Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-18 / 297. szám

Falura küldött pártmunkások tapasztalatcseréje Pénteken a megyei pártbizott­ság és a megyei tanács Mezőgaz­dasági Igazgatósága tapasztalat- cserére hívta össze az elmúlt hónapokban falura került terme­lőszövetkezeti elnököket és párt­titkárokat. Ez a megbeszélés igen hasznos volt, mert a falura ke­rült elvtársak felszólalásaiból ki­tűnt, hogy a párt Központi Ve­zetőségének határozatáért min­den erővel és nemes odaadással küzdenek. Szinte valamennyiük igen nehéz feladatot kapott, ami­kor egy olyan termelőszövetke­zetbe került, ahol bár az adott­ságok megvoltak a gazdálkodás megjavításához, de általában gyenge volt a vezetés, helytelen volt a munka megszervezése. A megjelentek nemcsak ed­digi eredményeikről és arról szá­moltak be, hogy szeretettel vár­ták és fogadták a termelőszövet­kezetekben, hanem több esetben helyes és előremutató igények­kel léptek fel, mint pl. Schütz Mihály, a bácsalmási Táncsics Termelőszövetkezet elnöke. El­mondta, hogy termelőszövetke­zetükben még körülbelül 300 holdnyi terület vár mélyszántás­ra. A termelőszövetkezetben dol­goz^ két traktor képtelen ezt a munkát .időre elvégezni, annál is inkább mert a kettős műsza­kot sem dolgozzák végig. Ezen­felül még legalább két gépnek tudnának munkát adni, ehhez viszont nem járul hozzá a gép­állomás igazgatója. Csáki elvtárs, a kiskunfélegy­házi Dózsa Termelőszövetkezet párttitkára is beszámolt arról, hogyan fejlődött termelőszövet­kezetük az elmúlt hónapokban. A több mint 3000 holdas gazda­ságban először sikerült aktívan zárni az évet, de még mindig na­gyon sokat lehet javítani a gaz­dálkodáson. — Az állatállomány száma épp a fele annak, amit a földterület arányában megköve­telhetnénk, — mondotta. — A Ladánybene községben javá­ban folyik a begyűjtés. Az évi begyűjtési terv sikeres teljesíté­se érdekében az élenjáró dolgo­zó parasztok és a tanácstagok ál­landó felvilágosító munkát vé­geznek. Rendszeresen látogatják a hátralékosokat és ennek ered­ményeként az évi begyűjtési terv teljesítésében 78,5 százalékot ér­tek el. Különösen nagy volt a hátralékosok száma a sertés be­gyűjtésénél. November végén még csak 55,5 százalékra álltak a sertés begyűjtésével, a jó fel- világosító munka eredményeként azonban ez a szám december 10 után már 75,1 százalékra emel­kedett. Vágómarhabeadási köte­lezettségének a község dolgozó parasztjai már eleget tettek, a tervet 103,5 százalékra teljesítet­ték. Ugyancsak túlteljesítették tervüket a kukorica begyűjtésé­jövő évben különösen az állat- tenyésztés fejlesztésére fordítunk majd nagy gondot. Hasonló és sokrétű problémát tárt fel a többi hozzászóló is. A hozzászólások után Putics elvtárs, a megyei pártbizottság titkára foglalta össze a tapasz­taltakat, s a falusi pártmunká­sok munkájához további sikert kívánt. nél is, ennél 109,2 százalékra ál­lanak. A baromfibegyűjtési ter­vet 75 százalékra, a tojásbegyűj­tési tervet pedig 74,5 százalékra teljesítették. Lemaradás mutatkozik a nap­raforgó begyűjtésénél s ennek oka az, hogy nem áll rendelke­zésükre megfelelő raktárhelyi­ség. A napraforgó begyűjtési ter­vét eddig mindössze 59,1 száza­lékra teljesítették, de a község­ben minden feltétel megvan ah­hoz, hogy itt is 100 százalékra teljesítsék év végére át tervet. A felvilágosító munkában különö­sen Győri István kélholdas dol­gozó paraszt, a községi tanács egyik tagja tűnt ki. Lelkiisme­retes felvilágosító munkája ered­ményeként körzetében egyetlen hátralékos sincs már. A tanácstagok felvilágosító munkájával egyre közelebb jutnak Ladánybenén a begyűjtési terv teljeaJéséhez A somkóró leihasználásának lehetőségei szőlőinkben Örömmel olvastam a Népújság hasábjain, hogy a Kecskeméti Járási Pártbizottság november 12-i ülésén foglalkozott a talaj­erő-utánpótlás problémájával és határozatot hozott a somkóró- magtermesztés és a somkóróval való zöldtrágyázás ügyének tá­mogatására. Valóban a somkóró megérdemli a megkülönböztetett figyelmet, mert éppen olyan fon­tos zöldtrágya növénye lehet a Duna—Tiszaköze meszes ho­mokjának, mint a nyírségi sa­vanyú homokon a csillagfürt. Bár a somkóró nagyobb arányú elterjedésének ezidőszerint gá­tat vet a kevés vetőmag, még- 3em lesz érdektelen röviden azokról a biztató kilátásokról már most szólni, amelyekkel a somkóró kecsegtet szőlőtalajunk humusz pótlásában. Lássuk talán először a somkó- rót, mint zöldtrágyát a termő­szőlőben. Az utóbbi időben több helyen merült fel olyan nézet, hogy a zöldtrágyanövények, töb­bek közt a somkóró is megter­melhető a szőlősorok között és a termett zöldtömeg egyszerűen helyben a talajba dolgozható. Ennek megvizsgálása céljából a múlt évben kísérletet állítottunk be Miklóstelepen olyképpen, hogy 140 centiméter sortávol­ságú termőszőlőben 80 centi­méter szélességben somkóró-csi- kokat vetettünk a szőlősorok közé. A megfigyelések során azt tapasztaltuk, hogy a somkórós parcellák nedvesség tartalma 30 centiméter mélységben .— a rendkívül csapadékos nyár el­lenére is — két-két és félszer volt kevesebb, mint az ellenőr­ző parcelláké. A nagyfokú víz­elvonás csökkentette a szőlő fejlődését és terméshozamát. A fejlődésbeli különbség különö­sen a szeptemberi háromhetes száraz időszakban jelentkezett, amikor a somkórós parcellák tő­kéi sárgulni kezdtek, majd a le­Guermebhek-^77/Ml1ffir Vidám szünidő —nem sokáig kopognak reggelente az utca kövezetén az iskolába siető kis diákok léptei. December 20-tól január 16-ig téli szünet lesz az iskolákban. A tanulóknak az ismétlés mellett sok idejük marad játékra, szórakozásra. Az iskolák gazdag programjaiban kirándulások, városnézé­sek, múzeum-, mozilátogatások, vidám játékok szerepelnek. A Kecskeméti Uttörőház is felkészült, hogy minden kis úttörőpaj- '■ás jól érezze magát a szünidő alatt. A szakköri foglalkozásokra vendégpajtásokat hívnak, együtt szórakoznak. Izgalmas ping-pong mérkőzésekben, sakkversenyekben, vidám játékokban sem lesz hiány és ha fehér hótakaró borul a városra, szánkóversenyen is Összemérhetik erejüket a kis pajtások. A turista-szakosztály tagjai már lázasan készülődnek. Har­mincán egyhetes téli túrára indulnak a Börzsönybe. Az egész­napos, szemet, lelket gyönyörködtető túrák után turistaszállók lesznek egy-egy napra otthonaik. A színművészeti szakosztály szorgalmas munkával készül december 21-re, az Uttörőház négy­éves születésnapjára. Egy úttörő-darabbal készülnek az ünnepi előadásra és a műsor egyéb szereplőivel az évfordulóhoz méltón akarnak szerepelni. Az ünnepi műsorra meghívnak húsz DISZ-es vendéget, akik már felsőbb iskolákban, üzemekben készülnek az életre, de az első esztendőkben még lelkes tagjai voltak az Uttörőház nagy táborának. December 25-én, a fenyőfa-ünnepé­lyen sok kis pajtás kap csomagot, a pajtáscsaládok ötletes aján­dékokkal kedveskednek egymásnak. Jelmezes úttörő-karneválon búcsúzik az öreg esztendőtől december 30-án a vidám gyermek­sereg. És január első vasárnapján felhangzik a rajt! Berregve megindul a lendkerekes autókaraván. Érdemes versenyezni, szép jutalom illeti az elsőket. És még csak autó sem kell hozzá, mert a Játékbolt kölcsönzi erre az időre a lendkerekes »autóparkot«. Tréfás akadályverseny is lesz és a szünet utolsó napján, jelmezes karnevál a jégen. ..................... Kis pajtások, a téli szünet alatt mindenki előtt szelesre tárja kapuit a Kecskeméti Uttörőház. Ha nem is vagytok szak­köri tagok, menjetek el, barátkozzatok, szórakozzatok együtt pajtásaitokkal. Rajtatok is áll, hogy mennyire lesz vidám ez a i szünet. velek jelentős része leszáradt és a bogyófejlődés megállt. A szépen díszlő somkóró erő­sen fokozta a fagy- és pero- noszpóra kártételt is. Technikai nézőpontból vizsgálva a kérdést, még azt is meg kell állapíta­nunk, hogy a keskeny sorközű, bakhátas szőlőinkben a zöldtrá- gyanövény magtermelése, leka­szálása és a tenyészeti időben való talajba dolgozása aligha vihető keresztül. Az elmondot­tak alapján nyilvánvalóvá válik, hogy a somkóróra, mint trá­gyaanyagra, a termőszőlőinkben nem igen számíthatunk. Annál tágabb a felhasználási lehetősége a kétéves fehérvirágú somkórónak a telepítés előtti talajjavításnál. Roppant igény­telen és már a némileg javított futóhomokon is jól fejlődik. A szárazságot igen jól tűri. Erőtel­jes gyökérzetével a talajt kivá­lóan javítja. Olyan kötött alta­lajrétegeken, sőt mészkőpadokon is áthatol, ahová más pillangós gyökere már nem jut el. Mint a határozat is megállapítja, a tavaszi vetés csak igen ritkán sikerül, részben a szárazság, részben a tavaszi szelek miatt, amely elhordja az apró magot, vagy agyonveri a zsenge haj­tásokat. Az ajánlott Kreybig— Westsik-féle késő őszi vetés mel­lett érdemes próbálkozni Ke- menessy Ernő Kossuth-díjas ku­tató által sikerrel alkalmazott koraőszi vetéssel is, amikor az augusztus második felében rit- kásan elvetett rozsra (40—50 kilogramm vetőmag katasztrális holdanként) kikelés után, de legkésőbb szeptember közepéig keresztsorcsan rávetjük a scm- kórót. Ugyancsak Kemenessy módszere az is, amikor a som- kcrót védőnövény nélkül vetjük el tavasszal olyan területre, amelyet ősszel leszalmáztunk és teljes műtrágyázásban részesítet­tünk. A somkórós területről az el­ső évben 40—60 mázsa, a má­sodik évben 100—120 mázsa zöldtömeg várható. A talajban maradt gyökérzet súlyát 80 má­zsára becsülik. Egy katasztrális holdnyi somkóró ilyenformán a két esztendő alatt 220—260 má­zsa kitűnő minőségű szerves­anyaggal gazdagíthatja jövő te­lepítéseink talaját. Ennyi szer­vesanyaggal hosszabb időre biz­tosíthatjuk fiatal szőlőültetvé­nyünk humusz szükségletét és a közbeeső években csak műtrá­gyázni kell a három legfonto­sabb tápelem pótlása céljából. Bognár Károly­Oádcu z az ú ümiák »MÉHÉSZ« JELIGÉRE, KISKÖRÖS. Nagyon fontos, hogy a megfelelően betelelt, elegendő élelemmel ellátott méhcsaládok teljes nyugalmát biztosítsuk a tél folyamán. A háziállatokat a méhektől tartsuk távol. A baromfi például nagy kárt okozhat, ha a kaptárra ugrál, mert zörgésével zavarja a méhcsaládot. Az egerek ellen a kijáróra alkalmazott ráccsal védjük a családot. A méhcsaládot legalább hetenként egyszer hallgassuk meg a kijárónál. A nyugodtan telelő család távoli malomzúgáshoz ha­sonló hangot ad. A téli élelem pótlására most már csak cukor­lepényt használhatunk, amelyet fektessünk a fészek fölé, közvet­lenül a keretlécekre. (Ennek készítési módját a »Méhészet« című szaklap f, év novemberi száma ismerteti.) * KOVÁCS ISTVÁN, DUNAVECSE. Arra a kérdésre, hogy az egyéni termelőknek érdemes-e földművesszövetkezeti tagoknak lenni, az alábbiakban válaszolunk. A földművesszövetkezetek tagjai részére nem csupán a ked­vezőbb zöldség, gyümölcs és egyéb termékek értékesítési árát biz­tosítják, hanem a földművesszövetkezet által elért nyereség egy részét a földművesszövetkezeteknek átadott áru, illetőleg a föld­művesszövetkezeti boltokban vásárolt áruk értékének arányában szétosztják. Ezt a célt szolgálja a földművesszövetkezeti vásárlási és értékesítési rendszer, mely komoly gazdasági előnyt jelent a részjegyfizetési kötelezettségüket teljesítő tagok számára. A föld­művesszövetkezet a tagságot vásárlási és értékesítési visszatérítési könyvvel látja el. Ebbe a könyvbe írja be a vásárlás alkalmával a bolti eladó a vásárolt áru értékét. Ugyanakkor ebbe a könyvbe írja be a szövetkezeti felvásárló is a termelőtől átvett áruk érté­két. Minden év január hó 15-ig a földművesszövetkezet beszedi s vásárlási és értékesítési könyveket, megállapítja a visszatérítés alapjául szolgáló összeget. A vásárlási és értékesítési visszatérítés céljaira fordítandó összeget a szövetkezet évvégi mérlegmegálla-* pító küldöttgyűlése határozza meg, majd a szövetkezet ezt kö- vetőleg kifizeti a tagoknak a visszatérítési hányadot. Érdemes tehát a földművesszövetkezet tagja lenni az egyéni gazdálkodónak is. * KOÖS JÓZSEF, BAJA. Minden termelő tapasztalatból tudja, hogy csak akkor számíthat bő termésre, ha a földet rendszeresen trágyázza, gondosan műveli. Éppen ezért azt javasoljuk, hogy ne várakozzanak, hanem minden erőt mozgósítva végezzék a trágyá­zást és szántást. Nem helyes, hogy az istállótrágyát a szántást megelőzően már hetekkel szétterítették, mert így a trágya táp­anyagtartalma a szántás elvégzéséig jelentős mértékben csökken. A trágyázást és a szántást úgyszólván egyidőben kell végezni, vagy legfeljebb akkora területet szórjanak be istállótrágyával, amekkorát néhány napon belül feltétlen fel tudnak szántani. Eh­hez azonban szükséges, hogy a tsz vezetősége is gondosabban szer­vezze meg a munkát, mert a kapkodás és a tavaszi jóidőre való várás kárt okozhat az egész termelőszövetkezetnek; A SOLTI VEGYESIPARI KTSZ RÉSZLEGEI (asztalos, cipész, lakatos, bognár, kőműves, kovács, szíjgyártó, üveges) a lakosság szolgálatában. Minden, a fenti szakmába vágó rendelést gyors el­végzési határidőre elvállal. 785 Felhívás! Felhívjuk tagjaink figyel­mét, hogy az 1955. évi vá­sárlási és értékesítési könyvüket a visszatéríté­sek számfejtése végett dec. 31-ig a szövetkezet irodá­ján adják le és egyben az 1956-os évre szóló könyvet vegyék át. — Kiskunfél­egyháza és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet Igazgatósága. 773 A Kecskeméti Gőz- és Kádfürdő 11)55 december 21-én mesrn ví lik —» » Nők részére. 1 szerdán és pénteken. Férfiak részére: csütörtökön és szombaton. Nyitva: 9 órától 20 óráig. Szombaton: 9—21 óráig! A kádfürdő fenti napokon nők és férfiak részére nyitva. 796 A SZABADSZÄLLASI VE­GYESIPARI SZÖVETKEZET CIPÉSZRÉSZLEGE hozott anyagból cipőfelső­rész elkészítését, tűzését vállalja. Kárpitos, cím- és szobafestő munkákat gyors elkészítési határidőre vállal; 753 Nyers és fényezett bútorszükségletét szerezze be a Tiszakécskei Földműves- szövetkezet bútorüzletében Minden igényt kielégítő választék. 723 Karácsonyra, Szilveszterre borszükségletét a Kecskeméti Földművesszö- veikezet „Rákóczi" étterem söntésében, piaci italbolt­jaiban és a Szabadság téren felállított pavilon­jában (Béke szálló mellett) vásárolja meg. Borajánlatunk: Siller 10,40 • Asztali fehér 10,80 Csengődi rizling 15,50 Kiskőrösi kadar 15,60 Solti édes ezerjó 16,80 Vörös csemege 29,40 Fehér csemege 29,40 Állami gazdasagok, termelőszövetkezetek, KÖZÜLETEK, FIGYELEM! à Kiskunhalasi Sütőipari Vállalat minden telephelyén lisztjeiket becseréli jóminöségű kenyérre 1 kg lisztért 1,36 kg kenyeret szolgálunk ki 60 fillér sütési díj ráfizetése ellenében. 736

Next

/
Thumbnails
Contents