Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-01 / 282. szám
(Jsákíu Qézsetf emlékezete A kecskeméti homok kiváló mívese halála ötvenedik évfordulójára Ö TVEN ÉVVEL EZELŐTT, 1905. november 30-án 81 éves korában halt meg a ceglédi állomáson átutazóban Csókás József, akinek ma már kevesen ismerik a nevét Kecskeméten. Egyszerű parasztember volt. Kormányzatunk éppen a legutóbbi időben határozta el a homoki gyümölcs- és szőlőkultúra jelentős fejlesztését. Az ő működését, föld- és népszere- tetét, szorgalmát és a termései edmények növelésére irányuló törekvéseit a legszélesebb kötökben érdemes megismernünk. lent meg. Különösen jelentősek azok a szakcikkei, amelyeket az alanynak a nemes gyümölcsök ízére, formájára és levélzetére tett hatásáról szólnak. Amit a kajszibarack, a pogácsa alma és a körtefa alanyairól mondott, ma is helytálló. A pogácsa almáról szóló cikkét a Der Gartenfreund című bécsi lap is közölte németül, a cikk szerzőjét “éleseszű megfigyelőnek« nevezve. Szakcikkeivel komoly tekintélynek számított. & Csókás József 1824. február 3-án született Kecskeméten. Apja szőlőjében töltött ifjúsága, a természet jelenségei figyelmes vizsgálójává tette. Annak ellenére, hogy csak az elemi iskola négy osztályát végezte el, az értelmes parasztfiú önműveléssel, később szaklapok olvasásával művelődött, fejlesztette szakismereteit olyan korban, amikor saját bevallása szerint a környékre csak két-három szaklap járt és azok is felvágatlanok maradtak. Fél évszázadon keresztül készített feljegyzéseket a tennéseredményekről és az időjárási viszonyokról. Belső-Ballószög 275. szám alatti tanyáján lakott. Itteni, valamint úrihegyi szőlőjében idegen fajok meghonosításával kísérletezett. A téli pogácsa almát már a múlt század negyvenes éveiben tanulmányozta. Az elsők egyike volt a határban, aki a saszla szőlőt telepítette. Kecskeméten ezt a kiváló szőlőfajtát az ő kezdeményezésére honosították meg Nagykanizsáról 1878-ban behozott szőlővesszőkkel. Faiskoláját megcsodálták. A rassz időjárás és a talajvíz pusztításai ellenére jelentős kísérleteket végzett. Felismerte, hogy a magas törzsű fáknak van jövőjük az Alföldön. J) GYSZERÜ TANYAHÁZO BAN LAKOTT. A ház előtt nagyszerű méhes volt és üvegház dísznövényekkel, hogy liai a kényes növények ápolásával szokják meg a gondosságot. Az abszolutizmus korában gyerekeit hazafias érzésből nem járatta iskolába, ő maga foglalkozott velük és a környékbeli gyermekekkel. Felesége korai ha. lála után fiaival együtt élt tanyáján. Együtt főztek, dagasztottak kenyeret, ruhájukat maguk mosták. 1856-ban Hackenast Gusztáv lapkiadó pályázati felhívását olvasva »Kerti szőlőművelés« c. szakcikkét küldte be a pályázatra és 6 arany tiszteletdíjat nyert vele. Ez a cikke megjelent a Falusi Gazda c. szaklapban. Ettől kezdve ennek a lapnak, megszűnése után pedig a Kex-tész Gazda c. szaklapnak lett az állandó tudósítója. 1857- től 1875-ig kb. húsz kisebb-na- gyobe szakcikke, tudósítása jeSzakcikkeit olvasva feltűnik természetes, ízes stílusa, rajta van az élőbeszéd lazasága. Tapasztalatait és megfigyeléseit értelmesen adja elő, vitatkozik, meggyőzni igyekszik. Pár sor idézet meggyőz erről. »Télen a hordók kívülről portól és penésztől tisztán tartassanak, mert egy nem várt órában jő el mindig a borvevő, és már első látása a kivülrőli tisztaság, melyet is látván, azonnal megkedvel, tovább nézvén a hordókat, ha azek kívánságainak megfelelnek, és ha tisztaságot lát, bármely tiszta öltönyben legyen is, a hordóhoz megtámaszkodik, és ha lehetséges, addig ki sem jő, míg meg nem veszi, de ha kívülről tisztálalanságot lát, kijővén és kívülről alkuszik és könnyén megesik, hogy ott is hagyja, ezt tapasztaltam.