Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-31 / 308. szám
BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG MEG X. ÉVFOLYAM, 308. SZÁM Ara 50 fillér 1955. DEC. 31. SZOMBAT À MÁI SZÁMBAN: Ez történ; a nagyvilágban. — A Petőfi őrs útnak indul, — Vízkereszttől — Szilveszterig. — Megyénk 1955. évi fejlődése — a számok tükrében. — A Népújság szak- szervezeti rovata. — Ahol megfordították a közmondást; — Gyorslista a Harmadik Békekölcsön ötödik sorsolásáról. "\ Megnyílt a Bartók Béla emlékkiállítás a kecskeméti múzeumban Tegnap, december 30-án nyílt ■meg Kecskeméten, a Katona Józsit Múzeumban a megyei és a kecskeméti városi tanács népművelés osztálya által rendezett Bartók-emlékkiállitás. Az ünnepélyes megnyitón Nemes- szcghy Lajos tanár méltatta a nagy zeneszerző, a világhírű művész munkásságát a megjelentek előtt. Méltatásában érintette Bartók Béla életének főbb vonásait, úttörő zenei munkásságának eredményeit, jellegzetességeit és foglalkozott a Bartók Bélával kapcsolatos kecskeméti vonatkozásokkal is. Az ünnepség után a jelenlévők megtekintették a kiállítást. Az első teremben dokumentumok, fényképeket és re produkciókat tartalmazó táblák jellemzik Bartók Béla munkásságának főbb vonásait. Az életrajzi adatokat szemléltető táblák mellett zenei fejlődésének első dokumentumai is szerepeinek. Térkép szemlélteti Bartók Béla népzenei gyűjtésének kőrútjait A második teremben Bartók, az előadóművész és zenepedagógus lép a szemlélő elé. Nagy térkép mutatja be hangverseny körútjainak útvonalait. Egy tabló a fasizmussal szembeni helytállását dokumentálja. Bartók, a művész és a hazafi mélységesen elitélte a hitleri fasizmust és kemény határozottsággal mondta ki: egyetlen becsületes érzésű ember sem érthet egyel ezzel a velejéig népellenes rendszerrel. A kiállítás anyaga Bartók önkéntes amerikai száműzetésének dokumentumaival zárul. Ázsia sokszázmilliós lakossága a világtörténelem aktív tényezőjévé vált Bulganyin elviárs beszámolója a Szovjetunió Leglelsö Tanácsában Teljesítenék a vállalást Páhnonostora dolgozó parasztjai néhány héttel ezelőtt vállalást tettek arra, hogy községük éves begyűjtési tervét december 20-ra 10U százalékra teljesíti. A vállalt határidő elölt hat nappal, azaz 14-én már megérkezett a jelentés; a község elérte a 100 százalékos iervteljesitést. A begyűjtési munka azonban azóta sem szünetelt. Ezt mutatja az a 4 és fél százalékos emelkedés, amit vállaláson felül a tervteljesitésben elértek, A globális terven beiül három cikkféleség kivételével már jóval meghaladták a 100 százalékot. A Ku- koricabegyűjtés tervét 103, a sertésbegyűjtés tervét 101,1, a vágómarháét 108, a tejet 111,3, a tojást 109,3, a baromfit 103,3 százalékra teljesítették. Az 150f beadásra kötelezett termelőből több mint 1000 tiszta lappal kezdi az új esztendőt. 12 700 hízottsertést szállítottak az utolsó negyedévben megyénk gazdálkodói A gazdag kukoricatermés után megnőtt az érdeklődés a szerződéses sertéshizlalás iránt. Eddig közel 40 000 sertésre szerződtek a megye termelőszövetkezetei és egyéni gazdái. Több mint löiíl sonkasüldőre is leszerződtek a termelők. Legjobban halad a szerződéskötés a bácsalmási járásban. A legutóbbi értékelés szerint 5680 szerződéskötés történt. A szerződésben előírt feltételeknek megfelelően a szerződő felek ez év utolsó negyedében több mint 12 700 darab hízottsertést adtak át az Állatforgalmi Vállalatnak. Megyénk termelőszövetkezetei és egyéni gazdái ezzel nagyban hozzájárultak az ország zsír- és húsellátásának a megjavításához. Érvek, adatok a baromfitenyésztés jövedelmezőségéről A Kecskeméti Városi Tanács mezőgazdasági osztálya befejezte egy hasznos kis könyvecske összeállítását, megírását. Tényekkel, számokkal bizonyítják a lapok, hogy termelőszövetkezeteinknek is érdeke a baromfinevelés. A nagy baromfiállomány gazdaságos, jövedelméből szépen emelkedhet a munkaegység értéke. A brosúrát már az új év első napjaiban olvashatják a kecskeméti termelőszövetkezetek tagjai. iwvs/wwvwwvwww'A'wv 1956 l<üszöbén Baja üzemeiben A VÁROS ÜZEMEI éves tervük határidőn belül való teljesítése után hozzáfogtak a jövő évi tervfeladatok sikeres megvalósításának megalapozásához. AZ épületasztalos ipar I VALLALAT éves tervét december 20-ra részleteiben is valóra váltotta. Az év végéig terven felül 500 ajtót, 500 ablakot gyártanak. A jövő évben 18 százalékkal több épületasztalosipari áruval fogják segíteni a növekvő építkezéseket. Máris megtettek minden műszaki intézkedést a felemelt terv sikeres megvalósítására, A meglévő gépparkot 1 marógéppel, 1 szalagfűrésszel, 1 csiszolószalagga) és 1 korongcsiszolóval egészítették ki. A t AÁRüKÉSZtTO VÁLLALAT 1955 második tervevében tért ál a gyermekjáték-gyártás mellett a bútorgyártásra is. Az eltelt félév alatt 600 darab ié- nyezett ágyat, 600 irodai asztalt. 2500 darab gyermekágyat és gyermekszéket gyártottak. 1956- ban a növekvő igények kielégi tésére 10 százalékkal több bútort lógnak gyártani és forgalomba hozni. AZ ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT mezőgazdasági építkezési tervét december 15-re befejezte. Terven felül megkezdték a Báján épülő 12 lakásos bérház építésének előmunkálatait. A dolgozók igyekezete nagyban hozzásegítette a vállalatot tervének idő előtti teljesítéséhez. Gál József kőműves-brigád vezető és Standból' József segédmunkás brigád- vezető elnyerték jó munkájukért a -Szakma kiváló dolgozója« címek M A. Bulganyin, a Szovjetunió ki i n L, í er t a nácsána k elnöke, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésszakának december 29-1 ülésén a szovjet kormány- küldöttség indiai, burmai és afganisztáni látogatásáról beszámolót tartott, amely a többi között így hangzik: Látogatásunk nemzetközi jelentőségűvé vált. Küldött elvtársak! A szovjet külpolitika számára- 1955. olyan esztendő volt, amikor különösen aktiv és szívós harcot folytatott a béke megszilárdításáért. Kétségtelen,, hogy a béke megszilárdításának! ügyét nagymértékben elősegítene a Szovjetunió barátságának és együttműködésének kifejlesztése Indiával, Burmával és Afganisztánnal, azokkal az országokkal, amelyekben nemrég N. Sz. Hruscsov elvtárssal! együtt látogatást tfcttünk. Látogatásunk nemzetközi jelentőségűvé vált mindenekelőtt azért, mert újból és újból beigazolódott, mennyire heb es a Szovjetunió külpolitikájának alapját alkoto lenini elv: a különböző társadalmi és politikai rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve. Kelet országairól szólva V. I. Lenin, a mi nagy tanítónk, többször megállapította, hogy ezeknek az országoknak a néptöme- gei elkerülhetetlenül fel fognak emelkedni, hogy véget vessenek nem teljes jogú helyzetüknek és az uj élet önálló részvevőivé és alkotóivá váljanak. Eljön az idő — mondotta Lenin — amikor Ázsia sokszázmilliós lakossága a világtörténelem aktív tényezőjévé válik és reszt vesz az egész emberiség sorsának eldöntésében. Ez az idő elérkezett. Amikor Indiába utaztunk, tudtuk, hogy ez az ország baráti ország és ott meleg fogadtatás vár reánk. Mégis, amit láttunk és hallottunk, minden várakozásunkat felülmúlta. Büszkeséggel állapítottuk meg, hogy az a lelkesedés, amellyel az indiai nép bennünket fogadott, dicsőséges hazánknak, a nagy szovjet népnek szól. amely kommunista pártjának vezetésével megvalósította a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, számos külső és belső ellenséget szétzúzott és tántoríthatatlanul követve pártunk föirányvonalát, felépítette a világ első szociális- j ta államát. Nem lehet meghatottság nélkül gondolni az indiai néppel Uumbayban. Poonaban, Coimba- toreban, Bangaloreban, Mad- raszban, Dzsajpurban, Szrina- garban és más városokban lezajlott találkozásainkra. Elmondták nekünk, hogy a kalkuttái nagygyűlés számos részvevője már előző nap kiment a térre, a gyűlés színhelyére, hogy minél közelebb foglalhasson helyet az emelvényhez. Indiában majdnem két évszázadig az angol gyarmatosítók uralkodtak és ez a gazdag ország az angol anyaország mezőgazdasági nycrsunyagDzállító függve. nye, ipari készítményeinek felvevő piaca volt. A gyarmatosítók igája alól felszabadulva és függetlenségét helyreállítva, India népe, kormányának vezetésével hozzáfogott országa gazdaságának fejlesztéséhez. Ezen az úton már létrejöttek az első eredmények. .Meglátogattuk és na g is mellük India ló ipari körzetet, amely m utóbbi években létesült. Ez a körzet Bihar- és Nyugat-Bengáiia a J amok határán, a Damodar foh’ó völgyében terül el. Itt van az indiai kohászati ipar, gépipar és vegyi- ipar egyrésze, itt vannak Ind::’ szén- és ércbányái. Az indiai kormány a mezőgazdasági termelés lellenditésé- nek lehetőségeit keresi az egyéni gazdálkodás keretei között. Ebből a célból faluhelyen -az általános fejlesztés programjának«, vagy más néven a -nemzeti fejlődéssel való együttműködés programjának« nevezett intézkedéseket hajtja végre. — Mint velünk közölték, jelenleg ez a program az indiai falvaknak körülbelül 20 százalékára terjed ki; a második ötéves tervben a mezőgazdaság fejlesztésének ezt a rendszerét az egész országra ki akarják terjeszteni; Meglátogattunk több állami gazdaságot. Ezek kisebb, jólszervezett vállalatok, amelyek nézetünk szerint, kétségkívül betöltik a kísérleti gazdaságok pozitív szerepét. À szovjet—indiai nyilatkozat elítéli a fegyverkezési hajszát A Nehru miniszterelnök úrral és más indiai államférfiakkal delhi látogatásunk idején folytatott megbeszéléseink során újból eszmecserét folytattunk mind a szovjet—indiai baráti együttműködés további kiterjesztésének kérdéseiről, mind a legfontosabb nemzetközi problémákról. A Nehru úrral és más indiai államférfiakkal íolyta- lott tárgyalások eredménye volt a december 13-án aláírt szovjet —indiai közös nyilatkozat. A szovjet és az iniliai kormány a Delhiben aláírt nyilatkozatban elítélte az egyre veszélyesebb méreteket öltő fegyverkezési hajszát: egyhangúlag állástfoglalt a fegyverkezési hajsza beszüntetése mellett, hogy a népek megszabaduljanak a katonai kiadások súlyos terhélől. Mindkét kormány teljes mértékben számolva azzal, hogy veszélyes helyzet az, amelyben rendszeresen és szakadatlanul felhalmoznak atom- és hidrogénfegyvereket, követeli e fegyverek feltétlen betiltását és az emberiség megszabadítását az atomháború rémétől és az atomháborúval járó mérhetetlen anyagi és emberáldozattól. Az indiai tartózkodásunk aiait aláírt közös nyilatkozat eliléli a katonai szövetséget, valamint a regionális katonai tömbök létrehozására irányuló politikát és hangsúlyozza, hogy a békét és a népek valódi biztonságát csupán az államok együttes erőfeszítései biztosíthatják. A szovjet kormány és India kormánya annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy Ázsia tartós békéje nem lehetséges, ha a Kínai Népköztársaságnak nem adják meg törvényes helyét az ENSZ-ben. Mindkét kormány abban az értelemben nyilatkozott, hogy sürgősen meg kell oldani más távol- keleti problémákat is. Küldött elvtársak! A Szovjetunió és India nézeteinek azonossága a fontos nemzetközi problémákban nem átmeneti okokkal és konjunktúra-elképzelésekkel magyarázható, hanem a békére és biztonságra törekvő két állam népeinek alapvető érdekeiből folyik. A Szovjetunió és India érdekközössége a béke- harcban biztos a.4P a két ország közötti barati kapcsolatok továbbfejlődése számára, A burmai utazásról szólva Bulganyin elvtárs elmondotta;.- Burma a független nemzeti fej-, lődés útjára lépett, azon önfel-; áldozó harc eredményeképpen, melyet a nép az angol gyarma-' losítók évszázados uralma ellen, majd pedig a második világháborúban R burmai népeket kegyetlenül kirabló és vagyonát1 fosztogató japán militaristák betörése ellen vívott. A burmai nép függetlenségi harcában szilárdságot és hősiességet tanúsított. A nemzeti fel- szabadulás ellenségeinek kezétől estek el Aung Szán népi hős, a burmai népek függetlenségi harcának vezére és fegyvertársai( A nép azonban elérte a célt: a gyarmati rabiga láncai lehullottak és független állam létesült, a Burjnai Unió. A burmai nép leküzdötte a gyarmati elnyomás következményeit és a háborús rombolások okozta' hatalmas nehézségeket, hozzálátott országa gazdaságának helyreállításához és megszilárdításához. Az a tény, hogy U Nu burmai miniszterelnök ez év októberében és novemberében a Szovjetunióba látogatott, megvetette a Burmai Unió és a Szovjetunió szoros baráti kapcsolatának az alapját. Az afganisztáni látogatásról szólva elmondotta; Nehéz felbecsülni az afganisztáni látogatásunk jelentőségét cs. eredményét. Ebben az. országban a királyi kormány vendégekéin, jártunk. A Szovjetuniónak 234« kilométer hosszúságú közös Iratára van Afganisztánnal és régóta szoros és baráti kapcsolatok tűzik hozzá. Az afgán nép az angol imperialisták elleni elkescre- dclt harcban kivívta nemzeti függetlenségét. Az angol imperialisták Atga- nisztánt gyarmatukká akarták tenni. A vitéz afgán nép háromszor is győztesen került ki ebit oly (a Sas <« z, oldalon.)
