Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-28 / 24. szám

BACSKISKUNMEGYEI MEG Mwmwm. xi. Évfolyam, -n. szám Ára SO fillér 193G. JANUÁR 28. SZOMBAT A prágai értekezlet A varsói szerződés megszüle­tése óta eltelt hónapok esemé­nyei Varsó céljainak és eszméi­nek történelmi igazolását jelen­tik. A varsói szerződés megkö­tése óta az »erőpolitikát« egyre több vereség érte. A békepoli­tika egyre nagyobb tért hódít. Ez az egész világ népeinek tá­mogatására támaszkodik. Az emberek milliói síkraszállnak a nemzetközi együttműködésért s már aktívan is támogatják a békeszerető külpolitikát. A varsói szerződés aláírása és . a fegyveres erők közös parancs­nokságának felállítása óta igen jelentős események mentek vég­be. A nemzetközi politikában és az európai biztonság megszilár­dításával összefüggésben most új problémák merültek fel. Szá­mos pozitív eredmény született a múlt esztendőben, ugyanakkor azonban olyan kísérleteknek is xanúi voltunk, amelyek negatív irányba igyekeztek befolyásolni az események alakulását. Ami 1955. május óta, a varsói egyezmény aláírása óta történt a nemzetközi politikában, az sok­szorosan aláhúzza és kiemeli Varsó életbevágó fontosságát a szerződés tagállamai, Európa és a világ számára. Hogy 1955 a nemzetközi feszültség bizonyos fokú enyhülésének éve lehetett, hogy egyáltalában megszülethe­tett a »genfi szellem«, abban a nemzetközi erőviszonyok általá­nos eltolódásán belül nagy sze­repe volt Varsónak is. Az elmúlt hetek világpolitikai eseményei azonban azt is meg­mutatják, hogy az eröpolitika világméretű veresége — mind­máig nem jelentette az erőpoli­tika céljainak feladását az im­perialista nagyhatalmak részé­ről. Már a külügyminiszterek genfi értekezletén megnyilatko­zott, hogy a nyugati hatalmak — jóllehet elvben továbbra is elis­merték' az európai kollektív biz­tonsági rendszer megteremtésé­nek szükségességét —, mereven elzárkóztak annak gyakorlati magvalósítása elől, sőt arra a tarthatatlan álláspontra helyez­kedtek, hogy Nyugat-Németor- izág felfegyverzésén túlmenően egész Németországot remilitari- zálni kell, szervesen be kell épí­teni az atlanti katonai csoportO' sulásba. A nyugati külügyminiszterek-' aék ez a magatartása kihatott a német kérdésre, az európai biz­tonsággal összefüggő eme nagy-! jelentőségű problémára is. A pá­rizsi szerződések óta Nyugat- Németországban jelentősen meg-: gyorsították a fegyverkezés üte­mét. Ilyenformán a német mili-! tarizmus veszélye újból beár-: nyékolja az európai politika ho­rizontját. Már bevonultak az! első' nyugat-német katonai egy-: scgek. A 750 millió dollár érté-: kű, Európában tárolt amerikai ; hadianyagot már hivatalosan át-! adták Nyugat-Németországnak.1 Az atlanti tanács azonkívül jó­váhagyta a bonni kormány 2; milliárd 136 millió dolláros hadi­költségvetését. Nyusat-Német­ország íelíegyverkezése így az európai feszültség forrása lett. Az európai feszültség fenntartá­sa pedig egyik fő törekvése a washingtoni »erőpolitika« hívei­nek. A varsói szerződés az »erőpo­litika« híveinek törekvései elé torlaszt emelt. Ezt a szerződést át- meg áthatja az európai kol­lektív biztonság nagy eszméje. Az utóbbi- hónapok eseményei igazolták azokat az elveket, me­lyeket a varsói szerződés magá­ban foglal és amelyekre egyedül épülhet fel a tartós és hatékony kollektív biztonsági szervezet. Az első és a második világhábo­rút megelőző esztendők tanulsá­gai azt bizonyítják, hogy az Európában kialakult katonai csoportosulások nem a kollektív biztonságot, hanem éppen ellen­kezőleg, bizonytalanságot és há­borús feszültséget teremtettek. A Szovjetunió éppen ezért olyan általános európai biztonsági szer­ződés megkötését javasolta, amelyben minden európai állam részt venne és ahhoz az Egyesült Államok is csatlakoznék és amelyben a részvevők együttes fellépésre köteleznék magukat a támadóval szemben. Ezt a szov­jet javaslatot a nyugati hatal­mak kormányai azonban nem fogadták el. Pedig a varsói szer­ződés egyetemes európai pro­gramot tartalmaz: az évszázadok során sok nemzedék munkájával létrehozott európai kultúra nagy alkotásainak védelmét. Azt a gondolatot, hogy a kis és a nagy népek együttesen a közös hagyo­mányok és a közös célok alapján baráti egyetértésben óvják min­den újabb barbarizmussal szem­ben a kontinens békéjét és biz­tonságát. A varsói egyezmény egyik tő biztosítéka annak, hogy Európa békeszerető népeinek erőfeszí­tése elhárít minden agressziót, védi a szerződő országok, közöt­tük Magyarország békéjét és biztonságát. A magyar nép tehát azzal a meggyőződéssel üdvözli a prágai értekezletet, hogy an­nak határozatai a változott hely­zetben új lendületet adnak az európai kollektív biztonság meg­teremtéséért és a béke megszi­lárdításáért folyó küzdelemnek. A Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárában szala-s- hidat gyártanak Tatabánya részére. A hidat a Sipos-csoport készíti „k A behiipari vállalatok segítik a* cletszínvoual emelését A vasárnapi számunkbsn Teljes terjedelemben közöljük: a megyei párt-végrehajtóbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozatát a me­gye mezőgazdasági termelésének 1956. évi 3 százalékos emelésé­ről. Gyűjtik a javaslatokat a községpoSifikai tervek előkészítéséhez Megyénk minden községéten felkészülnek már a községpo­litikai tervek összeállítására. Gyűjtik a javaslatokat és meg­állapítják a fontossági sorrendet. Tabdi fiatal község a kiskőrösi járásban, önállósága óta igen sokat fejlődött. Ezt nemcsak az bizonyítja, hogy a begyűjtésben a megye első községe lett, hanem az is, hogy a tanács vezetői mindent elkövetnek a lakosság érdekében. Az idei községpoliti­kai tervek előkészítése is ezt bi­zonyítja. Tervezik a kéttanter­mes iskola még két tanterem­mel való bővítését. A községben eddig nem volt megfelelő orvosi rendelő. Az idén a tanácsháza mellett lévő üres telken egy korszerű orvosi rendelőt építe- j nek a községfejlesztési alapból, | valamint a békekölcsön-részese­désből. A faszerkezetet bontott- anyagból. már, biztosították. A tanterem és az orvosi rendelő építésére mintegy 30 000 forint áli a község rendelkezésére. Kiskőrösön a legutóbbi nyil­vános tanácsülésen is megbe­szélték a terveket. Az elmúlt év­ben a tanácstagok irányításával hat utcát hoztak rendbe a bél­és külterületen. A munkák leg­nagyobb részét társadalmi se­gítséggel -végezték. A tanácsta­gok az idén is nagy segítséget, adnak a községpolitikai tervek előkészítéséhez és megvalósítá­sához. Tervezik a régen húzódó fürdő megnyitását; kutat, öltö­zőket létesítenek és a fürdőkör­nyékét fásítják. Betonlapokkal kirakják a Petőfi Sándor utca mindkét oldalát, a piactér előtti részt, valamint az Árpád utcái kövezik. A tervben a villany- hálózat bővítése is szerepel az Arany János, a Deák és a Thö- köli utcában. Távolabbi tervükben előirá­nyozták a Sáhor-csatoma bur­kolását. Ennek mielőbi megvaló­sítása egészségügyi szempontból fontos lenne. A tervek megvaló­sításához szükséges, hogy a köz­ség dolgozói becsületesen telje­sítsék a begyűjtési és adófize­tési kötelezettséget. Megyénk helyiipari vállalatai eddig még minden évben sike­resen vizsgáztak ß tervteljesí­tést illetően. A lakosság igé­nyeit tőlük telhetőén minden al­kalommal kielégítették. Most az 195U-OS év első negyedében is igyekeznek méltók lenni jó hír­nevükhöz és olyan sikeresen akarnak megfelelni jelenlegi fel­adataiknak is, mint ezelőtt. 'Nézzünk közülük néhányat, milyen terveik is vannak ebben az évnegyedben? 15 000 tonna tőzeg Ennyit szándékozik termelni a Bács-Kiskun megyei Tőzegbá­nya Vállalat keceli telepe már­cius végéig. A vállalat által ter­melt tőzeg eddig is kapós volt a TÜZÉP-telepeken, sőt a me­gyénkben dolgozó másik helyi­ipari vállalat is, a Téglagyárak Vállalat szintén kedveli, mert magas kalóriájú és jól alkalmaz­ható a téglaégelésnel. íiü OOO kéve nád Ezt pedig az Alsódunai Nád­gazdaság termeli ebben az évne­gyedben eladásra. Ezenkívül még készít 20 000 négyzetméter kézisajtolású nádlemezt is, mely sok örömet szci'ez a kislakás­építőknek. . Igaz, hogy a lakás építéséhez mész is kell, ezt adja a Bajai Mészégető és Cementárugyártó Vállalat. Ügy tervezte, hogy eb­ben az évnegyedben 1000 tonna égetett meszel állít elő. Szerepel még a tervé­ben mozaik és cement járdalap több mint 14 000 négyzetméter, amelyre olyan szükség van, mint a kenyérre, hisz megyénk na­gyon sok községében, városában még nagyon sok helyen sár ural­ja az utcákat., A Bajai Mészégető és Cement­árugyártó Vállalaton kívül a Kalocsai Cementárugyártó Vál­lalat is komoly részt kér a be­A Kalocsai Yágóiiíd hizlaldájának dolgozói teljesíielíék ígéretüket A Kalocsai Vágóhíd hizlaldájának dolgozói még az elmúlt évben vállalták, hogy június­tól december 15-ig ter­ven felüli ráhízlalással 130 000 forintot érő hí­zottsertéssel adnak töb­bet a népgazdaságnak. A vágóhíd hizlaldá­jának - munkájában az elmúlt évben még el­maradás mutatkozott, de Tóth Balázs telep­vezető irányításával, a jó munkaszervezéssel nemcsak az elmara­dást sikerült pótolniok, hanem túl is teljesítet­ték évi tervüket. A felajánlott megtakarí­tást úgy érték el, hogy ráhízlalásból 225 má­zsával teljesítettek töb­bet az előirányzottnál. A takarmányértékesí- tési tervüket 22,8 szá­zalékra teljesítették és így takarmányban is volt jelentős megta­karításuk. Túlteljesítették a ki­adott melléktermék ete­tési tervet is. A felete­tett takarmánynak 20 százaiéira mellékter­mék volt és „ezzel nagy- mennyiségű központi takarmányt sikerült megtakarítaniok. Kü­lönösen jó munkát vé­geztek Csicsirkó Ist­ván, Vadász Lajos, Ró­zsa Sándor és Tóth Ba­lázs, akik munkájuk elismeréseként meg­kapták a kiváló dolgo­zó jelvényt. Jenei Jó­zsef az »Élenjáró dol­gozó« oklevelet kapta munkájáért. Az eredmények el­érésében nagy része volt a megyei tanács és a városi tanács se­gítségének is. A válla­lat számára gépszínt, munkásszállás* és ko­csifertötlenítöt építte­tett. A felettes minisz­térium hízlalási cso­portja kazánt biztosí­tott a hizlalda számára és így biztosítva van a sertések téli meleg­vizes keverésű takar­mányozása is. Az elért eredmények, valamint a jó munka feltételei­nek biztosítása lehető­vé teszi, hogy a válla­lat dolgozói az eddi­gieknél is jobb munkát végezzenek és újabb eredményekért indul­janak harcba, ' Szarka Béla. toncsövek, a kútgyűrűk gyártá­sában, mert 1750 tonna ilyen árut ad a lakosságnak. A cementárun kívül a helyi­ipar téglát is termel. A Bác-s megyei Téglagi'árak Vállalat az, év első három hónapjában 80000 darab égetett téglát és egymillióötszázezer nyerstég­lát készít. Persze az év többi ne­gyedében ezek a számok hatvá- nyozódnak, miután most folyik az anyagkitermelés, tehát mi­helyt az idő engedi, tüstént hoz­zálátnak a téglagyáraink a na- gyobbarányú téglatermeléshez. A mezőgazdaság is sokat kap ebben az évben a helyiipartól. Különösen a szőlősgazdákon se­gít sokat ebben a negyedévben a Tiszakécskei Permetezőgép­gyár, a Bajai Vas- és Fémipari Vállalat, meg a Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalat. Ez a három üzem együttesen 9500 peimietezogépet készít, melyeknek egyrésze kézi, a má­sik része háti permetező. A permetezőgépekhez szüksé­ges alkatrészek gyártását a ti- szakçcskei gyár végzi 774 000 fo­rint erejéig. A Bajai Vas- és Fémipari Vál­lalat a permetezőkön kívül még 600 darab asztali tűzhelyet is készít. A Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalat drótfonálbói. dróthálóféleségekből hat tonnát termel, meg abból a gyönyörű kivitelezésű ' mosdó állványból i« 1500 darab készül, amelyek eddig is nagj keresletnek örvendtek. A Bajai Faárükészítő Vállala! tovább gyártja a. fényezett la­kásbútorokat. Ebben az évne­gyedben négy garnitúrát készít. Ezenkívül 600 darab gyermek­széket, 1880 darab gyermek- ágyai |200 darab nyugágyat és 900 da­lrab különféle gyermekjátékot ; tervez. : A Kecskeméti Kézműipari ! Vállalat továbbra is készíti a/ ; olcsó paplanokat, Ebben a ne­gyedévben 2000 darab paplan és ugyanannyi fiú- és leányka­ruha készül. Megyénk helyi ipara tehát se. gíti az életszínvonal emelkedé­sét, termelvényei közvetlenül a lakosság igényeinek a kielégíté­sét szolgálják. Ha forintösszeg­ben akarnánk kifejezni azt a>. értéket, amit a helyi ipar ebben a negyedévben -termel, akkoi közel húszmillió forintot kellene ideírni. ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents