Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-24 / 302. szám
— Halló, halló! Kedves Télapó, nagyon várunk, ne kerüld el ma este házunk tájékát — telefonálnak a kicsinyek az óvodában. leijesílelti éves tervünket I Gyümölcsöznek az újításaink BÀCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MPP BfiCCSKIS K UNMÉEG YEi PÁHTBtZOT TSfCQMAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM Ára 50 fillér 1955. DEC. 24. SZOMBAT Biilganym elvtárs választávirata Hegedűs András elvtárshoz HEGEDŰS ANDRÁS, a Slagjai- Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Budapest. Köszönöm Önnek, Elnök Elvtárs, a Magyar Népköztársaságnak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe történt felvételével kapcsolatban a Szovjetunió kormányához intézett forró üdvözletét. Kérem továbbá, fogadja e nagyszerű esemény alkalmából Magyarország kormányának és személyesen Önnek szóló szívböl- jövő jókívánságaimat. Üj államok, köztük a Magyar Népköztársaság felvétele az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, ami egy régen esedékes kérdés megoldása, a békeszerető erők jelentős vívmánya és sokban megerősíti az Egj-esült Nemzetek Szervezetének tekin- télj-ét. Mély meggyőződésünk, hogy a Magyar Népköztársaság, miután elfoglalta törvényes helyét az ENSZ-ben, még nagyobb állhatatossággal fog részt venni a népek közös harcában, az egész világ békéjéért és biztonságáért. N. A. BULGANYIN, (MTI) a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. VíAé/VVVVVVVVvVVVVVVVWAf Rákosi Mátyás elvtárs cikke a Voproszi Isztorii c. szovjet folyóiratban A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézetének folyóirata, a Voproszi Isztorii ezévi 11. számában >A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása. A 11 termelőszövetkezetek tervkészítéséről Megyénk termelőszövetkezeteinek többségében már elkészültek a zárszámadások, csupán jóváhagyásra, illetve felülvizsgálásra várnak. A zárszámadások igen nagy gondot jelentő munkája mellett, hasonló felelősséggel, előrelátással kell elkészíteni, megalapozni a jövő gazdasági év terveit. Azokban a termelőszövetkezeteinkben, ahol már a zárszámadások elkészítésének döntő munkái lezajlottak, minden mód megvan arra, hogy most már a tervkészítésre fordítsák a legnagyobb gondot. Eddig 150 termelőszövetkezetünk készült fel a tervkészítésre — tehát a termelőszövetkezeteknek több mint 50 százaléka — és 100 termelőszövetkezetünk készítette el teljes egészében a jövő gazdasági év terveit. Bár a tervkészítések elég lassan haladnak — mégsem ez a tőhibájuk. A nagyobb baj az, hogy ezek az előkészületek formálissá váltak úgy az állami irányító szervek, mint a termelőszövetkezetek részéről és sok helyen nem fordítanak keltő gondot mindén olyan lehetőség kihasználására, amely a célszerűbb, jövedelmezőbb gazdálkodáshoz vezetne. Súlyos hiba, hogy sok helyen maguk a termelőszövetkezetek is jelentéktelennek tartják a tervezés munkáját. Például a kunszállási Al- kottnány Termelőszövetkezet elnöke teljesen felkészületlenül jelent meg a járási tanácson megtartott tervtárgyaláson. Ezt nem szabad megengedni és elnézni, mert főként a tervkészítéseken nyugszik a jövő évi gazdálkodás alapja és az, hogy a következő évben milyen eredményeket érnek el termelőszövetkezeteink, hogyan növekszik a tagság jóléte, hogyan bővül a sokszorosan kamatozó közös gazdaság. Különösen a kunszentmiklósi, bajai, kalocsai és kiskunhalasi járásokra vonatkozik ez a megállapítás, hiszen ezeken a helyesen már a felkészülés is a leggyengébb volt és még csak most kezdtek hoziaá a tervek elkészítéséhez. A kiskunhalasi járás- I ban ugyan már jórészben kidől- j gozták a terveket, de nem a helyes alapelvek szerint. Először ugyanis a növénytermelés tervének elkészítéséhez láttak és en- nekjájfelapján készítették el az állattenyésztés tervét. Ez eleve helytelen, hiszen lehetetlenné teszj,. hogy a tervek reális alapot gyújtsanak az állattenyész- tés^tfejhödéséhez. Az előzetesen kidolg&iott növénytermelési tervek ugyanis még nem számoltak az állattenyésztés fejlődésével s ilyen alapon visszahúzzák azt. Haladéktalanul módosítani keli ezeket a terveket. A másik fontos probléma — ami a tervkészítések során eddig felmerült —-, hogy a tervek nem a maximális lehetőségek kihasználására épülnek. Például 1600 holdas beépített öntözőtelepünkből alig több mint 230 holdat hasznosítottak megyénk termelőszövetkezetei kertészet révén, holott ezt a számot legalább a háromszorosára lehetne növelni és ez sokkal nagyobb jövedelmet biztosítana termelőszövetkezeti tagságunknak is. Ezenkívül a tervek nem tükrözik megfelelően a talajető-után- pótlás, a zöldtrágyázás szükségességének égető problémáit, amelyek haladéktalanul megoldásra várnak. Ebből az a tanulság, hogy termelőszövetkezetei nk termelési tervei csak akkor mutatnak és eredményeznek fejlődést az elmúlt évihez viszonyítva, ha nagyobb felelősségérzettel, megfontolt körültekintéssel készítik el azokat és kidolgozásukban sokkal aktívabban részt vesznek termelőszövetkezeti agronómu- saink és maguk a gépállomás! főagronómusok is, valamint a járási főállattenyésztők. A zárszámadásokon kívül szakembereinkre most nem hárul fontosabb, nemesebb feladat, viszont egész népünk követeli tőlük, hogy ezt képessegeikhez mérten a legnagyobb becsülettel végezzék, Örömmel jelentjük, hogy vállalatunk, a Bács-Kiskun megyei Fűszer- és Édességkereskedelmi Vállalat az 1955. évi értékesítési tervét december 21-én teljesítette. Fiókjaink közül a jó tervteljesítésben kiemelkedett Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Baja és Kiskőrös. Közel áll az évi tervteljesítéshez a kunszentmiklósi, kiskunhalasi és a kecskeméti édesipar: szakrak tárunk. Csikós Sándor igazgató Újítási hét Befejeződött az újítási hét a Baja) Vas- és Fémipari KTSZ ben. Az újítási hét során 28 megvalósítható jó javaslatot, ötletet adtak be a dolgozók — a legjobbakat 200-tól 20 forintig terjedő összeggel jutalmazták. Az újító hét a munka könnyebbé, jobbá és olcsóbbá tétele mellett a huiiadékanyagok felhasználását, az import fémek helyettesítését is célozta. Az eredményes munkában nagy lendülettel vettek részt a ktsz dolgozói. 1 Amióta pártunk Központi Ve- I zetősége ráirányította műszaki | dolgozóink figyelmét a technikafejlesztés kérdéseire, azóta a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyárban élénk újítási mozgalom mutatkozik, amellyel már a Népújság is foglalkozott. A vállalat vezetősége kitűzte célul, hogy újítási műhelyt épít. Ezáltal az elfogadott javaslatok kivitele zökkenőmentesen megy végbe. A műhely már el is készült. Ezzel egyidőben újítási- brigád is alakult, amelynek az a feladata, hogy az elfogadott javaslatokat soronkívül bevezeti. Az újítási műhely felállítása sokoldalú követélményt kívánt, ugyanis fel kellett szerelni olyan gépekkel, amelyek elősegítik az újítások minél előbbi kivitelezését. Jelenleg az újító-brigád a budapesti konzervgyárak részére | készíti azt a csipőgépet, amelyet j I már nálunk a Kinizsi Konzerv- | i gyárban bevezettek. Ugyancsak j I ez a brigád készíti a peremezc | j gépet és az automata gépollót is. Ezzel egyidőben tovább folyt a ! kísérlet a már elkészült répa- | kockázó-gépmodell, valamint a ! lánghámozás további tökéletesí- ' tésén. Igen komoly feladat a jövő év első felében az üvegmosás gépesítése, amelyre Mezei Béla elv-: | társ nyújtott be újítási javaslatot. Ez az újítás kiküszöböli azt a munkafolyamatot, amit edd’g kézzel oldottak meg. Bevezetése után az üvegeket gép moss« tisztára. A Népújság nem is oly régen foglalkozott azzal az. újítási javaslattal, amelyik a hordószá.- lítás könnyebbítésére vezetek. Ennek az újításnak a bevezetése is megtörtént, elkészült az : jármű, mellyel egyszerre hat hordót tudunk a vagonba szállítani. Ugyancsak elkészült a/ egy-személy hordótovábbító jármű tökéletesített példánya is- amit szintén rövidesen használatba veszünk. Vállalatunk igyekszik elkövetni mindent annak érdekében, hogy az 1956-os évben a meglévő lendület, ami különösen az utóbbi időben tapasztalható, minél lelkesebben égjen a dolgozók tettvágyában, ennek pedig az alapja az, hogy az elfogadom újításokat legrövidebb időn belül a termelés szolgálatába állítsuk, hogy a dolgozók lássák nem hiába újítanak, hisz szép eredmények születnek az újítások révén. Danóczi Sándor újítási előadó. Qtj iskola a határban Egy oszvégi borongás napon három kerékpáros vitatkozott élénken a kerekegyházi határban. Nem mesz- sze tőlük a Dózsa TSZ épületei látszottak a fenyőfák mögött, ahová sűrűn tekintgeltek. Torma László iskola- igazgató helyettes, a községi pártbizottság tagja vitte a szót. — Hó,rom—hét kilométer távolságról kell bejárni a kis iskolásoknak a központi iskolába, ami oda-vissza hat-—tizennégy kilométert jelent. — És nyakunkon a tél — sóhajtott, szemében a gyermekekért való aggodalom tükröződött. — Feltétlenül meg kell oldanunk ezt a kérdést — fűzte tovább a szót Ribai János tanácselnök. s homlokán összefutottak a ráncok, amint a megoldáson töprengve magaelé merengett. — A község érdekeit érintő kérdések megoldása a párt ügye is — szólt közbe a harmadik kerékpáros, Nagy György elvtárs, a község párttitkára. — Mindent el fogunk követni, hogy ezen a. területen iskola lé- It süljön. Torma elvtárs a párttitkár biztató szavára felélénkült. — Talán legjobb lenne bemenni a Dózsa TSZ-be — mondotta reménykedve. — Ott, helyszínen megnéznénk a lehetőségeket. Családlátogatások allcalmával többször mondták a szülők a tanítóknak: — Nem lehetne-e a Dózsa kastélyában iskolát létesíteni. Németh László igazgató is szívesen járulna hozzá ilyen megoldáshoz. Krupa elvtárs, a tsz elnöke, régi ismerősként fogadta a vendégeket. Örömmel vette tudomásul, hogy iskola létesítésén fára- dozfiak. — Részünkről csak üdvözölni lehet ezt az elgondolást: Legalább nem kell félni, hogy gyermekeink nyakig sárosán, félig összefagyva, sötét este vergődnek haza az iskolából. Néha két- három nebulót is kihozok kerékpáromon, de ez csak csöpp a tengerben, hiszen igen sokan vannak. — Itt van, a mi napfényes kultúrtermünk. És nemrég kigyúlt a villanyfény is nahm!: — tette hozzá büszkén. Krupa elvtárs egyre jobban belemelegedett a tervezgetésbe. — A kultúrterem nagyszerű Ic-nne tanteremnek. Nem kellene félni a hidegtől sem, mert a cserépkályha csak úgy ontja a meleget. Tanítólakást is tudnánic biztosítani. Nem bánja meg az u tanító, aki közénk jött — és még fogadkozott volna tovább is, ha Torma elvtárs félbe nem szakítja. — Minden tekintetben megfelelő a hely. Reméljük most már, hogy a járási és a megyei tanács oktatási osztálya is félreállít minden'akadályt az új iskola létesítésének útidból. Csupán egy hiba van — akadt meg a hangja. — Nincs WC a gyermekek számára. — Ez sem lesz akadály — szólt közbe a párttitkár. — összeköttetésbe lépünk a Kecskeméti Téglagyárral és bízom abban, hogy a: ott dolgozó kommunisták megértik a fázó, hóban, sárban elfáradó gyermekek panaszát' és juttatnak számunkra az alaphoz szükséges, törmeléknek számító féltéglákat. Hiszen csak erre van szükség, meri a községi. tanács a faanyagún biztosítja. Az építést a termelőszövetkezet tag- .■ága. DISZ-fiataljainlj a szülőkkel karöltve* bizonyos, hogy öröm- r:el elvégzik. * A beszélgetésnek var« folytatása. Kerekegyházán minden élőké-' születet megtettek ar-* iá, hogy a karácsonyi szünet után a gyér-i mekek már az új is-> kólába járhassanak) Van már egy tanító /iá- zaspár is, akik öröm-* rnel. vállalnák az új is- kólában a tanítás t, Most már csak a jó- rási és megyei ta-* rács oktatási osztó-i Igától függ, hogy a kin magyarok ne nyakio sárosán, összefagyva, sötét este vergődjenek haza az iskolából. ígéret van rá. A járási ta- nács oktatási osztálya, megígérte, hogy az új iskola létesítését elősegíti. A párttitkár szavaival fejezzük be:'-Ann a nép ügye. az a pán ügye is-. A kersksgy- házialc és a felsőbb , szervek közös erőfeszítése nyomán megváló- sv! a kis iskolások é* szüleik álma: az vi iskola 'O. h ‘i fél ! ifin I Magyar Tanácsköztársaság (1917 j —1919)« címmel közli Rákosi ; Mátyás elvtárs, a Magyar Dol- j gőzök Pártja Központi Vezetősége első titkárának cikkét. — I (MTI)
