Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-23 / 301. szám

EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN Német gyermekek hazaszállítása a Német Demokratikus Köztársaságba Nagygyűlés a moszkvai központi repülőtéren N. A. Bulganyin és N. Sz. Hrus­csov visszaérkezése alkal­mából. MOSZKVA. Örömujjongással fogadta Moszkva december hó 21-én az indiai, burrhai és afgu- nisztánl útjáról visszatérő N. A. Bulgunyint, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökét és N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagját. * a repülőgép érkezésének idő­pontjára több tízezer moszkvai gyűlt össze a központi repülő­téren. A repülőtéren N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elvtársak fo­gadására megjelentek: K. J. Vo- rosilov, L. M. Kaganovics, A. I. Kiricsenko, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov, M. A. Szuszlov, N. M. Svernyik, A. B. Arisztov, N. I. Beljajev, P. N. Poszpjelov. Megjelentek a repülőtéren a diplomáciai testület tagjai, szov­jet és külföldi újságírók. A repülőgép megérkezése után a repülőtéren megkezdődött a nagygyűlés. Először M. A. Jasz- nov, a Moszkvai Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke mondott rövid megnyitó beszé­det, majd átadta a szót N. M. Kuzmin elvtársnak, a Vörös Proletár Gyár Sztálin-díjas esz­tergályosának, az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa küldöttének, Moszkva ipari dolgozói képvise­lőjének. N. M. Kuzmin beszéde után A. V. Fjodorova, a moszkvai 494. számú iskola tanítónője, az OSZSZSZK érdemes tanítónője emelkedett szólásra, mint Moszk­va értelmiségének képviselője. Ezt követőleg a jelenlévők vi­haros tapsa közepette N. Sz. Hruscsov emelkedett szólásra. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság es a Német Demokratikus Köz­társaság kormányának kö­zös nyilatkozata PHENJAN. Phenjanban de­cember 21-én aláírták a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának és a Német De­mokratikus Köztársaság kormá­nyának közös nyilatkozatát. A nyilatkozat megállapítja, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsé­gének Koreában tett baráti lá­togatása során megvitatták a két állam baráti kapcsolatai to­vábbfejlesztésének, a béke kol­lektív biztosításának kérdéseit, a koreai és a német nép megvé­dését az agresszív katonai töm­böktől, Korea és Németország újraegyesítését — amire a két nép forrón törekszik — továbbá a két állam, érdekeivel kapcso­latos más nemzetközi problémá­kat. A nyilatkozat elítéli az Egye­sült Államoknak Nyugat-Német- ország újrafelfegyverzésére jrá­nyuló politikáját. A két kor­mány úgy véli — hangzik a nyi­latkozat —, hogy Európában meg kell teremteni a kollektív biztonsági rendszert, fel kell számolni a katonai csoportosu­lásokat, meg kell szüntetni a monopol tőkések és a Junkerek uralmát Nyugat-Németországban és ezáltal meg kell nyitni az utat Németország demokratikus alapokon történő békés egyesí­tése felé. A nyilatkozat kifejezésre jut­tatja a két kormány megingat­hatatlan szándékát, hogy megvé­dik népük nemzeti önrendelke­zési jogát, meghiúsítanak min­den kísérletet a belügyeikbe való beavatkozásra és minden országgal kapcsolatot létesítenek egymás szuverenitásának köl­csönös tiszteletben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyösség alapján. A két kormánynak meggyőző­dése, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság kormánykül­döttségének a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságban tett látogatása és az ennek során le­folyt eszmecsere hozzájárul a két ország népe közötti barát­ság és szolidaritás megerősítésé­hez, elősegíti a népek biztonsá­gának, a béke megszilárdításá­nak biztosítását Ázsiában és Európában. Bocsássák szabadon a Kommunista Párt börtön­be vetett vezetőit — negy­venhat neves amerikai személyiség felhívása Ei­senhower elnökhöz NEW YORK. Neves amerikai személyiségek felhívást intéztek Eisenhower elnökhöz. Ebben fel­szólítják az elnököt, helyezze szabadlábra az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának a Smith-törvény alapján börtönbe­vetett vezetőit és napolják el 180 már kitűzött bírósági tár­gyalását. A felhívás szerzői megjegyzik, hogy »nem értenek egyet a kommunista párt világnézeté­vel és a párt programjának főbb tételeivel«, de ugyanakkor rámutatnák, hogy a kommunis­ta párt vezetőit a »hidegháború időszakában s olyan légkörben ítélték el, umelyben gyakran hisztéria uralkodott«. Az am­nesztia — hangsúlyozza a felhí­vás — »hozzájárulna a béke ügyéhez«. A felhívást negyvenhat társa­dalmi és politikai személy írta alá, köztük E. Roosevelt asz- szony, Norman Thomas, a Szo­cialista Munkáspárt vezetője, Elmer Rice dramaturg, Lewis Mumford író, John Bennet, a Vallástudományi Szövetség sze­mináriumának dékánja, John Cramm, a Columbia Egyetem lelkésze, A. Coolidge, a Har­vard Egyetem tanára, Paul Le­man, a Princetone-i Egyetem tanára. Odaítélték az 1955. évi nemzetközi Sztálin- békcdijakat Moszkva, december 20. December 7-én és 9-én D. V. Szkobelcin akadémikus elnökle­tével ülést tartott a Nemzetközi Sztálin-Békedíj Bizottság. A bizottság megvizsgálta az idei nemzetközi Bztálin-békedíjak odaítélésére vonatkozó javasla­tokat és határozatot hozott e kérdésben, A határozat szövege a követ­kező; »A népek közötti béke megszilárdításáért« elnevezésű nemzetközi Sztálin-díjakat a béke megőrzéséért és megszilár­dításáért vívott harcban szer­zett kimagasló érdemek elisme­réséül a következő személyek­nek ítélik oda: Lazaro Cardenas, volt me­xikói elnöknek. Mohammed Al-Ahmar sejk­nek, szíriai közéleti személyiség­nek. Josef Wirthnek, volt német birodalmi kancellárnak. Ton Duc Thangnak, a Viet­nami Hazafias Arcvonal orszá­gos bizottsága elnökének. Alciko Széki japán művész­nek. Ragnar Forbeck lelkésznek, az oslói székesegyház káplánjá­nak. Moszkva, 1955. december 9. D. V. Szkobelcin akadémikus, a bizottság elnöke, Kuo Mo-zso (Kína), Louis Aragon (Francia- ország), a bizottság elnökhe­lyettesei, Anna Seghers (Német Demokratikus Köztársaság), An- lonlo Banfi (Olaszország), John Bernal (Anglia), Pablo Neruda (Ciliié), Mihail Sadoveanu (Románia), Színgh Szokhi (In­dia), Jan Dembowski (Lengyel- ország, G. V. Alekszandrov (Szovjetunió), A. A. Fagyejev (Szovjetunió), 1. G. Eren'ourg (Szovjetunió), a bizottság tagjai. Jacques Duclos sajtóérte­kezlete a választási had­járatról PÁRIZS. Jacques Duclos, a francia és a külföldi sajtó igen sok képviselőjének részvételével sajtóértekbzletet tartott a vá­lasztási hadjáratról. Hangsúlyoz­ta: a Francia Kommunista Párt a választási hadjáratban azért harcol, hogy véget vessenek a üstakapcsolások csalárd rend­szeréből született nemzetgyűlés 1951 óta követett politikájának. Az 1951-ben kezdődött tör­vényhozási időszakot, akárcsak az előzőt, az indokínai háború folytatása jellemezte. Most a döntő probléma az észak-afrikai kérdés. A tárgyalások mellett vagyunk Algériában — hangsú­lyozta Duclos — ami lehetővé tenné Franciaországnak az Al­gériában háborút viselő katonák hazahozatalát. A jobboldali Szocialista Párt álláspontjával foglalkozva rá­mutatott arra, hogy a szocialista pártvezetőség megtagadta az egységakciót a kommunistákkal és ez az egész jobboldalon osz­tatlan örömet keltett. Emlékeztetett ezután Maurice Thoreznek a Központi Bizottság ülésén tett nyilatkozatára, amely hangsúlyozta: »a magunk részé­ről ünnepélyesen kijelentjük: készek vagyunk megegyezni a választások másnapján a Szocia­lista Párttal, hogy közösen olyan politikát folytassunk, amely megfelel a nép akaraténak s a? ország érdekeinek, s hogy olyan kormányt adjunk az országnak, amilyet vár. Készek vagyunk a megegyezésre más pártokkal és csoportokkal is, amelyek ugyan­ebben az irányban orientálód­nak.« A választási harc most nehe­zebb — mondotta végül Duclos —, mint akkor lett volna, ha a Szocialista Párt vezetősége el­fogadja az egységjavaslatckat. A választási csatát azonban meg lehet és meg is kell. nyerni. — (MTI) S. Schwab, a Német Demo­kratikus Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete az elmúlt napokban kormánya megbízásából megbe­széléseket folytatott a Magyar Népköztársaság kormányának képviselőivel az NDK-ban élő szülök Magyarországon maradt gyermekeinek átadása ügyében. A megbeszélések értelmében a Magyar Népköztársaság kormá­nya, az emberiség szempontjait — Csaknem 2000-cn nézték meg a »Lili bárónő« című ope­rettet. Baján a postás szakszer­vezet színjátszói nagy sikerrel mutatták be Huszka Jenő: »Lili bárónő« című operettjét. A cím­szerepben Udvardi Magdolna, Frédi szerepében Rábl Béla, Be- csey tiszttartó szerepében Ko­vács István, Agátha vénkisasz- szony szerepében pedig Rábl Béláné aratott nagy sikert. — Új könyv Bartókról. Cso- bádi Péter »Bartók« című köny­ve a művészt, a tudóst, az em­bert mutatja be. A kiskönyv a városi, üzemi és a községi béke­bizottságoknál, valamint a könyvkereskedésekben és hír­lapárusoknál 2 forintos áron kapható. — Házi levélszekrények. A posta a lakások ajtajára, eset­leg zárt kapuk alatti folyosóra felszerelhető, ízléses kivitelű le­vélszekrényeket árusít. Rövide­sen kerítésre szerelhető, 25 fo­rintos levélszekrényeket is for­galomba hoz. — Gyászhír. Fájdalommal és megtört szívvel tudatjuk, hogy P. Buzogány Lajosné, feleségem, édesanyánk folyó hó 22-én el­hunyt. Temetése 24-én, szomba­ton délután fél 2 órakor lesz a kecskeméti református temető­ben. — Gyászoló család. 1497 — A Bartók emlékév során s Magyar Hanglemezgyártó Vál­lalat megkezdte a világhírű ze­neszerző nagyszabású műveinek felvételét. A Magyár Rádió szimfonikus zenekarának elő­adásában és Somogyi László Kossuth-díjas kiváló művész vezényletével mikrobarázdás le­mezre vették a concertot. Még ebben a hónapban sor kerül a láncszvit, a magyar képek és a divertimento című müvek ugyan­csak mikrobarázdás felvételére. A műveket 1950-ban hozzák .forgalomba. figyelembe véve, minden támo­gatást megad ahhoz, hogy a gyermekek szüleikhez kerülje­nek. A Magypr Vöröskereszt és a Német Demokratikus Köztársa­ság Vöröskereszt szervezete meg­állapodtak azokban a gyakorlati tennivalókban, amelyek a gyer­mekeknek a Német Demokra­tikus Köztársaságban élő szü­leikhez való hazaszállításához, szükségesek. (MTI) — Bckckülcsön-sorosolás. Ez év utolsó sorsolását, a Harmadik Békekölcsön ötödik húzását de­cember 30-án tartják Székesfe­hérvárott. Az egynapos húzáson 187 850 kötvényt sorsolnak ki 59 613 400 forint értékű nyere­ménnyel és törlesztéssel. — Űj húsbolt nyílt Kecskémé-* len. A termelőszövetkezetek hús­boltja a Wesselényi utcában a napokban megnyílt. A húsbolt­ban a Lenin Termelőszövetkezet ebben az évben 14—16 sertést mért ki és utána a többi ter­melőszövetkezetek is árusítanak sertéshúst. — A posta az exportcélokra készülő személy- és teherszállí­tási eszközök képével új bélyeg­sorozatot bocsát ki. A szép ki­vitelű, hét értékből álló közle­kedésipari bélyegsorozat Hargi­ta motorost, IKARUSZ-autó- buszt, Pannónia motorkerékpárt, Csepel teherautót, 424-es gőz- mozdonyt, dömpert és tenger­járó hajót ábrázol. Az új bélyeg­sorozat árusítását december hó 20-án megkezdték. — Békekölcsön-befizetés. Ka­locsán december 10 óta 16 szá­zalékkal emelkedett a Hatodik- Békekölcsön befizetésének üte­me. A készpénzben jegyzett ösz- szegnek jelenleg 63,5 százalékát fizették be a város dolgozói. — Kísérletek folynak a bor melléktermékéinek gazdaságo­sabb felhasználására. A Szőlé­szeti Kutató Intézetben eljárást dolgoztok ki a szőlőmagban lé­vő cserzőanyag kivonására és ezzel egyidőben kiválasztják a mágból az illóolajat is. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a szőlőmagot a törköly kifőzés, előtt kell különválasztani. Ig,y az olaj minőssé nagy mérték­ben megjavul. A eserzőanyag és illóolaj kiválasztására üzemi módszereket dolgoznak ki. Szólítson csak egyszerűen Sír-nek... Az Angol Munkáspárt főnemessé ütött volt vezére közölte, logy nem választ előnevet, hanem csupán Sir Clement Attlee-kéní ónul a Lordok Házába. ~ — Kegyeskedjék előnevet választani, Sir! — Köszönöm, nem kell, megmaradok egyszerű munkáséin' oernek. Külpolitikai napi jegyzet Jordánia ­A legfrissebb jelentések szerint megalakult az új jordániai kormány. A király rendeletileg jóváhagyta az új miniszterelnök kabinetjének összetételét. A kormány megalakulása után is tüntetők vonultak fel a miniszterelnökség épülete előtt és követelték.a kormánytól: ígérje meg, hogy nem írja alá a bagdadi paktumot. A nyugati diplomácia az angol külügyminiszter bagdadi tár­gyalása után mindent elkövet, hogy Jordániát a bagdadi paktum­hoz csatlakoztassa. A csatlakozással a nyugati imperialistáknak erősödne a befolyása az arab lakosság körében. Jordánia kis or­szág. Jelenlegi területe akkora mint hazánké, lakossága, becslés szerint, 1 322 000 lélek, vagyis annyi, mint-Nagy-Budapesté. Csak a nyugati határszélen vannak megművelhető, lakott földterületek. Keleti részén ritka nomádlakosságú sivatag és félsivatag húzó­dik. Az erszágen át vezet Haifa izraeli kikötőbe az angol olajve­zeték. Ez már jelzi azt, hogy Jordánia fontos stratégiai helyzetei foglal el. Mivel Jordánia Szíriával, Irakkal, Szaud-Arábiával és Izraellel határos, azért ez az ország kiválóan alkalmas arra, hogy éket verhessenek vele az arab országok közé. Ezek ugyanis ellen­zik az agresszív katonai szövetségeket. A jordániai helyzet kiéleződése a nyugaii országok Jordá­niára gyakorolt nyomásának volt a következménye. Az angol ve­zérkari főnök nemrég Jordániában járt. Útjának az volt a célja, hogy elhárítsa az akadályokat az országnak a bagdadi egyez­ményhez való csatlakozása útjából. Mivel a kormány nem volt hajlandó az egyezményhez csatlakozni, azért a brit vezérkari fő­nök ultimátumot nyújtott át a jordániai hatóságoknak, amelyben azzal fenyegetőzött, hogyha Jordánia nem csatlakozik a bagdad; egyezményhez, Anglia megvonja tőle a pénzügyi segélyt. Az ultimátum hatására lemondott a régi kormány és ezután megalakult egy új kormány. Az új kormány miniszterelnöke köz­ismerten annak híve, hogy Jordánia csatlakozzék a bagdadi kato­nai egyezményhez. A jordániai nép szembeszegül az angol nyomásnak. Ország­szerte nagy tüntetésekkel felel az angol lépésre. Jordániában a bagdadi szerződés ellen egy hatalmas népmozgalom bontakozik ki. HÍREK

Next

/
Thumbnails
Contents