Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-21 / 299. szám

 párttagság átjelentkezési kötelezettsége PÁRTUNK Szervezeti Szabály­zata értelmében minden párttag­nak, tagjelöltnek a párt va­lamely szervezetéhez kell tar­toznia. A Szefvezeti Szabályzat 10-es pontja a következőket tar­talmazza: ~Azt a párttagot, vagy tag­jelöltet, aki munkahelyet vál­toztat, át kell igazolni az új munkahelyén, vagy lakóhelyén működő pártszervezetbe. Az át­igazolás a Központi Vezetőség által megállapított szabályok szerint történik.« ennek Értelmében az eltávozó párttag, vagy tagjelölt köteles az alapszervezet titkárá­nál távozását bejelenteni és két ni átjelentését az új alap- tzervezetbe. A titkár átjelentő- apot ad a távozó párttagnak, utgy tagjelöltnek, mellyel öt na- *on belül köteles jelentkezni az ij alapszervezet titkáránál nyil- tántartásbavétel végett. A Központi Vezetőség által negállapított szabályok végre- lajtása— mely minden párttag­ja, tagjelöltre egyformán köte- ező — nem mondható a leg- cbbnak. Bizonyítja ezt például 3encze Istvánné kecskeméti altos esete, aki 1954 januárjá­én eljött a gyöngyösi III. kör­tet pártalapszervezetétől, de nég máig sem jelentkezett nyil- /antartásba vétel végett Kecs- teméten, a lakóhelye szerinti pártalapszervezetnél. Ez a mu­lasztása azt eredményezte, hogy sót év óta nem tartozik párt- a lapszervezethez, ami össze­egyeztethetetlen a párthoz való tartozással. Előfordulnak olyan esetek is, amikor a párttag, vagy tagjelölt eltávozik az alap­szervezettől, de ezt nem jelenti be a vezetőségnek. Ebből követ­kezik az, hogy az új munkahe­lyén a pártszervezet nem ve­tteti nyilvántartásba, mivel szabá­lyos átjelentöt nem vitt magá­val, s így nem látogathatja a pártrendezvényeket és nem kap­hat tagságj bélyeget sem. Az a párttag és tagjelölt pedig, aki 3 hónapig indokolatlanul nem fizet tagsági díjat és az elma­radást külön felszólításra sem rendezi, megszűnik a párt tagja, illetve tagjelöltje lenni. PARTSZERVEZETEINK szá­mára nem lehet közömbös, hogy a tagság miként tesz eleget át­jelentkezési kötelezettségének. Egyrészt, mert tájékozatlanság, vagy hanyagság miatt elveszt­hetik párttagságukat. Másrészt a párttag nem tud pártmunkát végezni. Január 1-től pedig a pártvezetőségek újjáválasztása kezdődik, ami igen jelentős ese­mény pártszervezeteink életé­ben, Ezeken a taggyűléseken részt kell venni minden párttag­nak és tagjelöltnek, aki az alap- szervezetnél szabályos nyilván­tartásban szerepel. Ha azonban a számszerűleg nyilvántartottak közül időközben többen eltá­voztak, de ezt nem jelentet­ték be, nem lehet biztosítani a taggyűlés határozatképességét. A Szervezeti Szabályzat 4/c. pontja a következőket mond­ja ki: »A párttag joga, hogy részt vegyen a párt vezetőszerveinek megválasztásában, mint választó és választható.-« Ez csak akkor van biztosítva, ha a párttag és tagjelölt min­den esetben a Központi Ve­zetőség által megállapított át­igazolási szabályokat ismeri és annak végrehajtását a maga ré­széről teljes mértékben biztosít­ja is. A pártvezetőségek újjá- választásával kapcsolatos tudni­valókat meg kell, hogy ismerje minden párttag és tagjelölt. Erre azonban csak akkor van módja, ha az alapszervezeten belül aktivan dolgozik és részt vesz a párthatározatok végrehajtásában. Csak így ismer­heti, hogy kik alkalmasak a vezetőségbe, csak így tud helye­sen választani, hogy a veze­tőségbe kipróbált, öntudatos, harcedzett elvtársak kerüljenek. A KÖZPONTI VEZETŐSÉG át­jelentkezésről szóló határozatá­nak végrehajtását úgy tudják biztositani alapszervezeteinkben, ha taggyűléseken, pártcsoport- értekezleteken és egyéni beszél­getés formámban tudatosítják azt az egész tagsággal. Helyes, lia az alapszervezet a határozat értelmében felelősségre vonja azokat a párttagokat, vagy tag­jelölteket, akik saját hanyagsá­gukból kifolyólag elmulasztják a ki-, vagy bejelentkezést. A járási és városi pártbizott­ságaink ellenőrző munkájuk fo­lyamán ne feledkezzenek meg arról, hogy az alapszervezetek érvényt szerezzenek a határo­zat végrehajtásának. Különös gondot fordítsanak arra, hogy az alapszervezet titkára minden esetben azonnal jelentse a tá­vozást, vagy az érkezést a fel­sőbb pártszervezetnek. Csak így érhető el, hogy a kijelentkezet­tek a meghatározott időn belül (5 nap) pontosan jelentkezzenek az új alapszervezetben. A KECSKEMÉTI járási párt- bizottsághoz tartozó alapszerve­zetekben október hónapban az összes távozóknak csak 54 szá­zaléka jelentkezett be. A hiány­zó 46 százalék a járás külön­böző községeiben tartózkodik. Ezek a tagok nincsenek tudatá­ban az átjelentkezéssel járó kö­telezettségeiknek. Azzal sem, hogy a vezetőségválasztó tag­gyűléseken nem élhetnek jo­gaikkal, ha nem jelentkeznek be. Megyei viszonylatban jónéhány elvtárs nincs nyilvántartva. Ok nem is vesznek részt az alap­szervezetek munkájában. Ezért pártszervezeteink rendszeresen foglalkozzanak a párttagsággal, ismertessék velük a Központi Vezetőség átjelentkezésre vonat­kozó határozatát, neveljék őket annak betartására, hogy ne le­gyen egyetlen egy párttag sem, aki átjelentkezés nélkül hagy­ja el az alapszervezetet. Pártalapszervezeteink felada­ta most a vezetőség újjáválasztó taggyűlések előtt rendbehozni nyilvántartásukat, felkutatni az átjelentkezés nélkül távozott ta­gokat és tagjelölteket, felkeresni és figyelmeztetni őket, hogy te­gyenek eleget az eddig elmu­lasztott kötelességüknek, jelent­kezzenek az új alapszervezetbe. Novodomszki Ernő, MB tagnyilvántartó vezető. Gyorsítsák meg még jobban az évi begyűjtési terv teljesítéséért folyó munkát Kerekegyházán sítése érdekében meg kell gyor- sítaniok a munkát, hogy előbb­re jussanak. A hátralévő né­hány napot még felhasználhat­ják arra, hogy felkeressék a hátralékosokat. Különösen a ser­téshátralékok megszüntetése ér­dekében kell még sokat tenniök, de küzdjenek a kukorica és a napraforgó begyűjtési tervének 100 százalékos teljesítéséért is. OLVASSA fizesse elő a Népújságot! Kerekegyházán egyre nagyobb lendületet vesz az évi begyűj­tési terv teljesítéséért folyó munka. Évi tervüknek 78,1 szá­zalékos teljesítésével a kecs­keméti járás községei között folyó begyűjtési versenyben a 10. helyre kerültek. A baromfi­begyűjtésnél 11,1 százalékos túl­teljesítést értek el, vágómarha­begyűjtési tervüket 103,1 szá­zalékra, burgonyabegyűjtési ter­vüket pedig 111,3 százalékra tel­jesítették. Az év hátralévő nap­jaiban teljesíthetik a tojás be­gyűjtési tervét is, a 100 szá­zalékos teljesítéshez mindössze 15,4 százalék van még hátra. A sertés begyűjtésénél azonban komoly lemaradás mutatkozik, a tervet eddig csak 68,6 száza­lékra teljesítették. Ugyancsak nagy a lemaradás még a ku­korica és a napraforgó begyűj­tésénél is. A kukorica begyűj­tésénél csak 71,1 százalékot, a napraforgó begyűjtésénél pedig 74,8 százalékot értek el. Az évi begyűjtési terv telje­KELLEMESEN SZÓRAKOZHAT ÉTTERMÜNKBEN! Kitűnő ételek, italok. Zene, tánc. KISKUNHALAS# VENDÉG­LÁTÓ VÁLLALAT. 738 A kiskőrösi járásban két gép­állomás van: a kiskőrösi és a császártöltési. A kiskőrösi egyéb­ként utolsó a gépállomások me­gyei versenyében, de a császár­töltési sem ért el sokkal jobb eredményt. Rendkívül fontos fel­adata lenne tehát a járási irá­nyító szerveknek és különösen a járási tanács mezőgazdasági osz­tályának e két gépállomás terv­teljesítését figyelemmel kísérni s közben állandó segítséget nyúj­tani munkájukhoz. A valóságban azonban nem így áll a helyzet. Ha a kölcsönös kapcsolatot vizsgáljuk, bizony elég szomorú tapasztalatokra te­szünk szert. A mezőgazdasági osztály vezetője, Lökös elvtárs nem tud arról, hány Százalékra teljesítették a gépállomások mélyszántási tervüket, pedig jo­ga lenne ahhoz, hogy akár a VB. elé terjesszen javaslatot a két gépállomási igazgató beszámol­tatására, vagy ő maga számol­tassa be őket munkájukról. A tervteljesítésben mutatkozó le­maradást azzal indokolja Lökös elvtárs, hogy — különösen a kis­kőrösi —■ túl vannak gépesítve. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy sokkal kevesebb szántani való területük van, mint ami a gépek folyamatos üzemeltetésé­hez szükséges lenne. Itt főként arra hivatkozik, hogy a kiskő­rösi járás homokos területein nem alkalmazható az őszi mély­szántás. A tényleges helyzet viszont az, hogy a járásban nemcsak a homokos, hanem a középkötött, és kötött talajok is jelentős te­rületet tesznek ki. A Császártöi- tési Gépállomásnak például 18 erőgépe van és jóformán csak Kecel en dolgoznak homokos te­rületen a gépek. A munka he­lyes megszervezésével tehát könnyen meg lehetne változtat­ni a helyzetet, csupán egy kis akarat és leleményesség kell hozzá. À «túlgépesítés« elmélete tehát a valóságban nem is helyt­álló. Annál is Inkább nem, mert a Császártöltési Gépállomás kör­zetében 200 holdnyi föld minden további nélkül szántható és a trágyakihordás után még újabb területekén lehet megkezdeni a mélyszántást. Persze ehhez az kellene, hogy a gépállomás von­tatóit is segítségül adják a ter­melőszövetkezeteknek, hogy azok minél előbb befejezhessék a trágyahordást. Nem teljesíthetetlenek a ter­vek tehát Császártöltésen sem Csupán a teljesíthetetlenségbe való belenyugvást kellene sutba- dobni és helyette igazi lelkese­déssel, őszinte felelősségérzettel megvizsgálni azokat a lehetősé­geket, amelyek a mélyszántás; terv teljesítéséhez vezetnek. Ebben a munkában nagy se­gítséget adhat a járási pártbi­zottság és a járási tanács mező- gazdasági osztálya, mert elsősor­ban ők képesek tanácsaikkal se­gítséget adni olyan dolgokban, ami előtt a helyi vezetők meg- torpanhak. Az új olvasók ezreiért A bácsalmási járás túlteljesítette előirányzatát A Népújság-kampány első sza­kaszának vége közeledik. Párt-, tömeg- és gazdasági szerveink vezetői kemény harcot folytat­nak a megyei párt-végrehajtó­bizottság tervelőirányzatának a teljesítéséért. E munkában kiváló eredmé­nyek születnek. A járások kö­zötti versenyben a legeredmé­nyesebb szervező munka a bács­almási járásban folyik, ahol már túlteljesítették a tervet. Nem sok választja el a dunavecsei és a kiskőrösi járásokat sem az Nyomon követi a zárszámadásokat a terv­előkészítés a kecskeméti termelőszövetkezetek­ben. Ez egyik előfeltétele annak, hogy a jövő gaz­dasági évre biztosítsák a helyes gazdálkodást. A tervezés előkészítését idejekorán meg­kezdte a városi tanács mezőgazdasági osztálya, kiaknázva — a városi pártbizottság segítségével — a múlt gazdasági év tervezéséből nyert tapasz­talatokat. Mik is ezek a tapasztalatok? Elsősorban: hogy az elmúlt gazdasági évre vonatkozó tervezés átfogó méretekben megfelelt a követelményeknek és lehetőségeknek. Városunk több termelőszövet­kezete, mint például az Igazság, maradéktalanul teljesítette tervelőirányzatát. A tervezés részle­teiben azonban akadtak hibák. Többek között: eltolódás volt az üzemi arányok közt ff kukorica vetésterület rovására. Ugyanis míg a város ter­melőszövetkezetei vetésterületük 13 százalékát vetették be kukoricával, addig az egyénileg dol­gozó parasztok — felismerve a kukoricatermesz- téssel járó állattenyésztési lehetőségek minden eddiginél jelentékenyebb hasznát — vetésterüle­tük 27—28 százalékét vetették be kukoricával. Másik hiba áz volt, hogy nem használták ki ter­melőszövetkezeteink a gépi munkaerőt a lehető­ségek szerint; különösen a gépkapák és arató­kombájnok erejét nem. A bevétel tervezésekor helytelenül magas ár irányszámot állapítottak meg a zöldségárukra, ezért természetesen nem tudták teljesíteni az előirányzatot. Nem foglal­koztak ezenkívül primőr áruk termelésével, ami pedig jelentősen növelte volna a hozamot. Van miből tanulni: a legutóbbi tervezésnél elkövetett hibák kijavítása a termelőszövetkeze­tek saját érdeke. Ezért a városi pártbizottság és a városi tanács mezőgazdasági osztálya gondos mérlegeléssel állapította meg azokat a termelési irányszámokat, melyek a termelőszövetkezetek gazdasági terveinek elkészítéséhez vezérfonalul szolgálhatnak. Mit tartottak szem előtt az irányszámok ki­dolgozásánál? Szem előtt tartották, hogy a ter­melőszövetkezetekben egyik legfontosabb teendő a gazdálkodás belterjességének fokozása, hogy T TERVEZIK egyik legfontosabb cél a termésátlagok további emelése, de nem maradhat el az állattenyésztés fejlesztése, az állati termékhozam emelése sem, s hogy mindezt a lehető legtakarékosabb gazdál­kodással kell elérni. A tervek jó elkészítése érdekében a városi tanács mezőgazdasági osztályáról a szakemberek meglátogatják a termelőszövetkezeteket — a be­gyűjtési hivatal egyik előadójával együtt, — hogy közösen állapítsák meg a tervkészítésben köve­tendő irányszámokat, a termelőszövetkezeti, me­gyei, valamint a városi mezőgazdasági szakembe­reit által megállapított irányszámok Összevetésé­ből. A megbeszélésekből kitűnt, hogy a termelő- szövetkezeteknek még emelniük kellene kukorica­vetésterületüket az állatállomány szükség szerinti fejlesztése érdekében, s meg is van rá a lehetőség, hiszen a tavaszi árpa vetésterülete csökkenthető, mivel sok őszi árpát vetettek s az magában bizto­sítja majd az árpaszükségletet. Fontos, hogy a gépek kihasználását — főképp a kukorica négy­zetes vetéséyel — fokozzák. Ily módon biztosít­hatják a háromszoros gépi kapálást, ami termé­szetesen emeli a termésátlagot is. A gépállomá­sok segítségének igénybevétele azonban csak ak­kor lehet céltudatos és valóban kamatozó, ha a gépállomás megbízottja részt vesz a termelőszö­vetkezetek megbeszéléseib, s együttesen állapít­ják meg a gépek jobb kihasználásának módját. A gépállomás tehát lelkiismereti kérdésként ke­zelje a termelőszövetkezetekkel tartott kapcso­latát. A primőr zöldségfélék termesztésében az Uj Tavasz Termelőszövetkezet halad majd élen az épülő üvegház üzembeállításával. Állattenyésztésnél a tehénállomány és a ba­romfiállomány fejlesztésében vár különösen sok tennivaló a termelőszövetkezetekre. A beruházásoknál a termelőszövetkezetek — megerősödésük következtében — már nyugodtan támaszkodhatnak saját anyagi erejükre. A tervek készítésénél tehát szem előtt kell tartani, hogy minél kisebb mértékben vegyék igénybe a helyes gazdálkodás mellett nélkülözhető állami kölcsönt. előirányzat teljesítésétől. Dicsé­ret illeti a bajai járást, amely most már elkerülte az utolsó he­lyet. Egy héttel közel 20 száza­lékkal javult az eredménye. Ja­vítani kell a szervező munkán a kiskunhalasi és a kalocsai járá­sokban. Nagy harc folyik a városok versenyében Kalocsa és Kiskun­félegyháza között. Kalocsa inég mindig tartja előnyét Félegyhá­zával szemben, ez az előny azon­ban könnyen eltűnhet, ha abba­hagyják a kalocsaiak a munkát. Változatlanul gyenge eredmény- nyel áll az utolsó helyen Baja. Még 10 nap van hátra a kam­pányból, ez alatt az idő alatt be lehet ho2ni Baján és a többi he­lyen is a lemaradást, fel lehet zárkózni a legjobbakhoz. Felhívjuk pártszervezeteink, tömegszervezeteink és vállalata­ink figyelmét arra, hogy a leg­rövidebb időn belül küldjék be a kitöltött megrendelőlapokat, hogy az értékelésnél figyelembe vehessük. Több helyről, járás­ból, városból egyaránt olyan ér­tesüléseink vannak, hogy az el­ért példányszámnövekedés ma­gasabb, mint amit mi nyilván­tartunk. Ez abból adódik, hogy részben nem küldik be hozzánk a kitöltött megrendelőlapokat vagy közvetlenül a postahivata­loknak adják át azokat, viszont erről minket nem értesítenek. Nem tudjuk ilyen formán nyil­vántartani a tényleges eredmé- nyeket. Járásók rangsora: % 1. Bácsalmási járás 101,7 2. Dunavecsei járás 90,4 3. Kiskőrösi járás 85,7 4. KunSzentmiklósi járás 73,1 5. Kiskunfélegyházi járás 56,0 6. Kecskeméti járás 46,2 7. Bajai járás 89,3 8. Kalocsai járás 38.8 9. Kiskunhalasi járás 29,2 Városok: % 1. Kalocsa 123,0 2. Kiskunfélegyháza 118,0 3. Kiskunhalas 68.7 4. Kecskemét 59,1 5. Baja 16,4 Olvasóink figyelmébe! Minden héten kedd délután tél 5 órakor díjtalan jogi tanács­adást tartunk szerkesztőségünk­ben. A fogadóórák pontos címe: Kecskemét, Széchenyi tér L, 1» emelet 2. sz. alatt, a megyei ügy'sz elvtársak bevonásával I tartjuk a tanácsadást. A mélyszántás helyzete a kiskőrösi járásban

Next

/
Thumbnails
Contents