Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-24 / 302. szám

— Halló, halló! Kedves Tél­apó, nagyon várunk, ne kerüld el ma este házunk tájékát — telefonálnak a kicsinyek az óvo­dában. leijesílelti éves tervünket I Gyümölcsöznek az újításaink BÀCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MPP BfiCCSKIS K UNMÉEG YEi PÁHTBtZOT TSfCQMAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM Ára 50 fillér 1955. DEC. 24. SZOMBAT Biilganym elvtárs választávirata Hegedűs András elvtárshoz HEGEDŰS ANDRÁS, a Slagjai- Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Budapest. Köszönöm Önnek, Elnök Elvtárs, a Magyar Népköztársaság­nak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe történt felvételével kap­csolatban a Szovjetunió kormányához intézett forró üdvözletét. Kérem továbbá, fogadja e nagyszerű esemény alkalmából Magyarország kormányának és személyesen Önnek szóló szívböl- jövő jókívánságaimat. Üj államok, köztük a Magyar Népköztár­saság felvétele az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, ami egy régen esedékes kérdés megoldása, a békeszerető erők jelentős vívmánya és sokban megerősíti az Egj-esült Nemzetek Szervezetének tekin- télj-ét. Mély meggyőződésünk, hogy a Magyar Népköztársaság, miután elfoglalta törvényes helyét az ENSZ-ben, még nagyobb állhatatossággal fog részt venni a népek közös harcában, az egész világ békéjéért és biztonságáért. N. A. BULGANYIN, (MTI) a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. VíAé/VVVVVVVVvVVVVVVVWAf Rákosi Mátyás elvtárs cikke a Voproszi Isztorii c. szovjet folyóiratban A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézetének folyóirata, a Vop­roszi Isztorii ezévi 11. számában >A Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjának megalakulása. A 11 termelőszövetkezetek tervkészítéséről Megyénk termelőszövetkeze­teinek többségében már elké­szültek a zárszámadások, csupán jóváhagyásra, illetve felülvizs­gálásra várnak. A zárszámadá­sok igen nagy gondot jelentő munkája mellett, hasonló fele­lősséggel, előrelátással kell el­készíteni, megalapozni a jövő gazdasági év terveit. Azokban a termelőszövetkezeteinkben, ahol már a zárszámadások elkészíté­sének döntő munkái lezajlottak, minden mód megvan arra, hogy most már a tervkészítésre for­dítsák a legnagyobb gondot. Ed­dig 150 termelőszövetkezetünk készült fel a tervkészítésre — te­hát a termelőszövetkezeteknek több mint 50 százaléka — és 100 termelőszövetkezetünk készítet­te el teljes egészében a jövő gazdasági év terveit. Bár a tervkészítések elég las­san haladnak — mégsem ez a tőhibájuk. A nagyobb baj az, hogy ezek az előkészületek for­málissá váltak úgy az állami irányító szervek, mint a terme­lőszövetkezetek részéről és sok helyen nem fordítanak keltő gondot mindén olyan lehetőség kihasználására, amely a célsze­rűbb, jövedelmezőbb gazdálko­dáshoz vezetne. Súlyos hiba, hogy sok helyen maguk a ter­melőszövetkezetek is jelentékte­lennek tartják a tervezés mun­káját. Például a kunszállási Al- kottnány Termelőszövetkezet el­nöke teljesen felkészületlenül je­lent meg a járási tanácson meg­tartott tervtárgyaláson. Ezt nem szabad megengedni és elnézni, mert főként a tervkészítéseken nyugszik a jövő évi gazdálkodás alapja és az, hogy a következő évben milyen eredményeket ér­nek el termelőszövetkezeteink, hogyan növekszik a tagság jó­léte, hogyan bővül a sokszoro­san kamatozó közös gazdaság. Különösen a kunszentmiklósi, bajai, kalocsai és kiskunhalasi járásokra vonatkozik ez a meg­állapítás, hiszen ezeken a helye­sen már a felkészülés is a leg­gyengébb volt és még csak most kezdtek hoziaá a tervek elkészí­téséhez. A kiskunhalasi járás- I ban ugyan már jórészben kidől- j gozták a terveket, de nem a he­lyes alapelvek szerint. Először ugyanis a növénytermelés tervé­nek elkészítéséhez láttak és en- nekjájfelapján készítették el az állattenyésztés tervét. Ez eleve helytelen, hiszen lehetetlenné teszj,. hogy a tervek reális ala­pot gyújtsanak az állattenyész- tés^tfejhödéséhez. Az előzetesen kidolg&iott növénytermelési ter­vek ugyanis még nem számoltak az állattenyésztés fejlődésével s ilyen alapon visszahúzzák azt. Haladéktalanul módosítani keli ezeket a terveket. A másik fontos probléma — ami a tervkészítések során ed­dig felmerült —-, hogy a tervek nem a maximális lehetőségek kihasználására épülnek. Például 1600 holdas beépített öntözőtele­pünkből alig több mint 230 hol­dat hasznosítottak megyénk ter­melőszövetkezetei kertészet ré­vén, holott ezt a számot leg­alább a háromszorosára lehetne növelni és ez sokkal nagyobb jövedelmet biztosítana termelő­szövetkezeti tagságunknak is. Ezenkívül a tervek nem tükrö­zik megfelelően a talajető-után- pótlás, a zöldtrágyázás szüksé­gességének égető problémáit, amelyek haladéktalanul megol­dásra várnak. Ebből az a tanulság, hogy ter­melőszövetkezetei nk termelési tervei csak akkor mutatnak és eredményeznek fejlődést az el­múlt évihez viszonyítva, ha na­gyobb felelősségérzettel, megfon­tolt körültekintéssel készítik el azokat és kidolgozásukban sok­kal aktívabban részt vesznek termelőszövetkezeti agronómu- saink és maguk a gépállomás! főagronómusok is, valamint a járási főállattenyésztők. A zár­számadásokon kívül szakembe­reinkre most nem hárul fonto­sabb, nemesebb feladat, viszont egész népünk követeli tőlük, hogy ezt képessegeikhez mérten a legnagyobb becsülettel végez­zék, Örömmel jelentjük, hogy vál­lalatunk, a Bács-Kiskun megyei Fűszer- és Édességkereskedelmi Vállalat az 1955. évi értékesítési tervét december 21-én teljesí­tette. Fiókjaink közül a jó tervtel­jesítésben kiemelkedett Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Baja és Kis­kőrös. Közel áll az évi tervtel­jesítéshez a kunszentmiklósi, kiskunhalasi és a kecskeméti édesipar: szakrak tárunk. Csikós Sándor igazgató Újítási hét Befejeződött az újítási hét a Baja) Vas- és Fémipari KTSZ ben. Az újítási hét során 28 megvalósítható jó javaslatot, öt­letet adtak be a dolgozók — a legjobbakat 200-tól 20 forintig terjedő összeggel jutalmazták. Az újító hét a munka könnyeb­bé, jobbá és olcsóbbá tétele mel­lett a huiiadékanyagok felhasz­nálását, az import fémek helyet­tesítését is célozta. Az eredmé­nyes munkában nagy lendület­tel vettek részt a ktsz dolgozói. 1 Amióta pártunk Központi Ve- I zetősége ráirányította műszaki | dolgozóink figyelmét a technika­fejlesztés kérdéseire, azóta a Kecskeméti Kinizsi Konzerv­gyárban élénk újítási mozgalom mutatkozik, amellyel már a Nép­újság is foglalkozott. A vállalat vezetősége kitűzte célul, hogy újítási műhelyt épít. Ezáltal az elfogadott javaslatok kivitele zökkenőmentesen megy végbe. A műhely már el is ké­szült. Ezzel egyidőben újítási- brigád is alakult, amelynek az a feladata, hogy az elfogadott ja­vaslatokat soronkívül bevezeti. Az újítási műhely felállítása sokoldalú követélményt kívánt, ugyanis fel kellett szerelni olyan gépekkel, amelyek elősegítik az újítások minél előbbi kivitele­zését. Jelenleg az újító-brigád a bu­dapesti konzervgyárak részére | készíti azt a csipőgépet, amelyet j I már nálunk a Kinizsi Konzerv- | i gyárban bevezettek. Ugyancsak j I ez a brigád készíti a peremezc | j gépet és az automata gépollót is. Ezzel egyidőben tovább folyt a ! kísérlet a már elkészült répa- | kockázó-gépmodell, valamint a ! lánghámozás további tökéletesí- ' tésén. Igen komoly feladat a jövő év első felében az üvegmosás gépe­sítése, amelyre Mezei Béla elv-: | társ nyújtott be újítási javasla­tot. Ez az újítás kiküszöböli azt a munkafolyamatot, amit edd’g kézzel oldottak meg. Bevezetése után az üvegeket gép moss« tisztára. A Népújság nem is oly régen foglalkozott azzal az. újítási ja­vaslattal, amelyik a hordószá.- lítás könnyebbítésére vezetek. Ennek az újításnak a bevezeté­se is megtörtént, elkészült az : jármű, mellyel egyszerre hat hordót tudunk a vagonba szál­lítani. Ugyancsak elkészült a/ egy-személy hordótovábbító jár­mű tökéletesített példánya is- amit szintén rövidesen haszná­latba veszünk. Vállalatunk igyekszik elkö­vetni mindent annak érdekében, hogy az 1956-os évben a meglévő lendület, ami különösen az utób­bi időben tapasztalható, minél lelkesebben égjen a dolgozók tettvágyában, ennek pedig az alapja az, hogy az elfogadom újításokat legrövidebb időn be­lül a termelés szolgálatába ál­lítsuk, hogy a dolgozók lássák nem hiába újítanak, hisz szép eredmények születnek az újítá­sok révén. Danóczi Sándor újítási előadó. Qtj iskola a határban Egy oszvégi boron­gás napon három ke­rékpáros vitatkozott élénken a kerekegyhá­zi határban. Nem mesz- sze tőlük a Dózsa TSZ épületei látszottak a fenyőfák mögött, aho­vá sűrűn tekintgeltek. Torma László iskola- igazgató helyettes, a községi pártbizottság tagja vitte a szót. — Hó,rom—hét kilométer távolságról kell bejár­ni a kis iskolásoknak a központi iskolába, ami oda-vissza hat-—ti­zennégy kilométert je­lent. — És nyakunkon a tél — sóhajtott, sze­mében a gyermekekért való aggodalom tükrö­ződött. — Feltétlenül meg kell oldanunk ezt a kérdést — fűzte to­vább a szót Ribai Já­nos tanácselnök. s homlokán összefutottak a ráncok, amint a megoldáson töprengve magaelé merengett. — A község érde­keit érintő kérdések megoldása a párt ügye is — szólt közbe a harmadik kerékpáros, Nagy György elvtárs, a község párttitkára. — Mindent el fogunk követni, hogy ezen a. területen iskola lé- It süljön. Torma elvtárs a párt­titkár biztató szavára felélénkült. — Talán legjobb lenne bemenni a Dózsa TSZ-be — mondotta reményked­ve. — Ott, helyszínen megnéznénk a lehetősé­geket. Családlátogatá­sok allcalmával több­ször mondták a szülők a tanítóknak: — Nem lehetne-e a Dózsa kas­télyában iskolát létesí­teni. Németh László igazgató is szívesen járulna hozzá ilyen megoldáshoz. Krupa elvtárs, a tsz elnöke, régi isme­rősként fogadta a ven­dégeket. Örömmel vet­te tudomásul, hogy is­kola létesítésén fára- dozfiak. — Részünkről csak üdvözölni lehet ezt az elgondolást: Legalább nem kell fél­ni, hogy gyermekeink nyakig sárosán, félig összefagyva, sötét este vergődnek haza az is­kolából. Néha két- három nebulót is kiho­zok kerékpáromon, de ez csak csöpp a ten­gerben, hiszen igen sokan vannak. — Itt van, a mi nap­fényes kultúrtermünk. És nemrég kigyúlt a villanyfény is nahm!: — tette hozzá büszkén. Krupa elvtárs egyre jobban belemelegedett a tervezgetésbe. — A kultúrterem nagyszerű Ic-nne tanteremnek. Nem kellene félni a hidegtől sem, mert a cserépkályha csak úgy ontja a meleget. Ta­nítólakást is tudnánic biztosítani. Nem bánja meg az u tanító, aki közénk jött — és még fogadkozott volna to­vább is, ha Torma elvtárs félbe nem sza­kítja. — Minden tekintet­ben megfelelő a hely. Reméljük most már, hogy a járási és a me­gyei tanács oktatási osztálya is félreállít minden'akadályt az új iskola létesítésének út­idból. Csupán egy hi­ba van — akadt meg a hangja. — Nincs WC a gyermekek számára. — Ez sem lesz aka­dály — szólt közbe a párttitkár. — összeköt­tetésbe lépünk a Kecs­keméti Téglagyárral és bízom abban, hogy a: ott dolgozó kom­munisták megértik a fázó, hóban, sárban el­fáradó gyermekek pa­naszát' és juttatnak szá­munkra az alaphoz szükséges, törmeléknek számító féltéglákat. Hi­szen csak erre van szükség, meri a közsé­gi. tanács a faanyagún biztosítja. Az építést a termelőszövetkezet tag- .■ága. DISZ-fiataljainlj a szülőkkel karöltve* bizonyos, hogy öröm- r:el elvégzik. * A beszélgetésnek var« folytatása. Kerekegy­házán minden élőké-' születet megtettek ar-* iá, hogy a karácsonyi szünet után a gyér-i mekek már az új is-> kólába járhassanak) Van már egy tanító /iá- zaspár is, akik öröm-* rnel. vállalnák az új is- kólában a tanítás t, Most már csak a jó- rási és megyei ta-* rács oktatási osztó-i Igától függ, hogy a kin magyarok ne nyakio sárosán, összefagyva, sötét este vergődjenek haza az iskolából. ígé­ret van rá. A járási ta- nács oktatási osztálya, megígérte, hogy az új iskola létesítését elő­segíti. A párttitkár szavai­val fejezzük be:'-Ann a nép ügye. az a pán ügye is-. A kersksgy- házialc és a felsőbb , szervek közös erőfeszí­tése nyomán megváló- sv! a kis iskolások é* szüleik álma: az vi is­kola 'O. h ‘i fél ! ifin I Magyar Tanácsköztársaság (1917 j —1919)« címmel közli Rákosi ; Mátyás elvtárs, a Magyar Dol- j gőzök Pártja Központi Vezető­sége első titkárának cikkét. — I (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents