Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-30 / 307. szám

MOSZKVA (TASZSZf Moszk­vában a nagy Kreml-palotában folytatja munkáját a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának ülés­szaka. December 29-én a Szövet­ségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács együttes ülésén N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke tartott .beszámolót az indiai, a burmai és az afganisztáni utazásról. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén N. A. Bulganyin beszámolt az indiai, burmai és alganisztáni utazásról Az előadó bevezetőül megál­lapította, hogy a Legfelső Ta­nács ülésszaka abban az időben tanácskozik, amikor végéhez kö­zeledik 1955, olyan nagy nem­zetközi események éve, amelyek az államok viszonyában komoly eltolódásokat, a feszült nemzet­közi helyzetben bizonyos for­dulópontot eredményeztek, ; N, A. Bulganyin rámutatott, H. Sz. Hruscsov felszólalt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakán MOSZKVA (TASZSZ) A Szov­jetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka folytatja munkáját. December 29-én délelőtt a nagy Kreml-palotában a Szövetségi Tanacs és a Nemzetiségi Tanács együttes ülést tartott. A jelenlévők nagy figyelemmel hallgatták végig N. A. Bulga- nyinnak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének a szovjet kormányküldöttség indiai, bur- ,mai és afganisztáni utazásáról szóló beszámolóját. Bulganyin beszédét több ízben taps szakította meg. N. A. Bul­ganyin beszámolója után N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső WWWWVl/WV Tanácsa Elnökségének tagja szó­lalt fel. Felszólalása elején kije­lentette, hogy teljesen egyetért N. A. Bulganyin beszámolójának minden megállapításával. N. Sz. Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet kormányküldöttség nagy megelégedéssel fogadta el India, Burma és Afganisztán kormá­nyának meghívását. N. Sz. Hrus­csov ezután foglalkozott egyenjogúság és a szuverénitás elveivel, amelyekre a Szovjet­unió a külföldi országokkal fenn­tartott kapcsolatait építi. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov beszédeinek részlete­sebb ismertetésére visszatérünk. Befejeződött a Romáu Munkáspárt II. kongresszusa BUKAREST (Agerpres) Szer­dán este befejeződött a Román Munkáspárt II. kongresszusa. A záróülést Gheorghiu-Dej nyitotta meg, majd felolvasták a Román Munkáspárt Központi Bizottsága tagjainak és póttag­jainak, valamint a Központi Re­víziós Bizottság tagjainak név­sorát, akiket a kongresszus vá­lasztott meg. A Román Munkás­párt Központi Bizottságába 61 tagot és 35 póttagot választot­tak. Constantin Pirvulescu bejelen­tette, hogy szerdán ülést tartott a Román Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen egyhangú­lag megválasztották a Politikai Bizottság tagjait. A névsor a következő: Gh. Gheorghiu-Dej, Chivu Stoica, Iosif Chisinevschi, G. Apostol, Mogyorós Sándor, Emil Bodnaras, Miron Constan- tinescu, Constantin Pirvulescu, Petre Borila, Alexandru Dra- ghici és Nicolae Ceausescu. A Politikai Bizottság póttag­jait, a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkárságát és a párt ellenőrző bizottságá­nak tagjait szintén megválasz­tották. A Központi Bizottság el­ső titkára Gh. Gheorghiu-Dej lett. A Központi Bizottság tit­kárává Iosif Chisinevschit, Ni­colae Ceausescut, Fazekas Já­nost és Joan Cozmát választot­ták. A részvevők hosszú tapssal fejezték ki helyeslésüket. Beje­lentették azt is, hogy a Köz­ponti Revíziós Bizottság szerdai ülésén egyhangúlag megválasz­tották a Központi Revíziós Bi­zottság elnökét is. Ezután Gheorghiu-Dej mon­dott záróbeszédet, majd közölte, hogy a Román Munkáspárt II. kongresszusa befejezte munká­ját. (MTI) hogy korunk nemzetközi életé­ben mind nagyobb jelentőségre tesznek szert az ázsiai országok, amelyekben a földkerekség la­kosságának több mint a fele él, majd kijelentette, hogy a Szov­jetunió, valamint India, Burma és Afganisztán között a barát­ság és az együttműködés* * * fej­lesztése kétségtelenül jelentősen hozzájárul a béke megszilárdí­tásához. — Indiai, burmai és afganisz­táni utazásunk közvetlen ered­ménye a Szovjetunió és ezen or­szágok között a barátság és együttműködés megerősödése és fejlődése, a szovjet népnek a nagy indiai néphez, a burmai és az afganisztáni néphez való to­vábbi közeledése volt — mon­dotta N. A. Bulganyin. — Az utazás jelentősége azonban nem korlátozódik erre. Az utazásnak nagy nemzet­közi jelentősége van, elsősorban azért, mert ismét beigazolódott a Szovjetunió külpolitikája le­nini alapelvének — a különböző társadalmi és politikai rendsze­rű államok békés egymás mel­lett élése elvének — helyessége. Az utazás szemléltetően és meg­győzően bizonyította, hogy ez az elv, a béke és a népek bizton­sága megszilárdításának, az ál­lamok közötti bizalom fejleszté­sének szilárd alapja. (MTI) Belföldi Tito jugoszláv elnök egyiptomi megbeszélései Tito, jugoszláv köztársasági elnök szerdán reggel hivatalos látogatásra Egyiptomba érke­zett. Nasszer egyiptomi minisz­terelnök szerdán este vacsorát adott Tito tiszteletére. A vacso­rán a jugoszláv államfő és az egyiptomi miniszterelnök pohár­köszöntőt mondott. Mindketten NYITOTT SZEMMEL foglalkoztak a két ország között kialakult baráti kapcsolatokkal és hangsúlyozták a béke fenn­tartásának jelentőségét. Hírügynökségi és rádiójelen­tések szerint Tito és Nasszer csütörtökön megkezdi hivatalos megbeszéléseit. (MTI) A székesfehérvári Városi Színház ünnepélyesen feldíszítve várja a sorsolás közönségét, az Országos Takarékpénztár is meg­tett minden előkészületet a sor­solás lebonyolítására. A szerencsekereket, a húzás­hoz szükséges egyéb technikai felszereléssel — a sorsolási bi­zottság két tagjának kíséretében — csütörtökön reggel zárt teher­autóban indították útnak a sor­solás színhelyére. * A József Attila olvasómoz­galom részvevői számára zseb­könyv jelenik meg a Propa­gandaanyag Terjesztő Vállalat kiadásában. A zsebkönyv tartal­mazza a mozgalommal kapcso­latos tudnivalókat, kötelező és szabadon választott olvasmányok és filmek jegyzékét. A zseb­könyv olvasmánynaplójába kell feljegyezni a feldogozott köny­vekkel kapcsolatos észrevétele­ket, a mozgalomban elért rész­leteredményeket, pontszámokat. Utolsó lapján a DlSZ-olvasó- mozgalmi szervezője igazolja, hogy a jelentkező a jelvény­szerzés kötelezettségeinek teljes egészében eleget tett. (MTI) HÍREK Irán nemzeti érdekeinek rovására A külföldi sajtó köz­leményei után ítélve Iránban az utóbbi idő­ben erős elégedetlensé­get váltott ki annak a nemzetközi konzor­ciumnak a tevékenysé­ge, amely az 1954. évi szolgai szerződés értel­mében megkapta az iráni olajkutak kiakná­zást jogát. A Tehrane Moszav- var című iráni folyó­kat megmagyarázta, hogy ezt az elégedet­lenséget a konzorcium­nak az olajipari mun­kások és egész Irán érdekeit sértő intézke­dései váltották ki. Mint tudjuk, ez év márciusában a konzor­cium a dolgozók nyo­mására kénytelen volt emelni a munkások egy részének bérét. Az igazgatóság azonban nyomban ezután a pia­ci árak színvonalára emelte a munkások­nak eladott élelmisze­rek árát, Amint a konzorcium üzleteiben emelkedtek az árak, megkezdődött az áremelkedés Aba­dan és más déliráni városok piacain is. Ezenkívül a konzor­cium igazgatósága uta­sítást adott, hogy ne fizessenek betegsegélyt azoknak a munkások­nak, akik három nap­ra kaptak orvosi fel­mentést. Ugyancsak elhatározta a konzor­cium, hogy 4 százalék­ról 5 százalékra emeli a munkások társada­lombiztosítási hozzá­járulását. Köztudomású az is, hogy a volt Angol— háni Olajtársaság ak­tíváinak és a kőolaj­lelőhelyeknek a tulaj­donjoga ugyan Iránra szállt át, de az igazga­tás jogát teljes egé­szében a konzorcium szerezte meg. Ebből komoly konfliktusok támadtak. Az iráni nemzeti olajtársaság maga akarta eladni olajrészét, a komor* cium azonban szem­beszegült ezzel és ar­ra törekedett, hogy az iráni társaság potom­áron a konzorcium kereskedelmi vállala­tainak adja el olaját. Az éles nézeteltéré­sek elsimítása végett Abadanba érkezett faAmini volt igazságügy- miniszter, aki annak­idején aláírta a nem­zetközi olajkonzor­ciummal kötött szol­gai szerződést. A mini ismételten találkozott a konzorcium és az iráni nemzeti olajtár­saság képviselőivel. Felhívta a munkások vezéreit, hogy működ­jenek együtt a külföl­di szakemberekkel. Teheránba visszatér­ve Amini nyilatkoza­tot tett, amelyben úgy próbálta beállítani a dolgot, mintha az iráni nemzeti olajtársaság és a konzorcium kap­csolatai teljesen nor­málisak lennének. Am az abadani kormány­zó kissé másként fes­tette ezeket az esemé­nyeket. A sajtó köz­lése szerint kijelentet­te, hogy a konzorcium vezetői nem támad­hatnak büntetlenül a ntunkások jogai ellen és nem csorbíthatják vég nélkül Irán érde­keit. Az iráni kőolajipar­ban kialakult helyzet szemléltetően példáz­za, hogy az ország gazdasága egyre foko­zottabban a külföldi monopóliumoknak van alárendelve. Irán poli­tikai és gazdasági füg­gése a külföldi hatal­maktól csak még fo­kozódik azáltal, hogy az ország belépett a bagdadi katonai cso­portosulásba. Az iráni vezetőkö­rök a nemzeti érdekek kárára idegen erők szekeréhez kötöttek po­litikájukat és Irán gyarmati függőségének visszaállítását tűzték ki céliukuli — Bulganyin és Hruscsov elv­társak indiai útjával kapcsolat­ban az Indiai Béketanács em­lékkönyvet adott ki. Az emlék­könyv a szovjet vendégek élet­rajzát, Indiában elmondott be­szédeiket és a látogatásról meg­jelent cikkeket tartalmazza. — Üj gazdasszonykör, Most fejeződik be 34 asszony részvé­telével az MNDSZ szabó-varró szakkör a Kiskunhalasi Barom­fifeldolgozó Vállalatban. A szak­kör iránt igen nagy az érdeklő­dés és már 30 jelentkező van a következő szabó-varró tanfo­lyamra: — Vidám jelmezes karnevál. Kiskunfélegyházán Szilveszter estéjén I; László gimnázium DISZ-fiatalsága jelmezes szil­veszteri mulatságot rendez. Az év utolsó napjának délutánján pedig a város általános iskolái­nak úttörő pajtásai rendeznek nagyszabású karnevál-ünnepsé­get a József Attila általános is­kola dísztermében, — Községfejlesztési tervek megbeszélése. Tiszaúj falun a ta­nács végrehajtó bizottsága a na­pokban tárgyalta az 1956. évi községfejlesztési tervet. Ennek során elhatározták, hogy a köz­ségben 2 kilométeres szakaszon cementlapos járdát létesítenek, rendezik a temető környékét és elkészítik a Csongrádi bekötő útjának földmunkáit, hogy mi­előbb megindulhasson a köve­zés. A tervek szerint jövőre a községet is bekapcsolják a csongrád—kiskunfélegyházi au­tóbuszjáratba. Hiányossága a községfejlesztési tervnek, hogy kulturális és sportcélokra egyet­len fillért sem irányoztak elő. A tiszaújfalusi fiatalok a nyilvá­nos tanácsülésen hangot adtak kívánságuknak és kérték, hogy pótlólag állítsanak be e célra is összegeket. — Üj víziszárnyas-tclep. A ne­mesnádudvari Kossuth Terme­lőszövetkezet tagjai elhatároz­ták, hogy növekvő baromfiállo­mányuk tartására és nevelésére egy új víziszárnyas-telepet léte­sítenek. A szövetkezet a telepet saját erejéből hozza létre. — A moszkvai egyetemen ta­nul Dági Klárika. A nyári sza­badságát Jánoshalmán töltötte s ez idő alatt élménybeszámolót tartott az úttörőknek. A jános­halmi úttörők leveleket küldtek a szovjet úttörőknek és így meg­indult a két ország fiataljai kö­zött a levélváltás. Ez a levele­zés már rendszeressé vált. (Scul- téty Irén.) — Otthonra találtak az ipari tanulók a kiskőrösi gimnázium szép épületében: Az ipari ta­nulóknak már nem kell Kalo­csára járniok. Az otthonra ta­lált fiatalok első dolga az volt* hogy megalakították a DISZ- szervezetet. Ténykedésük ezután a vasgyűjtésben bontakozott ki: Vasgyűjtési versenyben vannak1 a gimnázium növendékeivel. Azi ipari tanulók eddig 2232 kilót,) a gimnazisták pedig 1115 kilót' gyűjtöttek. A vetélkedés tovább folyik és a végleges értékelés­kor dől el, hogy melyik iskola lesz az első. — Tiszta lappal kezdi az új esztendőt a nagybaracskai Pe­tőfi Termelőszövetkezet. A ta­goknak 40 forint értékű ter­ményt osztottak munkaegysé­genként, az állatállományból be­folyt jövedelmet az adósság tisz­tázására fordították. így tiszta lappal kezdik az új évet. (Bállá Sándor levelező.) — Üj gyár épül Nagykanizsám Zalaegerszegen működik az or­szág egyetlen fenyőtűlepárló és gyantagyártó üzeme. Az üzem illóolajokat állít elő fenyőtűleve- lekből. Az ipar számára pedig nagymennyiségű gyantát és ter­pentint gyárt. A megnövekedett szükséglet kielégítésére tavasz- szal új gyantagyár építését kez­dik meg — mintegy 7 millió fo­rintos beruházással — Nagyka­nizsán. Az új gyár korszerű le­párló és feldolgozó berendezései lehetővé teszik a fenyőtűolaj, a gyanta és a terpentin további finomítását. Heves összetűzések Algériában Az Algériai Kommunista Párt nyilatkozata PÁRIZS (MTI) Algírból je­lentik: Az Algírtól 35 kilomé­terre levő St. Pierre—St. Paul faluban egy csoport fegyveres algériai megtámadott egy benn­szülöttekből álló francia alaku­latot. Constantine megyéből is kü­lönböző fegyveres összetűzése­ket jelentenek. A hírügynöksé­gek szerint különböző támadá­sokat intéztek nagy gyarmati ültetvények ellen. Toulonból több hadihajó in­dult útnak,' hogy tengerészeti megerősítést szállítson Algériá­ba. A tengerészek helyőrségeket alkotnak a partokon. Az Humanité közli az Algé­riai Kommunista Párt nyilatko­zatát. A Kommunista Párt fel­szólítja az algériaiakat: január 2-át avassák a gyarmatosítás el­leni küzdelem napjává. Ezen a napon — hangsúlyozza a nyilat­kozat — közvetlen szövetsége­sünk, a francia munkásosztály a demokratikus erők győzelméért fog harcolni és szavazatával ki­nyilvánítja szolidaritását né­pünk iránt. Az algériaiak egye­sítik erőiket és kifejezik azon akaratukat, hogy megszabadul­janak a gyarmatosítók igájától* Sesedrin Scsedrin ismert meséjének hőse, akinek nem tetszett Amerika, »be akarta záratni Amerikát«. A nyugatnémet diplomaták Scsedrin hősén is túl akarnak tenni. Mint tud­juk, arról akarják meggyőzni magukat, másokkal együtt, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nem létezik. Nem tetszik nekik az NDK, ez a napról napra erősödő, béke- szerető, demokratikus állam. Önkényesen tagadva azt, ami valóban létezik, a bonni dip­lomaták egyre messzebb men­nek, s már majdhogy a fél vi­lágot is... »nem létezőnek« nyilvánítják. A Német Szö­vetségi Köztársaság külügy­minisztériumának képviselője egy sajtóértekezleten kijelen­tette, hogy amennyiben vala­mely ország diplomáciai kap­csolatokat létesít a Német De­mokratikus Köztársasággal, a Német Szövetségi Köztársaság kénytelen lesz felülvizsgálni az illető országgal való diplo­máciai kapcsolatait. Mint is­meretes, a Német Demokra­tikus Köztársasággal normális diplomáciai kapcsolatokat tart fenn a nagy kínai hatalom és Európa számos állama. A bon­ul diplomaták ezektt az álla­nyoman mókát is a... »nem létezők« kategóriájába kívánják sorol­ni. Egy tudósító megkérdezte » bonni hatóságok képviselőjé­től: »Milyen álláspontra he­lyezkedik Bonn, ha Ausztria nagykövetet küld Kelet-Ber- linbe?« A bonni kormány kép­viselője szemrebbenés nélkül kijelentette, hogy a Német Szövetségi Köztársaság nem hajlandó diplomáciai kapcso­latot fenntartani semmiféle olyan országgal, amely... el­ismeri a Német Demokratikus Köztársaságot. Ilyenformán az a sors fe­nyegeti Ausztriát, sőt »minden olyan államot«, amely a bonni politikusok akarata ellenére elismerni »merészeli« az NDK létezését, hogy eltűnik a bon­ni hivatalokban levő térképek­ről. Ha ez így megy tovább, Bonn hivatalos térképein elő­reláthatóan sok országot he­lyettesítenek majd fehér fol­tok. Mint tudjuk, Scsedrin me­séjének hőse észheztérve, vé­gül mégis csak fejére ütött; »Amerikát bezáratni? ...« Követőinek is előbb vagy utóbb hasonló következtetésre kell iutniok,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents