Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. november (10. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-15 / 268. szám
ä GYÓGYÍTÁS ÉS AZ ATOMENERGIA Burhop, angol atomfizikus a hirosimai atomrcbbanás utáni időben kiszámította, hogy ha a hirosimai pusztulás áldozatai kórházra és orvosi kezelésre szorultak volna és nem pusztulták volna el nyomtalanul, az égési sebeket szenvedett emberek kezelésére 170 000 orvosra, ápolóra, kórházi személyzetre lett volna szükség és nem kevesebb, mint 80 000 tonna kötszert kellett volna felhasználni ahhoz, hegy elsősegélyt nyújtsanak a robbanás által elpusztult áidc- ratoknak. íme az orvostudomány és az atomenergia összefüggése nyugati szemmel nézve. Van azonban az atomenergia teJhasználásának egy másik útja, az az út, amely a gyógyítás szolgálatába állítja az atomenergia által nyújtott lehetősé- geivet, jótevő, embert mentő erővé változtatja a pusztulás dé- aicnaii. A szcvíet tudósok ma már • Az orvos s Régóta érdekelte az orvoslu- Jornányt, hogyan fejtik ki gyógyító hatásukat az egyes gyógyszerek, milyen gyorsan szívódnak fel a beteg szervezetben, ott hol helyezkednek el, hogyan rombolják a betegség '-' óit. Ma már a jelzett atomok ilkalmazásánál ez lehetővé válik. Rádióaktív jódot juttatnak az emberi szervezetbe pél- iául a pajzsmirígyek vizsgálatára. A szervezetbe juttatott rádióaktív jód a megállapítások szedne valóban a pajzsmirígyben halmozódik fel. Ha a pajzsmi- dgy fokozottabb működést fejt ki, nagyobb mértékben veszi fel a jódot, — tehát a rádióaktív jódot is, — mint normális körülmények között. Csökkentett funkció esetén viszont rendkívül kis adagokban. így tehát Ítéletet alkothat az orvos, megállapíthatja, milyen mennyiségű rádióaktív jódot raktározott fel a pajzsmirígy. A szovjet tudomány fegyverárába tartozik a mesterséges ádióaktív nátrium is. A nátrium zotop segítségével tanulmányozzák a különböző szív- és rmegbetegedésekben szenvedők érkeringésének gyorsaságát. Az zotópot oldatban befecskendezi k a vénába és különleges rám la lóberendezés segítségével meghatározzák, hogy mennyi idő telik el a beadás pillanatáéi kezdve addig, amíg a vérrel együtt eljut a vizsgálat helyére. Ez az idő jellemző a vérkeringés sebességére, igen széles körben használják fel az orvostudomány körében a mesterséges rádióaktív anyagokat. Egyrészt a szervek és szövetek élettevékenységének tanulmányozására, másrészt pedig betegségek felismerésére, s egyes súlyos megbetegedések gyógykezelésére. A Genfben megtartott atoni- értekezlcten a nyugati tudósok is nagy elismeréssel nyilatkoztak azokról az eredményekről, melyeket szovjet tudóstársaik értek ei az atomenergia felhasználásával az egészségvédelem, a gyógykezelés számos területén. Az orvostudomány nemrégiben még csak a drága, természetes rádióaktív anyagokat, a rádiumot és a mezothóriumot használta gyakorlati munkájában. Ma már általában elterjedtek a mesterséges rádióaktív elemek, például a rádióaktív kobait, foszfor, jód, nátrium — alkalmazása is. e g í t ő í á r s a i for nagy mennyiségben halmozódik fel a csontban és a cs ; nevelőben, ahol a vérképződés történik és ezzel elfojtja a betegség folyamatát. Bőrbetegségek gyógyítására is kitűnően használható ez a rádióaktív elem, és az érdaganatok (angioma) gyogyKs- zelésére is. Uzsgcrodon (Ungvar) egy gyermek balarcán és áltán kapott kapillárangiomát. A mesterséges rádióaktív foszfor felhasználásával 10 nap alatt teljes gyógyulás következett be. A gyógykezelés befejezése óta egy esztendő telt el. Az ellenőrző vizsgálatok kimutatták, hogy a gyermek teljesen egészséges. — Meg kell jegyeznünk, hogy a rádióaktív foszfor a leghatásosabb szer, amellyel megakadályozhatjuk a csontrák terjedését. F Uj készülékek A szovjet gyógyászatban újszerű besugárzó készülékek egész sorát használják daganatok gyógykezelésére, vagy oaga- natműtétek után utókezelésként is. A tüdőrák és más rákos ctu- ' ganatok, az angiemák gyógyításának nágy reménységei esek az 'új műszerek. — Széleskörű tapasztalatcserére van szükség orvostudományunkban — állapította meg az egyik rádióaktív izotópokkal gyógyító orvosnő, V. Szelikova. — Ezt mindenki érzi, még azok is, akik kevésbé ismerik az orvostudomány történetét. Századunk elején soha nem látott ■gyorsasággal fejlődött ki a röntgen diagnosztika és a röntgen- gyógykezelés. Az emberiség a röntgensugarakkal elért sikereket elsősorban annak a nagyarányú tapasztalatcserének köszönheti, amelyet a világ tudósai megszerveztek. Az atomenergia pedig sokkal többet ígér az orvostudománynak, mint a röntgensugarak. A gyógyászai szolgálatosán A kievi Röntgen Radiológiai és Onkológiai Intézetben besugárzást kap a beteg. I » A nemrég megyénkbe érkezett 21 falurajött pártmunkás között van Hájas Péter elvtárs is. A solti Dózsa Termelőszövetkezetbe került, ahol mint régi ismerőst fogadták. Hájas elvtárs 1949-ben alapító tagja volt ennek a tsz-nek. Ö volt az elnöke is 19ól-ig. Akkor bevonult katonának, s mivel vonzotta őt a katonaélet, bent- maradt. A szíve azonban mindig visz- sza-vissza húzta a tsz-be. Ha szabadságot kapott, azt a solti Dózsában töltötte, mégpedig munkával. Amikor a párt falura hívó szavát meghallotta, úgy élezte, hogy neki is menni keli. Leszerelése gyorsan elintéződött. A falusi munkára induió funkcionáriusok tanfolyama pedig még nem kezdődött el. Türelmetlenségével nem bírt tovább. Feleségével, gyermekeivel együtt lement a solti Dózsába és dolgozni kezdtek. Az iskola megkezdéséig feleségével több, mint 100 munkaegységet szerzett. Közben a tsz elnök-problémával küzdött. Nem volt választott elnökük. Míg Hájas elvtárs a Központi Vezetőség által rendezett tanfolyamon volt, a tagság a közgyűlésen határozatot hozott: — Kérjük a párttól, hogy Hájas elvtársat hozzánk küldjék vissza. — Jó elnök volt akkor is, mielőtt katonának ment, jó lesz most is — mondogatták a tagok. És a tagok kívánsága teljesült. Hájas elvtársat visszaküldték hozzájuk. Hájas elvtárs mióta visszajött a tanfolyamról, szorgalmasan dolgozik a többiekkel, részt vett a betakarítási munkákban. Feleségével dolgozva már 140 munkaegységnél tartanak. Amint a tsz-tagok beszélik: »egy napot sem hagyott ki«. Bár még s közgyűlés, melyen megválasztják elnöknek, csak ezután lesz, már segített az őszi munkái: megszervezésében is. A tsz-tag- ság bizonytalan volt, hogy a munkákat egymaguk el tudják végezni. Ezért egyes tagok amellett voltak, hogy a kukoricatü- rést ki kell adni harmadából. Hájas elvtárs ehelyett azt javasolta, hogy a szétforgácsolt erőt kell helyesen elosztani. És megszervezte a munkát. Ezután a tagság nagy kedvvel fogott munkához. A tsz apraja-nagyja dolgozott. Énnel: eredménye az lett, hogy a járás termelőszövetkezetei közü elsőnek fejezték be a vetést Már a múlt pénteken végezte! a répaszedéssel is. Ezzel az ősz szes őszi munkát befejezték. Amilyen szeretettel ment Hájas elvtárs vissza a Dózsába ugyanolyan szeretettel fogadtál őt a tagok. Jó lakást biztosítottak számára, melyet a tsz kőművese hozott rendbe. Már be is költözött. A solti Dózsa TSZ tagságának munkakedve, Hájas elvtárs vezető-, szervezőkészsége és a kollektíva ereje a jövőben mind nagyobb sikerek elérését fogja eredményezni a termelőszövetkezet gazdálkodásában, IS épművészeti tájház nyílik Kalocsán A Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetsége — amint már korábban is említettük — Kalocsán jelentős beruházással segíti a népi iparművészet fejlődését. A Népi Iparművészeti Tanáccsal karöltve a Szövetség megbeszélést folytatott a Kalocsai Városi Tanács végrehajtó bizottságává! a kalocsai népművészeti tájház megszervezése céljából. Kalocsai tájjellegnek megfelelő átalakítása a régi kalocsa: népművészeti háznak — lenne a program. Az átalakítás míntájt a Decsen épített Sárközi Népművészeti Termelőszövetkezet Nép- művészeti Tájháza lesz, melyet még júliusban adott át a Szövetség a Népművészeti Szövetkezet tagságának. A kalocsai ér Kalocsa környéki népi művészet fejlődésének jelentős gyarapodását eredményezi majd bizonyára a tájház megteremtése Többé nem a giccses és a népi művészettől eléggé távcl álló nép művészeti ház képviseli majd Kalocsa népi művészeiét hanem egy olyan külsőségeiben is reprezentatív alkotás, amelj mentes a múlt népieskedő túlzásaitól. A jelzett atomok módszerével I gyógyászatban is találkozunk ma már. Az egyik mesterséges radioaktív izotóp, amelyet sokoldalúan használnak a szovjet orvostudományban a rádióaktív kobait Gyógyhatású sokkal nagyobb, nmt a rádiumé, és emellett lényegesen gazdaságosabb is. Ma már a bőr rosszindulatú daganatait, a szájüreg-nyálkahártyá- oól kiinduló daganatokat, tc- cábbá a mandula, íelsőállka- oocs, az orrüreg, a gége, _ a nyelőcső, a tüdő ás a tejnurígy megbetegedéseit gyógyítják radioaktiv kobalttal. A harkovi Röntgen és Radiológiai Intézetben például 450 szemhéjrákban szenvedő beteg 94 százaléka meggyógyult anélkül, hogy bármilyen komplikáció jelentkezett volna. A mesterséges rádióaktív kobalt ugyanis a jelek szét int szétrombolja ugyan a rádiumhoz hasonlóan a beteg szöveteket, tíe különösebb más természetű károsodást nem okoz. Rendkívül értékes és hasznos a foszfor-izotóp alkalmazása is a gyógyászatban. Az orvosi gyakorlatban többek között felhasználják a vér egyes megbetegedéseinek, mint például az erythraenia (a vörösvérsejtek túltengése) és a leukózis (fehérvérűség) gyógyítására. A szerv ezetbe juttatott rádióaktív toszNégy éves a kiskunfélegyházi munkás-képzőművész kör A Kiskunfélegyházi Képző- művész Kör még 1951- ben alakult meg. Móczár Károly, Terescsényi Endre, Szlabódszky Emil és Horváth Sándor tanár közreműködésével. A körnek az volt a legfőbb célkitűzése, hogy a körtagok és a lakosság esztétikai nevelését vállalja, kialakítsa a rajzhoz értő, képzőművészen továbbképzésre alkalmas körtagok készségeit és olyan fel- világosító munkát folytasson — nagyrészt műveivel — Kiskunfélegyházán, amely alkalmas újabb tehetségek felkutatására, a képzőművészet iránt érdeklődők körének bővítésére. Természetesen ezt a nagy célt egyszerre nem lehet elérni. Nagyon sok lassú és alapos tanulmány, hosszú évek fáradtságos próbálkozása kellett ahhoz, hogy a körtagok eredményeket érjenek el és művészi szempontból is maradandó értékű alkotásokkal hozakodhattak elő a nyilvánosság előtt. Munkánk eredményeiről évente két alkalommal számoltunk be városunk közönségének. Kiállításunk bizonyította, hogy — minden elfogultság nélkül mondhatom, — állandóan fejlődött tagságunk. Legutóbb április 4-e tiszteletére, legközelebb december első hetében rendezünk itt. Féleavhizán kiállítást. Részt kívánunk venni a. képzőművészeti körök országos kiállításon — most már olajfestményekkel is. Körünk tagsága nagyrészt gyári munkásokból áll. Kiss Ernő, a Kiskunfélegyházi Gépgyár dolgozója például, mini tajképfestő ért el eredményeket. A megyei képzőművészeti kiállításon . egyik képét megvásárolták. Vj tagjaink is szépen fejlődnek. Közöttük van Seres István, a tangazdaság dolgozója, Vakuiya bácsi, az asztalosszövetkezeitől, Nagy Mária vasesztergályos, a Bányászati Berendezések Gyárából és két tehetséges honvéd elvtárs. Büszkén mondhatjuk, hogy körünk egykori tagja, Horváth István a Képzőművészeti Főiskola hallgatója. Amellett, hogy állandóan bővítjük szakmai ismereteinket, igyekszünk szoros kapcsolatot teremteni a tömegekkel. Joggal mondhatom, hogy ahol tevékenykedtünk, mindenütt barátokat szereztünk saját magunknak és a képzőművészetnek is. őrünk vezetői készítették el például a városi tanácsnak a »Múlt és jelen« című képsorozatot, amely azóta :i tanácsépület első emeletét díKl szíti. Móczár Károly és Horváth Sándor működtek közre azoknak a termelőszövetkezetek fejlődését mutató tablóknak az elkészítésében, amelyről a Szabad Nép is elismerően nyilatkozott. Horváth Sándor festette például a járási kultűrház freskóit, gazdagon illusztrálta Arany János Toldiját és Móricz Zsigmondi »Légy jó mindhalálig« című regényét. Körünk tagjai sok élenjáró, termelésben kitűnt munkást, parasztembert örökítettek meg rajzban, vagy olajfestményen. Igen jól használható az ilyen arcképtanulmány festése művészi fejlődésünk szempontjából is, mert igényességre, a dolgozók munkájának alaposabb megismerésére ösztönöz. Móczár elvtárs például az elmúlt esztendőben személyesen járt mindkét gyárban, a Gépgyárban és a Bányászatiban, ahol a dolgozókat munka közben örökítette meg. ÜQV jellemző példát szeretnék elmesélni arra, hogy milyen népszerűek vagyunk. Nemrégiben betegen feküdtem a kórházban. Itt az egyik beteg, egy parasztember, amikor megtudta, hogy a kör tagja vagyok, nagyon megörvendett és megkért rá, hogy örökíteném meg az ű három kedves csikaját. mielőtt eladná. Legalább a képe maradna meg neki. Nem ingyen kívánja. Persze engedtem a kérésének. Csakhát nem pénzért. Az állatfestés nekem is hasznos, neki meg örömet szerzett, ügy gondolçm, ennek a kérésnek a teljesitésével is egy barátot szereztem a képzőművészetnek, Kiskunfélegyházán. 'J érveinkről is szólók pár ■*- szót. Szeretnénk megörökíteni a félegyházi Petőfí- házat, Móra Ferenc szülőházát és a hírneves hattyúházat, esetleg az egykori kunkapitányság épületét. Ezenkívül szeretnénk jelentősen előrehaladni a kunsági embertípusok megörökítésében is. Pártszervezetünk segítségével szeretnénk újabb sorozatokat készíteni munkával kitűnt dolgozóinkról is. Tájfestésze- tvnkben a Félegyháza környéki táj, a nagy Alföld jellegét igyekszünk megközelíteni és szeretnénk behatolni a Tőserdö csodás szépségeibe. Bodor Miklós, Kiskunfélegyháza, a Képzőművészeti Kör tagja. Nádtető javítását valamint új tető készítését szak szerűen vállalom. — Érdeklődni: Szabó Vilmos, Kiskunmajsa. Zül: utca 24 sz. alatt Vissza a termelőszövetkezetbe
