Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-13 / 267. szám

HALADÉK NÉLKÜL VESSÜNK! Adminisztratív intézkedések helyett — meggyőző sző Mélykúton a termelőszövetkezetek már csak­nem teljes egészében teljesítették vetéstervüket. Annál nagyobb az elmaradás azonban az egyé­nieknél. A község egyéni gazdái ugyanis még alig 50 százalékban teljesítették vetéstervüket. A vetés meggyorsítására a napokban hat kisgyűlést szerveztek a község különböző körzeteiben, mely­re meghívták a vetésben és beadásban hátralé­kos egyéni gazdákat. Ezek a kisgyűlések azonban nem hozták meg a várt eredményt. Például a Széchenyi úti isko­lában — ahol két utca, a Lenin és Széchenyi utca mindtegy 30 hátralékosát hívták meg —, csak hét részvevővel zajlott le a kisgyűlés. A 30 hátralé­kos közül tehát csak héttel tudták megbeszélni a vetésterv teljesítésével kapcsolatos problémákat. Hasonlóan alakult a helyzet a töhbi körzetben is. Amint azután a Széchenyi úti kisgyüléscn ki­derült — és ami az egész községre jellemző — főként olyan dolgozó parasztok vettek részt eze­ken a megbeszéléseken, akik már teljesítették ve­téstervüket. így hát sehol sem alakulhatott ki egy olyan termékeny vita, amely léhyegében a munkák meggyorsítását eredményezhetné, mert pontosan azok nem jöttek el, akik a legjobban elmaradtak. Mivel indokolható ez a passzivitás a dolgozó parasztok részéről? — tehetjük fel a kérdést. Könnyű a megfejtése, csupán úgy látszik, a ta­nács nem jött még nyitjára a kérdésnek. | A hiba elsősorban — és ez az egyik legfon- : tosabb ok — a kisgyűlések »szervezésében«, »elő- j készítésében« volt, melynek, úgy látszik, új mód- | szerét fedezték lel Mélykúton. Ugyanis meglehe­tősen szokatlan módon »szervezték« meg a kis- gyülésen való részvételt. Ahelyett, hogy a tanács­tagokra bízták volna a kisgyűlések megszervezé­sét, idézőket küldtek, melyben minden hátralé­kost felszólítottak, vagy helyesebben »ellicitál­tak« a kisgyűlésckre. A nagy sietségben a tanács úgylátszik elfeledkezett arról, hogy meggyőző, okos szóval sokkal többet el lehet érni, mint a szigorú hangú utasításokkal. Pedig ha a község tanácstagjai és kommunistái összefognának és a vetéstervek teljesítésére olymódon mozgósítanák a dolgozó parasztokat, hogy személyesen is fel­keresnék őket és ha kell, megbeszélnék a megse­gítés módját, akkor sokkal jobb eredményt érné­nek el. A Széchenyi úti iskolában megtartott kis- gyűlésen három olyan dolgozó paraszt volt a megjelentek közül, akik már teljesítették vetés­tervüket, két dolgozó paraszt ígéretet tett arra, hogy még c héten befejezi, egy pedig azzal indo­kolta késlekedését, hogy nincs vetőmagja, Még ennyi részvevő mellett is eredményesebb lett vol­na a kisgyűlés, ha itt a bejelentéseken túl meg­beszélték volna, hogyan segíthetnének Fábián Lajosnak, a vetőmaggal nem rendelkező gazdá­nak (az elmúlt évben bérlő művelte meg földjét és így maradt vetőmag nélkül), hogy ő is minél előbb teljesíthesse vetéstervét. Reméljük, e kisgyűlések tapasztalataiból so­kat tanultak a tanács vezetői és főként azt, hogy adminisztratív intézkedések helyett végre ko­moly, megértő szóval, okos tanácsokkal ■ - ez­zé k meg az egyéniek tervteljesítését. Homskmégyen is lehet az állam iránti kötelezettséget teljesíteni ! A terv teljesítésével fejezetik be a Eukoricaértékesítési szerzotlések kötését Hosszú idő óta tartozik a ka­locsai járás begyűjtésben utolsó községei közé Homokmégy. Ez tőként azért van, mert maga a helyi tanács végrehajtó bizott­sága sem hitt a begyűjtési és az adótervek teljesíthetőségében Nem folyt felvilágosító mun­ka a dolgozó parasztok kö­zött A tanács vezetői elhitték a kulákok siránkozását, akik örök­ké azt hajtogatták, hogy nincs miből teljesíteni kötelezettségü­ket. Az elmúlt héten a megyei és a járási tanács dolgozóiból ala­kított