Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-11 / 291. szám

a kgnyébellátAiról A KENVËB A LEGSZÜKSÉ­GESEBB és legmegszokottabb mindennapi táplálékunk. Érthe­tő tehát, hogyha fennakadás van a kenyérellátásban, az mindjárt sok embert érint. Az utóbbi he­tekben több községünkben, és néhány napig városainkban is jelentkezett ilyen probléma. Érdemes megnézni egy-egy községben a kenyérfogyasztást, hogy tisztábban lássuk: miért volt fennakadás az ellátásban? Dusnokon októberben naponta átlag nyolc mázsa kenyér fo­gyott a községben, s akkor semmiféle zavar nem volt. Je­lenleg is körülbelül ugyanannyit kap a községi péküzlet, mégis hiba van az ellátás körül. Miért? Ennek több oka van. A legfőbb az, hogy azok a dolgozó parasztok is vásárolnak, akiknek van elegendő gabonájuk, liszt­jük. Többen két-három egész ke­nyeret is elvittek a boltból, ezt Otthon raktározták, amiről maga a tanácselnök elvtárs és a köz­ség többi vezetői is meg­győződtek. Koprivanác János harmadik kerületi lakosnak két és fél zsák nulláslisztje volt a padláson, mégis rendszeresen vásárolta a kenyeret és a lisz­tet. Hasonlóképpen cselekedett többszáz más dolgozó paraszt is. Ugyanakkor a községi kenyér- bolt vezetője csak 35 ellátott­ról tud a 4500 lakosú község­ben, A névsort a községi begyűj­tési hivataltól kapta. Ez a lista hibás, mert a község zöme tel­jesen vagy jórészben ellátott. Seregi Imre begyűjtési megbí­zott számokkal tudja bizonyí­tani, hogy az idén kétszer annyi kenyérgabona maradt vissza a beadás teljesítése után a dolgo­zó parasztoknál, mint tavaly. Mivel a község zöme — az ellá­tottak is — vásárolják a kenye­ret, elsősorban ez okozta a ke­nyérellátás nehézségéit Olyan felháborító esetekről is hallottunk, hogy egyesek jószá­gokkal etetik a kenyeret. A község vezetőinek, a becsületes jó érzésű dolgozó parasztoknak feladata, hogy leleplezzék és elejét vegyék az ilyen kártevés­nek. Nem engedhetjük meg, hogy egyesek jószágaikkal etes­sék a kenyeret, és nyíltan ki keli mondanunk, hogy államunk törvényei ellen vét, aki így cse­lekszik és a törvény szigorával kell felelősségre vonni. FELTŰNŐ JELENSÉG DUS­NOKON, hogy megszűnt a liszt kenyérre való átcserélése is az utóbbi hetekben. A természetes az lenne, hogy a cserére átadott bsztmennyiség naponta növe­kedjék. Mégsem ez történik, mert a termelők visszatartják a lisztet, emellett kenyeret és lisz­tet vásárolnak. Hiba, hogy a községben kevesen ismerik még: 60 fillér térítés mellett egy kiló liszt ellenében 1,36 kg kenyeret adnak az állami és szövetkezeti boltok. Megnehezíti a kenyér- ellátást az is, hogy a Kalocsai Féküzem teherautója egyszer íeggel, máskor pedig délután hozza a kenyeret, ami akadá­lyozza a folyamatos ellátást és nyugtalanságot okoz a község­ben. Ezen is sürgősen segíteni kell. Nemcsak Dusnokon, más köz­ségekben sem oldották meg még a zökkenőmentes kenyérellátást. BÁTYÁN A TANÁCS és a fcídművesszövetkezet vezetői ar­ról beszéltek, hogy çzért van h;ba a kenyérellátásban, mert több kellene, Az azonban nem jutott eszükbe, hogy megnézzék, mennyi kenyérgabonakészlet