Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-09 / 263. szám

Ünnepi ülés Moszkvában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója alkalmából November 6-án este, moszkvai idő szerint 19 órakor, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38, évfordulója alkalmából a L M. Ka g a no vies Központi Bizottsága elnökségé­nek tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhelyet­tese mondotta. nagyságát és történelmi jelentő­ségét; Ezután így fejezte be ünnepi beszédét Kaganovics elvtárs. Elvtársak! A Nagy Októberi Forradalom ékes, hatalmas ki­fejezője az évszázadokon át fel­halmozódott hatalmas népi energiának, amely évszázadokra kisugározza erejét. És ha napról napra végigtekintünk a harc eddig megtett útján, új erőt merítünk a népi energiának, al­kotó erőnek és bölcsességének Katonai díszszemle a moszkvai Vörös téren — Elvtársak! Túlzás nélkül mondhatjuk — kezdte el beszé­dét —, hogy nem volt a világ- történelemben nagyobb esemény az emberiség sorsára nézve, mint a Nagy Októberi Forrada­lom. A proletáriátus és a dol­gozó parasztság a Bolsevik Párt­nak, Leninnek, lángeszű vezéré­nek irányításával megsemmisí­tette a nagybirtokosi-nagy tőkési tulajdont és a nagybirtokosok- nagytőkések államát, kivívta a szovjet hatalmat, elvileg uj ala­pon alakította át a társadalma» és sikeresen felépítettük a szo­cializmust országunkban. A sokmilliós szovjet ncp 38 éves tapasztalatai a gyakor­latban bizonyították be a szocialista társadalmi rend fölényét a történelmileg ön­magát túlélt kapitalista tár­sadalmi rend felett. Ezután Kaganovics elvtárs a Szovjetunió sikereiről beszélt. — A sikereket összegezve azonban emlékeznünk kell Lenin hagya­tékára — folytatta —, aki azt mondotta: »A Nagy Forradalom évfordulóját úgy ünnepelhetjük meg a legjobban, ha megoldat­lan feladataira összpontosítjuk figyelmünket.-« Ezek a megol­datlanfeladatok a párt Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának több hatá­rozatában állanak előttünk. Utána rátért a párt Központi Bizottsága határozatainak is­mertetésére, amelyek mind az iparban, mind a mezőgazdaság­ban a fogyatékosságok megszün­tetését célozzák. Hangsúlyozta, hogy minden erőt latba kell vetni a hiányosságok megszün­tetésére, Előttünk az új, hatodik öt­éves terv — folytatta. — A gazdaság irá­nyítása terén még szélesebb kö­rűvé válnak az állam feladatai. Ennél fogva meg kell javítani az államapparátus munkáját. En­nek legfontosabb eszköze az állandó, elszakíthatatlan kapcsolat a néppel, a dolgozók legszélesebb rétegei­vel, a dolgozók részvétele az ál­lam igazgatásában. Meg kell javítanunk a népgazdaságfej­lesztési tervek Összehangolásá­nak rendszerét és gyakorlatát. Ez különösen fontos a szocia­lista táborhoz tartozó országok­nak, a kapitalista táborhoz tar­tozó országokkal való versenyek szempontjából; Nemcsak a Szovjetunió, ha­nem valamennyi népi demo­kratikus ország is változat­lanul az új, hatalmas gaz­dasági felemelkedés útján halad. Kialakulóban van és erősödik a szocialista világgazdaság új rendszere. Meggyőződésünk, hogy a két rendszer versenyé­ben a győzelem a haladottabb rendszer, a szocialista gazdaság oldalán lesz. A két rendszer gazdaságának fej.ooésében ellentétes mutató­számokat látunk. A tőkés világ ipari termelési indexe 1954-ben 176 volt a 100-zal egyenlőnek vett 1929-es színvonallal szem­ben. Viszont a Szovjetunió ipari termelési indexe 1954-ben 1929- héz viszonyítva 1785 volt, azaz majdnem tizennyolcszorosára nőtt. A Szovjetunióban az ipari termelés növekedésének évi Üteme ezekben az években több mint ötszöröse volt a kapitalista világban a megfe­lelő időszakban elért átlagos évi növekedési ütemnek, bár ismeretes, hogy. a 38 esztendő­el v.társ bői növekedésünk 20 esztendő alatt történt, mert 18 év ránk­erőszakolt háborúkkal és az azt követő újjáépítéssel telt el. A szovjet szocialista gazda­ság tervszerűen, szakadat­lanul és válságok nélkül, munkanélküliség nélkül fej­lődik. A 38 esztendős időszak alatt a tőkés rendszer három világvál­ságon ment keresztül: az 1920— 21. évi, az 1929—33. évi és az 1937—38. évi. A második világ­háború után az Egyesült Álla­mok gazdaságában válságjelen­ségek voltak 1948—49-ben és 1953—54-ben. Azt a körülményt, hogy a má­sodik világháború után a kapi­talista országokban növekedett az ipari termelés, elsősorban olyan tényezők magyarázzák meg, mint a gazdasági életnek béke időben sohasem látott mí- litarizálása és a fegyverkezési verseny. Az északatlanti tömbhöz (NATO) tartozó országok közvetlen katonai kiadásai­nak összege az 1949. évi 18,5 milliárd dollárról 1953-ban 65 milliárd dollárra emelke­dett. Ugyanezek az országok a második világháború előtt fegyverkezésre mindössze 3,4 milliárd dollárt fordítot­tak, vagyis az 1953. évinek egyhuszadát. Kaganovics elvtárs ezután arról beszélt, hogy a Szovjetunió egymás után több lépést tett a nemzet­közi feszültség enyhítésére. Ezeknek során fontos eredmé­nyek születtek. A továbbiakban méltatta ezeket az eredménye­ket. majd így folytatta: — Ezek nem egyszerűen szo­kásos típusú diplomáciai lépé­sek voltak, hanem a szovjet kormánynak, lenini pártunknak és Központi Bizottságának igazi, nagy akciói a békéért folytatott harcban. Mindent megtettünk és megteszünk a béke érdekében és természetesen nem gyengeség­ből, ahogy azt az imperializmus trubadúrjai állítani próbálják, hanem azért, mert tudatában vagyunk növekvő erőnknek. Senkinek sem tanácsoljuk, hogy próbára tegye erőnket, különö­sen azoknak nem, akik már megpróbálták. — A genfi négyhatalmi kor­mányfői értekezlet — folytatta — nagy és fontos eseménye volt az egész nemzetközi életnek. A béke valamennyi hive megelé­gedéssel fogadta. Amíg azonban a Szovjetunió a genfi értekezlet utáni tetteivel valóra váltotta Genf szellemét — utalhatunk például arra a nagyszabású in­tézkedésre, hogy 640 000 fővel csökkenti hadseregét — a genfi értekezlet több részvevője nem tett komoly lépéseket, sőt visz- szavonult Genf szellemétől. Az volt a véleményünk és ma is az, hogy a genfi értekezlet után kedvezőbb helyzet alakult ugyan ki a békéért folyó harchoz, de ez nem a teljes nyugalom stá­diuma, amikor a béke ellensé­gei nëm tudják megzavarni a népek békés életét. A világ közvéleményének a figyelmét jelenleg a négy hata­lom külügyminisztereinek Genf- ten folyó értekezlete vonja ma­gára. A szovjet kormány a genfi négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet fontos kérdésének az euró­pai kollektív biztonság kér­dését tartja. Az európai népek joggal köve­telik, hogy végre tegyenek reá­lis intézkedéseket az új háború beszéde megakadályozására, valameny- nyi európai állam, elsősorban a hitleri betöréstől szenvedett or­szágok biztonságának biztosítá­sára. A szovjet javaslatok éppen ennek a célnak felelnek meg. Vajon hogyan válaszoltak a három nyugati hatalom képvi­selői ezekre a javaslatokra? — Bármennyire furcsa is, azt ja­vasolták, hogy ott kezdjük az egész dolgot, hogy állítsuk vissza a militariz- must egész Németországban