Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-13 / 267. szám

Az MDP Këzftoiiéi Vezetőségének határozata (Folytatás 2. oldalról) távlati terveinek kidolgozásában, a beruházások előkészítésében. Biztosítani kell, hogy az üzemi dolgozók helyes kezdeménye­zéseit érvényesítsék a tervek­ben. Az ipari üzemek, s ezek igaz­gatói számára — a terv kere­tei között — lehetővé kell tenni a gazdálkodás nagyobb önálló- eágát, ,. ,, O Az Országos Tervhivatal­”■ ban és a minisztériumok­ban magasabb színvonalra kell emelni 'a távlati tervezés mun­káját. Biztosítani keli a mű­szaki fejlesztés tervezésének megjavítását és szoros összehan­golást a terv többi fejezeteivel. Szakítva az előző helytelen gya­korlattal, a jövőben rendszere­sen ellenőrizni kell a műszaki fejlesztési tervek végrehajtását. Az Országos Tervhivatal elnö­ke és az ipari miniszterek sze­mélyükben felelősek azért, hogy az éves tervek a tervidőszak előtt megfelelő időben eljussa­nak a vállalatokhoz. ‘Î Meg kell szilárdítani a tervfegyelmet. Minden mi­nisztérium és vállalat köteles a terv összeállításánál a népgazda­ság igényeinek lehető legtel­jesebb kielégítését szem előtt tartani és az állami tervet min­den részletében teljesíteni. A .érv előírásait megsértő vezetők­kel szemben megfelelő felelős- jégrevonást kell alkalmazni. A Meg kell javítani a válla­-*1* latok munkájának pénz­ügyi ellenőrzését és jobban kell hasznosítani az anyagi érde­keltség ösztönző erejét az ipar előtt álló feladatok megoldásá­ban. Bérrendszerünk továbbfejlesz­tésével biztosítani kell a maga­sabb szakképzettség nagyobb- Eokú megbecsülését, szélesíteni kell a minőségi munka premi­zálását. Egyidejűleg szigorúan érvényt kell szerezni a selejtért fizetendő kártérítésre vonatko­zó előírásoknak. Szigorú norma­ls technológiai fegyelem megte­remtésével és a műszaki nor­mák számának növelésével biz­tosítani kell, hogy a normák fokozottabban a technikai fej­lesztést ösztönző erővé váljanak. Biztosítani kell, hogy a mű­szakiak premizálása nagyobb mértékben ösztönözze a mű­szaki fejlesztés és az önköltség- isökkentés feladatait. Termelő árrendszerünket úgy kell átalakítani, hogy fokozot­tabban serkentsen az anyaggal, különösen az importanyaggal .•aló takarékosságra. Az újvgyárt- mányok termelésének bevezeté­sére a vállalatok számára kü­lön gyártmányfejlesztési alapot kell biztosítani. Az új gyárt­mányok árát úgy kell szabá­lyozni, hogy ct is ösztönözze be­vezetésüket. Meg kell szilárdítani a válla- alok önálló elszámolását, nö­velni kell érdekeltségüket a nye- eség fokozásában. Lehetővé kell enni, hogy a terven felüli nye­reségből nagyobb részt fordit- ciassanak a műszaki színvonal emelését elősegítő beruházások meg', alósítására. C Minden vezető kötelessé- ’ ge, hogy a hatáskörébe tartozó területeken gondoskod- . jék a káderek kiválasztásának, elosztásának és képzésének megjavításáról. Elsősorban a technikai haladás szempontja­iéi döntő területeket kell jól eépzett káderekkel megerősíteni. Minden vezetőnek elsőrendű kötelessége a káderekkel való leiyes foglalkozás. Több segít­séget kell adni a vezető funkció­sán lévő munkáskedereknek és támogatni kell őket abban, hogy üvegezzék a megfelelő egyete­mek, illetve technikumok leve­lező vagy esti tagozatát. Foko­zottabban meg kell becsülni és bátrabban magasabb munkakör­be kell helyezni azokat a tapasztalt mérnököket és technikusokat, akik jelentős eredményeket értek el az ipar műszaki színvonalának és szer­vezettségének növelésében. Biz­tosítani kell a fiatal káderek fejlődését, nem kell félni íelelő- sebb munkakörökbe való helye­zésüktől, segítségükre kell lenni a nagyobb feladatok megoldásá­ban. Az egyetemeken magasabb színvonalra kell emelni az elmé­leti ismeretek tanítását. Az egyetemeken és tech- * nikumokon a gyakorlati kérdéseket jobban ismerő mér­nököket és technikusokat kell képezni az ipar számára. Az is­kolát elvégző fiatal szakembe­reket a termelő munkába kell irányítani és csak a2 itt eltöl­tött néhányéves gyakorlat után kc-Jl lehetővé tenni számukra, hogy tudományos, kutató és ter­vező intézetben, vagy irányitó szervben dolgozhassanak. Különös gondot kell fordí­tani a termelés alsóbb parancs­noki kara: a művezetők, mes­terek, építésvezetők műszaki képzettségének fokozására, na­gyobb számban kell közülük, — a gyakorlati munkától való el­szakadás nélkül, — technikuso­kat és mérnököket képezni* IV. Emelni kell az ipar pártirányitásának színvonalat Az ipar területén elért ered­ményekben nagy szerepe van annak, hogy a párt sikerrel tudta mozgósítani a munkásosz­tályt a szocialista iparosítás dön­tő feladataira. A pártszervezetek irányító és ellenőrző munkája az elmiilt évek során megjavult. Különösen a Központi Vezetőség ez év márciusi, emlékezetes ha­tározata óta a pártszervezetek nagyszerű, leikas, odaadó mun­kát fejtettek ki a termelési ter­vek teljesítése és túlteljesítése, a jobboldali demagógia leküz­dése s a dolgozók jogos, tör­vényes igényernek biztosítása érdekében. Bármennyire jelentős azon­ban pártszervezeteink e munká­ja, ez csupán kezdeti siker. A nagyobb feladat még hátra van. Emellett pártszervezeteink eddig elsősorban a termelés mennyisé- gr növelésére fordították erőfe­szítéseiket és még nem harcol­tak eléggé a termelés műszaki színvonalának emeléséért, s ez­zel ■ a termelékenység növelé­séért, az önköltség csökken­téséért, a minőség javításáért, a takarékosság fokozásáért. A me­gyei, városi, kerületi, járási pártbizottságok funkcionáriusai még nem egy esetben az íróasz­tal mellől irányítják a munkát. A pártbizottságok több helyen lebecsülik az Ipari és közleke­dési osztályok feladatait. A Köz­ponti Vezetőség ipari és közle­kedési osztálya sem adott elég segítséget az osztályok helyes munkamódszereinek elsajátítá­sához. Iparunk fejlesztésében, az új technika széleskörű bevezetésé­ben a szakszervezetek szerepe is jelentősen megnövekszik. A szakszervezetek értek el eredmé­nyeket a szocialista munkaver­seny fellendítésében, az újító­mozgalom kiszélesítésében, a dolgozók nevelésében. Azonban a munkaverseny és ' az újító­mozgalom szervezésében még sok a formális vonás, a bürokra­tikus intézkedés. A szakszerve­zetek nem foglalkoznak kielégí­tően a. technika fejlesztésével, a dolgozók szakképzésének foko­zásával. A Központi Vezetőség a követ­kezőket határozza: 1 A pártbizottságok és párt- * szervezetek behatóbban tanulmányozzák az ipari üzemek munkáját, alaposabban foglal­kozzanak a termelés műszaki, gazdasági és technikai kérdései­vel, sajátítsák el a legszüksége­sebb műszaki ismereteket. Ne csak jelentések alapján tájéko­zódjanak az üzemek helyzetéről, hanem a helyszínen szerzett ta­pasztalatok felhasználásával nyújtsanak segítséget az ipari vezetőknek a munka megjavítá­sában. Vonjanak be kiváló szak­embereket egy-egy gazdasági kérdés vizsgálatába. Alkalmaz­zák következetesebben a felelős- ségrevonást azokkal a vezetők­kel szemben, akik a párt- és kormányhatározatokat nem hajt­ják végre. Részesítsék fokozott elismerésben azokat, akik ered­ményeket érnek el az új tech­nika alkalmazásában. E felada­tokat úgy hajtsák végre, hogy egyidejűleg erősítsék a gazdasá­gi vezetők tekintélyét, az egy­személyi felelős vezetést. O Meg kell erősíteni az ipari “* üzemek, a kutató és ter­vező intézetek pártszervezeteit, különösen a pártalapszervezetek vezetőségét olyan káderekkel, akik képesek előrevinni a tech­nikai haladás ügyét. A párlszer­vezeteknek meg kell értetniük, az egyszerű segédmunkásoktól kezdve a műszaki vezetőkig mindenkivel, hogy iparunk és egész népgazdaságunk technikai alapjainak fejlesztése szocialista építőmunkánk egyik kulcskér­dése. Tanulmányozzák más üze­mek fejlett munkamódszereit, gondoskodjanak azok saját üze­mükben való széleskörű elter­jesztéséről. Fordítsanak gondot a technológiai fegyelem meg­szilárdítására, a meglévő beren­dezések jobb, gazdaságosabb ki­használására. Foglalkozzanak többet a újítókkal, technikusok­kal, mérnökökkel, tudósokkal, gondoskodjanak politikai fejlő­désükről, növeljék aktivitásu­kat a technika fejlesztése, új termelési eljárások kidolgozása, bevezetése terén. *) Tovább kell javítani a pártszervezeteknek a tö­megekkel való kapcsolatát. A pártszervezetek támaszkodjanak a dolgozók széles tömegeinek véleményére, a pártfunkcioná­riusok nagy figyelemmel hall­gassák meg a dolgozók észrevé­teleit, javaslatait és gondoskod­janak a helyes javaslatok meg­valósításáról. Keményen lépje­nek fel mindazokkal a gazdasági vezetőkkel szemben, akik figyel­men kívül hagyják a dolgozók javaslatait. Segítsék a dolgozók aktivitásának kibontakozását a különböző üzemi értekezletek rendszeres megtartásával, jó megszervezésével és a dolgozók helyes kezdeményezéseinek tá­mogatásával. A pártszervezetek végez- • zék nagyobb gonddal a kádermunkát. Foglalkozzanak alaposabban a termelést irányí­tó káderekkel, segítsék őket a káderek helyes kiválasztásában, nevelésében. Különös gonddal kell foglalkozni a termelés élen­járó dolgozóival és azok szak­mai és politikai képzésével, EJ A pártszervezetek segit- sék elő, hogy a DISZ a fiatal munkásokat és műszaki értelmiségieket a technikai fej­lesztés élharcosaivá nevelje. Ad­janak a DISZ-szervezeteknek lelkesítő, mozgósító feladatokat, bátorítsák a fiatalok kezdemé­nyezéseit, fokozott figyelmet fordítsanak fiatal szakembere­ink politikai, szakmai és erköl­csi nevelésére. A Növelni kell a megyei, városi, kerületi, járási ipa­ri és közlekedési osztályok sze­repét az ipar pártirányításában és ellenőrzésében. Ezen osztá­lyok munkatársai tanulmányoz­zák az üzemekben folyó munkát rendszeresen a helyszínen és ta­pasztalataik alapján nyújtsanak segítséget az üzemi pártszerve­zeteknek és a gazdasági vezetők­nek a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére, a technika fejlesztésére irányuló szervező munka megjavításában. "T A pártszervezetek útmuta­• * tásai nyomán a szakszer­vezetek javítsák meg a dolgo­zók között végzett nevelőmun­kájukat. Küszöböljék ki a szo­cialista munkaverseny szervezé­sében még fellelhető formaliz­must és bürokratikus jelensége­ket. Fokozottabban ellenőrizzék a munkavédelemmel és baleset­elhárítással kapcsolatos intézke­dések végrehajtását. Vigyék elő­re a dolgozók szakmai képzésé­nek ügyét, Mozgósítsák a dolgo­zók széles tömegeit a technika fejlesztésében, a technológiai fe­gyelem, a munitaregyelem meg­szilárdításában rájuk háruló feladatok elvégzésére. * A Magyar Dolgozók Pártjá­nak egész tevékenységét, min­den cselekedetét a dolgozó nép szolgálata vezérli. Pártunk po­litikájának, a szocializmus épí­tésének célja: népünk anyagi és kulturális életszínvonalának szi­lárdan, tudományosan megalapo­zott, állandó, rendszeres eme­lése. Ebben alapvető szerepe van a műszaki haladásnak ipa­runkban, népgazdaságunkban. Ez az a döntő láncszem, me­lyet ma meg kell ragadnunk, hogy a munka termelékenységét mind’ magasabb színvonalra emelve, a termékek bőségét biz­tosítva hazánkban, győzelem: e vigyük a szocializmus ügyét. A Központi Vezetőség felhívja a part valamennyi tagját, a DlSZ-tagokat, az ipar összes munkásait, művezetőit, techniku­sait, mérnökeit és allcalmazot- tait, a tervező intézetek és ku­tató intézetek dolgozóit, a köz­gazdászokat és tervezőket, az ipari káderek oktatását végző pedagógusokat, hogy minden ere­jükkel harcoljanak az ipar előtt álló feladatok sikeres meg­oldásáért, az új lechnilca. széles­körű bevezetéséért, a munka ter­melékenységének gyorsütemű nö­veléséért, az önköltség csökken­téséért, a minőség javításáért. E feladatok sikeres megvalósítá­sa nagymértékben hozzájárul országunk gazdasági erejének to­vábbi növekedéséhez, honvédel­mének megszilárdításához, lehe­tővé teszi a dolgozó nép életszín­vonalának emelését és elősegíti a szocializmus alapjainálc leraká­sát. (MTI) Molotov a leszerelés kérdésében benyújtott nyugati javaslatról A külügyuiiuiszlerek megegyezése szeriül szerdau záróközleméuy elfogadásával véget ér a genfi értekezlet A külügyminiszterek értekez­letének asztalára helyezték a leszerelési javaslatokat. A ja­vaslatok összehasonlítása több következtetésre ad módot. A szovjet javaslat — mint isme­retes — változatlanul magáévá teszi az angol—francia közös javaslatnak a fegyverzetek és a fegyveres erők csökkentésére vonatkozó irányszámait, ugyan­akkor elfogadja az atomfegyve­rek megtiltásának időpontját, helyesebben az atomfegyverek törvényen kívül helyezésének fekozatosságát is. A szovjet ja­vaslat azonban túl is megy ezen. Immáron nemcsak az eredeti angol—francia javaslat főbb pontjait fogadja el, hanem ma­gában foglalja a kormányfők értekezletén, majd pedig az ENSZ leszerelési albizottságá­nak ülésén előterjesztett nyu­gati javaslatok lényegesebb pontjait is. Kétségtelen, hogy ezáltal a Szovjetunió álláspont­ja a leszerelés kérdésének mi­előbbi megoldása céljából jelen­tősen közeledett a nyugati ha­talmak álláspontjához, kiegészí­tette és kibővítette a május 10-i és július 21-i szovjet leszerelési indítványt. A november 10-1 szovjet javas­lat lényege tehát az, hogy a leszerelés megvalósítása két szorosan összefüggő kérdéscso­portból áll: a fegyveres erők konkrét csökkentéséből, bele­él (ve az atomfegyverek eltiltá­sát, és a hatékony ellenőrzési rendszer felállításából. Nem le­het csak az ellenőrzésről beszélni lefegyverzés nélkül, aminthogy nem lehet komolyan megvalósítani a leszerelést el­lenőrzés nélkül. A nyugati javaslat figyelme­sebb tanulmányozása arra a következtetésre vezet, Hogy e javaslat inkább visszafelé tett lépést jelent, semmint fejlődést az eddigi állásponthoz képest. Nem mondja ki az atomfegyver törvényen kívül helyezését, hanem annak alkalmazását csak az esetben tiltja meg, ha az összeegyeztethetetlen az ENSZ alapokmányával. . Ez nagyonis kétséges garancia lenne, hiszen mindenki emlékszik arra, hogy a koreai háború: kirobban fásá­nál is az, ENSZ alapokmányá­ra hivatkoztak. Ugyanez a hely­tekintetében is. Amíg a szovjet javaslat világos irányszámokat ír elő az egyes államok fegyve­res erőire, addig a nyugati ja­vaslatban mindez homályosan megfogalmazott jámbor óhajtás­ként szerepel. Az egyetlen pont, amelyben némi fejlődés fedez­hető fel, az a nyugati javaslat 6. pontjának II. alpontja, amely elismeri az ellenőrzéssel kapcso­latban a megfigyelő állomások megszervezésére vonatkozó szov­jet javaslat célszerűségét. A nyugati hatalmak leszerelé­si javaslatának fő hiányossága az, hogy lényegében véve vál­tozatlanul az ellenőrzés kérdé­sét állítja középpontba, ugyan­akkor pedig a fegyveres erők csökkentéséről és az atomfegy­verek eltiltásáról csak senkire nézve sem kötelező szóvirágo­kat tartalmaz. Feltűnő emellett, hogy ebben a javaslatban nem szerepel az eredeti angol— francia javaslat két döntő eleme, nevezetesen a fegyveres erők legmagasabb színvonalának meghatározása, valamint az atomfegyverek eltiltásának fo­kozatossága. A javaslat ennek folytán sérti a kormányfők uta­sításait, mert hiányzik belőle az új kezdeményező lépés a le­szerelési egyezmény megvalósí- tására. tisztaság félegészség Keresse fel a kiskunfél­egyházi GŐZ- ÉS KÁDFÜRDŐT. Pedikür, női masszírozás. Nyitva: szombat és vasár­nap reggel 8-tól d. u. 6-ig. 630 TÁNCTANFOLYAM indul november 17-cn este 8 órai kezdettel Kecskeméten az SZMT Kultúrotthonában (Cifrapalota). Jelentkezni le­het mindennap. Tánctanító: Vincze Miklós. 624 Vásárolja meg gáztűzhelyét ha gázvezeték mellett la­kik, ig.y biztosítja sorrend­ben történő bekapcsolását, 572 BAJAI GÁZMÜVEK. zet az átfogo leszerelesi program Libamájat magas áron vásárolunk 1 kg. libamájért közel 3 kg. liba árát kapja. * Átvevöhclyek: Cegléd, a piacon; Nagykőrös: Nagykőrösi Foldmüvesszöv. Húsboltja; Kecskemét: Berényi Pál utca 9; Kiskunhalas: a piacon ozv. Sörös Józsefné; Kiskunfélegyháza: Földmúvesszövetkezet Húsbo.Uja; Jánoshalma: Földművesszövetkezet Húsboltja. 622 K e n y é r csere! A Félegyházi Sütőipari Vállalat felhívja a lakosság figyel­mét, hogy- Félegyházán és a járás községeiben a Népboltok es a földmüvesszövetkezeti boltok 1 kg. lisztért 1,36 kg-os kenyeret szolgálnak ki 66 Ciller sütési díj ráfizetése mellett, ^ VESSE EL KENYÉRSÜTÉS! GONDJÁT, CSERÉLJEN KENÏFRET! Ö19

Next

/
Thumbnails
Contents