II. Gabonatermesztés Az 1955. év őszén elvetett ke­nyérgabona nagy százaléka kés­ve került a földbe. A kapások késői betakarítása miatt a ke­nyérgabonák előveteményei is rosszabbak voltak, mint más években. A kései betakarítás, valamint az időjárás okozta ne­hézségek miatt a megyében mintegy 5—6000 katasztrális hold kenyérgabona nem lett elvetve. Ez évi termésátlagaink nö­velése, valamint a jövő évi gabonatermelés alapjainak lerakása érdekében 1956-ban a következőket kell megvaló­sítani : Az 1955. év őszén el nem ve­tett kenyérgabonát ez év tava­szán tavaszi búza vetésével kell pótolni. A gyenge és közepes fejlettsé­gű kenyérgabonavetéseket fejtrá­gyázzuk. A március 31-ig meg­érkező mintegy 300 vagon nitro­génműtrágyából 140 vagont a termelőszövetkezeteknek jutta­tunk, amely ezek teljes nitro­génműtrágya szükségletét kielé­gíti. A fennmaradó 160 vagon nitrogénműtrágyát elsősorban a homokos területű járásokban használjuk fel. Az április 1 után érkező nit­rogénműtrágyákat elsősorban a gyenge fejlettségű őszi búza ve­tésterületekre kell felhasználni. Ezért az elosztásnál a bajai, ka­locsai, bácsalmási és a dunave- csed járások igényeit veszik el­sősorban figyelembe. A nitrogénfejtrágyázás mellett a termelőszövetkezetek és egyéni gazdaságok minél nagyobb terü­leten apró szervestrágyával vé­gezzenek felültrágyázást. A termésátlagok növelésének igen fontos eszköze az időben és jó minőségben végrehajtott nö­vényápolás. A gépállomások ki­helyezett mezőgazdászai a ter­melőszövetkezetben, a községi •agronómusok pedig — a ter­melési bizottságok, gazdakörök, a községi tömegszervezetek be­vonásával — az egyéni termelők közt ismertessék a növényápolás jelentőségét. A gabonák esetleges felfagyá­sa folytán várható károkat hen- gerezéssel előzzék meg. Ameny- nyiben az őszi gabonák talaja és a gyomosodás mértéke megkí­vánja — a homokos területek kivételével — fogasolni kell. A tsz-ek fogasolás helyett minél nagyobb területen végezzék ezt a munkát küllőskapával. A gabonaterületek rendkívüli gyomosságának megszüntetésé­re az egész megyében gyomirtást kell végezni. A termelőszövetke­zetek 8100 kát. holdon végezze­nek vegyszeres gyomirtást, első­sorban a gyomosodásra hajla­mos rossz elövetemény után ke­rült őszi búza vetéseiken. A vegyszeres gyomirtáson kívül a termelőszövetkezetek és ae egyéni termelők kézi acatolásnl végezzék el a gyomtalanítást. A termelőszövetkezetek gabo­náinak learatásánál ez évben to­vább kell növelni a gépi mun­kát. Az összes kalászos terület 70 százalékát kombájnnal és aratógéppel arassák. A kombájnok zavartalan mun­kájának érdekében azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a kombájnnal aratott terület « 20 katasztrális holdat meghalad­ja, kombájnonként 400 négyzet- méter területű kombájnszérét kell június 10-ig készíteni. A kombájnszérűk a gabona tisztí­tásához cséplőgépekkel, transz- portőrökkel legyenek felszerel­ve. A kombájnszalma letakarí- tásához megfelelő számú szalma- iehúzót biztosítsanak. Egy kombájn 160 katasztrális hold, egy aratógép pedig 140 ka­tasztrális hold aratását végez­ze el. Az 1957. évi gabonatermesz­tés megalapozása és az átlag­termések további emelése érde­kében 1956 őszén és a továb­biakban folyamatosan a követ­kező feladatokat kell végrehaj­tani: Az egész megye területén oft- veljük a nagy termőképességé heterózi s rozzsal bevetett terü­leteket.

Next

/
Thumbnails
Contents