Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-10 / 290. szám

A Népújság szakszervezeti rovata

VÁLASZTOTTAK AZ ÉLELMISZERIPARI DOLGOZOK

November végén fejeződött be megyénk élelmiszeripari üzemeiben az alapszervezetek újjává- lasztása. Harminchat üzemi bizottságot választottak újjá 259 taggal. A megválasztottak közül 147 már régebb óta végez szak- szervezeti munkát. 92 eddig jó munkát végzett aktíva került a vezetőségek soraiba. Ezenkívül

A MEGYEI TANÁCS SZÍ HATÁI

A hatalmas kultúrteremben 305 dolgozó gyűlt össze, hogy megválassza két év után újból azokat, akiket legérdemesebbeknek tart a szakszervezeti munka vezetésére. A sokoldalú és érdekes vita után a szakszervezet tagsága a következő vezetőket választotta: Varga Albertné, Kaválasztottak munkahelyi bizottságot 30 fővel, 566 szakszervezeti bizalmit, 249 munkavédelmi felügyelőt, 250 társadalombiztosítási küldöttet. A megválasztott vezetőségi tagoknak és aktivistáknak eredményekben gazdag munkát és jó egészséget kívánunk.

IRVEZETT DOLGOZÓI IS

ÓZTAK

rádi Olga, Kanyó Margit, Farkas Magda, Kávási Lóránt, Makai János, Pápai Zoltán, Borsos I Tibor, Földi Pál, Tatár Lajos, ! Gilinger László Mihály és Mo- ] nori F. Dezső. Ezután 41 dolgozó j részesült jutalomban. Köztük j Kanyó Margit, aki 10 éve végzi j a gazdaságfelelősi teendőket.

AZ ÖNKÉNYES KILÉPÉS KÖVETKEZMÉNYEI

Az önkényes kilépőt, vagy fegyelmi határozattal elbocsátottat alkalmazni csak munkaközvetítés útján szabad. Az a dolgozó, aki munkaközvetítés útján köteles elhelyezkedni, a munkábalé- pés napját követő hat hónapon belül munkaviszonyának bármely ok miatt történt megszűnése esetén is újabb munkaviszonyba csal: közvetítés útján léphet.

Az önkényes kilépő, illetőleg s fegyelmi határozattal elbocsátott részére újabb elhelyezkedéséig táppénz egyáltalán nem jár. L’j munkahelyén pedig táppénze

egy éven át csak a munkabérének Ö0 százaléka lehet.

Az önkényes kilépőt, vagy a ! fegyelmi határozattal elbocsátot- I tat a munkaviszonyának megszűnésétől számított liât hónapon belül kisipari szövetkezetbe ! tagként felvenni nem szabad.

Szabálysértést követ el és 1ÛOO forintig terjedhető pénzbírsággal büntetendő az a vállalat, vagy hivatalvezető, és a» az alkalmazottja is, aki önkényesen kilépő, illetve fegyelmivel elbocsátottat közvetítés nélkül alkalmaz.

JUTALOM A LEG JOBBAKNAK

Az ÉDOSZ területi bizottsága a választások ideje alatt legjobb tagszervezési és fizetési munkát végző ÜB-elnököket a háromnapos továbbképző tanfolyam végeztével értékes jutalomban részesítette. Az első díjat Kiss Kálmán, a Kiskunhalasi Bare KIJÁRÁSI SZERVE

A közalkalmazottak szakszervezetéhez tartozó járási szervek addig, mint megbízottak végezték tevékenységüket, A SZOT elnökségének határozata alapján nem megbízás, hanem választás alapján kell nekik létrejönniük. Éppen ezért a közalkalmazottak területi bizottsága a kilenc jáRÉGI SZAKSZERVEZET

fifeldolgozó Vállalat ÜB-elnöke kapta. Az ajándék egy asztali lámpa. Kürschner István dohányzókészletet, Szécsi Ferencné asztalterítőt kapott. Ezenkívül még nyolc ÜB-elnök részesült kisebb, de értékes jutalomban.

' VÁLASZTANAK

rásban választott testületet hoz létre. Eddig Dúnavecsén és Kun- szentmiklóson választották meg a járási szerveket. Holnap Kis- I kunhalas és Bácsalmás szervezett dolgozói választják meg járási vezetőiket. Előreláthatólag a választások december 22-ig mindenütt megtörténnek.

TAGOK KITÜNTETÉSE

Az ÉDOSZ októberben ünnepelte 50 éves fennállását. Ez alkalomból két dolgozót terjesztetlek fel az ÉDOSZ elnökségének díszes oklevelére. Az oklevelek megérkeztek, melyet Király Margit elvtársnő nyújtott át két

régi szakszervezeti harcosnak, Laczkó Ferencnek, a Kiskunfélegyházi Villanymalom é3 Bogdán Pál, a Kiskunhalasi Sertés- Vállalat szakszervezeti

tenyésztő tagjának. BÉKEMÉSZAK

A Szakszervezetek Megyei Tanácsának javaslatára üzemi szakszervezeteink a pártvezető- ség választása tiszteletére békeműszakot tartanak december hó

12-től 22-ig. A békeműszakok

eredményeiről a szakszervezetek adnak majd részletes felvilágosí- | tást. Sok helyütt úgy tervezik, j hogy ez idő alatt naponta érté- j kelik a versenyt.

Nugy gondot as exportterveh teljesítésére!

Megyénkben dolgozó ipari üzemeink terinelvényeinek nagyobb részét az országnak készítik a belső szükségletek kielégítésére. A gyártmányok kisebb része pedig exportszállítmányként külföldi országokba kerül, minek révén országunk olyan ! gépeket és egyéb dolgokat kap, amire a magyar iparnak égető szüksége van. Ezek arra kötelezik üzemeinket, hogy különös gonddal foglalkozzanak az ex- norttervek teljesítésével. Az 1955-ös év utolsó hónapjában járunk és ideje, hogy képet alkossunk arról, miként teljesítik üzemeink egész éves exporttervüket.

fl Kecskeméti Baromfifeldolgozó

Ennek a vállalatnak az exportterv teljesítésére rosszemlékű bélyeget nyomott a begyűjtés vontatottsága. Tojásból, de ba- romficxportból is nagy a lemaradás, különösen az első és második évnegyedben. A negyedik negyedév sem kezdődött biztatóan, miután sem októberben, sem novemberben nem sikerült teljesíteni a havi exportot. December már beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Ebben a hónapban már 120 százaléknál is jobban állnak. Ila így haladnak, akkor tudják teljesíteni a negyedik negyedévet. Sajnos azonban az éves exportterv egy7 részével 1 adósak maradnak. Legfeljebb 90 1 százalékos lehet az éves export- ; terv teljesítésük.

Ennél örvcndelesebb a hely- [ zct a

Kecskeméti Gépgyárban

Bár volt olyan negyedév, amikor nem tudták teljesíteni exportkötelezettségüket a munka- : erőhiány következtében, de é\ végére úgy alakul a helyzet, hogy valamivel túlteljesítik évi exportkötelességüket a 100 százalékon. Különösen november i óta mutatkozik szép teljesítés, abban a hónapban ugyanis 145,7 százalékos volt a havi exportteljesítés.

Aggasztó ,

Alföldi Kecskeméti Konzervgyár

export ügye. A gyár akarja és j tudja is teljesíteni az export előirányzatát, csak az a baj, hogy a TERIMPEX későn vagy egyáltalán nem küld árumegrendelést • az üzemnek. Jelenleg is több mint 00 vagon exportáru hever a raktárakban, amelyek várják a diszpozíciót a Külkereskedel- : mi Vállalattól. Ezek szerint te- ! hát nem a gyárban, hanem a ; Külkereskedelmi Vállalatban van a hiba. mert a gyár elöál- j lítja a terméket, de nem kap rá | diszpozíciót.

KISS LAJOS.

A s egy lov a s ember

A Magyar Néprajzi Társaság kiadásában nemrégiben jelent meg egy vaskos kötet, Kiss Lajos: »A szegény emberek élete- című műve. A Hódmezővásárhelyen született szegényparaszt az első Kossuth-dijasok között kapott helyet hazánkban, ezért a munkájáért. Kiss Lajos leplezetlen őszinteséggel, ízes magyar nyelven, szinte történelemszámba menő érdekességü eseményeket, képeket ír le a felszabadulás előtti szegényparaszti élet nyomorúságáról. Egyik legjobban sikerült arckép az alább közölt - Az egy- tovas ember« című. A falusi proletársors végtelen szenvedéseibe, a bárom millió koldus országának söiétségébe világít bele ez a rövid részlet.

*

A legtöbb ilyen van Vásárhelyen. Egy kis gyönge lova, kosija van, meg egy parányi kis olajé: másfél—egy hold. A városból műveli, tanya sincs 'ajta. A nyomási és szülőföldek ösötti apró földeket fogja fel. Takarmányt kap, azért dudvát. iá. Félportás házban (100—150 négyszögöl) lakik, ami 500 forint volt háború előtt, régen 200 fo- 'intért is lehetett venni.

Az ilyen egy lovas ember ösz- szeáll a szomszédjával, kinek izintén egy lova van és közösen végzik a földmunkát.

Tavasszal szántanak, kukori- :át ekekapálnak nyárig.

Nyáron aratnak ás nyomtat*

nah, először a saját termesüket, majd a kisföldű emberekét, kik ezekkel nyomtattatják ki termésüket alku szerint. Éjjel-nappal est náljálc.

