Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-03 / 284. szám

A Központi Vezetőség halározalának vágreiiallásábrr A pártszervezetek nyújtsanak több segítsége! az ipari vezetőknek A Központi Vezetőség november 9—12-i határozata kimondja, hogy emelni kell az ipar pártirányítálának színvonálát. Bár üze­münk pártszervezete a határozat megjelenése előtt is foglalkozott ezzel a problémával — a határozat útmutatása alapján még több a tennivaló. A munkák elvégzésére a pártszervezet, az üzemi bizottság és a vállalat vezetőségének bevonásával végrehajtási tervet készített. Ebben a tervben többek között szerepel: a selejtcsökkentés, a ter­melékenység növelése, a munkaverseny kiszélesítése. A selejtcsökkentés érdekében a pártvezetöség, a vezetőségi ülésekre meghívja a MEO vezetőjét és tájékoztatást kér. Ennek alapján segít a pártszervezet és munkamódszer-átadással igyek­szik meggátolni a seiejt növekedését. Kiegészítettük az önköltség­csökkentési brigádot, amely a hónap utolsó napjaiban rendszere­sen értékeli a havi eredményeket és erről tájékoztatja a párttag­ságot. A pártszervezet kezdeményezésére nemrég műszaki konferen­ciát tartottunk. Itt számos javaslat hangzott el a munka meg­könnyítésére és minőségére vonatkozóan. Ezt elősegíti az a bi­zottság is, aki az Újítási javaslatok kivitelezésében és megvalósí­tásában nyújt segítséget az újítóknak. Ehhez hozzájárul a mű­szaki osztály is. Az újítók javaslatairól azonnal rajzot készít, ami­vel szintén megkönnyíti az újítások kivitelezését. Az eddig beér­kezett javaslatok nagyobb részét megvalósítjuk. Néhányat közü­lük felküldtünk a kutató intézethez véleményezés végett. Az üzemi bizottság, amely rendszeresen értékelj a munka- verseny állását, beszámol a pártvezetőségnek. így a pártszervezet azonnal segítséget nyújthat, ahol arra szükség van. Például a fia­talabb munkásokat, akik 100 százalékon alul teljesítenek, a mű­szaki vezetőkön keresztül segítjük. Pártszervezetünk tervének — amellyel a Központi Vezetőség határozatának végrehajtását akarja biztosítani — ez csak egy része. Ügy gondolom, ha ezt a tervünket végrehajtjuk, akkor biz­tosítjuk a Központi Vezetőség határozatának végrehajtását is. Mészáros Ferenc, 3 Kecskeméti Gépgyár alap­szervezetének párttitkára. Felkészültek a télre Az eredményes gazdasági év szép jövedelemhez juttatta dol­gozó parasztságunkat. Kereske­delmünk felkészült, hogy a meg­növekedett vásárlóerőt zökkenő- mentesen ki tudja elégíteni. A ruházati cikkeken kívül rengeteg iparcikk vár eladásra. A közelgő disznóölésekhez nagy tálak, lábasok, zsirosbödönök, sőt horganyzott üstök is kapha­tók. A zománcos edények mel­lett a tartós és ízléses alumínium edények sokasága kínálja ma­gát. A kemény télben duruzsoló kályha teszi otthonossá, kedves­sé a szobát. Kályhák, tűzhelyek sokasága fogyott már eddig, de még most is bőven kaphatók. A füstcsöveket még a külterületi vegyesboltok is árusítják, sze­neskannákban, szenesiapátokban sincs hiány. És a kályhába való is bizto­sítva van. A TÜZÉP az előző év harmadik negyedéhez viszonyít­va 130 vagonnal több tüzelőt adott el. Aki még nem szerezte be tüzelőszükségletét, még min­dig vehet többiéle szenet bárme­lyik telepen. Az idén két új TÜ- ZÉP-teleppel gazdagodott a vá­ros. A máriavárosiak kérését a tanácstag közvetítette és már november elején meg is nyílt a Téglagyár utcában az új telep. És mivel korán leszáll az est és nem mindenüvé jutott el még a villany, lámpáról és iámpa- üvégről is bőven gondoskodott a kereskedelem. Mib^n segít nekem á JNépujság olvasása Sok mindenben. Mint a me­gyei pártbizottság lapja nagy segítséget nyújt megyénk po­litikájának kialakításában, moz­gósít a termelési feladatok végrehajtására. Napról-napra ismerteti megyénk termelési eredményeit, hiányosságait. Számtalan esetben vettem hasznát egy munkaterületről írt cikkének, mely egyben figyel­meztetés is volt, hogy munkám soián magam is több figyelmet fordítsak a tapasztalatokra. A lap tájékozódást nyújt a járások közötti verseny áilásáról és fel­hívja a figyelmet a lemaradások pótlására. Ifjúsági vezető vagyok, a ma­gam szemszögéből nézve a lap cikkeit, írásait munkám során sűrűn hasznosítom. Főleg az ál­lami gazdaságok, gépállomások­ról szóló cikkeket. Különösen említésre méltóak az ifjúsági munkáról szóló írások, melyek EGY VÁLLALATVEZETŐ, aki fél a munkaversenyt**I Kecskeméten van egy vállalat, ahol semmiiéle munkaversenyt nem lehet szervezni — az igaz­gató állítása szerint. Ha a dol­gozók között verseny indulna, el­kapkodnák a munkát, az igaz­gató állítása szerint. Nem is le­het munkaversenyt szervezni, mert jóformán minden dolgozó más-más munkafolyamatot vé­gez, az igazgató állítása szerint. Ez a vállalat, Bács-Kiskun megyét kivéve, az ország csak­nem minden városába szállítja gyártmányait. Készít villanyfő­zőalkatrészeket, villamossági, rá­dió és egyéb mechanikai dolgo­kat. A napokban Budapestre re- zsóspirálokat szállít. Ezenkívül, mint helyi ipari vállalat, készít ereszcsatornákat, olajoskanná­kat, sütőtepsiket, víztartályokat, tölcséreket és több másféle cik­ket is. Miért nem lehet akkor munkaversenyt szervezni? Annál a vállalatnál, ahol tö­megcikk gyártására is berendez­kedtek, sokkal hatékonyabb ter­melést lehet elérni, ha szocialis­ta munkaversenyre lépnek a dol­gozók egymással. Vajon, mi aka­dálya van annak, hogy a villa­mossági berendezéseket, az ola­joskannákat, a víztartályokat s az egyéb gyártmányokat ver­senyben lehessen készíteni? A válasz még e gondolat előtt meg­születik. A hanyagság, meg az újtól való rettegés! Vagy talán nincs szüksége a versenyszerű munkára a válla­latnak? Dehogy nincs! A negye­dik negyedéves tervükkel egye­lőre elég csehül állnak. Szükség volna olyan eszközre, amelyik megemelné a termelést. Ez a nagy emeiődaru lenne a munka­verseny, ami ösztönözné, heví­tené a dolgozókat a lendülete­sebb termelésre. Az ésszerűen megszervezett versenynek az az ismérve, hogy javul a minőség és fokozódik a teljesítmény. Az igazgató erre vonatkozó elképze­lése téves, mert a vállalaton be­lül a versenyben csak azt látja., hogy a dolgozók elkapkodják a munkát. A verseny jelentőségét így felfogni egyenlő azzal, hogy tagadja mindazokat a hatalmas eredményeket, amelyeket mun­kásosztályunk eddig a verseny­ben elért. Lehet versenyt szervezni a Kecskeméti Finommechanikai ás Javító Vállalatnál is! Lehet bi­zony, de ahhoz legelsőbb is az szükséges, hogy maga az igaz­gató ne viszolyogjon tőle. A ver­seny az olyan, mint a tűz, ha lábrakap, magával ragadja a vállalat minden dolgozóját és lesz is neki eredménye. 1937. december 3-án vetette magát vonat elé a balatonszír- szói állomáson József Attila, a század egyik legnagyobb ma­gyar költője. A végzetes elhatá­rozást gyötrődés, szorongás, ke­serűség, az elnyomásnak és szen­vedésnek azok a sötét esztendői érlelték, amelyek a költőnek a szabadabb jövőről szőtt remé­nyeit annyiszor keresztre feszí­tették. — El fogok utazni — mon­dotta öngyilkossága előtt néhány nappal. Övéi bizakodtak, hogy leküzdötte gyötrelmeit és élete visszatért »a nyugodt és letisz­tult értelem világába«. A szár­szóink riadtan siratták, a mun­kásosztály néma fájdalommal gyászolta, s nem felelt senki tízezrek kérdésére: mi vitte rá ilyen fiatalon, hogy így eldobja magától az életet? • Budapesten született 1905. áp­rilis 11-én, Gát utca 3. szám alatt, nyomorúság és boldogta­lanság tanyáján. A szappanfőző apa büszke volt az újszülöttre, de két év múltán magára hagy­ta a nélkülöző családot, Erdélybe vándorolt. Anyja — a barátság­talan otthonban kuporgó beteg madár —= mosásból, takarításból egy bizonyos területen működe szervezetek életéről számolnak be. Amikor az izséki szüreti bálról írtak, én is megpróbál­koztam, nem lehetne-e ezt a bajai járásban is követni? Több községben sikerrel meg is ren­deztük. Követésre méltó példá­nak találtam azt a cikket is, mely oeszámclt arról, hogy az egyik DJSZ-szervezetbe meghívták az idősebbeket népdal-éneklésre, beszélgetésre, melyet mi is követni fogunk járásunkban. Híradásaimmal magam js igyekszem járásunk DlSZ-szsr- vezetének életéről beszámolni, ügy gondcicm, egy-egy jó mód­szer ismertetése a lap hasábjain csakis hasznos iehet, minden ifjúsági vezető és DISZ-tag szá­mára. Ezért a jövőben is ol­vasója és levelezője maradok a Népújságnak. ügy gondolom, ha minden ifjúsági vezető olvasója a lap­nak, munkatárs is lesz egyben, .még színesebbé és változato­sabbá tudjuk tenni. írjon az újság minél több DlSZ-szerve- zei; munkájáról, hogy abból tanulva még eredményesebben végezhessük munkánkat. Göndör József, a bajai járási VISZ-bizottság titkára. Emlékeztető József halálának 18. tartotta fenn a családot. Előbb agyrajárókkal osztották meg szobájukat, végül szánalmas ágyrajárók leitek maguk is. At­tila korán magismerte a mun­kát, tűrnie kellett a verést és megaláztatást. Élete végéig sa­jogtak lelkében e zord emlékek. 1925 januárjában ismertem meg a költőt, az akkor húszesz­tendős, nyurga-kamasz embert Makón. Arca szelíd és tiszta volt, szeme izzó, ajka mosolygó. Sok. gyötrődés es nélkülözés árán ak­kor jelent meg »Nem én kiál­tok*: című kötete, amellyel bol­dogan, szívélyes dedikációval ajándékozott meg. Barátsággal váltunk el, s találkozásunk után éveken át követtem az egy­szerűség és fájdalom költőjének viaskodását és bolyongását a zord szegénység szomorú tájain. Bécsbe került, nyomortanyán küzdött a létért, sóhajtott benne sok-sok vesztett remény, de övéinek derűsen írta: Dudás Alajos, a Csűíaijai Gípállonuís mvrniike Dudás Alajos csak a felsza­badulás után gondolhatott arra. hogy mérnök legyen. A párt tette számára lehetővé a tanu­lást. A felsőipari iskola elvég­zése után folytatta tanulmá­nyait. Nappal, mint technikus dolgozott, este pedig a műszaki egyetem előadásait hallgatta. Szorgalmának eredménye: mérnök lett és a Rákosi Má­tyás Müvekben osztályvezető. Dudás elvtárs a párt hívó sza­vára elhatározta, hogy falura megy. Kötelességérzet és hála — ezek a nemes érzések indították őt falura. A Csátaljai Gépállomás mű­helyének vezetését bízták rá; Számára nem félbehagyott mun­ka a Rákosi Művek felcserélése a gépállomás gépműhelyével; Segíteni a mezőgazdaságot, to- vábtaszilárdítani a munkás-pa­raszt szövetséget, el sem le­het képzelni ennél szebb cél­kitűzést. A gépállomáson örömmel és meleg szeretettel fogadták. Ma­guk a traktorosok csinosították lakását, melybe családjával be­költözött. Segítőtársukat köszön­tötték a városból érkező szak­emberben. — A legapróbb részletekkel js megismerkedtem már — mondja Dudás elvtárs. — Tudom azt ;s, hogy hol szőrit a cipő. Változ­tatni fogunk azokon a hibákon, melyek fékezték a munkát, gátolták az eredményeket; Rend, tisztaság, munkafegyelem, ezek az alapfeltételek. Jó mun­kaszervezéssel biztosítjuk a téli gépjavítás folyamatosságát. A műszaki akadályokat is leküzd­jék technológiai változtatások­kal. Csak egyetlen példát, ami- te nem gondoltak eddig. A csapágyöntőgép megfordításával segítjük elő a szennyeződések ki- választását. Ez nagy kihatással van az ötvözet szerkezetére, így növelni tudjuk a csapágyak élet­tartamát. ;— Úgy javítjuk ki a télen a gépeket — mondja befejezésül Dudás elvtárs, — hogy tavasszal majd kint a földeken jelesre vizsgázzanak. Megyénk képzőművészetének seregszemléje December 4-én, vasárnap dél­előtt fél 11 órakor nyílik meg, amint már hírt adtunk róla, az első megyei képzőművészeti ki­állítás, melyet a Megyei Tanács Népművelési Osztálya és a Me­gyei Képzőművészek Munka- csoportja készített elő. A kiállí­táson megyénk majd mindenik jelentős képzőművésze részt vesz. Az előkészületek folyamatban vannak. A hírek szerint értékes, a képzőművészet csaknem min­den ágát képviselő anyag gyűlt össze. A kecskeméti képzőművé­szek közül elsősorban Prohászka József szereplésére számítanak. A kiállításon megismerheti a kecskeméti művészetpártoló kö­zönség Kodály Zoltánt ábrázoló kitűnő portréját, melyet a közel­múltban fejezett be. Prohászka József mellett Kiss J. Zoltán, Bozsó János, Harczi István és mások alkotásai is szerepelnek a beküldött anyagban. Bajáról is értékes anyagot küldtek be világhírű nagy mes­terünk: Rudnay Gyula tanítvá­nyai, a bajai képzőművészek leg­jobbjai, Bácskai Mikii Ferenc, Éber Sándor, Kun István, Mis­kolczi Ferenc és a Baja környé­kiek közül Weintráger Adolf Képviseli a bajai táj, a délvidék képzőművészetét. A kiállítás rendezői számíta­nak a kiskunhalasi és kiskunfél­egyházi képzőművészek szerep­lésére is. A kiállítás, amely me­gyénk képzőművészeti élete nagy seregszemléjének ígérke­zik, ünnepélyes külsőségek kö­zött nyílik meg vasárnap. Előre­láthatólag a Képzőművészek Szövetsége küldöttséggel képvi­selteti magát a megnyitón. Az ünnepi beszédet Baksa Sós György szobrászművész, a Kép­zőművészek Szövetsége vidéki szakosztályának vezetője mond­ja. A kiállítás iránt már most is nagy az érdeklődés. Több szerv és intézmény jelentette be vá­sárlási igényét a kiállítás rende­zőségének. A Megyei Könyvtár minden igényt kielégítő könyvtárral és fűtött olva- sóteremmcl áll az olvasók rendelkezésére. — Szere­tettel vár a Megyei Könyv­tár. 550 évfordulójára Tejet issok és pipázok, Jó híremre jól vigyázok­József Attila költészete a ferma tökélyével és kerítő mu­zsikájával ülteti tudatunkba a gondolatot, a férfiasán felelős tarsadalomszemlélet eszméit. Fej­lődésének szinte tankönyvszerű dokumentuma a »Város pere­mén«. Kötetei a kifejezés pá­ratlan művészetével tolmácsol­ták mindazt, amit szeme fel­mért, szíve megtanult. Tudás és ertelem voltak legkedvesebb szavai; ezek fénye átvillan leg- komorabb versein is. * Népünk áprilisban ünnepelte születésének 50. évforduló­ját. Az emlékezésből a Katona József Társaság is kivette ré­szét. Szabadszálláson, idéztük a költőt, gyermekkori drága emlékeinek szülőföldjén, anyai nagyapjának, Pöcze Imrének, a szűkszavú szabadszállási csősz­nek és rézkontyú paraszt án­gyikájánalc földjén, ahol a dör- mögő nagyapa Avis szalonnán élt, mint as idő. lelt-múlt 'naponta, sárgán görbüli szalmát számolt, vagy nézte az eget, a csillagokban szive zizegett. Halálának 18. évfordulóján, a napokban francia nyelven jele­nik meg József Attila legszebb verseit tartalmazó gyűjtemény Tristan Tzara bevezetőjével, an­nak bizonyságaként, hogy a mos gyár munkásosztály nagy költő- jére az egész emberiség tisztelet- te- tekint. Népünk egyre mélyebben zára ja szívébe a költőt, aki egyik nemrég felfedezett versében az édesanyjához való visszatérés ólömét zengi és remek alkotását így zárja: Szelíd dörgésben, jó harmatban csurgóra húzott rossz kalapban nem Jogok bolyongani már többé, ülök és mosolygok örökké. József Attila neve élő és jö­vendő nemzedékek végtelen so­rának emlékezetében ragyog örökké. Tóth László, a TT1T tagja.

Next

/
Thumbnails
Contents