van a dolgozó parasztok háztartásá­S s á & u ti s & « r A Katona József Színház két kiváló és közkedvelt művésze jubilál. Vértes Nelly és Oláh Vértes Nelly György szombaton este léplek fel századszor az idén. A Csárdáskirálynőt, Párizsi vendéget, a Szelistyei asszonyo­kat, s a nekem legkedvesebb, Lányok a Dunán című operettet játszottuk eddig. »pösze Juci« az egyik legnagyobb sikerem Bács megyében. — Pénteken ment hetvenedszer a bemutató után. (Mindegyik darabban együtt játszottunk Olák Gyurkával, a ■>Szelistyeit« kivéve; amelyikben játszott ugyan, de nem volt a partnerem.) Rengeteget dolgozunk. Reggel 10-kor próba, s utána »tájra« megyünk. Bizony legtöbbször hajnalfelé kerülünk ágyba. Fá­rasztó ez, de szívesen tesszük, mert érezzük, hogy szeretnek bennünket és... mert ez a hi­vatásunk. A színésznek sok szerep-vá­gya van. Most furcsa, hogy csu­pa operettet játszom ennél a színháznál, pedig nagyon szere­tem a prózát. Debrecenben Shaw: Pigmalionjában Lizit, Shakespeare: Vízkeresztjében Violát alakítottam, de legfelejt­hetetlenebb élményem a Légy jó mindhalálig Nyilas Misije. 'Azért nagyon szívemhez nőtt Marosa, a Mágnás Miska párja is; ez lesz a következő operet­tünk. Minden délelőtt próbáljuk és szabad perceimben állandóan ezt tanulom. Nézze csak! Milyen kedves meglepetés ért ma reggel. — Kezében egy fehér horgolt kosárkát tart, aranyszállal van­nak ráhimezve nevének kezdő­betűi és a kosárban cukorka— csokoládé. Egyik kislány-nézőm hozta a »Pösze Jucinak«. Hát lehet egy színésznek nagyobb öröme? — S a kis szeles Pösze Juci arcán mosolyog a huncut gödröcske, amint szívéhez szorítva dédel­geti kosárkáját. Oláh György Őszintén szólva, el is felej­tettem volna, hagy jubilálunk, ha Nelly nem figyelmeztet; úgy futnak egymásután az esték, a szerepek. — Bizony! Ki hinné, hogy már tizenötödik éve színész? És mennyi kedves szerep van mö­götte! Melyiket szerette legjob­ban? — Az Állami Áruház Glau- ziusz bácsiját. Ez volt a legked­vesebb az »öreg« szerepeim kö­zül. Azelőtt csupa vidám fiatalt alakítottam, mint például az Uj ember kovácsa Toskáját. Az­után jöttek az »öreg« szerepek. Szívesen emlékszem az öreg csőszre a János vitézből, vagy sir Basil mulatságos figurájára a Luxemburg grófjából. Ját­szottam prózai szerepeket is; többek között Duzzogót Vö- rösmarty Csongor és Tündéjé­ben, Shakespeare Romeo és Jú­liájában pedig Benvoliot. Most legközelebbi szerepem, a Mág­nás Miska foglalkoztat, Vala­hogy úgy van a színész egy-egy szereppel, amikor megkapja, úgy ban, ami a kenyérgabona beadá­si tervek teljesítése, valamint a vetőmag levonása után maradt háztartási szükségletre. Amikor ezt kiszámították, kiderült, hogy Bátyán, néhány ellátatlan kivé­telével, a dolgozó parasztok ház­tartásaiban átlagosan — a rész­ben ellátatlanokat is beleszámít­va — mintegy 600 kg kenyér- gabona van. Ez a mennyiség fedezi a község kenyér- és liszt- szükségleteit. A tanács és a be­gyűjtési hivatal átadta a boltok­nak az ellátottak névsorát. Mi­vel ennek alapján az ellátottak­nak nem adtak kenyeret, ele­gendőnek, sőt bőven elegendő­nek bizonyult az a kenyér- mennyiség, amit naponta kap a község. December 9-én például az I. számú boltban még délben is majdnem érintetlen volt a reggel kapott kenyérkészlet. Az­zal tehát, hogy csuk azok kap­nak kenyeret a községben, akik ellátatlanok — megoldódott Bá­tyán a kenyérkérdés. Mindenütt meg kell olcfepi a folyamatos kenyérellátást, 4« állami készletek elegendők ar­ra, hogy tervszerűen beosztva biztosítsuk az ellátatlanok ház­tartási szükségleteit. De nem tűr­hetjük azt, hogy egyesek saját maguknak évekre tartalékolja­nak kenyérgabonát spekulációs célra, vagypedig júsiúyailikül etessék a drága kenyeret. Ta­karékos,✓ tervszerű beosztással, az önellátók kenyér- és liszt- felvásárlásainak kikapcsolás* val elejét kell venni, i.og. nyáreleji helyzet megismétlőd­jék, amikor súlyos valutákért 40 000 vagon kenyérgabonát vol­tunk kénytelenek behozni kül­földről. a túlzott kenyérfel­VASÁRLÁST, amelyet sok he­lyen az ellenség szervez, feltét­len meg kell szüntetni. VI becsü­letes, jóérzésű emberek a váro­sokban, a falvakban és min­denütt fel vannak háborodva azon, hogy egyesek pazarolják, állataikkal etetik a kenyeret. Szigorúan — ha kell a törvény erejével is — fel kell lépni az ilyenek ellen. Ez nagyon fontos feladata most a falu párt­tagjainak, tanácstagjainak, a községek vezetőinek. Lep­lezzék le a kenyérpazarlókat, szervezzék meg úgy a kenyér- ellátást, hogy a készletekből za­vartalanul részesüljenek az ellá­tatlanok. érzi egy pillanatra, hogy nem tudja megoldani. A próbák so­rán azután összenőnek — a sze­rep, meg a színész. Így lehet a szerepeken lemérni a színész fejlődését, a múló idő tapaszta­latait, sokasodását, amik ér­lelik; árnyalttá, színessé teszik az alakítást. Mit szeretnék?. ■. Nem vágyom el innen, de kirándulni jó lenne néha film­hez, vagy rádióhoz. Ott látja és hallja is a színész, amit csinál. Ezért emlékezetes nekem tavalyi rádiószereplésem, amelyiken Kisfaludy-verseket mondtam el. ... És szeretnék többet járni színházba, mint néző, — legalább a legkiválóbb előadásokat meg­nézni —* Pesten. Az 1955—56-os évadra hívott a szegedi színház, aztán mégis ittragadtam. Ennek története van. A kecskeméti diákok kér­vényt írtak a Népművelésügyi Minisztériumba; hogy maradhas­sak. El sem tudom mondani; milyen jól esett ez a szeretet és ragaszkodás. A Szabadszállási Föld­művesszövetkezet DECEMBER 11—12-ÉN KIÁLLÍTÁSSAL EGYBE­KÖTÖTT TÉLI VÁSÁRT rendez a DISZ helyiségben. Feltétlen tekintse meg kiállításunkat. 752 ■—-----------------------------­K ÉZI SZORZÖGÉPET keresünk megvételre. — Ajánlatokat magánosoktól is! — Kiskunhalasi Sütő­ipari Vállalat. 737 GEPIRÖNŰ, aki adminisztrációs munkában is jártas, azonnal állást kérés. —/Cím ; a kecskeméti fcúföóban. 1419 Libamájat kg-ként 60—90 I't-ig vásárol­ják. — Kecskeméten: Klein, Berényi Pál utca 9. — Kis­kunhalason: Sörösné, Lovag utca 6. — Jánoshalmán: a Földművesszövetkezeti Élel­miszerbolt. — Baján: Lángó­né, Határ utca lt). — Kiskun­félegyházán: Sárkány né, Vö­röshadsereg út 40. 734 Dyers és fényezett ! úlorsziikségletét szerezze be a Tiszakécskei Földműves- szövetkezet bútorüzletében Minden igényt kielégítő választék. 