Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-13 / 292. szám
JUJ ALOMRA JAVASOLJUK A napokban érdekes levél érkezett a Kecskeméti Járási DISZ-bizottsághoz. A levelet Major Mihály, a Tiszakécskei Állami Gazdaság ■igazgatóhelyettese és Varga László, a gazdaság párttitkára írták. Lényegében egy beszámoló volt a gazdaság DISZ-fiataljainak ezévi munkájáról, szép eredményeiről, de olyan szépen, szeretettel papírravetve, hogy meglátszott: akik írták, nemcsak szeretik, de becsülik is a fiatalokat. A levél így kezdődik: »Gazdaságunkban 88 DISZ-fiatal van, akik,üzemegységenként egy-egy DlSZ-csoportot alakítottak. A fiatalok nagyszerűen megálltak helyüket a munkában, például export-gyümölcstermelő DlSZ-brigádunk 507 mázsás gyümölcstermelési tervét 1209 mázsára teljesítette, melynek 77 százaléka exportminőségü volt.« Ugyancsak szeretettel emlékezik meg a levél a tenyészállatnevelő DISZ-brigád munkájáról, akik 1830 darabos szaporulati tervüket év végére 1900-ra teljesítik. Az éves ellesi átlag 6,4, a tervezett 5,4-gyel szemben. A díszesek megállták helyüket a termelésben és nem egy példás eredmény született munkájuk nyomán. A gazdaság 456 dolgozója közül például: huszonhatot terjesztettek fel az »Állami gazdaság kiváló dolgozója« jelvényre és oklevélre és a 26 dolgozó közül nyolc a fiatalok DlSZ-brigád- jának tagjfi. Közöttük van Tóth Anna, aki gyümölcstermelést tervét 200 százalékra és Egedi Károly, aki szőlőtermelési tervét 153 százalékra teljesítette. Az ifjúsági brigád átlagos évi teljesítménye 129 százalék és emellett jelentősen részt Vettek a takarékossági versenyben. Az ifi-brigád, által indított verseny’eredménye 40 000 forintos anyagmegtakarítás, melyet a permetezőanyagga! való takarékoskodás és a helyes takarmányozás révén értek el. Azután a levél tovább sorolja, hol és mit segk tették még a fiatalok, hogy a gazdaság még jobb eredményt érhessen el; »Az ifjú traktorosok az éves tervük teljesítése után a tiszakécskei Petőfi Termelőszövetkezetnek segítettek 100 hold vetőágy előkészítésével, és majdnem ugyanannyi hold műtrágyázásával. A traktorosok közül Gara János és Pászli István érték el a legjobb eredményt, S ugyancsak az ifjú traktorosbrigádhoz beosztott szerelő, Csúz János szőlözúzú-, bogyozó- és felvonóberendezést állított össze újításképpen, amellyel a gazdaság 30 000 forintos megtakarítást ért el.« A tiszakécskei fiatalok nemcsak a munkában, hanem a szórakozásban is szeretik a szépet, a jót. Három színjátszó csoport, ugyanannyi tánc- csoport, egy öttagú zenekar, öttagú szavalócsoport, 20 tagú énekkar, 16 tagú kézimunkaszakkör, 8 tagú ping-pongcsapat, öttagú sakkcsapat és egy labdarúgó-, valamint röplabdacsapat szolgálta az idén a fiatalok szórakozási lehetőségét. A kulturális élet is annyira fellendült, hogy elsők között neveztek be a Petőfi Sándor ifjúsági kulturális és sport seregszemlére, »íme, hát így dolgoznak, a mi fiataljaink — fejeződik be a levél, — s áldozatkész munkájukkal, fiatalos lendületükkel járulnak hozzá, hogy gazdaságunk mintegy 5—600 000 forintos nyereséggel zárja az évet, az előző évek jelentős arányú veszteségével szemben. Ezért javasoljuk jutalomra a szervezet fiataljait a DISZ Központi Vezetőségének vörös vándorzászlajáért folyó versenyben.« Miért maradt le Kun mállás az adófizetésben? LASSAN VÉGÉRE ÉRÜNK az 1955-ös évnek és ilyenkor számvetést készítünk arról, hogy milyen is volt hát ez az esztendő. Rendben volt-e minden, teljesítettük-e a tervet, eleget tettünk-e minden kötelezettségünknek? Ha például Kunszállás község számvetését nézzük az adófizetésről, nem sok okunk lehet arra, hogy elégedetten dörzsöljük a kezünket. Mi történt Kunszálláson? Talán az emberek nem akarnak adót fizetni? A december 2-i értékelés szerint Kunszállás községben az adófizetés 57,4 százalékra áll és a községek között az 57, helyen vannak. Pedig vannak a községben olyan dolgozó parasztok, akiknek egyetlen fillér hátralékuk sincs, akik már régen rendezték adójukat. Ott van például Endre István 5 holdas dolgozó paraszt, Szabó Imre 6 holdas, Szabó Ferenc 7 holdas, Borsós Péter 7 holdas dolgozó parasztok, akik már régen rendezték adójukat és teljesítették beadási kötelezettségeiket is. Még azt sem mondhatjuk, hogy Kunszálláson hiányzik a jó példamutatás. Mert a felsoroltak kivétel nélkül tanácstagok. Olyan tanácstagok, akik aktívan kiveszik részüket a munkából és részt vesznek a felvilágosító munkában is. Mennyivel vannak ezek az emberek jobb anyagi helyzetben, mint például a 17 holdas Burányi Ferenc, akinek 11 075 forint adóhátraléka van. Baranyi Ferenc egyébként hátralékban van az 1954. évi beadással is, de nem tett eleget az 1955. évi beadási kötelezettségének sem, 401 kg sertéssel, 151 kg vágómarhával tartozik még. így van ezzel Lukács Antal 8 holdas dolgozó paraszt is, aki 3840 forint adóval tartozik az államnak. Ezek a dolgozó parasztok nem a példamutató tanácstagok után mennek, hanem a kulákok példáját követik. Az olyan kulákok példáját, mint Tolt József, aki 15 532 forint adóval tartozik, vagy Ország Józsefné, aki 13 382 forint adóval van hátralékban. kunszállás dolgozó PARASZTJAI az elmúlt években érezhették az állam gondoskodását. Az ötéves tervben kapott a község két mélyfúrású kutat, kultúrházat, napközi otthonos óvodát, kibővítették és tatarozták az iskolát. Csak az iskola rendbehozása került 50 000 forintba. Ugyancsak 50 000 forintos költséggel apaállat-istállót építettek a községben s ma már egyre több üzlet lesz Kunszálláson. Aki a városba akart menni, csak vasúton utazhatott azelőtt, ma már autóbusz-járat van és a községben autóbuszmegálló. Sok dolgozó paraszt kívánságát hallgatta meg államunk, amikor a Monostori utat átszelő rozoga fahidat betonhíddal cserélte fel. Ahogy az évek múlnak, úgy növekednek az igények és egyre több új létesítményre lesz szükség Kunszálláson is. De hogyan elégítse ki államunk ezeket az igényeket, ha egy községben nem fizetik rendesen az adót? Persze, nemcsak a hátralékos Baranyi Ferencben, vagy Lukács Antalban van a hiba. Az a hiba, hogy a községben nem folyik alapos felvilágosító munka és nehezíti a helyzetet a kiskunfélegyházi járási tanács pénzügyi osztálya is azzal, hogy indokolatlanul cserélgeti az adóbeszedőket. Ebben az esztendőben például a jelenlegi adóbeszedő a hetedik. KUNSZÁLLÁSON van mivel érvelniük a népnevelőknek s ha felkeresnék az adóhátralékosokat és beszélgetéseik során elmondanák, hogy az ötéves tervben mennyit emelkedett a község dolgozó parasztságának életszínvonala, egészen bizonyos, hogy több eredményt érhetnének el. Államunk ezután is gondoskodni akar a kunszállási dolgozó parasztok életének szebbé alakításáról és a község fejlődéséről. Beszéljenek erről bátran a tanácstagok is, mert nem mindig elegendő csak a jó példamutatás. A jelenlegi helyzeten feltétlenül váitoztatniok kell s a községi tanácsnak is sok tennivalója van még, ha azt akarják, hogy minden dolgozó paraszi eleget tegyen kötelezettségének és adóját pontosan fizesse. jiorbemut-afó Kecskeméten Még most is érzem a különféle porok kellemes illatát és zamatét, ugyanúgy, mint az a sok szakember, akik szombaton részt vettek a Fürdőkertben a Kecskeméti Borforgalmi Vállalat borbemutatóján. Nyolc üvegecske sorakozott egymás mellett. Négy aranysárgán csillogó, egy siller, két kadarka és çgy csengődi vörös. Szívszorongva üitem, ml lesz, ha mindegyikből csak egy kis pohárral megiszom. No, de aggályaimat a vállalat műszaki vezetője: Varga Mihály eloszlatta. A kóstolgatáshoz csak egy-két kortyra valót töltöttek és gondoskodtak megfelelő »alapról« is. Asztali fehér volt az első, amelyiket megkóstoltuk. Alföldi vegyes fehér szőlőfajtából készül. Semmiféle tájjellegre vonatkozó zamata, vagy illata nincs. Jó, könnyű bor. Savtar- lalma 7 fok. Ezzel nyugodtan oltogathatja szemját az ember. A másik asztali siller. Mindkettő 10 és fé) tokos szesztartalmú. Legnagyobb részben kadarkából szármázik. Savtartalma nagyobb a fehérnél. Az előbbi 10,80, a siller pedig 10,40 forintért vásárolható. Az idei bő termés következtében egész évben minden mennyiségben kap- ; ható. Ezután négyféle úgynevezett ! pecsenyekor következett. Két I cukormentes, kettő pedig édes. 1 Mind a négyfajta tájjelegre vo- j natkozó zamatu és illatú. A csengődi rtzjing cukormentes i 11,5, és a kiskőrösi kadarka 42 százalékos szesztartalmú. Ára 15,50—15,60 forint. A kiskőrösi kadarkához hasonló szesztartalmú a soltszentimrei édes ezerjó és a kecskeméti édes kadarka. A vélemények most már megoszlottak egyénenként és tájegységenként. Ez egyébként az ankét utáni megrendelésekből is kitűnik. A női fogyasztókról sem feledkezett meg a vállalat. Kétféle csemegében válogathatnak: 16 százalékos szesztartalmú csemege fehérben és a csemege vörösben. Sűrített mustból és borpárlatból készült, úgynevezett kontyalávaló. Literenként 29,40 forintos árban fogyasztható, A megrendelések nagy meny- nyisége bizonyítja a borok kiváló minőségét. A MÉSZÖV pl. a földművesszövetkezetek részére asztali fehérből, asztali sillerből, csengődi rizhngből, kiskőrösi kadarkából, soltszentimrei édes ezerjóból 400 hektolitert rendelt. Nagyobb mennyiségei a Kecskeméti Vendéglátóipart Vállalat, a bajai, a kiskunfélegyházi, a kiskunhalasi és a kalocsai vendéglátóipari vállalatok, összesen csaknem 900 bek!obiért rendeltek. K. M. § MINŐSÉGI 5 cukrászsüteményeink I várják cukrászdáinkban jj vendégeinket. RendeléseI két vállalunk. 1 Kiskunhalasi Vendéglátó \ Vállalat. 738 í FÉLEGYHAZI KRÓNIKA j o oooooo-oo-o ooopoooooooooo oooo-o oooooooooc ooa PETŐFI- ÉS MÖRA-KIÁLLlTÁS Az Országos Múzeumi Napok alkalmával dr. Mezősi Károly múzeumvezető nagybecsű emlék- kiállítást rendezett a Kiskun Múzeumban, Petőfi Sándor és Móra Ferenc hagyatékából. »EZ A VÁROS SZÜLETÉSEM HELYÉ« Petőfinek ez a kijelentése vezeti be a róla szóló kiállítást. Itt látható a költő »Szülőföldemen« című verse, Petőfi saját kézírása példányának fényképmásolata. A a költemény alá zárójelbe írva Félegyháza. A félegyháziak elhiszik Petőfinek azt az állítását, hogy Félegyházán született, Félegyházi születésűnek vallják, dacára annak, hogy Hatvány Lajos, Petőfi-kutató »így élt Petőfi« című kötete vitába száll Mezősi állításaival. A kiállításán látható Petőfi házassági anyakönyvi kivonata is, amelyet az erdődi róm. kát. plébánia állított ki 1847-ben, feltüntetve rajta, hogy Petőfi Félegyházán született. Helyet foglal a kiállítás anyaga között Petőfi Bankos Ká- roíyhoz írott levelének fénykép- másolata, melyben a költő Kiskunságot vallja szülőföldjének. S mindjárt bizonyítékul ott van Jász-Kun Kerület térképe is, amelyet 1854-ben adtak ki, amelyik szemléltetően mutatja, hogy Kiskőrös abban az időben nem tartozik a Kiskunsághoz, Látható Petrovits István szék- árendás kézírása, a Petrovits- szillök arcképe, a Nemzeti dal eredetije és Petőfi költeményeinek első nyomtatásban megjelent versei. Ott látható többek között fényképmásolatban Petőfi tárcája, amelyben a »Szülőföldemen« című költeményének első fogalmazása fekszik, az első variáció szerint: Most először vagyok itten, Húsz év óta, hol születtem. Ez a - Pelöfi-kiállílás a költő áltál írott kijelentésre épült, ám ez a bizonyítás csak kis része annak a nagyon gondos és elmés körültekintő munkának, amelyet Mezősi doktor készített a költő szülőhelyének bizonyítására. Vagyis ez a kiállítás azt tükrözi, hogy a félegyháziak nem kételkednek a költő állításában, elhiszik, hagy Félegyházán született. »ENGEM FÉLEGYHÁZA TETT IRÖV4« — mondja Móra Ferenc, a »Daru utcától a Móra Ferenc utcáig« című könyvében. Ez a mondat vezeti be a Móra Ferencről szóló emlékkiállítást, Ragadjunk ki egy részt ebből a könyvből, amelyik megmutatja< hogy mit vall Mára Ferenc Félegyházáról, »Mint író, ettől a várostól kap* tam egyéni veretemet, innen származnak írói céljaim. Az alakjaim is hiába szögediek, azok valóban félegyháziak. Az én írásaimban félegyházi nap süt, félegyházi szél fúj, félegyházi sárgarigó fütyül. Ettől a várostól kaptam a kiskunok nyersnyakas makaesságát is, $n az igazi éle■> temet itt is élem mindig. Hiába vagyok Olaszországban, Spanyolországban, mindig azt veszem észre, hogy az álom hazavisz Kiskunfélegyházára.« Móra Ferenc végrendeletében hagyta, hogyha meghal, hozzák őt vissza a félegyházi akácok alá, Azonban, amikor 1934. február lí-én az egyik félegyházi lap hírül adta, hogy Móra Ferenc meghalt, a félegyháziak hiába várták haza Móra Ferenc holttestét, Szeged saját halottjának tekintette és a szegedi Fölső-temetőben helyezték örök nyugalomra, Azóta, ha a félegyháziak Szegeden járnak, nem mulasztanak el egyetlen alkalmat sem, hogy fel ne keressék »Feri bácsi« sírját. így követeli ezt a félegyházi kegyelet. Kedves félegyháziak! Azt azonban el kell ismernünk, hogy a Móra Ferenc-kultusz az író életében sokkal nagyobb, soklza-l rajongóbb volt, mint ma. A félegyházi Közlöny 1932. április 24-én első oldalon vezércikkben üdvözölte Móra Ferenc újságírói és írói harminc éves jubileumát, ’ Három és fél évre, a város díszpolgárrá avatása után, az öregdiákok találkozójára tér vissza Félegyházára Móra Ferenc. Ez- alkalomból 1933. január 22-én, a »Csonkamagyarország« egészoldalas vezércikkben üdvözli Mura Ferencet, fis ma. Remegő kézzel kell leírnom, és elszorult szívvel kell tudomást adni róla, a közönség előtt, hogy Móra Ferenc szülőházát, a Szarvas utcában — istállónak és kamrának használják. Eszik Sándor> TELEVÍZIÓS ÁLLOMÁST LÉTESÍTENEK A KULTÜRHAZBAN A Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség kiskunfélegyházi szervezetének rádió szakköre olyan gondolatokat érlel magában, hogy a Móra Ferenc Kiváló Kultúrházban televíziós rádióállomást létesít. A rádjó szakkör nyolc tagja már kidolgozta az erre vonatkozó tervet és megrendelte a televízióhoz szükséges anyagot és azt akarja, hogy a jövő év első felében működésbe helyezze a televíziót. OTTHONRA TALÁLT A DISZ A városi és járási DISZ- bizottság, a városi pártbizottság jóvoltából, igazi otthonra talált. Az új székhely a Vasas-székház lesz, ahol megfelelő szobák cs nagyobb klubhelyiség is áll az ifjúság rendelkezésére, ahol sikere- előadásokat is lehet renRESTAURÁLJÁK A városi tanács már régóta tervezi, hegy eredeti állapotában visszaállítja a Hattyú-házat, Eddig ez amialt nem sikerült, mert nem állt rendelkezésre az az összeg, ami szüksége? lett volna a restauráláshoz. Móst azonban 000 000 forint áll rendelkezésére a tanácsnak ahhoz, HIÁNYZIK a SZAI Pártunk Központi Vezetősége mostanában nagyon szívén viseli a műszaki technika fejlesztésének kérdését. A műszaki technika fejlesztésének első kérdése a szakmai oktatás volna. Sajnos a Kiskunfélegyházi Gépgyárban ezt a dolgot nem ismerik. Az az általános vélemény, hogy még a műsz kiak is idegenkednek ettől a dologtól. A gazdaság-vezetők éppen úgy elhanyagolják ezt a kérdést, mint -j Dártvezetők, Három hónapja dezni. A Vasas-székház eddig » Gépgyár UuHÚrhclyisége v ott és most a Gépgyár elköltözik onnan, miután megkapta a Kecskeméti Építőipari Vállalat épületét. A Gépgyár ott rendez be magának egy gyönyörű kid- túrhelyiséget. k HATTYÚ-HÁZAT hogy olyan eredeti állapotba állítsa vissza a Hattyú-házat, amilyen abban az időben volt, amikor még Petrovits István székárendas bérelte. Az egykorú tervrajzok szerint az épület eleje árkádos lesz. A restaurálást a jövő év elején megkezdik. MAI OKTATÁS leimt annak, amikor tervéé vették, hogy rajzismertető és láng- hegesztő tanfolyamot indítanak Sajnos azonban ebben a dologban mégsem történt semmlfóls érdemleges intézkedés. Felmerül a kérdés, hogyan akarja a Kiskunfélegyházi Gépgyár végrehajtani a Központi Vezetőség határozatát, amelyik a technika fejlesztésével kapcsolatos? Ha így haladnak, ebből nem sok jc származik.