Ősszel ismét szántanak pénzért.

Télen nincs földmunka, ekkor a perzselnivaló disznókat viszi a háztól a perzselőhelyre, néha alig győzi hordani, olyan sokan keresik.

Addig csúszik-mászik, míg egy évrevalót összetakarít. Vergődik a rossz lóval, alig tud utána meglenni.

Addig csak elcsetlik-botlik a földi világon e» «g egy lovas

szegény ember, míg a ló — teszi. De mivel, csak egy rossz, elgyötört pávát ajnározott, egyszer csak bemondja a — nyekköt. A lábai elnyűttek, a jogúi elkoptak, nem tudja a csutka- szárat rágni, nem fog már rajta az a kis lucernaszéna sem. Az üres kocsi hámfája is az inát veri. Nem lehet vele tovább pénz), szerezni. El kall adni a lónyúzónak, kap érte 10—15 pengőt. Ezért a pénzért nem lehet egy másikai venni. Nagy a gond, a bánat; nincs ló! Minden piacra fölmegy, hátha! De hiába, a legsilányabb is 40—50 'pengő. Hol van ennyi kincs? Mivel nincs kereset, még az a pár pengő is elkopik, amit a vén Csircsiért kapott, már fele sincs meg. A jelaságs látja, hogy őszi magát az embere: sajnálja. Fölajánlja neki: adják el azt a, pár párnát, dunnát, majd tölt helyette csirketollat. Jó. Kap az ember rajta, pénzzé teszi a tehetőt, eladják a fejük alól a vackot. Megvan a ló ára. Sikeríte- nek egy másik lovat, mert ló nélkül nem élet az élet. Néha ötször-hatszor megcseréli. Adja, veszi, míg megfelelőt tud ragasztani. Mert az ilyen embernek olyan ló kell, amelyik mindenre alkalmatos, mint a szalonna; szó fogadód szelíd, eng aE vvéjfi $ tu h in v e I é «

Közeledik az év vége. Dolgozó parasztságunk ilyenkor számba- veszi, hogy milyen eredményeket hozott számára az 1955-ös esztendő. Összehasonlítást tesz, hogy a megelőző évvel szemben ez évi munkája jövedelméből mennyivel többet tudott költeni ruhára, élelmiszerre, kultúrigényci kielégítésére és nem utolsó sorban gazdasága továbbfejlesztésére.

Dolgozó parasztságunk tudatában van annak, hogy a kormányunk nyújtotta sokoldalú segítség jelentős kiadásokat jelentett államunknak. Munkásosztályunk, mint a dolgozó parasztság leghűségesebb szövetségese, minden erejével termelt üzemeinkben, gyárainkban, bányáinkban, hogy több mezőgazdasági gépet, kisgépet, közszükségleti cikket, mezőgazdasági szerszámot, műtrágyát és növényvédőszert tudjon adni a falunak.

Mindezeket számítva dolgozó parasztságunk igyekezett eleget tenni kötelességének is az adófizetésben és a beadásban egyaránt, hogy adósság nélkül zárja az évet. Akasztón, Ordason, Tabdin, Tázláron, Kecelen, Páhin, Bácsszentgyörgyön, Öregcsertőn, Soit- szentimrén, Csolyóspáloson, de még számos községben a dolgozó parasztok az ütemterv szerint pontosan fizetik az adót. A negyedik negyedévi adóbevételi terv teljesítésében a legjobb eredményt a kiskőrösi és a kunszentmiklósi járás, valamint Baja, Kalocsa és Kiskunhalas város dolgozó parasztsága érte el.

Lemaradt azonban a kiskunhalasi, a kalocsai és a kecskeméti járás. Különösen lemaradt Bát mon ostor, Tiszaújfalu, CsátaljU, Dunatetétlen, Szakmái-, Homokmégy, Jakabszállás, Helvécia, Pirtó és Ladánybene. Ezek a községek a megye összes községei közüli a legrosszabbak az adófizetésben.

Dolgozó népünk, a becsületes adófizető parasztság joggal elvárja azoktól, akik még eddig adófizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, hogy7 az év hátralévő napjaiban adósságukat rendezzék.

A negyedik negyedévi adóbevételi terv teljesítésében a legutóbbi értékelés szerint a járások és a városok sorrendje a következő:

1. Kiskőrösi, 2. kunszentmiklósi, 3. dunavecsei, 4. bácsalmási, 5. kiskunfélegyházi, 6. bajai. 7. kecskeméti, 8. kalocsai, 9. kiskun- halasi járás.

1. Baja, 2. Kalocsa, 3. Kiskunhalas. 4. Kecskemét, 5. Kiskunfélegyháza város,

Tyukos Béla,

MT. pü. osztályvez. helyettes.

r

Fejlődő állatállomány

A Kecskeméti Városi Tanács -végrehajtó bizottsága csütörtöki ülésén foglalkozott az állattenyésztés kérdésével. Az elmúlt évek alatt egészségesen, felfelé ívelő vonalat mutat az állatállomány fejlődését jelző grafikon.

Az állattenyésztés 1953-hoz viszonyítva ugrásszerűen megerősödött. Szarvasmarha-állományunk 131 százalékkal emelkedett, ugrásszerű növekedés tapasztalható a sertéstenyésztésben is. Míg 1953-ban 772 sertéssel rendelkeztek termelőszövetkezeteink, most 167’.-lel. Az egyéni gazdák hizlalásai is 2017- rő! 3C50-re emelkedtek. Nagy a törekvés a szabadpiaci hizlalásra, hiszen ez szép jövedelmet biztosit a termelőszövetkezetek tagságának. A szabadpiacra történő hizlalás többszörösen meghaladja a tavalyit. Csak a Törekvés Termelőszövetkezet 200 hízót állított be és ez az 54-es év összes értékesítésének háromszorosát teszi ki. Több termelődelmes, amelyik belefckszik a hámba, mikor rászól, hogy na, gyi! Gyerünk most! Mind a kettő! (Pedig csak egy van, de azért mondja mind a kettő, mert úgy gondolja, ezzel elhiteti a lóval, hogy a rúd másik oldalán is húz egy cimborája.)

Ez az egy rossz ló a mindene: a vagyona, az élete, a keresője, kenyere. Vigyáz is rá, mint a szeme Világára. A tengőre vödröt köt, hogy kútnál itathassa. Télen takargatja, rossz pokrócot vet rá, de a subát is ráteríti, ha van.

\

'Nagyon nehéz élete van az ilyen szegénynek, mert a ló mellett még neki is nagyon sokat kell dolgozni, a kocsit neki kell megrakni, lehányni, ha fát fuvaroz, vagy akármit. Aki fizet, az parancsol, neki csak a parancs m kell teljesíteni. De so- káig ez se tart, mert naponta fogy az erő, már a kofa portékáját se bírja felrakni a kocsira, Ijogy a piacra fölvigye.

Egy darabig tűrik, de aztán más fuvaros után néznek. Van elég. fiatalabb, erősebb. Így kopik ki mindenből lassanként. El kell adni gyepiül, hámot, lovat, kocsit. Ez aztán a vég. Ekkorra igencsak bevégzi ő maga is est a kínos -földi pályafutást■_

szövetkezetünk, mint például s Szabad Nép és az Igazság, elsősorban a hizlalásnak köszönhetik aktív zárszámadásuk.

Az állatállomány fejlesztésének ez esztendőre megszabott százalékait túlteljesítették termelőszövetkezeteink. A szép eredmény aionban nem szoríthatja háttérbe a hiányosságokat! Emelkedett a szarvasmarha- állomány7, de a tehenek aránya, még kicsi. Sok a sertés, de az ellési átlag még alacsony7, kiöregedtek az anykocák, nem megfelelő a minőség. A törzskönyvezés terén is varrnak szép eredmények, de el kell érni, hogy 19öG-ban a törzskönyvezett jószágok száma elérje az 50 százalékot. A fejési átlag is egészséges emelkedést mutat, de itt is van még bőven tennivaló. Át kell térni mindenütt az egyedi takarmányozásra és fejleszteni kell a tehenészek szakképzettségét.

A fejlettebb, nagyobb állatállományt csak megfelelő takarmány biztosításával lehet elképzelni. Ezért a végrehajtó bizottság határozatot hozott a lucerna vetésterületének kétszeresére emelésére. 60 százalékkal több kukorica vetéséről is gondoskodni kell.

Az állategészségügy áldozatos munkáját is dicsérik az eddigi eredmények, hisz a különböző fertőző betegségeknek, vészeknek védőoltásokkal hamar gátat emeltek. A télen rájuk is nagy feladatok várnak, pusztarészenként tartanak majd állategészségügy7! előadásokat. A város legjobb, állattenyésztőinek patro- názs-mozgalmát is ki kell szélesíteni, így kaphatnak állandó szakmai segítséget az állatgondozók.

E feladatok megoldásán kívül istállók, fiaztatók építése is szükséges néhány termelőszövetkezetben. így az 1956-os esztendőben a Szabad Nép és a Lenin Termelőszövetkezet szarvasmarha-istállót, a Törekvés és Szabadságharcos lóistállót, a Kossuth sertésíiaztatót, a Szabad Nép süldőnevelőt és a Vörös Csillag sertéshizlaldát épít.

A végrehajtó bizottság határozatainak végrehajtásával az elkövetkezendő esztendőkben még erőteljesebben növekszik majd a város állatállomány*;

I