Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-13 / 267. szám

A szovjet építészetet az egyszerűségnek és a gazdaságossárnak kell jellemeznie Az SZKP Kiizjnmti Bizotisígánuk ét a Szovjetunió Minisztertanácsának határozata N. Sz. Hruscsovngk, az SZKP Központi Bizottsága titkárának és N. A. Bulganyinnak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnöké­nek aláírásával közzétették az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertaná­csának határozatát az épületter­vezési és építkezési túlzások megszüntetéséről. A határozat rámutat, hogy a Szovjetunióban hatalmas arányú munkálatok folynak városok, lakótelepek, iparvállalatok építésére, vala­mint átépítésére. Az utóbbi években fejlődnek az építkezési ipar módszerét, sokhelyütt ah kalmazzák a típusterveket. A kommunista párt és a szov­jet kormány az utóbbi időben több intézkedést tett az építke­zések gyökeres megjavítására. Az épülettervezésben és az építkezésben elért sikerek még jelentékenyebbek volnának, ha nem hátráltatnák a fejlődést fo­gyatékosságok és hibák. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertaná­csa rámutat, hogy sok tervező- építész és tervezőintézmény mun­kájában széles körben elterjedt az építészet nagy túlzásokban bővelkedő külsőségessége, ami nem felel meg a párt és a kor­mány építészeti irányvonalának. Sok tervezőépítész főleg az épületek homlokzatának díszíté­sével foglalkozik, nem igyekez­nek megjavítani a lakóházak és lakások belső tervezését és be­rendezését. A lakó- és középüle­tek építésében tömegjelenséggé váltak a teljesen indokolatlan toronyépítmények, a sok díszítő oszlopcsarnok és a múltból át­vett építészeti túlzások. Ennek Következtében az utóbbi években lakásépítési célokra tetemes ál­lami túlkiadások történtek. Eb­ből az összegből többmillió négy­zetméternyi területet lehetett volna a dolgozók számára épí­teni. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertaná­csa határozottan elítéli ezeket a hibákat, mint olyanokat, ame­lyek ellentétesek a párt és á kor­mány irányvonalával, jelenté­keny kárt okoznak a népgazda­ságnak és akadályozzák a dol­gozók lakáskörülményeinek és Kulturális életkörülményeinek megjavítását. A határozat hangsúlyozza, hogy az épületek és létesítmé­nyek tervezésében és építésében 4 tervezőépítészeknek és mérnö­köknek a főfigyelmet az építés gazdaságosságára, arra kell for- dítaniok, hogy a legnagyobb ké­nyelmet teremtsék meg a lakos­ság számára, komfortossá te­gyék a lakásokat, iskoládat, kór­házakat, valamint egyéb épüle­teket és létesítményeket, továb­bá arra, hogy lásítsák a lakóte­rületeket és lakónegyedeket. A szovjet építészetet az egy­szerűségnek, a formák szigorú­ságának és a megoldások gazda­ságosságának kell jellemeznie. Az épületek és létesítmények tetszetős külsejét nem erőltetett, drága díszítmények alkalmazá­sával, hanem olymódon kell megteremtenie, hogy az építé­szeti formák szerves kapcsolat­ban legyenek az épületek és lé­tesítmények rendeltetésével, he­lyes arányúak legyenek, vala­mint úgy, hogy az anyagokat, az épületszerkezeti elemeket és al­katrészeket helyesen használják fel és a munkák kiváló minősé­gűek legyenek. A határozat kötelezi az illeté­keseket, hogy a legrövidebb időn belül gyökeresen állítsák át az épülettervezést és épitcsi mun- •kát, széles körben honosítsák meg az építkezésben a típus­terveket, bátrabban sajátítsák el a hazai és a külföldi építészet élenjáró vívmányait, vívjanak mindennapos kérlelhetetlen har­cot az építészeti formalizmus megnyilvánulásai, az épületter­vezési és építési túlzások ellen. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Magyarországra utazó küldöttsége Moszkvából jelenti a TASZSZ: Rónai Sándor, a Magyar Nép- köztársaság országgyűlésének elnöke levelet intézett A. P. Volkov- hoz és V. T. Lacíszhoz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövet­ségi Tanácsának, illetve Nemzetiségi Tanácsának elnökéhez és eb­ben közölte, hogy a Magyar Népköztársaság országgyűlése leg­utóbbi ülésszakán elhatározta, hogy meghívja Magyarországra a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét. Rónai Sándor levelében rámutatott arra, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének magyarországi látogatása elő­segíti a magyar és a szovjet nép testvéri kapcsolatainak elmélyí­tését, szoros szövetségét és gyümölcsöző együttműködését, mind­két nép békéje és az európai béke biztosítása érdekében A. P. Volkov és V. T. Lacisz az alábbi válaszlevelet intézte Rónai Sándorhoz: „A Szovjetunió Legfelső Tanácsa szítból köszöni a Magyar Népköztársaság országgyűlésének a meghívását, hogy a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának küldöttsége látogasson el Magyar- országra. Egyúttal kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa küldöttségének magyarországi látogatása elősegíti majd a szovjet és a magyar nép együttműködésének és testvéri barátságának további fejlődését és erősödését.” A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Magyarországra utazó küldöttsége a következő lesz; A küldöttség vezetője N. M. Pcgov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára, a küldöttség tagjai: A. Sz. Roriszenko, J. P. Gpncsarova, G. D. Dzsavahisvilj. G. V. Jenyutyin, P. P. Jermakov, A P. Zsuravljov, L. Sz. Majve- jeva, P. G. Moszkatov, A. A. Mjuriszep, Z. Sz. Omarova, N. I. Szmirnov, V. N. Titov. A küldöttség november 14-én indul Budapestre. ófiyíüáuA brifjádok önzeoelik a hátukat Mintha lába nőtt vol­na annak a szalmakö- legnek, amelyik befelé tart az Alföldi Kecs­keméti Konzervgyár <észárur aktárának az ajtaján. Csak akkor de­rült ki a titok, amikor földrehullik a szalma, és egy mosolygós ajkú, piraskendös lány szét­tárt karokkal vonja kérdőre a többieket. — Na. lányok, lesz verseny? Lesz? Abbamarad a buzsi- kolás, c.sak a szalma csörtög. A kislány to­vább kérdez: — No megkukulta- tok? Sztanáné, a brigád­vezető egy pillanatra abbahagyja a csomago­lást és végigmosolyog a brigádon. — Lányok, felújítsuk a versenyt? — Persze — hallat­szik, szinte kórusban. Most jön csak a lel­kesedés. De a nagyiramú^cso- nagolást egy kissé, negállítja Papp Sán- tarnak, a raktárveze- 'cnek a megjelenése. Egyszerre akarják neki ijságolni a lányok, iegy versenyre hívják íocsisékat. Papp elvtárs öröm­nél hallgatja őket, s :özben méa egy-két versenypontot is java­sol kiegészítésként, pél­dául a törés csökkente­sét. — Azt lehet, még ma nem is volt töré­sünk — lelkendezett Horváth Bori, Sztana- né, aki eddig hallga­tott, most átvette a szót. — Elég is lesz az a három pont. A szá­zalék, a csomagolás minősége és a törés! Görbe Rózsi kiegé­szíti a szűk megállapí­tást: — Teljesítmény­ben sem maradunk el, tegnap is. megvolt a }?0 százalékunk. — Hát azért jó lesz vigyázni lányok — szól közéjük Sztanáné, — mert Kocsis Ilonáéknak sem alszik meg a tej a szájukban. Papp elvtárs alig vár­ja, hogy Kocsisékhoz érjen. — No, lányok —. köszönt rájuk — rtagy merénylet készül ma­guk elleni Olyan csönd lett, bogy még a szalma zi- zegése sem hallatszott. — Ugyan mi? Szinte súgja nekik Papp Sándor, hogy mi­ben törik a fejüket Sztanáék. — Nem baj, kiállunk! ElfogadjukI — Nem lesz ám az olyan egyszerű, le­ányok — emeli meg a hangját Papp elvtárs. — Azt csak ránk kell bízni, Sanyi bácsi! Pillanatok alatt meg­születnek a verseny­pontok. Mintha össze­beszélt volna már előbb a két brigád. Teljesit- ményszázalék, törés­csökkentés, minőség. — Ez az — hagyja helyben Kocsis Ilona­Ilona testvére, Mar­git úgy bízik, hogy nem lesz törés. — No várjál — ripa- kodik rá Ilona. — A héten is volt kettő. — De ezután nem lesz! — vág vissza élesen Margit. — Tudunk mi vi­gyázni — mondja ko­molyan Farkas Teri. — A százalék? Igen csak egyformán telje­sítünk Sztanáékkal — avatkozik közbe Kara Teri is. — Nekik sincs több 120—130 százaléknál átlagosan — ölti Teri szavaiba gondolatait Farkas Teri. Nincs. — A minőséggel meg nem lehet baj, ugye Ica? — kérdezi Tormás hona a brigaáérost, — mert akkor Margit majszos lesz. Erre aztán kitör a nevetés. Elbeszélik, hogy Kocsis Ica még a testvérével sem elné­ző, ha munkáról van szó. A napokban is rö­pült a csirizes kanál címkézés közben, és Margit majszos. lett, A nagy nevetésnek Papp elvtárs szavai vetnek véget, — Még azt elfelej­tenem mondani, majd megmondom Sztanáék- nak is, hogy vegyék fel a versenypontok közé azt is, hogy a kiszál­lított árura nem jön reklamáció. — Jól van, Sanyi bácsi, mondja meg ne­kik is. És még azt is üzenjük, hogy délben megbeszéljük velük a versenyt — kiáltja Papp elvtárs után Ko­csis Ilona. — No, lányok ver- senyzünk! — Szaladok a ládáért. — Vigyázz, hozom a szalmát. Még meg sem kötöt­ték a versenyszerző­dést, de már mindnyá­jan tudják, hogy mi a feladatuk, hogyan kell dolgozniok akkor, ha szocialista versenyről van szó. E. S. rOáro$i fidviiiuiilkát falun Venczel István, a MÁVAG művezetője, 1950 óta az üzem egyik alapszervezetének titkára volt. Elsők között jelentkezett vidékre pártmunkára. A bácsbo- kodi Vörös Csillag TSZ üzemi párttitkára lett. A falut, a vidéki életet még falujárásai közben ismerte meg. Az abonyi Petőfi TSZ patronár lásával megismerkedett köze­lebbről a szövetkezeti tagok éle­tével, munkájával. Tizenegyszeres újító. Falura indulása előtt még befejezte leg­utóbbi újítását: az autogén vágó- pisztoly helyett iolyékony üzem­anyaggal működő vágópisztoly szerkesztését. Szeretettel fogadták a szövet­kezet tagjai. Egy hete érkezett, de már bejárta a tsz földjeit, közelebbről is megtekintette a gazdag állatállományt. Hol szo­rít a cipő, hol kell segítséget nyújtania. Úgy látta, a vetés gyorsításában. Bekopogott a gép­állomásra. A szövetkezet tábláin dolgozó Zetor mellé egy másik Zetort kért. Másnap már két Ze­tor dolgozott. A munka gyorsítá­sára azt tanácsolta, két fogatos vetőgépet is állítsanak munká­ba. örömmel látta, a fogatos ve- tőgépek két nap alatt 20 hol­don végeztek a vetéssel. A gé­pek segítsége munkaerőt szaba­dított fel. Gyorsítani lehetett a kukoricatörést, szárvágást. Bemutatkozó szavai az ipari dolgozók lelkes munkáját ismer­tették. A MAVAG-ban 16 Ü00 lókapát gyártottak az idén ter­ven fejül a mezőgazdaság meg­segítésére. Az ipari dolgozók lel­kes segítségnyújtása a falu, a szövetkezetek sikeresebb mun­kájában kell, hogy megnyilvá­nuljon. Örül, hogy ide került, hogy a falu szocialista átalakításában részt vehet. A feléje áradó sze- retetet fokozott munkával igyek­szik meghálálni. Hiányzik neki a város? Az üzemet ahol 1929 óta dolgo­zott -s- nem tudta még felejteni. De kárpótolja helyette a trak- torzúgás, a gépek munkája, melynek nyomán új élet, a jövf óv gazdag termése, a több ke­nyér fog sarjadni. A HÉTEN TÖRTÉNT EGY RÉGI HARCOSTÁRSSAL KEVESEBB A Kecskeméti Gépgyár kol­lektíváját nagy csapás érte. Régi harcostársukat, Galló József eív- társat, aki 1918 óta dolgozik a gyárban, már nem köszönthetik az-öntődében. Meghalt. A párt, a vállalatvezetés, a szakszervezet és a dolgozók Galló József elvtársat saját ha­lottjuknak tekintették. Sírjára koszorút helyeztek. Munkássá­ga, szorgalma örökké élni fog s gyár dolgozóinak emlékében. Fe­leségének 1415 forint segélyt fi­zettek ki. ARAMMEGTAKARÍTÁS A Bács-Kiskun megyei Nyom­da fennállása óta 110 voltos áramkörrel dolgozott. A gépek árammnl való meghajtása a jö­vő héttől kezdődően már 220 volttal történik. Az új áramkör bevezetésének az az előnye, hogy kevesebb árammal is el­végzi a gépek meghajtását, s ez­által a vállalat jelentős megta- • hárítást ér el. Ez hozzájárul a termékek olcsóbb előállításához. kiváló Állatgondozók Az Állatforgalmi Vállalat igazgatója Szabó Zoltán elvtárs, Tormán Ferenc és Mankovics Márton állatgondozóknak a hiz­lalás terén elért kiváló munká­juk jutalmául a »kiváló állatgon­dozó« jelvényt és oklevelet nyúj­totta át. BETON ALAPON VASCSŐBŐL KUKOR1CAGÖRÉ A Terményforgalmi Váljalat több községi telepén építik a 10 vagonos, vascsőből készült ku- koricagórékat. A héten kezdtek Kisszálláson és Bácsbokodon egy-egy ilyen góré felépítéséhez. Szabadszálláson, Dunapatajon éf Solton a gój'ék építése 50 száza­lékban kcsz. I 500 METER ESŐCSATORNA A Kecskeméti Finommechani­kai Vállalat bádogos részlege a lakosság részére a héten 500 fo­lyóméter esőcsatornát készített. E részleg vezetője Sármási Gusz­JÁTÉKOK, Az Állami Áruházba 19 ha­talmas láda magyar és külföldi játékféleség érkezett. A játékok árusítását már megkezdték. Már lódli is kapható. 300 darab van táv. Újabb megrendelés is érke­zett. 1000 folyóméter esőcsator­na készü! a jövőben a lakosság és a közületek számára. SZÁNKÖK a raktáron. Kisebbek, nagyob­bak. Ugyancsak a héten több száz női kabát érkezett az áru­házba. Hasonló bő a választék a gyermekkabátoknál is. TÖBB MINT 1000 SERTÉS, MARHA A FŐVÁROSNAK Az Állatforgalmi Vállalatra hárul az a feladat, hogy a me­gye szükségletének egy bizonyos réezét húsfélékből kielégítse, s a többi részt a nagyobb városok ipari dolgozóinak szállítsa el. A héten a tsz-ekből, az állami gaz­daságokból és az egyéni parasz­toktól 1335 sertés, marha kerüli a fővárosba, SZALONCUKOR, CSOKOLADÉARU A FŰSZERT kecskeméti köz­pontjából a hét elején kezdték meg a Télapó ünnepségekhez szükséges szaloncukor kiszállítá­sát. A szükséges mennyiségnek már 10 százaléka a kiskereske­delmi vállalatok boltjaiban meg­található. A szaloncukorral egye­temben csokoládés, mártott fon- dant-áruk kiszállítását is meg­kezdték. Egyelőre az ipar 10 má­zsa ilyen árut biztosított. A többi mennyiséget pedjg íolya- matosan fogják szállítani, Télapó játékbolt nyílik y 's Kecskemét«», az Állami Aruház mögött

Next

/
Thumbnails
Contents