és vegyék fel az egyesített» remilitarizált Németorszá­got az északatlanti tömbbe, amely a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irá­nyul. A szovjet kormány eluta­sította és továbbra is elutasítja ezeket a javaslatokat. Az egész szovjet nép egyhangúlag támo­gatja kormányát és kijelenti: mi és a többi európai nép nem azért ontottuk vérünket és zúz­tuk szét a német imperializ­must a Nagy Honvédő Háború­ban, hogy saját kezünkkel hely­reállítsuk azt, minden nép, köz­tük a német nép szerencsétlen­ségére. Mi azt kívánjuk, hogy béke­szerető és demokratikus ál­lamként állítsák helyre Né­metország egységét. Ez a szovjet kormány szilárd álláspontja és ebből egy jottá­nyit sem engedünk. Beleegyeztünk a két kérdés megtárgyalásának összekapcso­lásába, de az1 összekapcsolás nem azt jelenti, hogy a nagyobb kérdést, az európai biztonság kér­dését alárendeljék a német kér­désnek, amint erre Genfben a nyugati hatalmak képviselői tö­rekszenek. — Mi a leszerelés ellenőrzése mel­lett vagyunk — hangoztatta — nem pedig a folytatódó fegyverkezés ellenőrzése mellett. Nem mond­hatunk le a fegyverkezési haj­sza megszüntetése és az atom­fegyver eltiltása kérdésében elő­terjesztett javaslatról. A népek nem szavakat, ha­nem tetteket, nem a leszere­lés hangoztatását, hanem igazi leszerelést és az atom­fegyver eltiltását várják. A nemzetközi viszonyok alaku­lásának 1955-beli tapasztalatai azt mutatják, hogy teljes mér­tékben beigazolódott a Szovjet­uniónak az a politikája, hogy tárgyalások útján oldják meg az államok közötti né­zeteltéréseket. Jelenleg minden lehetőség meg­van a világon arra, hogy véget érjen a hidegháború, és tartós, szilárd, békés viszonyok követ­kezzenek. Ehhez arra van szük­ség, hogy a reakciós imperialis­ta erőket még jobban visszaszo­rítsák és a kormányok valóban biztosítsák a békét a népek szá­mára. Minden ország népei és dolgozói biztosak lehetnek ab­ban, hogy a Nagy Októberi Forrada­lomban megszületett szov­jet állam a béke, az egész világ népei közötti barátság és testvériség megbízható támasza volt cs maradt. A Nagy Októberi Forradalom egyre döntőbb hatást gyakorolt- és gyakorol a világesemények menetére, az emberiség és min­denekelőtt a munkásosztály tör­ténelmi sorsára. A világ egy­szerű embereinek százmilliói ma egész lelkűkkel felfogják a Nagy . Októberi Forradalom November 7 -én délelőtt 10 órakor a moszkvai Vörös téren megkezdődött a moszkvai hely­őrség csapatainak díszszemléje. A díszszemlét K. Sz. Moszka- lenko, a Szovjetunió marsallja vezényelte és G. K. Zsukov, a Szovjetunió marsallja, honvé­delmi miniszter fogadta. A dísz­szemle részvevőihez Zsukov elv­társ beszédet mondott, Ebben hangoztatta, hogy külpolitikai téren a szovjet kormány, szem előtt tartva a különböző gazdasági rend­szerű államok békés egymás mellett élésének lenini el­veit, továbbra is töretlen erővel és következetesen harcol a világbéke ügyéért. A Szovjetunió nem szavakban, hanem tettekkel igyekszik meg­erősíteni a békés együttműkö­dést és a kölcsönös bizalmat va­lamennyi állam között. E ne­mes célt szolgálják a szovjet kormánynak az európai kol­A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulóját vi­lágszerte megünnepelték. Pe- kingben a Kínai—Szovjet Tár­saság hívott össze ünnepi gyű­lést, amelyen a Kínai Népköz- társaság vezető párt- és állami funkcionáriusai, a népi felsza­badító hadsereg tagjai, a tudo­mányos és kulturális élet képvi­selői, újságírók és a diplomáciai kar tagjai — mintegy ezerötszá- zan — vettek részt. A gyűlésen felszólalt P. F. Jugyin, a Szov­jetunió rendkívüli és meghatal­mazott pekingi nagykövete is. Az ünnepi beszédek elhangzása után nagyszabású hangverseny következett, amelyen a kínai művészeken kívül felléptek a je­lenleg Pekingben tartózkodó szovjet művészek is. Helsinkiben a Finn—Szovjet Társaság rendezett ünnepi gyű­lést, amelyen a finn közélet kép­viselői között megjelentek a kormány tagjai is, élükön K. Paasikivi köztársasági elnökkel. A gyűlésen felszólalt U. Kekko- nen miniszterelnök is, s a finn nép és kormánya nevében me­leg szeretettel üdvözölte az ün­A járás több termelőszövetke­zetében elkészültek a zárszáma­dási nyersmérlegek, öt termelő- szövetkezetből beérkezett jelen­tés arról ad számot, hogy az öt termelőszövetkezet mindegyi­ke aktívan zárja az idén zár­számadási mérlegét. A pálrno- r.ostori Keleti Fény tagjai előre­láthatóan 50 000 forint mérleg­többletet könyvelhetnek el év végén. Hosszú évek óta először zár aktívan a petőfiszállási Kossuth Termelőszövetkezet. A termelőszövetkezet tagjai az idén mintegy 30 000 forintos aktívára számolnak, ami abból ered, hogy az idén jelentősen megja­vították gazdálkodási módszerü­ket, és sokat javult a mun­kafegyelem is. A termelőszövetkezet tagjai nemcsak az idei jövedelmüket alapozták meg jól, hanem elő­relátóan gondoskodnak jövőjük­ről is. Rátérnek a tenyészállat­tartásra és mangalica sertésállo­mányukat most frissítik fel bet'ksir-süldökkel. A . tagok önkéntesen lemondtak a ku- koricuosztásról is a közös ser- t.éshízlalás javára. Hasonlóan nem osztanak az idén kukoricát a tiszaújíalusi Alkotmány tagjai sem. Úgy számítottak, hogy a tervezett kukoricaosztás he­ebből a hatalmas kincsestárá­ból a további harcra, a jövőre, a kommunizmus újabb ragyogó győzelmeire. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom zászlaja alatt, Marx—Engels—Lenin— Sztálin zászlaja alatt a kommu­nista pártnak és Központi Bi­zottságának vezetésével győze­delmeskedtünk és győzedelmes­kedünk, haladtunk és haladunk előre, a kommunizmus teljes győzelméig! (Viharos, hosszan­tartó taps.) lektív biztonság biztosítására és a német kérdés békeszerető, de­mokratikus szellemű rendezé­sére vonatkozó javaslatai is. A szovjet állam alkotó erői­nek virágzásában lép fennállá­sának 39. évébe. Szilárdabb, mint valaha a munkások és pa­rasztok lenini szövetsége, sok nemzetiségű hazánk népeinek barátsága. Erősödik a szovjet nép testvéri együttműködése a nagy kínai néppel, a hatalmas szocialista tábor minden orszá­gával. Zsukov elvtárs beszéde után a Vörös téren a mauzóleum és az emelvények előtt díszlépésben vonultak el a díszszemle katonai alakulatai. A díszszemle meg­mutatta, hogy a dicső győzel­mekre visszatekintő szovjet fegyveres erők őrködnek a nagy szovjet haza békéjén és bizton­ságán. A katonai díszszemle után a moszkvai dolgozók színpompás felvonulása következett. neplő szovjet népet. A minisz­terelnök felszólalásában rámu­tatott, hogy az utóbbi években szemlátomást megerősödtek a Szovjetunió és Finnország kö­zötti kapcsolatok, s megjegyez­te: e kapcsolatok a kölcsönös bizalom alapján fejlődnek a jö­vőben is. Az európai népi demokratikus országok fővárosaiban is ünnepi üléseken emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulójáról. A ro­mán főváros dolgozóinak és tár­sadalmi szervezeteinek képvise­lői az opera- és balettszínházban gyülekeztek össze, hogy meg­hallgassák Miron Constantines- cunak, a minisztertanács első elnökhelyettesének ünnepi be­szédét. