Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-20 / 273. szám

A Központi Vezetőség határozatának végrehajtásáért Fejlettebb technikával — jobb muukasxervéséssel A Központi Vezetőség határozata az építő­ipar számára is jelentős útmutatást nyújt. A határozat megjelenése óta sokat gondolkoztunk azon, hogyan javíthatnánk meg munkánkat a nagyobbfokú gépesítéssel, a fejlettebb technika alkalmazásával és a munka jobb megszervezésé­vel. Elsősorban az a tervünk, hogy a meglévő két emelődarunkból egyet vontatókocsi segítsé­gével állandóan mozgassunk, illetve olt alkal­mazzuk, ahol a legnagyobb szükség van rá, Pél­dául az előregyártott elemek és gerendák vagon­ból való kirakásánál és az eredeti helyére való beemelésnél. Előnye, hogy mentesítjük a dolgo­zóinkat a nehezebb fizikai munkától és egyúttal gyorsul a munka üteme is. Másodsorban saját erőnkből készítünk egy négy méter magas és hat méter széles gördülő állványt, amelyet nagyszerűen tudunk alkalmazni egy csarnok építésénél és villanyszerelésnél. Ez időt, valamint jelentős faanyag megtakarítást jelent. A tíztantermes iskola és a bérház építésénél már használtuk a kapcsolt szállító szalagot. Ez a módszer gazdaságosnak bizonyult, s így ezután is alkalmazni fogjuk. Végezetül bevezetjük az egyösszegű utalvá­nyozást. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy épület teljes felépítéséért járó munkadíjat előre kiszámítjuk és közöljük a munkavállalókkal. A pénzt egyösszegben fizetjük ki az épület befeje­zése után. Természetesen az épület elkészítéséhez szükséges anyagot biztosítjuk. Ezzel gyorsabb munkára serkentjük a dolgozókat, amely nekik egyúttal több keresetet is jelent. És ami nagyon fontos, a munka jobb megszervezését eredmé­nyezi. Eddig csak az építésvezető szervezte a mun­kát, de így a brigádok is részt vesznek a munka megszervezésében, hiszen ez saját érdekük is. Nem utolsósorban pedig jobban érvényesül a dol­gozók kezdeményezése, alkotókészsége. Elmondta: Neiner János, Bács-Kiskun megyei Építőipari V. igazgatója. Lendületesen indult meg megyénkben a Népújság kampány A Népújság terjesztési hetek hírei ' Mindössze néhány nap telt el azóta, hogy lapunkban ismertté vált a megyei párt-végrehajtóbi­zottság felhívása a Népújság új előfizetőinek gyűjtésére. E né­hány nap is azt igazolja,- hogy megyénk dolgozói szeretik a Népújságot és csaknem va­lamennyi községbein, városban megindult a lap új előfizetőinek a gyűjtése. Az új előfizetők megszerzéséért folyó küzdelmet mindenütt a pártszervezetek irá­nyítják, s hogy ez a harc ered­ményes, azt igazolják az eddig beérkezett jelentések. Számunk­ra különösen értékes az, hogy a lap új előfizetőinek gyűjtése mindenütt politikai felvilágosító munkával, a meggyőzés fegyve­rével történik. Népnevelőink, aktivistáink megértetik a dolgo­zókkal azt, hogy a Népújság nap-nap után számos értékes cikkével segíti, neveli, tájé­koztatja, szórakoztatja, tehát ér­deke a lap megrendelése. Az ilyen agitációnak meg is van az eredménye. Ezért van az, hogy már a Népújság terjesztési hetek első napjaiban is számos kiemelkedő eredményről érke­zett be hír. A kalocsai járás községei jár­nak a Népújság szervezésében az élen. Több község, Foktő, Úszód, Bátya, Fájsz. Dusnok jelentette, hogy a vállalt pél­dányszámot már teljesítette, de most tovább harcolnak az újabb előfizetők megszerzéséért. Ha­sonló a helyzet a dunavecsei já­rásban is. Dunavecsén a község vezetői értekezletet tartottak, s Mese a kővéválf ígéretekről... „Fenti keltű és jelű megren­delésük birtokába közöljük, hogy az Alpári Földművesszövetkezet részére küldött 100 köbméter ka­vicsmegrendelést nem fogadhat­juk el, mert a keret kimerült.« — Aláírás: Pallos I. áruforgalmi osztály. Erre az ígéretek úgy megret­tentek, hogy szinte kővé váltak, de a tanács emberei is... Az a kérdés ágaskodott egyre bennük, hogy kavics nélkül mi módon építhetnék fel a tehénistállókat. Nemcsak mese — tanulságos történet is. Olyan emberekről szól, akik mindent készségesen megígérnek — de a teljesítés! A történet azzal kezdődik, hogy egy szerény kis levélke ez év augusztus 9-én világosan és félreérthetetlen fogalmazásban, meglehetősen egyszerű igények­kel elindult címzettjéhez: a MÉ­SZÖV megyei központjához. Cél­ja az volt, hogy a tiszaújfalusi Tisza Termelőszövetkezet épülő­félben lévő tehénistállójához 100 köbméter betonkavicsot igényel­jen, mert az építkezésnél ez nem nélkülözhető. Mikor a levélke minden feltű­nés nélkül megérkezett a ME- SZÖV-höz és iktatás után egy öblös íróasztalfiókba került, bi­zalmas, meghitt társra talált: egy másik „hazája-beli” levél­kére, amelyet a Kiskunfélegy­házi Járási Tanács mezőgazda- sági osztálya küldött, hogy 15 köbméter betonkavicsot igényel­jen a jászézentlászlói Alkotmány Termelőszövetkezet ugyancsak most épülő tehénistállójához. Ez a levélke már július 30-án elin­dult küldetését teljesíteni és örömmel újságolta az újonnan érkezettnek, hogy az ő ügyében már intézkedés történt: értesí­tették feladóját, a járási taná­csot, hogy időre megküldik a kért betonkavicsot, tekintettel az építkezések sürgősségére. Nem kellett az otthoniaknak sokat várni, mert a „100 Köbmé­teres” levélkére is megérkezett a helybenhagyó, az előbbihez ha­sonló válasz. A két levélke, meg a feladóik is türelmesen vártak egy ideig. De sajnos, hiába lesték a kavics­szállítmányt. Egymás után tel- tek-múltak a napok, a hetek — a kavics mégsem jött. A terme­lőszövetkezetek már igen-igen sürgették, s erre a mezőgazda- sági osztály telefonon, meg sze­mélyesen is küldözgette tovább az üzeneteket a levelek után. Egyre csak ígéret, ígéret volt a válasz. Azazhogy nagysokára — a múlt hét valamelyik napján — megváltozott a helyzet. Egy le­vél keltette a bonyodalmat, mely a következőképpen hangzott: a következő nap már 30 új elő­fizetővel növekedett a Népújság olvasótábora. A bácsalmási já­rásban egyelőre Csikéria és Mélykút áll az élen. Csikérián 35 új előfizető van, köztük szá­mos termelőszövetkezeti tag is. Hasonló a helyzet Mélykúton. Itt negyvennyolccal szaporodott a lap olvasótábora. Jó híreket hallottunk Tataháza, Katymár és Madaras községekből is, itt is megkezdődött a munka. Szólnunk kell még Kecskemét­ről is. Megyeszékhelyünkön is megindult a kampány. Az eddi­gi legjobb eredmény az AKK- ban született. Itt mindig jó volt a sajtómunka, s a mostani kam­pányban is az elsők között van­nak. Eddig 84 dolgozót győztek meg a Népújság előfizetésének előnyös voltáról. Szép eredmény még a Gépgyár 50 példánya, a MÉSZÖV, a FŰSZERT, a Gyu­fagyár, a Gépkarbantartó Vál­lalat, a Tanács eddig elért ered­ménye is. A kecskeméti járás­ban még csak most indul meg a terjesztési munka, de Orgo- vány máris túlteljesítette elő­irányzatát. Mindez még csak a kezdet, c]e e néhány példa is arra mu­tat, hogy a Népújság előfizető­táborának növeléséért folyó harc megindult és a kitűzött célun­kat mindenütt maradéktalanul teljesíteni tudjuk. Mezei István. 0)erlieFűi%i?j báeu kuzáimolja — A napokban nálam, volt Severacz Mátyás — meséli Ber- berovics bácsi, a bácsalmási Lenin Termelőszövetkezet egyik »leghíresebb« tagja. Azért híres ő itt, a Ságvári-telepen, mert hatvanegy éves fejjel is fiatalo­sabb a mozgása, fürgébb az ész­járása, mint sok félannyi esz­tendős parasztembernek. De, hát ne vegyük el a szót Berberovics bácsitól, hadd me­sélje el ő maga, mi történt azon a kései, őszi estén... — ... szóval hát átjött hozzám a Mátyás. Jó dolgos, javakora­beli ember már, de éppen ezért igen elcsodálkoztam rajta, hogy olyan búvalbélelt képet vág, osz­tón nagyokat sóhajtozik hozzá. — Hát veled meg mi történt, kenyerespajtás? — ütöttem tré­fásan hátba, de már igyekeztem is székkel kínálni. Katicámnak, a feleségemnek meg kikajátot- tam a konyhába, hogy nagyon kiszikkadt a torkom, hozzák már egy kancsót, hadd locsoljam meg. En úgy vagyok a borral is, mint a nótával, hogy ha valaki énekel, akkor a bánat útrakcl. Gondoltam, most a bor inkább megteszi a magáét, s poharazga- tás közben majd az én jó komám, a Mátyás is könnyebben kiruk- fcot a bajával... Hát így is tör­tént. Amikor a pohárban má­sodszorra félig csillant a búsza­lasztó kadarka, Mátyás egy ke­serves sóhajtás kíséretében az asztalra engedi a poharat. — Nem jó ez így sehogy... — Micsoda? — Az élet — feleli kurtán. — Áruld el már, mi bajod van vele — biztatgatom egyre, s még mosolygok is hozzá, hogy na­gyobb bátorsága legyen a be­szédhez. — Beadás, adó, az a sok otthoni gond, ami a gazdálkodással jár... Mit mondjak egyebet?! Ebből áll az egész életem, azután mind ránt hárul, mert már mind a három gyerek pénzkereset után látott, egyiknek sem jó az apja mestersége: a gazdálkodás. Ók vállalathoz mentek dolgozni — én kínlódok egyedül o, földdel idős ember létemre, ahogy tu­dok —! szakadt ki belőle egy­szerre az összes keserűség, /lz- tan megadóan hozzátette: — Hiába, igy vagyunk már mi, öregek... — Én ugyan nem! — tromfo­tok vissza hirtelen — és külön­ben is ne sértegess, koma! Nem vagyunk mi még öregek ... Kü­lönben, ha olyan egyedül érzed magad, miért nem lépsz be hoz­zánk, a tsz-be. Lépj csak be te is! — Miért? — néz rám olyan ember tekintetével, akinek már minden mindegy. Erre aztán már én is igazán elnevettem magam. Hogy lehet ilyet kérdezni?! — Nézd csak — magyarázom azután mégis türelmesen, — ne­kem mindenem van, és nincs HÍREK 1 ~ 1955. November 20. Vasárnap | Napkelte: 6,56 Napnyugta: 16,04 Holdkelte: 11,17 Holdnyugta: 21,12 Névnap: Félix. Várható időjárás vasárnap estig: felhős idő, ma több helyen, holnáp kevesebb helyen eső, havazás, mérsékelt, helyenként élén- kebb északi-északkeleti szél. Az éjszakai lehűlés északon erősö­dik, a nappali hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 2—5 fok között. (MTI) KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ: november 20-án délután 3-kor: Török Rezső—Horváth Jenő: „LÁNYOK A DUNÁN” zenés vígjáték. November 20-án este 7 órakor Rostand: „CYRANO DE BERGERAC” hősi színjáték. Mozik műsora 20-án, vasárnap: Kecskemét Városi: Egy nap a parkban. — Kecskemét Árpád: Liliomfi. — Baja Uránia: Római lányok. — Baja Központi: Titok­zatos Afrika. — Kalocsa: Ta­vasz. — Kiskunfélegyháza: 9-cs számú korterem. — Kiskunha­las: Különös ismertetőjel. —Kis­kőrös: Mühlenbergi ördög. — Bácsalmás: Romeo és Julia. — Tiszakécske: Három testőr. ÜGYELETES ORVOS KECSKEMÉTEN: November 20-án a város egész területén dr. Karádi József, Bu­dai utca 25., tart ügyeletes szol­gálatot reggel 6-tól este 8 óráig. ÜGYELETES ÁLLATORVOSOK Kecskemét: dr. Szakáll Imre, Margit utca 4. Kiskunfélegyháza: Szántó Vil­mos. Kiskunhalas: dr. Rónai Sán­dor. — Újításból negyvenötezer fo­rint megtakarítás. A Kecskeméti Lakatosipari Vállalatnál 25 újí­tást adtak be és használtak fel eddig az idén. Az újítások 45 198 forint megtakarítást eredmé­nyeztek. — A megyei tanács népműve­lési osztálya közli: november hó 21-én, hétfőn a népművelési ál­landó bizottság értekezletet tart. — Színdarab bemutató. No­vember 20-án, vasárnap este 7 órakor a bácsalmási kultúrház- ban a Somlay Artur színjátszó stúdió hánomfelvonásos vígjáté­kot mutat be. A darab címe: „Nem magánügy”. — Vásárok. Ebben a hónap­ban még három helyen lesz me­gyénkben országos állat- és ki­rakodóvásár. November 24-én; Jászszentlászlón, november hó 26-án pedig Kiskunmajsán és Szánkon. — Űj összekötő út. A petőii- szállási tanács és a petőíiszál- lási Keleti Fény Termelőszövet­kezet között új összekötő utat építettek; részben községfejlesz­tési alapból, részben társadalmi munkával. A négyöles agyagolt útra 20 000 forint kiadást irány­zott elő a tanács. — Hat évi börtön. Császár Zoltán 29 éves keceli lakost, be­gyűjtési megbízottat hat évi bör­tönre ítélte a Kiskőrösi Járásbí­róság, mert 1955 áprilisától kezd­ve sertéstársítás ürügyével el­sikkasztotta több dolgozó paraszt pénzét. A transzferált termékek ellenértékével elszámolni nem tudott, szabálytalanul szerzett vágási engedélyt, üzérekkel pak- tált. 14 000 forintos kárt okozott. — Halálos szerencsétlenség az elmúlt héten. Autóbusz gázolta halálra éjjel Kiskunhalason a Mártírok útja 41. számú ház előtti úttesten fekvő ittas Huszár István vasutast. — Jól halad a beadás Pálmo- nostorán. Száz százalékra telje­sítette a község tojás-, tej-, ku­korica-, vágómarhabeadási ter­vét, a sertés- és borbeadás is 90 százalék fölött van már. Az eredmény annak köszönhető, hogy a tanács segítséget nyújt a begyűjtési szerveknek; minden tanácstag felelősséget vállal sa­ját körzete adó- és beadás- teljesítcséért. A községben öt bi­zottság végzi a hátralékosok el­számoltatását. — Üj helyiségbe költözött a földművesszövetkezeti vendéglő. Solton a tanácsházával szemben lévő új helyiségben kezdte meg működését a földművesszövet­kezeti vendéglő. A vendéglőnek tágas, világos éttermi helyisége is van. Hétfő kivételével min­den este 6 órától két tagú zene­kar szórakoztatja a közönséget. gondom olyasmire, hogy ha meg­öregszem, hát mi lesz velem. — Mivel van neked több? — kérdi újra makacsul és egy ki­csit csalódottan, hogy lám ben­nem sem talált megértő, vele- búsuló cimborára. — Megvársz? — kérdem én nekitüzesedve. — Miért? Papírt, ceruzát kolrok elő az asztalfiából, s csak akkor vá­laszolok: — Nahát én most nagyjából *lerajzolom« neked, mivel több az én jövedelmem, mint a tied, abból azután állapítsd meg ma­gad, hogy mennyivel lehet ke­vesebb a gondom. Azzal már írom is a papírra. — Nekem van 412 és fél mun­kaegységem, Katicának csak 66, mert az év derekán megbetege­dett, azután nem tudott dol­gozni. Ez együtt 472 munkaegy­ség, ami év végére, vagyis a zárszámadásra kikerekedik 500- ra. Erre én kaptam 12 mázsa 83 kiló búzát, 5 mázsa árpát, meg ugyanannyi kukoricát, és 12 500 forint készpénzt. De még bent vám hét és fél mázsa bur­gonya, 40 kiló cukor, 250 liter bor és 8 mázsa szalmajárandó­ságom, amit ráérek még a zár­számadás után is hazaszállítani. Ha ezt készpénzre mind átszá­molom, mondd csak, ér-e 22 500 forintot? — Akörül lehet — válaszolt egykedvűen Mátyás. — Akkor ez már azt jelenti, hogy busásan megvan a havi 1800 forintom havonta. Igaz-e? — Ühüm.,/— bólogat szapo­rán és már nagyobb érclekló- déssel az én Matyi komám. — Csakhogy ehhez még én hozzászámítom a háztájit is, ha meg nem haragszol, mert az már úgy illik. — Hát — számold ... — hagy­ja rám megadással. — A háztájiban termett húsz mázsa kukoricám, 4 mázsa bur­gonyám, 10 mázsa tök és hogy ne aprózzuk el egészen, még két disznót is hizlalok. Azt már rád bízom, hogy ennek az ellen­értékét megállapítsd, Azt én nem tudom, hogy mit számolt magában Mátyás, vagy számolt-e egyáltalán, de két pil­lanat múlva meglepődve kiál­tott fel: — Hiszen neked akkor több, mint 2500 forint a havi jöve­delmed! — Eltaláltad — mondom én, de hát semmi akadálya, hogy a tiéd is legalább ennyi legyen. Mert hogy most nincs annyi, azt már látom rajtad. Poharaink újra összekoccan­tak, — de hol volt már az a szomorkás, borús hangulat, ami a beszélgetés elején még ott la­pult Mátyás arcán? Azt ő már egészen el is felejtette. Ellenben ú; gondok motoszkáltak a fejé­ben: Befogadnák-e őt a Leninbe, mert hát nem mai gyerek ő már, hogyan tudná karját, eszét hozzászoktatni a közös gondok­hoz? No, én már nem féltettem. Majd talál feleletet — ha ma nem, hát holnap,.,

Next

/
Thumbnails
Contents