Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-04 / 285. szám
A téli gépjavítás megszervezése gépállomásunkon A MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK téli javításának nagy fontossága és jelentősége van a gépállomás egész évi termelési tevékenységében. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a téli gépjavítási tervek mennyiségi és minőségi végrehajtása teremti meg azt a biztos alapot, amely lehetővé teszi gépparkunk egész évi üzemképességét és munkárakészségét. Csak úgy lehet magas teljesítményeket elérni, minőségileg is kifogástalan munkát végezni — a legkisebb önköltséggel —, ha gépeink és munkaeszközeink kifogástalan állapotban vannak. Ezekután már az a kérdés, hogy milyen legyen a jó gépjavítás a gépállomáson? Milyen több szempontok alapján készítse elő a gépállomás gépeinek kijavítását? A választ ezekre a kérdésekre a következő pontok- oan lehet összefoglalni: 1. A gépállományt valóságnak negfelelöen kell nyilvántartani. 2. A szükséges alapfeltételek negteremtésénél legyen önálló a gépállomás. 3. A gépjavítás tervezését helyesen hajtsa végre. 4. A javításhoz szükséges szerszámokat, műszereket jóelőre biztosítsa. 5. Állandó szakmunkás gárdát neveljen ki. 6. Tartalék alkatrészekből és egyéb anyagokból megfelelő készletet biztosítson. 7. A gépjavító brigádokat jól készítse fel. 3. Lehetőleg ne a gépjavítás idejére szabadságolja a dolgozókat. 9. Jól fűtött, meleg és világos helyiségeket kell biztosítani. 10. Az ütemezés szerinti időben el kell kezdeni a gépjavítást. 11. A javítási adminisztrációra jól fel kell készülni. NÁLUNK a gépjavítási munkák előkészítése nemcsak annak megkezdése előtt, szeptemberben vagy októberben megy végbe, hanem sokkal előbb, a tavaszi és nyári főidényben megkezdjük azzal, hogy forgácsoló műhelyünk szabad-kapacitását, egyrészt új alkatrészek gyártására, másrészt használt alkatrészek felújítására fordítjuk. Ezáltal lehetővé válik, hogy a gépjavítás megkezdésére raktárunk jelentős mennyiségben rendelkezik általunk gyártott tartalékalkatrészekkel. A gépjavítási munkák legfőbb és legjobban bevált módszere a kötelezően előírt hibamegelőző karbantartások rendszeres elvégzése a termelési idény alatt. Nem tűrjük, hogy erőgépeink és munkagépepeink sérülésig rongálódjanak, mert akkor javításukhoz már hosszabb idő szükséges, a javítás nehézkesebb és drágább. AZ ELŐKÉSZÜLETEK befejezése előtt készítjük el a gépjavítási tervet, melynek alapja a jól é-s helyesen vezetett traktorkönyv. Ebből pontosan megállapítható, milyen alkatrész szükséges a géphez és az eddigi üzemeltetés során mennyi munkát végzett a traktor. Ha ezt elmulasztanánk, akkor csak »érzésre« tudnánk megállapítani a traktor javításának szükségességét. Az erőgépek javítását előre elkészített ütemterv szerint végezzük. Először a legjobban kihasz- j náltat, majd fokozatosan a jobb 1 állapotú és a termelő munkában legkevésbé nélkülözhető gépet javítjuk. Ezzel a módszerrel a gépjavítással egyidőben zavartalanul folyik a termelő munka is, úgy, hogy egyik sem zavarja a másikat. A javítás sikere attól függ, hogyan szervezzük meg a javítási munkát, mint alakítjuk ki a gépjavító brigádokat és azokba hogyan osztjuk be a gépállomás dolgozóit. Ennek a szervezésnek alapja dolgozóink szak- képzettsége, szerelési, javítási gyakorlata. Évek során műhelyünkben is kialakítottuk az állandó műhelyszerelő kollektívát, akik jól képzettek, mert szakmai gyakorlatuk elegendő és jó szervezőkészséggel rendelkeznek. — Egy-egy brigád élére állítottuk őket, a brigádba pedig a legképzettebb traktorosokat osztjuk be. A brigádtagok saját gépeiket javítják. A JAVÍTÁSI MUNKÁK szervezetté tétele érdekében a brigádok vezetőitől megköveteljük, hogy az anyag- és alkatrész vételezéshez mindig előző nap adják be igénylésüket. A javítási munkák során kifejlesztjük a munkaversenyt is. Ebből a célból minden egyes dolgozóval megismertetjük a javítási tervet, annak teljesítését naponta rendszeresen értékeljük és az eredményekről állandóan tájékoztatjuk a dolgozókat. Minden este a munka befejezése után, rövid megbeszélésen összegezzük a brigádok napi eredményeit, és összeállítjuk a következő napi feladatokat. Ekkor figyelembe vesszük az anyagellátást is, valamint azt, hogy a hegesztő műhely, vagy a forgácsoló műhely átadta-e már a brigádok részére a kijavított alkatrészeket. Következésképpen a javító brigádok feladatait szigorúan összhangba hozzuk a raktár, a ko- , vács-, a hegesztőműhelyek fel- , adataival. > A javítási munkák minőségének ellenőrzésére nagy gondot fordítunk. Az ellenőrzést elsősorban a brigádvezetők végzik brigádjukon belül, rajtuk kívül a minőségi ellenőr, főgépész és a műhelyvezető állandóan ellenőrzik a javításokat. A GÉPJAVITÁSI munkákban felhasználjuk az 1954—55. évi téli gépjavítások tapasztalatait is. Az elmúlt évben országosan második helyezést értünk el a téli gépjavításban. Az idén még alaposabban felkészültünk és minden feltétele megvan annak, hogy ebben az évben is jó eredményt érjünk el az országos versenyben. Ennek legfőbb biztosítéka a technológiai és a munka- fegyelem szilárdsága, dolgozóink odaadó, lelkes munkája, melynek eredményeként november hó 30-ig téli gépjavítási tervünket 36 százalékra teljesítettük. Fleischer Sándor, a Kiskunmajsai Gépállomás igazgatója. Az ókor történelméről szóló könyvekben olvashatjuk, hogy értékes rakománnyal, főleg arannyal és drágakövekkel megtelt hajók süllyedtek el a tengereken. Azóta sokan törték már a fejüket, hogyan lehetne a tengerek fenekére jutni, vagy a nagy mélységekbe lehatolni, hogy felszínre hozhassák ezeket az óriási értékeket. A tudósok egyrésze azért akart a tengerek mélységeibe hatolni, hogy megismerje az ottani titokzatos világot, a tengerek éleiét. Az ember régóta kísérli meg, hogy mélyre ereszkedjék a víz színe alá. A gyöngyhalászok legügyesebbjei sem tudnak azonBúvárelgondolások 1430 körül. Akkor még nem tudták, hogy a búvár a tömlőn keresztül nem juthatott volna levegőhöz, hiszen a viznyomás elzárta volna a levegő áramlását a tömlőben. Meg nem ismerték a levegő szivattyúzásának elvét. A Népújság ju(alom-előadósán adjuk át a termelőszövetkezeti pályázat nyereményeit December 5-én este 6 órai kezdettel jutalomműsort ad a Népújság szerkesztősége és a Kecskeméti Városi Pártbizottság a Népújság-terjesztési kampányban élenjárók részére. A műsoron a kecskeméti Katona József Színház közkedvelt művészei szerepelnek. A változatos, vidám műsor keretében adjuk át a »Miért jobb az élet a termelőszövetkezetben« című pályázatra beérkezett és lapunkban közölt írások szerzőinek is a jutalmat. A szerkesztőbizottság értékelése alapján az első díj (egy kerékpár) nyertese Göndör József, a bajai DISZ járási bizottság munkatársa A második díj nyertese (egy rádió) Szabó Attila Kalocsa, a harmadik díj nyertese Kapás István Pálmonostora, a negyedik díj (egy értékes töltőtoll) nyertese pedig Máté Lajos bácsbokod' pályázónk lett. Ezenkívül több pályázónk könyv- jutalomban részesül. A pályázat első három díjá: a műsoros esten adjuk át a nyerteseknek, a he- gyedik díjat és a jutalomkönyveket postán küldjük el. A Német Demokratikus Köztársaságban a gazdasági értekezie'ek a nagyobb jövedelmezőség elindítói A Német Demokratikus Köztársaságban a jövedelmezőség biztosításáért, a munka termelékenységének növeléséért és az új, modern technika bevezetéséért folyó politikai tömegmunka egyik jelentékeny eszköze a gazdasági értekezlet. A gazdasági értekezletek előkészítése és megszervezése a Német Demokratikus Köztársaságban a pártmunka új módszerévé vált, amely megtanítja a pártvezetőségeket a pártellenőrzés helyes gyakorlására. Alapos bizottsági munka a megítélendő kérdéshez értő szakemberek és kiváló munkások részvételével; az üzem gazdasági és műszaki helyzetének gondos analízise a pártszervezetek vezetésével; konkrét javaslatok kidolgozása, a hiányosságok kiküszöbölésére és ellenőrizhető kötelezettségek lerögzítése — ez az a munka, amelyet el kell végezni, ha egy iparág valamenv- nyi üzemében biztosítani akarjuk a jövedelmezőséget és emelni akarjuk a technikai színvonalat. Ezeken a gazdasági értekezleteken a német dolgozói: felülbírálják a termelési folyamat mindenegyes szakaszát és javaslatot tesznek a termelési folyamat automatizálására is. így lehetővé válik, hogy az üzemekben a legjobb termelési tapasztalatok szerint dolgozzanak. Állandó bizottság gondoskodik arról, hogy a gazdasági értekezlet határozatai megvalósuljanak. Képünkön a bizottság tagjai a műhelyben egy új munkamódszer alkalmazását beszélik meg. Heinz Meine fúrója ma 40 százalékkal hosz- szabb élettartamú, mint azelőtt. A gazdasági értekezleten ugyanis elhatározták a szerszámok foszfatizálását. Vajon megismerhetjük-e a mélytengerek titokzatos világát? ban 30 méternél mélyebbre kerülni. A mélyben való tartózkodási idejük ezenkívül igen rövid. Az ember a XVIII. század óta segítségül hívta a technikát is. De itt is hamarosan a lehetőség határához jutottak. A legnehezebb és legvastagabb »búvárpáncélokkal« sem tudtak 200 méternél mélyebbre jutni, pedig ez a mélység csak kis távolság a 10 000 méternél is mélyebb óceánoknak. Búvárharang. Ilyent 1778-ban használtak először. Búvárharanggal különösen a folyók fenekére juthatott az ember. A harangban búvárruha nélkül hosszabb időn át lehet dolgozni. Évszázadunk tudósaira és mérnökeire hárult az a feladat, hogy a tudomány és a technika segítségével ismét rohamra induljanak a tengerek alvilágának felkutatására. Tudósaink olyan kérdésekre akartak választ: a tengereken milyen mélyre terjed az élet, milyen titkok és csodák vannak az óceánok fenekein stb? Elsőízben a zoológus Beebe- nek és munkatársának Barton- nak sikerült acélgolyóban 1500 méter mélyre lejutni. A két bátor tudós acélgolyóját sodronyon engedték a mélységbe. Korszerű búvár. A vastag és nehéz »acélruha« védi a nagy víznyomástól, amely 300 méter mélységben már tenyérnyi helyen csaknem 40 mázsa. A képen látható páncélozott búvár 200 méterig creszkcdhetik le. Hosz- szabb ideig dolgozhat a mélységben, de nem közvetlenül kezével, hanem fogószcrkczctekkel, amelyeket belülről irányíthat. A mélytengeri kutatás tulajdonképpeni úttörője azonban Piccard professzor, aki fiával »Trieste« nevű úgynevezett bathyscaph-ával a 3150 méter mélységet is elérte. Üjabban a mélytengeri kutatást más területre is kiterjeszFurcsa, idegen világ tárul az ember clé a tengerek mélységében ahol már sötétség honol. Ilyen mélységben is van élet. Csodálatos élőlények világítószcrvckkcl ijesztő alakban élnek az óceánok mélyen. tették. Szovjet tudósok a sarkvidéki tengerek jégpáncél alatti viszonyait kutatják, hogy megteremtsék a feltételeket a sarkok alatti tengeralattjáró közlekedés megvalósítására. Ezek a tudósok mintha Verne Gyula álmait valósítanák meg. Nagyteljesítményű és atomerővel hajtott tenger- és jégalattjárók segítségével szándékoznak közlekedni az Északi Sarok jégpáncélja alatt. A jég alatt a víz hőmérséklete megközelíti a 0 fokot ugyanakkor,’amikor a tenger felszínén a hosszú sarkvidéki éjszaka következtében igen erős fagyok és elviselhetetlen szélviharok alakulhatnak ki. Ha a hajó fagyban a viharos, nyílt tengeren halad, a jéggel való bevonódás veszélye fenyegeti. A víz alatt elesnek az ilyen problémák és nehézségek, azért feltehetjük, hogy a jövő nagyteljesítményű, atomhajtású vizes jégalattjáró hajói ragyogc távlatokat nyitnak meg az Északi Sarkvidéken lebonyolódó tengeri szállítások fejlesztése terén
