Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-28 / 24. szám

IErősítsük a párt és a íöifiégeic k3zoítí fcépcSöíatoí I p - * ................. “ \ 1 .......... À község nagy esemény© volt az Izsáki taggyűlés Vezetőséget választott a Kecskeméti Építőipari ta Halat népművelési otthona Az elmúlt tiapokbàd ültek ösz- sze a Kecskeméti Építőipari Vállalat küldöttei, hogy megvá­lasszák a népművelési otthon vezetőséget. A beszámoló és a vita azt tükrözte, hogy a kültér­iit thon vezetőségé ért el eredmé­nyeket a dolgozók nevelésében, szórakoztatásában, különösen a könyvolvasó mozgalom lendült tel. Ma már az építő munkások S8 százaléka rendszeresén olvas­sa irodalmunk új termékeit. Di­cséretes munkát végzett az utób­bi időben a filmelőadások és is­meretterjesztő előadások meg­szervezésével. Ezeken a rendez­vényeken igen szép számmal vettek részt az építőmunkások s családtagjaik. A részvevők az új vezetőség­nek feladatot is adtak, többek között, hogy politikai nevelő- munkájában ne feledkezzen meg a szállásokon lakó dolgozókról. Államigazgatási útmutató A Közalkalmazottak Szakszer­vezetének kiadásában a községi végrehajtó bizottságok részére megjelent »Államigazgatási út­mutató« című szakkönyv 1247 oldal terjedelemben. Felöleli a községi államigazgatási munka szakterületére vonatkozó legfon­tosabb feladatokat, gyakorlati módszereket és szakszerű ma­gyarázatot ad. Ezenkívül választ ad az eddig rendezetlen kérdé­sekre is. Helyes, ha a tanácsok egyes osztályai a reájuk vonatkozó részt szakmai oktatás keretében megtárgyalják. Háromnapos tanfolyam A hét első három napján a kereskedelmi és pénzügyi dolgo­zók újonnan megválasztott szak- szervezeti elnökei részére, Szi- tády Károly utca ü. szám aiatt tanfolyamot tartottak. A három nap sok hasznos gya­korlati módszert adott a további munkához. Február 20-ig az ösz- szes kereskedelmi és pénzügyi szakszervezethez tartozó funk­cionáriusokkal egy-két napos tanfolyamon ismertetik meg a legfontosabb tennivalókul. A jutalékos bérezési rendszer hatása A kereskedelemben az új bé­rezési rendszer a dolgozókat a jobb munkára, versenyzésre ser­kentette. Az új jutalékos bére* rési rendszer szerint ha a keres­kedelmi dolgozó 100 százalékkal túlteljesíti tervet, akkor 100 százalékot kap jutalék címén. Míg az előző bérezési rendszer Szerint csak 30 százalékot kapott volna jutalékként. Az új bérezés november l*én kezdődött. Kedvező hatását az Ulábbiuk is igazolják. Az összes szövetkezeti dolgozókat £iwe- Ifcrnbe véve, akik árueladással foglalkoznak, 1954. novemberé­ben 100 százalékra teljesítették egy főre eső termelést. 1935. no­vemberében az egy főre eső ter­melés 27 százalékkal nagyobb, mint egy évvel ezelőtt. Ügyan- akkor a dolgozók átlagkeresete 927 forintról 1150 forintra növe­kedett. A Jánoshalmái Földmű­vesszövetkezeti Áruház dolgozói az elmúlt két hónapban alapfi­zetésükön felül 60—70 százalékos tervtúlteljesítésért, ennek meg­felelő jutalékot kaptak. 437 dolgozó lett szakszervezeti tag A SZÓT elnökségének hatá­rozata az új osztályos tagdíj- rendszer bevezetéséről, az ezzel kapcsolatos előnyökről sok épí­tőipari dolgozó érdeklődését fel­keltette a szakszervezet iránt. Ezt példázza, hogy a negyedik negyedévben a megye területén 437 dolgozó kérte a felvételét a szakszervezetbe. A legtöbben, 250-en a Bács megyei Építőipari Vállalatnál léptek be. Komoly az előrehaladás a tagdíjfizetésnél. Sok tag rendezte tagdíját, hogy azokat a juttatásokat, amely a szervezett dolgozót megilleti •— táppénz, szülési segély, halálo­zási segély stb. — megkapja. Melyek a falusi párt­szervezetek legfontosabb fel­adatai? Elsősorban ismertetni a párt és a kormány határozatait ; nevelni, tanítani a dolgozó pa­rasztokat. Felvilágosító munká­val mozgósítani a legfontosabb feladatok elvégzésére. Ebben az évben legfontosabb feladataink a mezőgazdaság terméshozamá­nak 3 százalékos emelése — az elmúlt évi terméseredmények­hez viszonyítva — a tsz-mozga- lom fejlesztése, az állampolgári kötelezettség teljesítése. Hogyan léljék ezt az izsáki alapszervezet kommunis­tái, mennyire vették ezt figye­lembe az újjáválasztó taggyűlé­sen? Elmondhatjuk: a taggyű­lésen igen sokat foglalkoztak a község életével, a pártszervezet eddigi munkájával és a sofoh- következő feladatokkal. Különös súllyal foglalkoztak a pártnak a tömegek között végzett politi­kai munkájával. Legtöbb hozzá­szóló arról beszélt, hogy a párt tekintélye növekedett a község­ben, nagy segítséget nyújtott a gazdasági élet fellendítéséhez, a begyűjtéshez, az adófizetéshez, de más állampolgári kötelezett­ség teljesítéséhez is. Az előző években nem fordult elő, hogy olyan gazdasági eredménnyel zárjanak az év végén, mint 1955-ben. Ugyanis 103 százalék­ra teljesítették az ‘adóbevételt. I A kenyérgabona, a tojás, a ba­romfi és a sertésbegyűjtésnél szintén 100 százalékon felüli eredményt értek el. Az 1956-os negyedévi kötelezettséget január 21-ig 17 százalékban teljesítette a község. Egyes cikkféleségben azonban, mint a szarvasmarha, a bor és a kukoricabeadásban, adósak maradtak. A mulasztás pótlása, a 3 szá­zalékos* termelékenység emelése, a szövetkezeti mozgalom fejlesz­tése megköveteli, hogy szoro­sabb kapcsolatot teremtsenek a párt és a tömegek között. A so- ronlévő feladat szükségszerűen előírja: a párttagok, a népneve­lők menjenek a dolgozó parasz­tok közé, Ismertessék a párt politikáját. Erre annál is inkább szükség van, mert az elmúlt két év alatt egyetlen dolgozó parasz­tot sem vettek fel a párttagok soraiba. A községben mintegy 40 pedagógus működik, s közülük csak egy párttag és egy tagjelölt van. Az összlakossághoz viszo­nyítva a községben lévő pártta­gok száma nem éri él a 2 száza­lékot. A hozzászólók Igen he­lyesen rámutattak a pártszerve­zet hibáira, fogyatékosságaira. Fábián Zoltánná elvtársnő el­mondta: a párttagság, a párt- szervezet vezetősége nem végzett kellő pártpolitikai munkát az egyéniek szövetkezetbe való VesetöségváI « satá$ hírei A lajosmizsei Törekvés Ter­melőszövetkezet taggyűlésén a tagság igen helyesen kibővítette a határozati javaslatot. Indítvá­nyozták, hogy a határozat fog­lalkozzon a DISZ-l'iatalok életé­vel. Egy népművelési helyiségei kértek a fiatalok részére, hogy ott műsoros előadást tarthassa­nak, tanuljanak, szórakozzanak s hogy a környező*egyéni dolgo­zó parasztok is betekintést nyer­jenek a szövetkezet életébe. A kultúrhelyiség létrehozása annál is inkább szükséges, mert Lajos- mizse a Törekvés központjától 12 kilométerre van. A javaslat alapján határozat­ba foglalták azt is, hogy barom­fitörzset állítanak fel a szövetke­zetben. Az állatgondozás megja­vítása érdekében Makai Pál elv­társat a szarvasmarha-tenyész­téshez, Katona Dénes elvtársat pedig a sertéstenyésztéshez kül­dik, mint szakembereket. * A dunaegyházi Táncsics Ter­melőszövetkezet az címűit esz­tendőben jól gazdálkodott. Egy munkaegységre 43 forint jutott, A szövetkezet eredményes mun­kája kedvezően hatott az egyé­niekre: sokan kérték felvételü­ket a Táncsicsba. Szövetkezetünk megerősödött, : párttagjaink száma gyarapodott, ezért szükségessé vált, bogy há­romtagú vezetőségét válasszon a ' tagság. (Eddig csak titkár volt.) ■ A kommunisták a hozzászóló- i sok során sokai foglalkoztak ' azokkal a hibákkal, amelyek az j clnuílt cv gazdasági eredményét i hátráltatták. A taggyűlés meg- i jelölte azokat a feladatokat, me­lyeknek elvégzésével 1956. évben 50 forintot ér majd egy munka­egység. Elsősorban a terv mara­déktalan végrehajtása, a kom­munisták példamutatása, szak­mai továbbképzése biztosítja a következő zárszámadás sikerét, (Kieman Mihály, Duttacgyháza.) « A Kecskeméti Kiskereske­delmi Vállalatnál is megvá­lasztották az új vezetőséget. A vezetőség sokkal nagyobb fel­adat előtt áll ebben az eszten­dőben, mint bármikor. 1955- ben 13 millióval volt nagyobb a kereskedelmi vállalat forgal­mai Bfint 1954-ben. Az élet­színvonal állandó növekedését mutatja ez, de arra is mutat, hogy vállalatunk dolgozói mind nagyobb feladat előtt állnak. Egyre igényesebb a vásárlóközönség. Ezért párt- szervezetünknek és különösen a vezetőségnek igen nagy fel­adattal kell megbirkóznia. To­vább kell növelni dolgozóink felelősségérzetét, öntudatát. — (Kisker. MDP-szervezetétől: Ördög László.) * ' Bácsalmáson a központban lé­vő atapszervezetben igen nagy felelősségérzettel választották meg az új vezetőséget. Ez az alapSZei'vezet a községben a leg­nagyobb, a legerősebb. Sokat várnak az új, kilenctagú vezető­ségtől. A határozati javaslatban he­lyesen foglalkoztak a termelő­szövetkezeti mozgalom fejleszté­sével és a 3 százalékos termelé­kenység emelésével. A határozat külön felhívja az alapszervezet figyelmét, hogy a következő időkben nagyobb gondot kell fordítani a DISZ- és az MNDSZ- 5zervezetre. (V. I.) megnyerésére. Ugyanerről a hi­báról tanúskodik Szittyái Ignác elvtárs hozzászólása is, amikor megemlítette: a - párttagoknak! többet kell foglalkozni a dolgozó parasztokkal. Meg kell hallgat­ni problémáikat, el kell intézni ügyes-bajos dolgaikat. À párt és a tanács vezetői nem foglalkoz­nak kellő súllyal a gazdakörben összejött dolgozó parasztokkal. A becsületes dolgozókon kívül ide­gen elemek: kulákok és volt csendőrük iS belátogatnák a gaz­dakörbe és ott végzik bomlasztó munkájukat. Hiányzik a párt út­mutató, irányító szava. Sok SZÓ esel! a párt aranytartalékáról, a DlSZ-szer- vezet munkájáról is. Illyés Ist­vánná elvtársnő arról beszélt, hogy meg keli javítani a diszis* ták között végzett nevelő mun­kát. Lényegesen nagyobb gon­dot kell fordítani a Petőfi iskola foglalkozásaira. Elevenebbé keli tenni a szakkörök munkáját, a leány kör működését. Hagy Jenő elvtárs egy népművelési bizott­ság létrehozását javasolta, mely­nek az lenne a feladata, hogy a kultúrház műsorát összeállítsa és a rendezvényeket ellenőrizné, Nem fordulhat elő, hogy egy if­júsági rendezvényen megfelelő felügyelet ne lenne. Törekedni kell arra, hogy a DISZ-ről úgy beszéljenek, mint az ifjúság ne­velő otthonáról. A halározali javaslat, — melyet a taggyűlés elfogadott —• igen helyesen foglalkozott azzal is, hogy a dolgozó parasztok na­gyon kis része választotta eddig a szocialista közös gazdálkodás útját. Ezért a szövetkezeti tagok segítségével, a népnevelők, aa aktívák bevonásával az idén sok­kal nagyobb erővel foglalkoznak! a termelőszövetkézétek fejleszté­sével, a dolgozó parasztok meg­győzésével. Bár a taggyűlésen nem vólt szó róla, de az új párt­vezetőségnek figyelembe kell' venni: a község dolgozó paraszt­ságának legnagyobb tömegszer-' vezete a földmű veSszövetkczetj Az itt végzett politikai munka, valamint a különböző bizottsá­gokban történő párt tevékeny séf* nagy mértékben megjavítja » párt tömegkapcsolatát, elősegít* a földműves lakosság szocialista gazdálkodásra való meggyőzését., A taggyűlés megjelölt» azt az utat, amely követendő a pártszervezet vezetősége és egész tagsága számára. Elsősorban arra utalt, hogy a kommunisták­nak következetesebben kell végrehajtaniok a rájukbízott fel­adatot. Csali így valósulhat meg Izsákon is a párt politikája. t adislav Vrabec már öreg ember volt. öregebb, mint amilyen­nek látszott. Harminc éven keresztül járt Ladislav Vrabec olvasztár az éj­szakai műszakokra. Éjszaka olvasztotta az acélt, nappal pedig aludt. Múltak az évek és ereje mindinkább fogyott. Az utóbbi időben sűrűn gyengélkedett. Az üzemben elhatároztak, hogy elküldik üdülni. Az idős olvasztár Podebrady fürdő­helyre került. Nagyon jól érezte ma­gát, de az egész üdülés alatt állandóan az járt az eszében, vajon milyen fog­lalkozást választ magának tizennégy- éves fia, aki a napokban fejezte be az általános iskola nyolcadik osztályát. Otthon örömhírrel fogadták: fia, a kis Tamás beiratkozott a kohásziskolá­ba. Múltak az évek. A fiú szorgalmasan tanult. Apját közben nyugdíjazták. Egy idő múlva ismét elvitték üdülni az öreg olvasztárt. Vrabec megint csak nem találta helyet a szép nyaralóban. Hiányzott neki szülővárosa, a kohászok szeretett Ostravája. No meg aztán volt neki egy olyan furcsa szokása, amely­nek a fürdőhelyen nem hódolhatott. Üst tavában minden éjszaka két óra előtt felébredt, odaállt az ablakhoz és várakozott. A Martin-üzemben, ahol annakidején ő is dolgozott, éjfél után két órakor volt a csapolás, és ilyenkor 11 vörös tűz ragyogta be az éjszakát. Felesége eleinte pörölt vele, hogy ma­radjon nyugton, ns zavarja az éjszakai nyugodalmat. — Csak megnézem a holdvilágot, anyjuk *-» mondta ilyenkor m ACÉL irta: LlllVIK ASKliViZt Vrabec. Természetesen jól tudta azt az öregasszony is, hogy férjö-ürát nem a holdvilág csalogatja az ablakhoz. Duru­zsolt egy darabig, később aztán meg­szokta és nem haragudott miatta. 'SI amás egy szép napon befejezte a -*• kohásziskolát. Az apa szeretet­tel ölelte meg a fiát, úgy beszéltek mát egymással, mint a regi szaklársak. A fiatalember, aki az iskolán technológiái és más szakismereteidet is tanult, beszé­dében sok olyan szakkifejezést is hasz­nált, amelyeket az apja a régi időkben nem tanult. Az öreg olvasztár ilyenkor belülről büszkeséget érzett, de kifelé ilyeneket mondogatott: Akkor látjuk meg gyermek, mit tudsz, amikor majd négyszemközt maradsz u kemencével. Egyik reggel a fiú apja elé állt s fl.Jí mondta: — Ma lesz az első csapolásunk, — Ni csapolja majd tíz acélt’! — kér­dezte uZ öreg. — Mi, az ifjúsági, brigád. Mégpedig annál a Martin-kemencénél, amelyiknél te is dolgoztál. Az öreg martinászt teljesen kihozta a sodrából ez a hír. — Ki vezeti a csapolást? — Én — válaszolta, — ma éjszaka. Vrabec mélyen elgondolkozott a mon­dottak felett, visszagondolt a kemence melléit eltöltött hosszú évekre, äüsikä — Mikor csapoltatok, mester? — kém élezi az idősebbik Vrabec. — Az első csapolással már régen l)é* géziünk, nemsokára megleszünk a má­sodik csapolással is. — A másodikkal?! — Igen, éjfélkor volt az első csapóiét —* mondotta a fiú és szemei büszkén megcsillogtat:. — Ataludtád ezt az iáöt, édesapám. Hallottál-e valamit a gyors- olvasztárokról? — Hogy mondod, fiam? — csodálko­zott az idős Vrabec. Mi gyorsolvásZtási módszerrel dol­gozunk, négy és fél óra kell nekünk az acélésupoláshoz, közben már készítjük Í3 elő a második csapolást. Tudod, édes­apám, ez teljesen más isltoia, mint a tégi. Az üreg Vrabec elgondolkozott, aztán mosolyogva, büszkén nézett a fiára. — Éhes vagy fiam, húztam egy kis harapnlvalát — mondta megnyu g várai —• Hát bizony megéhezik az ember —i válaszolta a fiú. t adisjav Vrabec vidáman háza- '*-v ballagott. És ettől a naptól kezdve nem kelt fel éjszakánként, hogy kitekintsen aJ ablakon, vajon, mi Ván a holdvilággal és dz dCélólvasztó fényé* vei. Megértétté d gy&rsolvdsztárók tö­rekvéseit. Hiába is kelne fel két óra­kor, mért biztosán már egykor csapol* ták. Ha. tizenkettőkor ébredne fel, ak­kor meg biztosán, tizenegykor elkésMU teli már. Jól van CZ így, anyjuk, leg­jobb lesz, ha nyugodtan áiátüáS&iik ás éj­szakát. elegét küszködtünk mi mír <S.a clCtbsn. volt, hogy fia is ezt a férfias, kemény munkát választotta élete hivatásául. Rögtön szólt az asszonynak, hogy me­leg gyapjúinget adjon a fiúra, meri a kemencénél nagy a forróság, kint pe­dig »hűvös« az idő. Tamás ezután el­ment az éjszakai műszakra. A két öreg még sokáig teít-vett a lakásban, s foly­ton Tamásról, egyetlen fiukról folyt a szó. * tpjszaka két órakor as Öreg Vrá- bee most is felébredt. Kíván­csian várta az ablaknál a szokásos lát­ványt. A percek lassan teltek, Már el­múlott két óra, de ás acélolvasztó tüzet nem lehetett látni. Pedig a hold sem sütött ma. Közben felesége is felkelt és vele együtt nyugtalankodott. Az öreg olvasztár nem tudott uralkodni ■izgalmán, teljesen felöltözködött és gépiesen elindult a Martin-üzem felé. A portás csodálkozott, amikor meg­látta,. Nappal még néha-néha bevető­dött egy-effy nyugdíjas munkás az üzembe, de éjszaka még ilyesmi soha sem fordult elő. Az öreg Vrabec a, ke­mence környékén megtalálta a fiát. A fiú is megijedt, amikor meglátta apját. — No, vii van veled, fiam, izzadsz? — kerdezte ez apa. — Hát ami azt illeti... — válaszolta Tamás. — De mit keresel Ht édesapám, ilyen későn? A Népújság szakszervezeti rovatei

Next

/
Thumbnails
Contents