Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-03 / 2. szám

Falusi páriszervezeteínk 1956. évi feladatairól Pártszervezeteink előtt az 1955-ös gazdasági évben az a fő- feladat állt, hogy 7,3 százalékkal növeljék a mezőgazdasági ter­méshozamot és ezzel egyidőben szilárdítsák és továbbfejlesszék számszerűen is termelőszövetke­zeteinket. E nagy feladatok meg­oldásában segítettek bennünket, ■utat mutattak a Központi Veze­tőség 1955 márciusi és júniusi határozatai. Segítette leküzdeni a jobboldali elhajlást, a fegyel­mezetlenséget, a perspektívát- 'lanságot és világos utat jelölt meg számunkra. Túlzás lenne azt állítani, hogy most már Járásunkban minden rendben van, de határozottan megállapíthatjuk, hogy 1955-ös évben, az előző évekhez viszo­nyítva gyökeres változás ■élit be. Ez a változás mindenek­előtt azért következett be, mert járásunk pártszervezetei képe­sek voltak vezetni a termésho­zam emeléséért, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért folyó harcot, A terméshozam emeléséért fo­lyó harcban jobban támaszkod­tunk a szakemberekre, akik készséggel álltak rendelkezésére parasztságunknak. A járási pártbizottság az el­múlt évben kétszer tanácskozott a szakemberekkel ilyen kérdé­sekről. A tanácskozások után a szakemberek a helyi pártszerve­zetek munkáját segítették, elő­adások tartásával, szaktanács- adással. Sok segítséget kaptunk tőlük a szőlő- és gyümölcsbeteg­ségek elleni védekezésben is. Pártszervezeteink tehát he­lyesen használták fel az erőket arra, hogy. a lehető legjobb ered­ményeket érjük el. Ennek ered­ményeképpen erősödtek és gyarapodtak termelőszövetkezeteink, nőtt a terméshozam és szilárdult az állampolgári fegyelem. Számokban ez a kö­Terméshozam 1954-ben Búza 6^6 d Rozs 4,7 » Árpa 7,0 » Vagyis járásunkban 600 vagon­nal több kenyér- és takarmány- gabonát termeltünk 1955-ben, mint 1954-ben. Kukorica, burgo­nya, cukorrépa és takarmány- répa termésünk is jobb. Borter­mésünk 1954-ben alig érte el az g hl holdankénti átlagot, míg 1955-ben 20 hl-re tehető az átlag. Ezek a számok azt mutatják, hogy jóval túlteljesítettük a me­zőgazdaság termelésének növe­lésére előírt 7,3 százalékos tervet. Termelőszövetkezeteink jobb eredményeket értek el, mint az egyénileg dolgozó parasztok és ma már járásunkban is kézzel­foghatóan bizonyítható a nagyüzem iölénye a kisüzemmel szemben. A tsz-ek termésátlaga búzából 10,04 mázsa, rozsból 7,1 mázsa, árpából 13,47 mázsa, vagyis 44 kg búzával, 61 kg rozzsal és 1,27 mázsa árpával több volt, mint az egyénileg dolgozó parásztoké. — Termelőszövetkezeteinkben to­vább szilárdult a munkafegye­lem, javult a vezetés és foko­zódott a gépi munka felhaszná­lása. A gépi munkák mennyisége 21,6 százalékkal nőtt 1954-hez viszonyítva. A tsz-ek vetésterü­letük 54,5 százalékát géppel arat­ták le, amely 1954-hez viszonyít­va 84 százalékos emelkedést je­lent. Mindennek eredménye­képpen járásunk termelőszövet­kezeteiben egy munkaegység át­lagosan 38,8 forintot ért 1955- ben, az 1954, évi 20,54 forinttal szemben. Mindez nem maradt hatás nél­kül az egyéni dolgozó paraszt­i-ágra: az 1955-ös évben több mint 400-an léptek be szövetke­zeteinkbe. A terméseredmények fokozá­sához a nagyobb arányú talaj­erő utánpótlás komoly mérték­ben hozzájárult. Az 1955-ös gaz­dasági évben a szántóterület 25 százalékát trágyázták istállótrá­gyával és több mint 200 vagon műtrágyát használtak fel járá­sunkban; vetkezőképpen néz ki. 1955-ben 9.6 q 7,1 » 12,2 ­Emelkedés: 3,0 q 2,4 » 5,2 » Fejlődött állatállományunk is A szarvasmarha-állomány 7,0 százalékkal, a sertés 53,9 száza­lékkal, a juhállomány 4,5 száza­lékkal emelkedett az elmúlt év­ben. A jó terméseredmények és a fejlődő állatállomány megala­pozta a beadási és adófizetési kötelezettség teljesítését. Gabo­nabeadási kötelezettségünket túlteljesítettük. Évi beadási kö­telezettségünket is teljesítettük, több községünk már ezelőtt egy héttel jelentette az évi terv 100 százalékos teljesítését, mint Tabdi, Kiskőrös, Soltvadkert és Bocsa. Az elért eredmények folytán gyorsan nőtt járásunk lakossá­gának életszínvonala. Lemérhe­tő ez egyrészt abban, hogy a beadáson felül 200 vagonnal több kenyérgabona maradt visz- sza fogyasztásra, mint 1954-ben, másrészt a jó bortermés fele is dolgozó parasztságunknál ma­radt szabadértékesítésre. Végül, legszemléltetőbben mutatja ezt a kiskereskedelmi áruforgalom, amely 1954 egész évben 98 mil­lió volt, 1955-ben pedig már az első tíz hónapban meghaladta a 110 milliót. Az elért eredményekhez a pártszervezetek javuló munká­ján túl nagyban hozzájárult a tanácsok, a DISZ, az MNDSZ- szervezetek, a begyűjtési hiva­talok, a pénzügyi apparátus és nem utolsó sorban járásunk dol­gozóinak javuló munkája. Mindezek az eredmények fel­jogosítanak bennünket arra, hogy bizakodóan nézzünk a jö­vőbe és meg nagyobb lendület­tel kezdjünk hozzá az 1956. évi feladatok sikeres végrehajtásá­hoz. Ahhoz azonban, hogy sike­resen végre tudjuk hajtani az 1956. évi nagy és nehéz felada­tainkat, az 1955. évnek nemcsak az eredményeit, hanem a hiá­nyosságait is mérlegre kell ten­nünk. Hol vannak még fogyatékosságaink? Nem kielégítő még néhány özségünkben az alapszerveze- sk munkája. A DlSZ-szerveze- eket sem sikerült még eléggé a írmelés felé fordítani. Több özségi tanácsunk is megerősí- ésre szorul. Termelőszövetkezé- eink pártszervezetei még elég yengén dolgoznak. Sorolhat- Lám tovább az ilyen és hasonló liányosságokat. Az 1956-os esztendőben. is a ÍV 1955. júniusi határozata :ell, hogy képezze munkánk [lapját. Vagyis a főfeladat: to- 'ább fejleszteni a szövetkezete- :et és. emelni a terméshozamo- cat. 1956-ra 3 százalékos mező- íazdasági terméshozam emelke- iést ír elő a KV 1955. novem­beri határozata, az 1955-ös ter­melési szinthez viszonyítva. Ezt a feladatot nem szabad lebe­csülnünk, mert végrehajtása igen komoly erőfeszítéseket igé­nyel. Nem szabad azt sem kinn), hogy mivel termelőszövetkezete­ink jó eredményeket értek el, ennek alapján »csak úgy magá­tól« megy a szövetkezeti fejlesz­tés. A jó eredmény is csak alap­ja a fejlesztésnek, de a tsz-ek csak úgy erősödnek, ha jó poli­tikai munkát végzünk és min­den nap szerepel feladataink között a tsz fejlesztése. Járási bizottságunk ebből a két, de egységes feladatból in­dul ki munkája 1956. évi meg­határozásánál. Ezért