723 Odium ax, ölüumk kêtaLêjæùw JOÓ MARGIT, AGASEGYHÁZA. Hibát követett el, amikor az általános iskola VIII. osztályának elvégzésekor nem jelentette be továbbtanulási szándékát annál az iskola igazgatóságánál, ahol végzett. A most folyó tanévben mér nem kérheti felvételét. A Közgazdasági Technikumnak, mint szakosított iskolatípus­nak ipari, mezőgazdasági (szövetkezeti), kereskedelmi, statisztikai és pénzügyi tagozata van. Tervezőket, könyvelőket, statisztikuso­kat képez népgazdaságunk számára. A Közgazdasági Technikum tanulói megismerik a vállalatok, üzemek munkájának alapját je­lentő tervek elkészítésének módját, összefüggéseit, a tervek végre­hajtásának könyvviteli és statisztikai ellenőrzését, a szocialista nagyüzemekben szükséges gazdasági számítások módszereit. A szakismereti tárgyakon kívül általános ismereteket adó tantár­gyai is vannak a Közgazdasági Technikumnak. (Levélben közöljük a felvétel feltételeit.) * KOVÁCS ISTVÁNNÉ, KISKUNFÉLEGYHÁZA. A nyugdíj törvény értelmében a 60. életévét betöltő férfi és az 55. életévet betöltő nő a nyugdíjra igényjogosult. Azonban az igényjogosultság megállapításánál nemcsak az életévet veszik figyelembe. Mjnden nyugdíjt igénylőnek visszamenőleg 10 éves munkaviszonyt kell igazolnia. Az igazolt munkaviszonyban lehet megszakítás, de öt évnél kevesebb, Kedves olvasónk azért nem kaphat nyugdíjat mert 1945 óta több mint öt éven keresztül nem dolgozott, tehát a felszabadulás előtt eltöltött munkaviszony elévült, azt a nyugdíj­igény megállapításakor az SZTK nem veheti figyelembe. * VÁLLALATI JELIGÉRE, KISKUNHALAS. A Minisztertanács az 1955/56, évi fűtési idénnyel kapcsolatban megjelent határozata értelmében a köz-, vagy kályhafűtéssel rendelkező állami szervek­nél, vállalatoknál és központi fijtéses lakóházaknál november 1. óta a külső hőmérséklettől függetlenül lehet fűteni. A központilag fűtött helyiségekben a belső hőmérséklet a külső hőmérséklettől függően 8—14 órán át plusz 18 Colsius fok bőmérsékleton tartható. Csak az egészségügyi intézmények, óvodák és napközi otthonok helyiségeit lehet plusz 18 Celsius foknál magasabb hőmérsékletre fűteni. Tehát a munkaadója az említett rendelet értelmében min­den irodahelyiséget köteles fűttetni. Segélyt kaptak a halasi hármas ikrek Az állam igen megbecsüli az édesanyákat. Ennek számtalan jelét tapasztaljuk. Ezt példázza Szalai K. Imréné esete is, aki nemrég hármas fiúikreket szült. Az Egészségügyi Minisztérium az édesanya részére 3000 forint anyasági segélyt utalt át. Ezt az összeget toldotta meg az Elnöki Tanács 1000 forinttal. A jutalmat ünnepélyesen ad­ják át. Cn&mAMrúnhttlmr Rét i Anni meséje i Balambér még min­dig úgy ült a fal mel­lett, mintha odanött volna. Még mindig reizkepett. Egyszer az­tán reccs! nagy rop­panást hallott, A fo­lyosó fala beomlott mellette és a lezuhant föld eltemette a kijá­ratot, A sün végül elunta az eredménytelen har­cot és mérgesen el­ment, A hangyák meg azonyal nekiláttak, hogy helyrehozza!:, amit tönkretett. Nem volt egyetlen hangya se, , aki ne dolgozott volna. Tudtálc azt is, hogy a beomlott fo­lyosók mögött sok betemetett társuk van ' és éjjel-nappal dolgoz­tak a mentésen, Balambér közben olt ült az üres élelmiszer- raktárban a kicsi han­gyával. — Éhes vagyok — sirt a kicsi hangya harmadnap, amikor már mindent megette!:. — Nincs több enni­valóm — mondta Ba­lambér, aki maga is nagyon éhes volt már, — Miért nincs! — kérdezte a kicsi sírva — a többiek kamrája telt van. Láttam. — Ez bizony igaz — felelte Balambér és úgy szégyelte magát, mintha sose hívták volna generálisnak. — Nem is nyújt öt­tel ennivalót, semmit sg, dolgoztál és még csak nem is harcoltál — mondta a kicsi han­gya dühösen — hát mi­lyen generális vagy te> — Azt hiszem, sem­milyen — válaszolt» Balambér (Befejezés) halkan Balambér és a föld alá bújt volna szégyenében, ha már nem lett volfia amúgy- is ott. Aztán kiszabadítot­ták őket a többiek. Balambér nem mert senkinek a szemébe nézni• A többiek úgy lettek, mintha ott se lenne. Lehajtott fejjel mászott ki a bolyból és kiment az erdőre. Az erdő csudaszép volt, Langyos őszi nap sütött, ökörnyál úszott a levegőben és az er­dőalja teli volt a leg­jobb magvakkal. Ba­lambér leült egy tölgy facsemete tövébe és azon gondolkodott, hogy világgá megy. Az jutott eszébe, hogy most biztosan min- dtmlci kineveti, meri kiderült róla, hogy nem is olyan hős, mint amilyennek ál­modta magát. Arra nem is gondolt, hogy a többiek mind azon dolgoztak napokig, hogy öt, meg a többi betemetettet megment­sék, Nagyon szomorú volt és most már biz­tosra elhatározta, hogy világgá megy, de előbb még egyszer messziről meg akarta nézni ott­honát, ahol gyerekko­rát 'töltötte. Persze csak suttyomban, hogy senki ne vegye észre. Lassan elindult visz- szafelé. Egyszerre hangok ütötték meg a fülét. — Szegény Balambér — mondta valaki, — most nagyon tnegbüri­hödött. Segíteni kellene rajta, hátha jó útra tér. Hiszen ez Kajetan hangja — gondolta Ba­lambér. — Régi neve­lőm, milyen jó hoz­zám, hát mégis csak szeret azért. — Persze, hogy se- g'.ieni kell — válaszol­ta a fő anyagbeszerző hangja, — majd csak megérti most már; hogy nem eltartunk neki rosszat. Hát nemcsak Kaje- tán, ae agg harcos sze­ret engem, hanem « többiek is — és most már az is eszébe ju­tott, hogy megmen­tették az életét. Most már nem bírta lovábi és sírva fakadt. Mikor kisírta magát újra nekivágott az er dönelí. Visszatért c hanpyabolyba, még pedig élelemmel. Ettől a naptól kezd­ve ü lett a leg szór galmasabb dolgozó Mindent pótolt és úgy megtöltötte a raktá­rát, hogy alig leheteti becsukni az ajtaját Szerény volt és csön­des. Csak egyszer hallot­ták kiabálni, amikor a vásott kis hangya kölykök, akiknek Ka- jetán elmesélte a tör. ténetét, azt kiabálták utána, hogy „Balam­bér generális y* — Nem vagyok ge­nerális! — kiáltotta Balambér. — Persze, hogy nem — nyugtatta meg Ka­jetan, az agg harcos, -- Nyugodj meg, kér­lek. Éppen most üzente a királynő, hogy ki­nevezett főfö-anyag beszerzőnek, így lett Balambér generálisból Balambér föfö-anyagbeszerz fi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents