Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-31 / 308. szám

íz elmúlt évi időjárás érdekességei Az 1955-ös évet úgy emleget­jük, mint a rendkívüli időjárás evét. Érdemes visszapillantani az elmúlt év időjárásának néhány furcsaságára. A Duna—Tisza közének déli részén az évi középhőmérséklet 30 év átlagában 10,8 C fok. Azt .gondolnák sokan, hogy az idei ■év hűvösebb volt, mint rende­sen szokott. Az idei év középhő­mérséklete is 10,8 C fok, tehát (pontosan megfelelt az átlagnak. Az évközbeni megoszlásban már >) apasztalhaltunk rendkívülisége- >ket. A tavasz és nyár jóval hű­vösebb, a tél viszont enyhébb •idővel járt, mint sok év átlaga. A leghidegebb nap március 3-án volt, mikor —14 C fokra süllyedt a hőmérő. Január és február ez­zel szemben az évszakhoz képest enyhének bizonyult. Január első napjaiban voltak hidegek, de míg ezekben a napokban Mis­kolcon —23 C fokot mértek, a megye déli részén a legalacso­nyabb hőmérséklet —8 C fok volt. Észak-afrikai trópusi leve­gő betörése január 16-án 13 C fokra emelte a hőmérsékletet, február 3-án pedig 16 C fokot ért el a téli maximum. Ilyen magas hőmérsékletre ezekben a hónapokban még nem volt pél­da. A grönlandi hideg levegő- aramlat megjelenésére pedig a legváltozatosabb időjárás ala­kult ki. Baján január 17-én 1 óra leforgása alatt 11 C fokról 1 C fokra süllyedt a levegő hő­mérséklete. Kiskőrösön pl. az előző napok maximumához ké­pest reggelre hőemelkedés kö­szöntött be: 10 óra alatt 9 C fo­kot is emelkedett a hőmérsék­let. A nagy légáram ütközések mennydörgést, zivatarokat idéz­tek elő január 17-én, február hó 7-én és 10-én, ami szintén a leg­nagyobb ritkaságok közé tarto­zik. Januárban és februárban 12 napon még a hajnali órákban sem süllyedt fagypont alá a hő­mérséklet. Téli nap (egész nap fagypont alatt) pedig csak 15 nap volt. Ugyanakkor márciusban 13 nap, áprilisban is 8 napon volt fagy. A májusi fagyok pe­dig szokatlan időben és szokat­lan erősséggel jelentkeztek. Má­jus 24-én és 31-én volt fagy és a talajmenti rétegekben —3 C fokot is elért. Április 19-én még hózápor volt, ami néhány órát meg is maradt. A talaj hőmér­séklete csak április 25-e után vált a kukorica csírázásához al­kalmassá. Május végén is a napi középhőmérséklet 12, csúcsérték 17 C fok volt, amire a meteoro­lógiai feljegyzések óta nem volt példa. Csak 1870-ben volt ehhez hasonló hűvös május. A legnagyobb rendkívülisége­ket a csapadék mennyisége és megoszlása mutatta. Az évi csa­padék mennyisége a 30 éves 517 mm-es átlaggal szemben ez év­ben 623,6 mm. volt. Ez a meny- nyiség magas, azonban most is alatta volt az országos átlagnak, mely az idén 671 mm-t tesz ki. Kecskemét—Kiskőrös vidékén 60 év feljegyzései alapján a leg­több csapadék 1915-ben volt 875,3 mm, a legkevesebb 1935- ben: 385 mm. A május rendkí­vül csapadékszegény volt. A me­teorológia 85 éves feljegyzései alapján a májusi csapadékátlag 64 mm, eddig mért legkisebb mennyiség 15 mm volt. Az idén pedig csak 12,5 mm, sőt Buda­pesten csak 5 mm hullott. Leg­több csapadék az év rendszerint legszárazabb hónapjában, au­gusztusban esett: 118 mm, a sok évi 46 mm-es átlaggal szemben. Legkevesebb csapadék szeptem­berben volt: 11,3 mm. A három legcsapadékosabb hónap június, július, augusztus volt, mikor ösz- szesen 373 mm csapadék hullott. E hónapok sok évi átlaga össze­sen 150 mm. A három hónap alatt 34 esős nap volt, ebből jú­liusban 15. Júniusban szokatlanul magas volt a páratartalom, mely a munkát igen nehezítette, a szer­vezetre fárasztólag hatott. Az ősz már nem mutatott rendkívüliségeket. Lassan meg­szokjuk az enyhe decembert. Eb­ben a hónapban nem volt olyan nap, amikor a hőmérséklet 0 C fok fölé ne emelkedett volna. A leghidegebb —4 C fok volt. A kedvező decemberi időjárás nagymértékben elősegítette a ké­sei gabonák megerősödését. Szegő Lajos, a Kiskőrösi Gépállomás főmezögazdásza. /VWWWWWW'' ^yVVVVVVVVV\AA/VVVVVVVWVVWVWVVVVVVVVVVVVWVVVVVVWVWvVV\AiVVMVVVSrt«/V\i 4 I. ' Kedves Pajtások! Egy ,1; raves, vidám, tettreJcéss !*'s társaság útját követ- tjük mostantól kezdve ro­vatunkban, A Petöfi-örs V v osnyaklcendüs pajtásai ‘kívületek valók, örsi zászlójukon halhatatlan lk Öltőnk, Petőfi Sándor '.•nevét viselik. Az a céljuk, ' hegy utazásaik közben •megismerkedjenek me­gyénk szépségeivel, édes üiaadnk fejlődésének nagy­szerű eredményeivel, fel­keressék megyénk törté eleimének, irodalmi múlt­jának nevezetes helyeit, kikutassák, hogyan épül ■fz a Duna—Tisza habjai- . tói határolt szép, nagy ■megye, ahol Petőfi élt, s ahol százezrek ragadtak • fegyvert, hogy megváló- tsHsák a dolgozó nép leg- szebb álmait. Kivívják a szabadságot 18 jS törté­nelmi napjaiban. Szeret­nénk, ha szívesen utazná­tok velük együtt hétről- hétre, kívánjuk, hogy lel. kesedésüktöl, hazasze­retetüktől ti is tanulja­tok, okuljatok vidám ka­landjaikból, barátaitokká fogadnátok azt a nyolc fiatalt, aki minden Héten egyszer beszámol nektek tapasztalatairól, élményei, röl. * Először engedjük őket te mutatkozni, őrsvezető­jük Kovács Jóska, Vili. osztályos tanuló, akiről már most eláruljuk, hogy bizonyítványában ötösnél kisebb érdemjegy nincs. Különösen a természettu­dományok iránt érdek­lődik. Nyaranta rovaro­kat gyűjt, a Alicsurin- kerlben terményeket gon­doz és jő barátságban van az őrs akváriumának vir­gonc halaival, A többiek­nek a rövidség kedvéért csak a keresztnevüket ál üljük el.* Pista, Jancsi, Tibor, Peti, Sanyi, Zoli és Tóbiás. * Apró, iiádfedeles ház bétái ulánál áll ezen a csí­pős vasárnapi délclöttön az egész őrs. Vgy halár .i ózták hosszas tervezne. Petőfi őrs té3 után. hogy ide, Kis­körösre látogatnak el elő­ször, A nádfedeles ház, amelynek tárt ajtaja hí­vogatja ölcet, nagy példa­képünk: Petőfi Sándor szülőháza. Erzsiké néni — Zelf Erzsébet, aki min­den hónapban ezreket szo­kott végigkalauzolni a ház kis szobáin. szívesen in­vitálja őket, kerüljenek beljebb. Barátaink ott áll­nak a vendégkönyv előtt. Tóbiás pajtás már veszi is a tollat, hogy beírja nevét, de a toll sehogy- sem akarja kirajzolni a belüket, 'mert Tóbiás ba­rátunk szemében — úttö­rő ide, úttörő oda — bi­zony könny csillog. Te­kintete az utcai szoba kis ágyára tapad, arra az ágyra, amelyben a sze­lídarcú, dolgos Hruz Má­ria — Petrovics Istvánné — azon az emlékezetes szilveszteri éjszakán új­szülöttnek adott életet, és Tóbiás tollal a kezében az ágy jelé indul, mö- gölle a többiek, A kis szobában nagy csend ill. Az öreg ágy csipkelerltö- jére a felhők mögül ki­kandikáló napsugár vet szeszélyes négyszöget. Aztán a kíváncsi szemek végigsimogatják a búto­rokat. Erzsiké néni halkan, megilletödötten magyaráz­za, hogy az ágy, „akkor is-‘ ezen a helyen állt. A Pelrovics-család hagya­tékához tartozik az ágy lábánál álló egyszerű sö­tét színűre öregedett szek­rény is y s az eloeszélés nyomán szinte látják, ho­gyan veszi kezébe a zö­mök, vállas, szelídkék- szemű Petrovics István azt a hatalmas, fából fa­ragott pipát, amely ak­kor, 1822-ben sem volt már új. A szomszédasz- szeny rosszaid fejcsóválá- sára észbekap Petrovics István. Kimegy a pitvar­ba és a szabadkémény alatti tűzhely parazsából meggyujtja a dohányt Bodor füst felhőket ere­getve, kissé félszegen vá­rakozik, meri hiszen férfi­éin bem ele, arn ikor újszü * tölt érkezik a világra, útnak ind nincs helye odabent. Vajén, mire gondolt ak­kor Petrovics István — motoszkált az őrs fejé­ben, Tudta-e, hogy egy fényesen ragyogó láng­elme született a kis szo­bában/ Tudta-e, hogy az ö nevét is egy egész nemzet emlékezetébe vési ez a vékonyka kis fní- g y erek, aki most harsány sírásba kezd a pólyában. A pipa üvegszekrénybe helyezve most is ott áll az asztalon. Megcsodálják vaskos komolyságát a mi utazásra készülő pajtá­saink. Végi g simogatják az öreg, faragott tékát, amely az ajtó mögött barnául:. Aztán átmennek az ud­varból nyíló nagyobb ud­vari szobába. A falról me­rész tekintetű fiatalember tekint rájuk Orlay Pet­ries Soma nagy képéről. Petőfi jóbarátja, ez a ré­gen porladó festő kezében tollat szorongatva örökí­tette meg a költőt Előt­te fehér papír. A jósze- mű Kovács Jóska még a vers első sorait is kibe- tűzi a festményről: ...Bol­dogtalan voltam teljes életemben”, A kép Pe­tőfi debreceni tartózkodá­sa idejéről készült, ami­kor a nagy költő félig be­tegen, fázva útnak indul az akkor rideg, az ö sor­sára kegyetlen városból. Talán akkori elkeseredett hangulatát tükrözik a vers kezdő sorai is. A másik kép alatt egyetlen szó: apám. Ke­rnt nytartású, kékszemü emberfej tekint a gye­rekekre és a harmadik képen nehéz, barna ken­dével letakart, szelíd, ál­modozó arc: Petrovics Istvánné, a költő édes­anyja. A barna kendő alól simára fésült fekete haj kandikál. Kissé hajlóit, nemesvágású orra és me­leg nézése szi)ite élettől teljesen sugárzik. És körben a falon ce­ruzára jzok. Petőfi ván­dorútjának térképe körül életének egy-egy állomá­sát jelentő épület képe Egyszerű parasztudvar az ellő, zsúp fedeles házzal. U l bólogató gémesliűttal. Alá­írás: Kecskemét, 1828. üruz Mihályék háza. Ak­kor itt, a rokonnál tar­tózkodott a nagy költő. Megcsodálják a sárszent- lorinci algimnázium ké­pét, meg a Selmecbányái múzeum rajzát. Az előtte húzódó lejtős, macskakö­ves utcán akkor Petőfi léptei kopogtak. Milyen nagyszerű az aszódi algimnázium nád­it deles, kis ablakos épü­lete! Olyan, mint egy ta­nyai ház. A cecei vendég- fogadó kölábas kocsiál­lása alatt játszott Petőfi színészkorában Mezőbe- rényben I3't2-ben ebben a rozzant sarokházban la­kott, a vándorszínészek Kis tanyáján a költő. Előtte gömbakácok, a kúp jobboldalán, a nyi­tott ablak mögött készült talán Petőfi Sándor cgy- egy szerepére. Aztán a pesti ház képe követke­zett, ahol 18'/6 táján két ízben is lakott Petőfi, a Hatvani utcában. A két­emeletes homlokzat ak­kor modern, nagy ház­nak számított. A harmadik szobában, ahol Petőfi életének moz­zanatai, a szabadságharc jelenetei tekintenek az őrsre, körbe áll a kis csapat és Kovács Jóska mcgilleiödött hangon még egyszer összegezi nagy elhatározásukat : „Utnak- indülunk, ahogy Petőfi tette. Megkeressük az ö lábnyomait ebben a me­gyében. Megnézzük, ho­gyan valósulnak meg most uz ö álmai a kunsági tá­lon, és elhatározzuk, — itt végighordozza telein- tétét a pajtások arcán — elhatározzuk, hogy nem hozunk szégyent őrsünk becsületére.“ — Hová megyünk a jö­vő héten? — kérdezik kórusban és minthogy mindenik örsi tag jól­ismeri Petőfi életét, kórusban is válaszolnak — Kecskemétre! Kiku­tatjuk, hogyan élt az ak­kori Kecskemét, hogyan folytak Petőfi napjai ott. m egyéni: s.z Ckh elyén ! lúúl i zili)e sztereóiul k ? Hagyomány, hogy az év utol­só napján az óesztendőt méltóan búcsúztatják az emberek és vi­dáman, jó hangulatban várják a sokat ígérő, sikerekben gazdag újat, Városainkban, falvainkban a színjátszó csoportok vidám mű­sorokkal szórakoztatják a nép­művelési otthonokban a közön­séget. A filmszínházak is jobb­nál jobb, az ünnepi hangulatnak megfelelő filmet forgatnak. _ N incs hiány a zenés szórakozó helyekben sem. A DiSZ-fiatalok színes karneválja, bálja hívja a sok ezer fiatalt. * A kccskcmrii fiatalság a városi tanács szépen feldíszí­tett közgyűlési termében búcsú­zik az óesztendőtől. Az ifjúsági bálon táncol, szórakozik a város minden fiatalja. A jó táncosok készüljenek fel előre a táncver­seny izgalmaira. Sok bíráló szem előtt szépen táncolni nem köny- nyű dolog! Vidámság, nevetés kíséri majd a konfetticsatát, a vidám sorsolást. Szórakozhat mindenki kedvére a Katona Jó­zsef Színház színészeinek kaba­ré műsorán is. És ha elfáradtak a táncos lábak, a népi zenekar szórakoztatja az asztaloknál ülő, koccintó kedves vendégeket. Ha közeledik az éjfél, a 12 hó- : n&p mond búcsút az 55-ös esz- 1 téridőtől — és nyomában fel­hangzik az újévi köszöntő. Vi- uám liatalság köszönti az új, az 56-os esztendőt. Majd felhangzik Újra a zene; most már az új évben rophatja mindenki a tán­cot, ameddig csak kedve tartja. Aki bírja, reggeli 8-ig. A város egész területén vidám csoportok üdvözlik az új eszten­dőt. A kultúrotthonokban, egyes iskolákban, üzemekben, állami gazdaságban, sőt még termelő- szövetkezetekben is együtt örül az új esztendőnek a munkában eggyékovácsolódott kollektíva. Az egész város ébren várja a szép terveket megvalósító 56-os év eljövetelét. ; ,vEz az év vége is jól kezdődik!« — Valósággal egymásnak ad­ják a kilincset, annyian hívják színészeinket Szilveszterre sze­repelni, — mondja a fiatal, bar­na portásasszony, a kecskeméti Katona József Színház színész­bejárójánál őrködő portásfülké­ben. — Különösen az énekeseket keresik, de szereti a közönség a verseket is. Jönnek a meghívá­sok az üzemektől, a Vendéglátó- ipari Vállalattól, a katonaságtól és rengeteg jön vidékről, bár ennek nem tudnak eleget tenni, mert a szilveszteri négy előadás' az egész társulatot igénybe ve­szi. így is mindegyik művészünk négyszer lép fel. Próbára elsők között Erdődy Kálmán érkezik meg. — Legyen kedves, mondja meg, mi lesz a szilveszteri pro­gramjuk? — Bár műsorunk címe: »Ez az év is jól kezdődik«, az én jel­szóm: »Ez az év vége is jól kez­dődik!« Este hattól hajnalig dol­gozunk. A színházi műsor után, illetve közben, feleségemmel, Vértes Nellyvel együtt fellépünk a megyei pártbizottságon, a tiszti klubban, a DlSZ-bálon és a re­pülőtéren. — Milyen meglepetést tarto­gat a szilveszteri közönség szá­mára? — Egy nagyon kedves dalt, Huszka: »Szabadság szerelem« című operettjéből. — Szilveszterkor mindent a fejetetejére állítunk — folytatja Csorba István a beszélgetést. — Jánoky és Pagonyi, akik külön­ben jellemszínészek, most ko­mikus szerepben mutatkoznak be. Magam pedig, mivel hely­szűke miatt nem játszhattam Cyranót — mutat körül tréfásan alakján, — Szilveszterkor végre i pótolhatom. Még a szokványos duett szerepében is újat adunk.' Csajányi Gyurka az egyik leg-í népszerűbb slágert adja majd' elő, a »Balettcipő«-t, duettben feleségemmel, Körmendy Évá­val, aki ezúttal sem énekel, ha-^ nem táncolja a számot. A »ko-<; mór drámák hősei« — a Bics-i key—Fogarassy házaspár — pe­dig házassági továbbképző tan-1 folyamot tartanak a szilveszteri! közönségnek. Az egyre népsze­rűbb Herendy—Garics házaspár viszont a »Női holmi«-ról játszik el »tanulságos« történetet. Nem is győzném szusszal, ha mindent fel akarnék sorolnia Bakó Márta prózai színésznő sanzont énekel, Győry Ernő most kémikus szerepben mutatkozik be, a »Görbe tükör« új műsorá­ban Oláh Gyurka parodizálja a »9-es számú kórterem« című film egyik figuráját... — A sajátjáról mondjon még> néhány szót! — Lesz még egy ponyvare­gény, illetve cowboy-paródiám éi lesz néhány sláger-paródiám, a Dávid és a Góliát, a Romu- lisz, a Veni vidi víci című sláge­rekről; — Hol lép fel a színházon ki-1 vil? — A DISZ-bálon és a tiszti > klibban, meg esetleg a SZOT- b;n.. ; — Bizony nem lesz könnyű rumkája, tekintve, hogy az eió- acások közel egyórásak. ^ égre megérkezik Gyólay ■ Vktória. — Kedves művésznő! Milyen, szánokkal örvendezteti meg kö­zönségét! — A legszebb bécsi keringők- ke. A közönség az ismert meló­diáira ezúttal új szöveget fog halani. — Kézitáskájából előv e­sz:'a hosszú verssorokkal teleírt paürokat s már megy is. Sürget az idő, alig pár óra még; 12-t zeig a színházi gong, s ismét újí évnt köszöntünk. I. M. * •Ierezog György, a megyei la—< nés vendéglátóipari csoportja- nti vezetője, a következőket ír-1 talapunk számára: Megyénkben a vendéglátóipari vállalatuk gadosan készülnek a Szilveszter i esére, hogy az oda betérők jól érzzék magukat, hajnalig szó- raozzanak és kedves emlékkel táozzanak. linden étteremben, cukrász­ában és szórakozóhelyen a leg- küönbözőbb ételek és italok, a sziveszteri vacsora különleges­ségi között — malacsült, ko- esnya, frissensültek — válogat- haiak majd a vendégek. Az itsboltok is felkészültek külön- legs büf'féáruk és italok kiszol- gáisára. Mindenütt gondoskod« ta megfelelő befogadótérről, • egrészt étterem bővítésével, 1 erfrészt eddig nem, vagy csak bionyos napokon működő he­lységek üzembe helyezésével. A éttermek, italboltok, cukrász­da helyiségeikben több asztalt esszéket helyeztek el a férőhe- lyk bővítésére. i Kiskunfélegyházi Vendég- lálipari Vállalat bővített étter­mi és a Fürdő-szálló étterem vaja a szilveszteri vendégeket;, aján üzembe helyezik a Vén Difa éttermet, ahol zene, tánc; műett szórakozhat majd min- deki hajnalig. Hasonló modor,; de különféle meglepetésekkel• kéíül az új év fogadására a ; ke.keméti, a kiskunhalasi és a: katcsai vendéglátó válla'at is. ’ szórakozóhelyeken kedves nVílepetésben részesül a közön- sé; ami a hangulatot még to­vább fogja fokozni. okiéle étel mellett 6—8 fajta be1 köztük badacsonyvidéki, peigő, habzóbor és likőrök áll­na a szőrakozók rendelkezésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents