Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-07 / 287. szám

Jói gnzdálkodotl Mizere György hat holdas dolgozó paraszt NEM AKAD TISZAUJFALUN olyan ember, aki ne ismerné Mizere Györgyöt, a község egyik legjobb gazdáját. Hat hold föld­je van mindössze, de ezen a hat holdon úgy gazdálkodik, nogy híre van messzeföldön is. Hogy miként műveli földjét Mizere György, bárkinek szíve­sen elárulja: — Érzéssel kell bánni a földdel, mert olyan az, mint az asszony. Ha elhanya­golják, elpártol az embertől — magyarázza Mizere bácsi. Sze­reti, nagyon szereti a földet, nem sajnálja tőle 6em a trá­gyát, sem a munkát. Az istálló­trágyát műtrágyával keveri s ezt hordja ki a földre. Munka van vele, az igaz, de megéri. Nem hiába kapta a »Minta- gazda«-jelvényt, meg a díszok­leveleket. Nézzük hát, hogyan gazdálkodott az idén Mizere György? — Egy holdon búzát termel­tem, egy holdon meg rozsot. Az egyikből 13 mázsa termett, rozs­ból meg 12 mázsa — mondja Mizere bácsi. De termelt még ezenkívül 800 négyszögölnyi területen árpát, abból 16 mázsa lett az idén. Nem járt rosszul a cukorrépával sem. A hatszáz négyszögöl 103 mázsát adott. Ka­pott érte 206 kg cukrot, ami elég lesz a jövő őszig, meg az- :án 2000 forint készpénzt. MIZERE BÁCSI általában jzámvetést csinál mindenről. Anélkül nem is igen fog mun­kához, mert, mint maga mond­ja, az embernek tudnia kell előre, hogy mire számíthat. — Nem éri az embert baj temerről sem, ha gondoskodott arról, hogy elegendő jószág le­gyen az udvarban. Az állatne­velés jól jövedelmez, ezért az­tán tartok is hízót, baromfit szép számmal. Így aztán nem gond az adófizetés, meg a beadás, — bizonygatja Mizere bácsi. S csakugyan, négy hízó van az ól­ban. Az egyik lehet olyan két és fél mázsás. Van ezenkívül 7 nagyobb és 12 kisebb süldője, így aztán érthető, hogy Mizere bácsi már jó két hónapja eleget tett sertésbeadási kötelezettségé­nek s könnyen teljesíti a jövő évit is. MIZERE GYÖRGY, hatholdas tiszaújfalusi dolgozó paraszt végtelenül nyugodt ember. Nem fő a feje, hogyan is tesz eleget kötelezettségeinek. Első volt az őszi munkák elvégzésé­ben is, 2 holdon vetett kenyér- gabonát. E|yik szomszédja, Kö­rös Sándor hét holdas dolgozó paraszt felkereste egyszer. — Mondjad már komám, lüP~ gyan csinálod ezt? — kérdezte. S Mizere bácsi elmagyarázta rendre, hogyan is bánjon a jó gazda földdel, jószággal. Azóta Körös Sándor is Mizere György példáját követi. Mizere bácsit, mint a község egyik legjobb gazdáját, felkeresték a ter­melőszövetkezetbeli népnevelők. Nem kellett messzire menniök, mert szomszédságban vannak éppen. Sok mindenről beszél­gettek, aztán szóbahozták a termelőszövetkezet dolgát is. Hogy mi lenne, ha Mizere bácsi is belépne. Mizere bácsi nem tu­dott mit felelni. Látja ő, hogy jól gazdálkodik a termelőszövet­kezet, érdekli is az ottani élet, de a döntésig még nem jutott el. — Olyan függőben-formán va­gyok a termelőszövetkezettel — mondta a népnevelőknek. S hogy a termelőszövetkezettel még meddig lesz »függőben- formán«, a termelőszövetkezet további jó eredményein és a jó népnevelő munkán múlik. torró hangulat a Népújság jutalom-műsorán Hétfőn este a zsúfolásig meg­telt megyei tanács kultúrtermé­ben felgördült a függöny. A né­zőtéren az üzemek, hivatalok dolgozói, a párt- és tömegszer­vezeti aktivisták hallgatták Palkó László elvtárs, a Népújság szerkesztője üdvözlő szavait. A Népújság szerkesztősége és a kecskeméti városi pártbizottság jutalom-műsort adott azok tisz­teletére, akik a megyei pártlap terjesztésében szép eredményt értek el. A műsor előtt tapssal köszön­tötte a közönség a »Miért jobb az élet a termelőszövetkezet­ben« című pályázat három nyer­tesét. Göndör József, a bajai DISZ járási bizottság munka­társa az ünnepségen vette át a vadonatúj kerékpárt. Szabó At­tila Kalocsáról, rádiót nyert, mig Kapás István pálmonostori dol­gozó a harmadik díjat, az ezüst cigarettatárcát vette át. A jutalmazás után elkezdődött a több, mint két óra hosszat tartó ltacagás. A konferanszié szerepét Nyerges Ferenc, a Kecs­keméti Katona József Színház tagja vállalta magára. S. Gyó- lay Viktória, Vértes Nelly, Csa- jányi György nagy tapsot kap­tak szép énekükért. Győry Ernő verseket mondott el nagy művé­szettel. Magasra csapott a jó­kedv, hangulat, nevetés Erdődi Kálmán magánszáma hallatán Jól érezte magát mindenki ezen az estén. Barátság szövő­dött, testvéri lüizelség a lay munkatársai és a város dolgc zoi között. Ez a találkozás, ai olvasó és munkatárs találkozási ismétlődik nap, mint nap. Hi­szen mi írunk nap, mint nap azok életéről, hősi munkájáról, akiknek képviselői ott tapsol­tak a forró hangulatú est ven­dégseregében. Mit ad az országnak az 1956-os népgazdasági terv SERUffifeXsOK­110% A nemzeti jövedelem 1935-höz viszo­nyítva 106,2 százalékra nő, a beruhá­zások pedig 1955-höz viszonyítva 130 százalékra emelkednek. Az ipar 44 szá­zalékot kap. Ebből a nehézipar részese­dése 87 százalék. Beruházásunk külön vonása a lakás­építés nagyarányú fejlesztése. Jövőre kétszerannyi lakást építünk, mint az idén. A lakásépítkezésre 1956-ban 70 százalékkal adunk többet, mint 1955- bcn. Budapesten erre a célra 120 száza­lékkal emelik a beruházásokat. Mindezeknek a beruházásoknak az a céljuk, hogy növeljék a nép jólétét. Tőíigtjaii futtatta az ördög 10ittiag hámot a téb&lgddba Irta: Mike Queen Mr. Harríngbown XVittingham, a Wittingham fonó- és szövőgyár tulajdonosa különös zajra éb­redt fel egy éjszaka, s mikor kinyitotta a szemét, ágya szélén látta ülni a poklok urát, amint az orrát piszkálja éppen. — Micsoda őrültség! — kiál­tott fel Wittingham. — Alszom! Nem lett volna szabad annyit vacsoráznom! Szép kis álom! De mégis, tisztelt uram, árul­ja el, hogy mit keres itt? Az ördög a szemét forgatta. — őfelsége a Sátán vagyok — mondta olyan hangon, mint amikor valaki körmével üvegen kaparászik. — Én a pokol ura és tulajdonosa, nem tűröm to­vább a konkurrenciát. Maguk átkozott kapitalisták olyan elvi­selhetetlen poklot csinálnak a földön, hogy a bűnös lelkek, akiket a pokol kínjaira ítélnek, azt hiszik, hogy a paradicsomba jutottak. Wittingham vállat von. — Ez a maga pehhe. Ha az én árum jobb, a maga baja. A maga pokla elavult, kiment a divatból. Ma már más módsze­rekkel dolgozunk. Azalatt, amíg maga tengeridőt pazarol arra, hogy vendégeinek körme alá tü­zes tüskéket szurkál, mi egyet­len tollvonással milliókat pusztí­tunk el. És mondja, mi a jöve­delme? — Elég! — kiáltott fel az ördög. — Mindent tudok és én kész vagyok harcolni magával a végsőkig. Mr. Wittingham! űrök­re legyenek átkozottak a maguk számára hasznot hajtó machiná­ciók. Ettől a pillanattól kezdve minden kimondott hazugságáért le fog esni egy gomb az öltöze­téről. így majd leszokik arról, hogy konkurráljon velem. Füst támadt és az ördög el­tűnt a füstben. Másnap reggel Wittingham halkan kacarászott magában, amikor álmára gondolt. »Csak álom volt — nyugtatta magát, — egészen ostoba álom, de még­is meg kellett volna őriznem hidegvéremet s meg kellett volna mondani, hogy menjen csak szé­pen vissza a pokolba.« Jóízűen megreggelizett, utána beült pompás kocsijába és bero- bogott a gyárba. Tízkor igazga­tósági ülése volt, tizenegykor interjút adott, tizenkettőkor a konkurrensével ebédelt s egykor munltásainak gyűlésén szólalt fel. Két órakor a hisztériával határos állapotban került haza. Nadrágját tartania kellett, mert ruházatán egyetlen egy gomb sem maradt. Lázas sietséggel átöltözött s fölhajtóit két pohár whiskyt, Idegesen le-föl járkált dolgozószobájában, miközben magaelé morgott: — Ez igazságtalanság! Hi­szen mindent, amim van, tisz­tességes harcban szereztem. Cvakl Kabátjának gombja messzire pattant hasáról. __ — Ez igaz! — kiáltotta most már. — Ez az igazság! Nélkü­lem nem létezne a civilizáció! Cvak! A második gomb is le­pattant. — Hagyja abba! — ordított a láthatatlan ellenfelére. — Elég! Nem az én bűnöm, hogy éhez­nek az emberek! Kabátjának és nadrágjának vatamennyi gombja a földön hevert. — Édes Istenem — sóhajtotta, — miért történik ez velem, ép­pen velem, egy olyan emberrel, aki egész életében embertársai­nak érdekében görnyedt!? Kis megkönnyebbülést ér­zett: fehérneműjének gombjai leestek. Harríngbown Wittingham nem olyan ember volt, aki egyköny- nyen megadja magát. Hivatott néhány szabót és meghagyta nekik, hogy olyan gondosan és Gondosául propagandaanyag terjesztést Pártunk nagy gondot fordít a párttagság és a dolgozó töme­gek eszmei, politikai nevelésére. Etekintetben nagy segítséget nyújtanak pártszervezeteinknek a különféle agitációs és propa­gandakiadványok. Ahhoz azon­ban, hogy ezek a kiadványok be­töltsék fontos szerepüket, bizto­sítani kell pártszervezeteinknek azok rendszeres terjesztését. A propagandaanyagok terjesz­tése az utóbbi időben jelentősen javult. Pártszervezeteink nagyré­szében anyagfelelőst választot­tak, akik rendszeresen nyilván­tartásba veszik az érkező kiad­ványokat, terjesztik a párttagok között és pontosan beküldik az árát a Propagandaanyag Ter­jesztőnek. A madarasi Dózsa TSZ párt- szervezetének például egyálta­lán nincs adóssága a Propagan­daanyag Terjesztővel szemben, mert az anyagíelelős, amint meg­kapja a kiadványokat, azonnal kiadja a párttagoknak és az árá­val rendszeresen elszámol. El le­het mondani ugyanezt a Kiskun- halasi Városi Tanács pártszer­vezetéről és még sok más párt- szervezetről. A járási pártbizott­ságok is foglalkoznak prapagan- daanyagterjesztéssel. Közöttük dicséretet érdemel a kalocsai, ahol Orosz Lászlóné elvtársnő foglalkozik a pártkiadvánj'ok terjesztésével és az árát is pon­tosan elszámolja. Azonban nem minden párt- szervezetünk foglalkozik gondo­san ezzel a kérdéssel. Sok helyen a leküldött anyagok szinte fel- bontatlanul az íróasztalokba, a szekrényekbe kerülnek. A katy- mári Lenin TSZ pártszervezeté­nek szekrényébe például 192 fo­rint értékű propagandaanyag po­rosodott. Ugyanez a helyzet a madarasi Kossuth TSZ pártszer­vezeténél, melynek 276 forint propagandaanyag tartozása van. Járási pártbizottságaink egy része sem mentes az ilyen ha­nyagságtól, A Kiskunhalasi Já­rási Pártbizottság propaganda- gnyag tartozása például 3767 fo­rint. Megyénkben ilyenformán 180 000 forint tartozás áll fenn a Propagandaanyag Terjesztővel szemben Û hátralékos pártszer­vezetek részéről, Ennek oka, hogy járási, városi és községi párt-végrehajtóbizott­ságaink még mindig nem fordí­tanak kellő figyelmet arra, hogy az alapszervezetek felhasznál­ják-e a pártkiadványokat, elszá­molnak-e azok ellenértékével. Pártunk Szervezeti Szabály­zata kimondja: Minden párt­szervezet feladata, hogy »...rend­szeresen terjessze a pártirodal­mat, a pártsajtót...« Ezért he­lyes, ha minden pártszervezet­ben anyagfelelőst választanak, akik gondoskodnak arról, hogy a pártkiadványok a megfelelő idő­ben, a megfelelő helyre kerülje­nek. Tartalékállományba ketall" katanák ! Jelentkezzetek a MÖHOSZ-ba, vegyetek részt továbbra is drága hazánk védelmének erősítésében Alkotmányunkban előírt köte- ezettségeteknek becsülettel ele­get tettetek. A katonai szolgálati idő alatt katonailag és politikai­lag sokat fejlődtetek. A haza szolgálata azonban ezzel része­tekről még nem fejeződött be. Mint tapasztalt katonákra, a polgári életben is nagy szükség van rátok, hogy eleven munkát végezzetek a bevonulás előtt álló fiatalok között és a Magyar ön­kéntes Honvédelmi Szövetség­ben pezsgő, eleven életet teremt­setek. Erre a szövetségre igen nagy feladatok hárulnak az if­júság nevelésében. Ebben a ne­velő munkában a fiataloknak a haza szolgálatára való felkészí­tésében a MÖHOSZ városi, köz­ségi, falusi, üzemi alapszerveze­tei számítanak a leszerelt kato­na elvtársak munkájára. Keressétek fel a MÖHOSZ he­lyi alapszervezeteit, kapcsolód­jatok be a vezető, irányító mun­kába és tudásotok, tapasztalato­erösen varrják fel ruháira a gombokat, amennyire csak tud­ják. De ez eredménytelen kísér­let volt. így is leestek. Erre minden ruhájára zlppzárakat varratott és kabát helyett szvet- tert viselt. A behúzott zippzá- rakat azonban nem lehetett töb­bé kinyitni és a szvetter úgy a testére tapadt, hogy borotvá­val kellett leszednie a bőréről. Ezen az éjszakán Mr. Witting­ham rosszul aludt. A vereséget szenvedett ember ideges alvása volt ez. Arra ébredt fel, hogy az ördög ismét ott ül az ágya szélén. / ^ — Legyen magában könyörü- let! — sopánkodott Mr. Witting­ham. — Kérjen amit akar, tel­jesítem, csak, szabadítson meg ettől az átoktól. — Rendben van — felelte az ördög. — Él) úgy, ahogy egy rendes emberhez méltó és föl- mentiek az átok alól. Másnap reggeltől kezdve Mr. Wittingham igyekezett úgy élni, ahogy az ördög meghagyta neki. Igyekezetében odáig ment, hogy a május elsejei felvonuláson is részt vett, sajátkezűleg cipelve egy táblát. Ekkor azonban ösz- szeült a rendkívüli igazgatósági ülés és úgy döntött, högy Mr. Harríngbown WittinghamOt el­megyógyintézetbe kell zárni. Ez volt minden, amit az ördög el tudott érni. (Fordította: Hosszú Ferenc.} tok átadásával segítsétek a szer­vezetek munkáját. Segítsétek elő dolgozó népünk és a néphadse­reg közötti elszakíthatatlan ba­ráti kapcsolatok további elmé­lyítését. Segítsetek elő az ifjú­sági és sportrendezvények meg­szervezését. Kapcsolódjatok be az alapfokú és sport lövészkörök munkájába, oktassátok türelem­mel a lövészkörök tagjait. Ezen túlmenően vegyetek részt a motorkerékpár, személygépko­csi, tehergépkocsi, rádiós, ejtő­ernyős, repülőmodellező, úszás, liáromtusa szakkörökön. A téli hónapokban tegyétek érdekessé, színessé az alapszervezetek kul­turális nevelő munkáját, A szer­vezetekben magyarázzátok meg a katonai szolgálat fontosságát. Segítsétek az alapszervek veze­tőségét, hogy minél több becsü­letes dolgozó fiatal kapcsolódjon be a szövetség munkájába. Harci túrákon és járőrversenyeken, a pákozdi ifjúsági versenyeken keresztül kedveltessétek meg a fiatalsággal a szövetség munká­ját és magatok is vegyetek részt ezeken a versenyeken. Elvtársak! A Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség városi, üzemi, falusi, községi alapszer­vezetei várnak benneteket. MÖIIOSZ Megyei Elnökség INNEN—ONNAN — Járdaépítés. Pálmonostorán a községfejlesztési tervben 400 méteres járda szerepel 15 000 fo­rintos költséggel. A járda épí­tését már megkezdték és a bé­kekölcsön-részesedés összegéből még további 30 000 forintot for­dítanak erre a célra, — A Isz-tagság jólétének nö­velése. A kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet a közeljövő­ben 30 szarvasmarhát és 10C süldőt vásárol. Ezeket hízóba állítja és a jövő évben értéke­síti. A befolyt összeg egy részét a tagok közölt fogják szétosz­tani. — Egyedülálló ajándék. (Kal­kutta) Egy bengáli kézműves egyedülálló ajándékot készített N. A. Bulganyin részére: egy fél rizsszemet, amelyre angol nyel­ven a következő szavakat véste: »Bulganyin marsall, mi Indiában — akarjuk a békét.« A felírat másfél milliméter hosszú, és ter­mészetesen csupán nagyítóval olvasható. A fél rizsszemet kris­tálytartóban helyezik el;

Next

/
Thumbnails
Contents