« '“Jf.VAF.S GYÜMÖLCSÖSÉT (SKS az ötvenes évek végén létesítette — dacból. Az ekkor létesített városi műkertészet élére egy német kertész, Bakuié Márton került. Csókás meglátogatta a német kertészt, hogy tanácsokat adjon neki, de az kijelentette, hogy »nem fog gatyás paraszttól tanulni«. így határozta el, hogy versenyre kel a némettel. A város tizenhét év folyamán kertészetébe 40 000 forintot fektetett be, mégsem volt olyan híre-neve, mint Csókás gyümölcsösének. A hetvenes évek végén (nem pedig az ötvenes években, ahogy általában gondolják) építtette ballószögi birtokán az első kcpincét a kecskeméti határban. Ennek is csodájára jártak. Az első évben 700 akó (392 hl) bort raktározott el benne; zQ/EM VOLT A MAGA KO- ' (ß C. RÁBÁN a szőlő- és gyümölcskultúra fejlesztésére irányuló olyan megmozdulás, melyben ő maga tevékenyen részt nem vett volna. A Gazdasági Egyesület kiállításain 1871-től 1883-ig minden alkalommal a kiállítók között volt, boraiért és kiváló gyümölcseiért mindig kitüntették. Az ő eszméje volt 1875-ben a debreceni gyümöl- csészeti kongresszus összehívása. Az ország tekintélyes gazdasági vezetői mellett ő is részt vett ennek a kongresszusnak szervezési munkáiban. Jelentős szerepe volt a környékbeli szőlőtelepek, így Miklóstelep létesítésében is. Állandóan látogatta a határban a homoki szőlőtelepeket, hogy gyakorlati tanácsokkal segítse a telepítőket. Érdemeit elismerve a Gazdasági Egyesület 1897. április 11-én tiszteletbeli tagjává választotta. Ugyanez cv december 5-én arany érdemkeresztet kapott. A magas kitüntetést az akkori földművelésügyi miniszter adta át neki. fi ZUTAH öreg korára való Cv tekintettel (73 éves volt) teljesen visszavonult. Birtokai egyrészét eladta és egyik unokájának tanyáján élt. A »hálás utókor« hamar megfeledkezett róla. Nyolc év tökéletesen elég volt ahhoz, hogy amikor 1905. november 30-án meghalt, csak egy egyszerű újsághír számoljon be haláláról. Nem volt szó ebben érdemeiről. A »halál az utón« című rövid közlemény csak mint szenzációt közölte a »szerencsétlenül járt öreg magyar« halálát a ceglédi állomáson. Ennek az egyszerű, »szőlész- ayümölcsésznek« a szakismereteit a képzett szakemberek is megcsodálták. Nagy gyakorlati érzékkel fáradozott azon, hogy Kecskemét nagy hatarában lévő »szőlősökben« minél több — saját szavaival élve — »kedves ízű« gyümölcs teremjen. Felismerte a gyümölcs, szőlő és bor értékesítésére irányuló szövetkezés fontosságát, mert így a köz is és az egyén is nagyobb hasznot érhet el. ATONA ZSIGMONDDAL, Hankovszky Zsigmond- dal és Mathiász Jánossal együtt annak a futóhomoknak a megkötéséért vívott harcnak volt a hőse, amelyet ötletesen ingó-in- j gstlannak neveztek el, és amely ! a 18. század vége óta elpusztí- j tássál fenyegette a város nagy- | kiterjedésű határait. A nagy- ! üzemi gazdálkodásra áttérő parasztságunk megtanulhatja az ő példájából, hogyan lehet és hogyan kell a nóvénynemesítéssel és a terméseredmények növelésével a maga hasznára és a haza javára munkálkodnia. Kiss István. cA & l £ & n ip (tkíi a k MNDSZ-hírek Hétfőn este az MNDSZ megyei szervezete kibővített elnökségi ülést tartott, ahol megalakították az egészségügyi, termelési, kereskedelmi, anj'a- és csecsemővédelmi, kulturális, agitációs és gazdasági bizottságokat. A megalakult bizottságok nyújtanak majd segítséget az alsó szervezeteknek és támogatják majd minden eszközzel azok munkáját. « * A Télapó és karácsony ünnepségek szervezését a szülői munkaközösségekkel és tömegszervezetekkel karöltve az MNDSZ-szervezetek irányítják. Kecskeméten körülbelül ötven asszony részvételével e hét végén indul egy játékkészítő- gazdasszony kör, ahol az asz- szonyok, édesanyák kedves kis játékokat, ajándéktárgyakat készítenek az óvodások, alsó isko- lájsok számos pajtásainak. A munkadélutánokon a pedagógusok tartanak majd felolvasásokat. * A kunbajai termelőszövetkezeti asszonyok közül is élenjárnak az MNDSZ-tagok. Kivétel nélkül mindegyikük 120 munkaegység fölött teljesített az elmúlt gazdasági évben. Jakus Sándorné közel 400, Tóth Má- tyásné 272, Nyári Jánosné 254, Kovács Antalné 225, Latos Petemé 233 munkaegységgel gyarapította családja jövedelmét. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár raktárában Göbölyös Pálné vezetésével dolgozik egy hét tagból álló MNDSZ-csoport. A sztahanovista vezető Göbö- lyösné rendszeresen oktatja munkatársait, megtanítja őket saját munkamódszerére. Éppen e tanítás lévén Pethes Zsuzsa ICO százalékról legutóbb 128 százalékra emelte teljesítményét. De nemcsak a csomagolóban. a gyár minden üzemrészében is szép teljesítményeket érnek el az MNDSZ-asszonyok. A dobozüzemben Mészáros Pálné, MNDSZ vezetőségi tag 171 százalékot, Borbás Emma 144 százalékot ért el a legutóbbi értékelés szerint. Ez a divat Szépvonalú, divatos Kabát, vastag szövetből minden színben egyaránt megvarrható. Kötött ruhadarabok javítása kiöltés kerül, mint est as első rajzunk mutatja, lia a függőleges szálak egymás mellé sorakozva befödik a lyukat, akkor kezdődik a tulaj dók őppeni beszövés a kötés sorainak irányába8 A beszövést a felső szélen kezdjük, oldalt jő méCsókás József egyik szakcikke Káros-e a méh a szőlősükben? A Kertész Gazda ez évi 8-ik számában azon kérdés volt feltéve: Káros-e a méh a szőlősökben? Miután még e kérdésre kimerítő választ nem olvastam, elmondom saját tapasztalatomat. Ifjabb éveimben szenvedélyes szőlész voltam, tanító könyvek hiányában kénytelenek voltunk magát a természetet megkérdezni. Ha tudunk hozzá szóllani, ő a legbiztosabb tanácsadónk. Mi a méheket illeti, ők a csendes magányt, a zajtalan vidéket kedvelik, miután a szőlősök többnyire ilyenek, főkép ha a közelben erdők és kaszálók, virányos mezők is léteznek, a méhek előszeretettel gyűjtenek és gyarapodnak. Sokan azzal vádalják az ártatlan méheket, hogy kárt tesznek a szőlősökben, rájuk fogják, hogy a szőlövirágot a termékenyítő himportól megfosztják. Kapáltam a szőlőmet virágzáskor, más munkákat is végeztem, hasznot igen; de kárt soha se tapasztaltam. Ha pedig az emberi munka a szőlővirágzáskor nem tesz kárt. a méhek annál kevésbé ártalmasok. Vannak évek, a melyekben némely szőlőfaj elrúg, de azt nem a munka, nem a méhek, sőt a szelek se okozzák. Hát mi okozza? Forduljunk magához a természethez és legbiztosabb választ kapunk. Tapasztaljuk ugyanis, hogy a meghűlés legtöbb elvetélést okoz. Azonban káros is lehetnek a méhek septem- berben (de nem minden évben) olyan száraz időben, a midőn harmat és víz hiány miatt kénytelenek szőiőlevelet hordani, a maguk kárára. Saját kárukra mondom, mert a hordott szőlőnedv megsavanyodván a többi jó mézet is elrontja. Szokásom volt ifjú gazdakörömtől fogva tapasztalásaimat feljegyezni. Felírtam azon éveket is a melyekben méheim a szőlőnedvhez hozzányúltak. Ilyenek voltak 1834, 1841, 46, 57, 63, 1866 és 1869. Tehát 36 év alatt 7 év volt, a hol méheim a szölőnedvére szorultak. Befejezésül annyit mondhatok, hogy egy veréb több kárt tesz a szőlősökben, mint egy kas méh. A3 elszakadt yullo- vert kár volna elcsúfítani folttal, stoppoiás- sal. A lyuk két oldalát vágjuk ki szálegyenesen és bontsuk vissza a hibás részt az ép sorokig. Keménypapírral fércel- jiilc körül a lyukat és a megmaradt pamutból hosszában szálalcat feszítsünk egymás mellé. Alulról az ép szem- sor első szemébe öltünk, belülről kifelé és felvezetve a szálat egyenesen, beleöltjük az első és kifelé a jj második szemen. Most újra az alsó második szembe be és harmadikba kifelé öltünk úgy, hogy minden szembe egy be és egy Receptek Gyorsan elkészíthető és nagyon ízletes vacsora a hamis borjúszelet. Két tojást, két kanál lisztet, kevés zsírban párolt vöröshagymát, petrezselyemlevelet, borsot, sót s négy nagy nyers reszelt burgonyát össze- vegyítünk és forró olajba egy- egv evőkanálnyit téve, mindkét oldalán pirosra sütjük. Burgonyával, salátával találjuk. Kevesen ismerik a palacsintás burgonyát. Tejjel, vagy vízzel, tojással, liszttel és sóval palacsinta tésztát készítünk, összekeverjük előzőleg megfőzött és átnyomott burgonyával. EgyJó tudni Csúnya, zsíros a kályha lapja? A kávéaljat, — zaccot — öntsük a tűzhely lapjára, azután papírral erősen töröljük át. A tűzhely lapja olyan lesz, mint az új, minden zsírfolt eltűnik róla. lyen beleültünk as ép szemekre, hogy ne foszoljon lei. Minden szembe egy be- és kiöltés kerül, mint ahogy azt második rajzunk világosan mutatja. Soronként haladva addig varrunk, míg a lyuk kitöltése tökéletesén sikerül. Ruháskosarunkat béleljük ki erős vászonnal. Ezzel védjük a frissen mosott ruhát, mert a kosár gyékénye könnyen elszakíthatja a fehérneműt. * Nedves a konyhánk padozata és svábbegarak bújnak meg emiatt a sarokban? Hintsük fel egy evőkanálnyit téve forró zsír» ban szép rózsaszínűre sütjük. Daraszeletet is süthetünk va« csorára. A darát forró, sós víz« ben péppé főzzük. (Egy személyre három kanál darát számíthatunk). Mikor kihűlt, egy kevés olvasztott zsírt öntünk rá, megszórjuk kevés liszttel, vagy egészen finom morzsával, beleütünk két személyre egy tojást. Jól összekeverjük, kis kerek szeleteket formálunk belőle, morzsában megforgatjuk és forró olajban kisütjük. Céklával, uborkával jó vacsorát, ebédet tálalhatunk belőle. törött, oltatlan mésszel, ez ma* gábaszívja a nedvességet és megöli a férgeket. Nemsokára jön a Télapó, az ajándékcsomagból nem hiányzik a csokoládé sem. A csöppségek bizony nem egyszer összekenik kis ruhácskájukat. A kakaó- és csokoládéfolt rendes mosással nem távolítható ei, de ha egy tojás sárgáját összekeverünk három evőkanálnyi glicerinnel és azzal bedörzsöljük, majd meleg szódabikarbónái vízben jól átmossuk, nyoma sem marad a csúnya foltnak.