brigád kereste fel Ho- mokmegyet, hegy segítségei ad­jon az évi tervek teljesítéséhez. A községben mind a politikai munka, mind az adminisztrációs feladatok teljesítése nem haladt megfelelően. Éppen ezért első­sorban ezen kellett javítani. Kísgyűlóseken beszélték még a dolgozó parasztokkal az idősze­rű feladatokat, köztük a be­gyűjtést is. Ezeken a kisgyűlé- seken sok fontos probléma me­rült fel, amelyen igyekeztek se­gíteni. A legégetőbb a helyi átvétel megoldása volt. Eddig Homokmégyen nem volt rendszeres helyi átvétel, ami mi­att a dolgozó parasztoknak sok­szor más községbe kellett Vinni terményeiket. A jó felvilágosító munkának, valamint a törvény következe­tes alkalmazásának gyorsan meg iett az eredménye. Az első két napon például 34 mázsa kuko­ricát gyűjtöttek be, a harmadik napon pedig már 136 mázsát. Meggyorsult az adófizetés is. No­vember 8-án 16 000, 9-én 22 000, 10-én pedig már 34 000 forint adót fizettek be a községben. Amíg a brigád a községben volt, kölcsönös együttműködéssel 4a sertést gyűjtöttek be. A községi tanács végrehajtó bizottsága eddig liberális volt a kulákokkal szemben. Most, hogy szigorúbbá váll a begyűjtés, egymásután leplezik le a kulákokat. Tóth Péter kulákcsémete már régóta hátralékos. Mindig azt hangoztatja, hogy nincs semmi­je, mikor alaposabban körülnéz­tek a házatáján, 16 darab 80 ki­logrammos süldőt találtak udva­rában, ebből 6 darabra leszer­ződött. Tóth János, akit szintén úgy könyveltek el, hogy „be­hajthatatlan” rajta a követelés, nemrégen adott el öt hízót szer­ződésre, árából 8000 forintért motorkerékpárt vásárolt. Egyik rokona, Özvegy Szabó Ferencné földjét bejelentés nélkül bérelte. Az elszámoltatás során 20 mázsa felesleges tengerit találtak ná­la, s a motort is lefoglalták az adótartozás kiegyenlítésére. A Miniszteríaftács rendeleté alapján az 1955 július 1 után megkötött haszonbérleti és ré- szesbírleti szerződések érvé­nyessegéhez a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak jóvá­hagyása szükséges. A jóvá nem hagyott szerződéseket a föld­nyilvántartásokon nem vezetik keresztül s így a beadási, az adófizetési kötelezettség meg­állapításánál figyelmen kívül hagyják. A községi tanács VB — a szerződést csak akkor hagyhat­ja jóvá, ha a szerződés nem ki­zsákmányoló jellegű és azt a termelés érdekei, Valamint a felek személyes körülményei in­dokolják. Ezeken kívül a jóvá­hagyás feltétele még, hogy az ! 955. évi gazdalajstromfcan feltüntetett terület nagysága és kataszteri tiszta jövedelme alap­ján megállapított terménybeadá­si kötelezettség ne csökkenjen, illetőleg csökkenés esetén a különbözet beadását 1956. évtől kezdődőéit a szerződés időtar­tama alatt az új használó írás­ban köteles vállalni. A szerződéseket a rendelet­ben előirt formában írásban kell a tanács VB-hez benyúj­tani. Mindebből az a tanulság, hogy az ügy győzelme érdekében szi­lárd, következetes harcot kell folytatni a tervek teljesítéséért, mindennap beszélni kell a tömegekkel, hogy érezzék az állam iránti kö­telezettség teljesítésének fon­tosságát. Ugyanakkor a hátra­lékosokkal szemben érvényesí­teni kell a törvény szigorát. Re­méljük, hogy Homokmégy köz­ség vezetői sok tapasztalatot gyűjtöttek az elmúlt hét esemé­nyeiből és nem tűrik tovább, hogy községük a járás, illetve a megye legrosszabbul teljesítő községei közé tartozzék. K. Z. Az 1955 október 25-e után kötött tulajdonátruházási szer­ződések jóváhagyásának ugyan­csak feltétele, högy a termény­beadási kötelezettség he csök­kenjen, illetőleg a különbözet beadását. az új tulajdonosnak vállalnia kell. Ezek a rendelkezések nem vo­natkoznak a hatósági intézke­dés alapján, valamint a mező- gazdasági termelőszövetkezetek­be való belépés, öröklés, illető­leg az állami tartalékföldek hasznosítása következtében be­állott földhasználati változások eseteire. A rendelet a továbbiakban ki­mondja, hogy szántó és rét mű­velési ágban nyilvántartott föld­részleteket legelőre, szőlőről pe­dig bármely más művelési ág­ra átvezetni csak a járási ta­nács VB mezőgazdásági osztá­lyának engedélyével lehet. Az egyéb művelési ágváltozások át­vezetése továbbra is az eddig érvényben lévő szabályok sze­rint történik. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szőlő kivágá­sának engedélyezésére. A mű­velési ágváltoztatás engedélye­zése Iránti kérelmet a községi tanács VB-hez kell előterjesz­teni. A rendelet végül kimondja, hogy a földhasználók személyé- ben és a földek művelési ágá­ban bekövetkezett változást csak akkor lehet az 195b. évi beadási kötelezettség megállapításánál Hgyelembevenni, ha a változási a tulajdonos (használó) legké­sőbb november 30-ig a föld fék- j vese szerint illetékes községi la- : nács VB—nál bejelenti. Mindeii termelőnek érdeke te- í hét, hogy az 1955. évi gazda- j ■ ajstromban feltüntetett térülő­iéhez képest azóta' bekövetkezett j változásokat — okmányokkal | gazolva — az előírt határidőre , oeielentse. (MTI) L A Minisztertanács az ország hús- és zsírellátásának biztosí­tása érdekében — különös tekin­tettel a bőséges kukoricatermés­re és a megnövekedett sertés­állományra — felhívta még szeptember hó elején a dolgozó parasztságot, hogy kössön az ál­lammal szerződést kukoricact'tó- kesítésre és sertéshízlalásra. A kukoricaértékesítési és ser­téshizlalási szerződések beveze­tése előnyösnek bizonyult mind az állam, mind a termélők szá­mára. A Minisztertanács á ter­melőknek kedvező feltételeket, magas árat, iparcikkjuttatást biztosított. A dolgozó paraszt­ság nagy többsége felismerve a szerződéskötés anyagi előnyeit terméséből gazdasági erejéhez mérten kuköricaértékesítési, Vagy sertéshizlalási szerződést kötött. Jelentős az olyan dolgo­zó parasztok száma is, akik élit : ä kedvező feltételekkel és a jtrtéshízlalási szerződések mellett kíikoricaértékesítési szer­ződést is kötöttek. A szerződéskötési munkában eddig elért eredményeinket to­vább kell fokoznunk. Az ország lakosságának jobb hús- és zsír- ellátása, az állami hízlalási ter­vek nagyobb központi készletek összegyűjtését követelik meg. Érért a begyűjtési miniszter no­vember 1-én felhívta a tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy azokat a termelőket, akik 1200 négyszögöl, vagy ennél nagyobb kukorica vetésterülettel rendel­keznek és október 31-ig ku- kcricaértékesítési, vagy sertés­hizlalási szerződést nem, vagy nem megfelelő mértékben kö­tettek, — szólítsák fel, hogy három napon belül kössenek szerződést. A begyűjtési miniszter rende­leté értelmében azokat a ter­melőket, akik a felszólítás Után a jo kukoricatermés, és a meg­felelő sertésállomány ellenére nem kötöttek sem kukoricaér­tékesítési, sem sertéshizlalási szerződést, a tanácsok Végrehaj­tó bizottságai kukoricaértckesí- tési szerződéskötésre kell, hogy kötelezzék. Az ilyen termelők elvesztik azt a jogukat, hogy szabadon válasszanak kuköricaértékesítési vagy sertéshizlalási Szerződéskö­tés között, továbbá a 240 forin­tos ár helyett csak 220 forintot kapnak a kukoricáért mázsán­ként és nem részesülhetnek ipar- C'kkjuttalásban. A mi megyénk sem teljesítet­te még kuköricaértékesítési szer­ződéskötés tervét annak ellené­re, hogy kukoricatermésük bősé­ges. A mi megyénkben sem ma­radhat egyetlen olyan termelö- sem, aki ezirányű kötelezettsé­gét nem teljesíti. Tanácsaink kö­telezzék szerződéskötésre mind­azokat a termelőket, akik nem, vagy nem erejükhöz mérten köt­nek szerződést. Erre még az esetben is szükség van, ha e község egyébként szerződéskö­tési tervét már teljesítette Nem szabad ezen a téren a ter­melők között igazságtalanságot vagy aránytalanságot megtűrni. Van a megyében számos olyan község, ahol a dolgozó paraszt­ság zöme teljesítette kukorica- értékesítési szerződésből szár­mazó kötelezettségét, — szabad- értékesítési jogét mégsem nyer­hette el, mert vannak még s községben, akik az állammal szembeni kötelezettség teljesíté­sével késlekednek. Ezek az okai annak, hogy késik a község szabadpiaci forgalmának enge­délyezése és ezek növelik a vá­rosi kisállattartók takarmánybe­szerzési nehézségeit. Az elmaradás nem indokolt. A szerződéskötési terv a ku­korica vetésterülethez és termés­hozamhoz arányosan mért. En­nek ellenére még szép számmal vannak olyan termelők, akik nem kötöttek szerződést. Tanácsi és begyűjtési szer­veinknek ezért minden okuk és joguk megvan arra, hogy ne tűr­jenek meg kivételeket és mindén 1200 négyszögöl, vagy ennél na­gyobb kukoricavetésterülettel rendelkező termelőd ha önkén! nem kötött szerződést, szerző­déskötésre és a lekötött meny- nyiség beadására kötelezzenek Ennék a törvényes rendelkezés­nek jó végrehajtása is biztosít­ja a terv túlteljesítését. Megyénk funkcionáriusai fog janak össze a jól teljesítő dol­gozó parasztok tömegével, fej­lesszék ki a megkezdett ver­senyt a terv mielőbbi teljesí­téséért és túlteljesítéséért, az ország lakosságának jobb luis­es zsírellátásáért. 3500 mázsa kukoricát véieijegyeztek későbbi beadásra Alig pár napja jelent meg a rendelet — mely szerint a 32 Százalékos víztartalmat meghaladó kukoricájából a beadási kö­telezettségét később is teljesítheti a termelő anélkül, hogy be­adási kötelezettsége Jt> százalékkal emelkedne — s maris 32 va­gont vételjegyeztevtek le t- bajai járásban. Ezek a termelők, akik későpbi időpontra vállalták kukoricabeadásuk teljesítését, előbb az illetékes tanács VR-eJnőkének bejelentették szándékukat, ez­után vétel jegyezte’íek a beadandó mennyiséget a Terményfor- -jalmi Vállalat helyi kirendeltségével. Ugyanakkor kapták meg ;rte a pénzbeni ellenértékét is. Megyénkben edd;g 3500 mázsa kukoricát vételjegyeztek ilyen- .-tanán. A vaskúti Te ményforgalmi Vállalat-telep például egy- naga kilenc vagont vett! jegyzett — alig pár nap alatt. Ezzel széni­jén a kunszentmiklósi járás területén egyetlen termelő sem élt a .•endeletadta lehetőséggel. Háziasszonyok figyelem! A háziasszonyok örömére és a házi munka megkönnyítésére a Kecskeméti Sütőipari Vallalat Kecskeméten, Szegedi La­jos utca, Gáspár András utca, DózSo György üt, Cserép utca, Kádár utca, Sétatér utca, Klapka utca és a járási sütő­üzemekben naponta reggel 8-tól déli 12 óráig lisztért ke­nyeret cserél. — 1 kg lisztért a Vállalat kiszolgál 1,36 kg kényeret és ezért a cseréltető tartozik kg-ként 0,60 Ft, sütési díjat fizetni. 585 Fizessen elő az ÜJ IDŐRE! Előfizethető a Posta Központi Hírlap Iroda Vállalatnál (Budapest, V., József nádor tér 1. Csekkszámla: 61 280) és mindén hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatalnál, oa'ainint á postai kézbesítőknél. Az UJ IDŐ ismerteti a Szovjetunió es mas országún wui- potitikájának kérdéseit es a nemzetközi élet időszerű eseményeit; tájékoztatja olvasón a világ valamennyi népének mai életéről, valamint a demokráciáért, a tartós békéért és a biztonságért vívott harcáról; leleplezi a bélié és a nemzetközi együttműködés cllen- ségeinék cselszövéseit, Küzd a némzetközi viszonyok feszültségének enyhítéséért; megcáfolja a reakciós sajtó hamis híreit és rágalmait, színes útleírásai megismertetnek bennünket a világ teg különbözőbb országainak és népeinek éleiével; tartalmas cikkei állandóan tájékoztatnak mind a szocia­lista, mind a kapitalista országok kulturális és tudományi,? eredményeiről. A lap munkatársai tudósok. Írók, újságírók, a szakSZc- vezeti mozgalom vezetői és más közéleti s/enieiy is>ésiv A Minisziertanács rendelnie a földhasználók személyében és a földek íníiveiési ágában hekovelkezett változásokról

Next

/
Thumbnails
Contents