szorgal­maztuk már az őszi vetések ide­jén a trágyázást és a korai ve­tést. Pártszervezeteink és taná­csaink mozgósító, felvilágosító munkája eredményeképpen őszi vetéseink több mint 90 százalé­kát sikerült november 7-ig el­vetni. Az őszi vetésekhez a járásban 140 vagon műtrágyát és 4000 vagon istállótrágyát használ­tunk. Azonban ezzel még nincs minden rendben. Mint látjuk, őszi vetéseink 10 százaléka ké­sőn került földbe és ha a 3 szá­zalékos emelkedést tartjuk szem előtt, igen nagy erőfeszítést kell tennünk a gabonák tavaszi ápo­lására. ' , Azt tervezi a járási pártbi­zottság, hogy szakembereinkkel karöltve sorra vesszük azon le­hetőségeket, melyek segítségével elérhető az előirányzat. Ezért 1955 december 30-án járásunk szakembereivel tanácskozást folytattunk annak érdekében, hogy a különböző növényfélesé­gek termesztésében és az állat- tenyésztésben vezessük be a legjobb eljárásokat, módszereket. Ennek érdekében szakembereink tanácskoznak, be­szélgetnek dolgozó parasztjaink­kal, népszerűsítik a legjobb el­járásokat. A járásunkban mű­ködő előadóiroda is a program­jába vette, hogy előadássoroza­tot indít a gabonatermesztés, ta- karmánytennesztés, stb. kérdé­seiről a községekben és a ter­melőszövetkezetekben. Ehhez az elméleti tanácsadó szakcsoport­jai is segítséget nyújtanak. Ezen­túl még e hónapban tanfolya­mot szervezünk járásunk agro- nómusai számára, ahol szeminá- riumszerűen feldolgozzák az 1956. évben megoldandó mező- gazdasági feladatok legfonto­sabb agrotechnikáját és mód­szereit. Mindez alapot ad ahhoz, hogy pártszervezeteinknek jó érveket adhassunk és így meg­felelő, széleskörű felvilágosító, mozgósító munkát végezhetnek és biztosíthatják a legjobb mód­szerek, mozgalmak elterjeszté­sét. Ezt a munkát azonban már most, a vezetőség­választással egyidőben el kell kezdeniök pártszerveze­teinknek, mert csak úgy lehet sikeres a pártvezetőségek újjá- választása, ha az egyben az előttünk álló nagy feladatok jó végrehajtását is eredményezi. A pártvezetőségek újjáválasztása azért is bir nagy jelentőséggel, mert egyrészt a vezetőség szá­mot ad kétéves munkájáról, eredményeiről és ez tovább nö­veli pártunk tekintélyét, tömeg­befolyását és a dolgozók még jobban követik a pártot, még jobbap megszívlelik, magukévá teszik a párt javaslatait, mert abban saját érdekeiket látják. Másrészt, ahol a vezetőség egyik­másik tagja nem felelt meg a várakozásnak, újat választ he- í lyettük a párttagság, mert az említett feladatok végrehajtásá­ért folyó harcban csak erős, ütő­képes, a párttagság és a párton- kívüliek bizalmát, élvező párt­vezetőség képes jó munkát vé­gezni. Úgy gondoljuk, hogy járá­sunk kommunistái nem vizsgáz­tak rosszul 1955-ben járásunk lakossága előtt. Jól harcoltak az állam, a nép érdekeiért. Ezzel sikerült egy lépéssel előbbre vinni járásunkban is a szocia­lizmus ügyet. Azonban az előt­tünk álló útnak még csak a ki­sebbik részét jártuk meg. Most tehát azt a feladatot t űz­zük magunk elé, hogy 1956-ban, a Központi Vezetőség 1955. no­vemberi határozatának megfele­lően, tovább haladjunk a meg­kezdett helyes úton a mezőgaz­daság terméshozamának 3 szá­zalékos emeléséért, a termelő­szövetkezetek további fejleszté­séért, a beadás és adófizetés pontos teljesítéséért, a dolgozó nép életszínvonalának további emelkedéséért. Túri József, a kiskőrösi járási párt- bizottság első titkára, FELEGYHAZI KRÓNIKA ooo-&cx>oo<><>oo<>oo<>o<>o<>o«oo-o<><x>«>o<>ó«<>o-o«>os><m-oo-o<*í5 AZ ADÓBEVALLÁSRÓL A városi tanács pénzügyi osz­tályán nagy a forgalom. Egy­másnak adják a dolgozó parasz­tok a kilincset. Mindenki az adóbevallásról beszél, ezzel van elfoglalva. Ugyanis a pénzügy­miniszter elrendelte, hogy az idei évi adóbevallásokat január 1-től január 31-ig kell megej­teni. A pénzügyi osztály dol­gozói megmagyarázzák az adó­zóknak az adóbevallással kap­csolatos tudnivalót. Kinek kell adóbevallást ten­ni? Akinek 400 négyszögöl, vagy ennél nagyobb területű mező, vagy erdőgazdasági ingatlana van, legyen az akár kert, akár szőlő. Akinek kétévesnél idő­sebb ló (öszvér) van a tulajdo­nában. Nem köteles bevallást adni az, akinek semmiféle mező- és erdőgazdasági ingatlana nincs és nincs a tulajdonában 2 éves­nél idősebb ló vagy öszvér. An­nak sem kell adóbevallást ad­ni, aki kizárólag állami tarta­lék szőlőt, vagy tartalék gyü­mölcsöst használ. Nem kell adó­bevallást adni annak, aki a ter­melőszövetkezettől — mint an­nak tagja — eltartást, járadé­kot kap, és adózás alá eső lo­va nincs. A bevallást az erre a célra szolgáló hivatalos nyomtatvá­nyon kell benyújtani. Az adózó a bevallásnyomtatványt a vá­rosi tanács pénzügyi osztályán ingyen kapja. Községekben a községi tanácsosénál lehet meg­szerezni, A kitöltött bevallási íveket szintén a tanács pénzügyi osz­tályára keli visszaadni. Minden adózó ügyeljen arra, hogy a be­vallást január 1-től január 31-ig adja be, mert ha a határidőt meghaladja és a pénzügyi osz­tály felhívást intéz az adózóhoz, akkor már 5 százalékkal maga­sabb, ha pedig a pénzügyi osz­tály felhívásáéul megjelölt ha­táridőben sem adja be az adó­zó a bevallást, akkor 20 szá­zalékkal emelik magasabbra az adóját. A rendelet továbbá azt is kimondja, hogy 50 százalék­kal emelt adótételt kell alkal­mazni azzal az adózóval szem­ben, aki a jövedelemadó első­fokú kivetésének megtörténtéig nem tesz eleget bevallási köte­lezettségének. Az az adózó, aki valótlan ada­tokat ír a bevallási ívre, 5000 forintig terjedhető pénzbírság­gal sújtható. A városi tanács pénzügyi osz­tálya felhívja azoknak az adó­zóknak a figyelmét, akik betöl­tötték a 65 évet, de bérbeadott területük nincsen, háztartásuk­ban sem él velük olyan férfi, családtag, aki nagykorú, va­gyis nincs olyan, aki a földmű­velésben segédkezne, hogy a be­vallási ívekkel egyidejűleg a ta­nács igazgatási osztályától a? adókedvezményhez szükséges iratokat adja be a pénzügyi osz­tályra. RÖPTÉK ÉPÜL TÁRSADALMI SEGÍTSÉGGEL A MöHOSZ járási elnöksége az alpári út mellett a tavasszal vitorlázó repülőteret épít. Ahhoz, hogy a röptér sikeresen fel. épüljön, a szövetség többoldalú társadalmi segiséget kap. A se­gítségnyújtásból kive. szik a részüket a ta­nácsok és a tsz-ek is. A tlszaújfalusi tanács a békekölcsönbefizetési alapból már 2000 fo­rintot bocsátott a röp­tér építésére. Segít a Helyi DAV is. Most bontják azt a hatal­mas kéményt, amelyik, böl 35.000 darab tég­lát szednek ki. De több ilyen jelenséget kellene még felsorol­ni, amelyek révén már megállapította a Szövetség elnöksége, hogy az építéshez szükséges anyagi fe­dezet biztosított. Mi­helyt az idő olyan lesz, hogy hozzá le­het fogni az építés hez, azonnal elkezdő dik a munka így te bút rövidesen teljesül a félegyházi, meg e járás repülni vágyé fiataljainak hőn Óhaj­tott vágya: felépül a röptér és vele együtt a hangár. HÁZI SZTAHANOVISTÁK Igaz, hogy ez a cím nem ta­láló, de így nevezik azokat az embereket, akik munkájukkal bebizonyították, hogy méltóak a sztahanovista címre, csak csu­pán a felsőbb illetékesek jóvol­tából nem viselhetik. Miről is van hát szó? Arról, hogy a Kiskunfélegyházi Gép­állomás dolgozói közül még no­vember hónapban összeírt ált azoknak a traktorosoknak a ne­vét, akik a tavaszi, a nyári és az eszi munkákban kimagasló, szép eredményeket értek el. — Andrási Rozália 175 százalékos átlagteljesítménnyel már régóta a sztahanovisták közé számít. — Sánta Béla is 174 szá­zalékos teljesítménnyel mutatta meg, hogy méltó a sztahanovis­ta cím viselésére. De sorolhat­nánk, Pataki Lajost, Buri Lász­lót, Barta Károlyt, Tótit Istvánt,- akik szintén hasonló szép tel­jesítményeket értek el a mező- gazdasági munkákban; Hasonlóan hiába várják ki­tüntetéseiket azok is, akiket ugyanebben az időpontban ter­jesztettek fel »kiváló dolgozó« címre. Ilyenek Gsányi István, Lőrinc László, Öze Gábor, Ba­logh Sándor, id. Fábián János, Presir István és Barát Sándor. A gépállomáson sem a felter- jesztetteknek, sem a gépállo­más vezetőségének nem fér a fejébe, hogy a Megyei Mezőgaz­dasági Igazgatóság miért nem intézkedik ebben az ügyben? —* Úgy vélik, hogy a munka él­harcosainak több megbecsülés járna ennél. BEKERÍTIK A PIACTERET A városi tanács községgaz­dálkodási csoportja inár régen tervbe vette, hogy bekerítteti a piacteret. Erre egyelőre eddig azért nem került sor, mert nem volt rá anyagi fedezet. Most azonban a piac bővítésével egy­idejűleg a kerítés Is elkészül, hasonló lesz, mint a kecskeméti piactér. Eddig 31 000 forintot költöttek erre és még körülbe­lül ugyanennyit költenek rá. ÚJ rÁRTTJTKÁROK A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN Szombaton délben érkezett a rákoíszantmihályi Ikamszbó't Fazekas Béláné elvtársnö, aki a nyár személyzeti előadója volt. A Lenin TSZ-bcn mint párltitkár kezdi meg idei évi munká- ját. A tsz-ben nagyon kedvesen fogadták és a DlSZ-fiatalck már elmondták neki, hogy milyen nagy terveik vannak és hogy milyen sok segítséget várnak a pártszervezettől. Fazekas elvtársnönck mindjárt feltűnt, hogy a tsz-ben igen leévés asz- szony dolgozik és már beszélgetéseket folytatott egyesekkel, hogy feleségét is hívja a tsz-be dolgozni. A Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe is új pávttitkár ér­kezett, illetve nem is új, mert mielőtt pirtisltolára ment vol­na, a tanács mezőgazdasági osztályán dolgozott, Hideg János elvtársnak hívják. Hideg elvt&rs még jóformán ott sincs a tsz-ben, de máris sok ötletes elgondolása van a szövetkezet munkájának javítására.

Next

/
Thumbnails
Contents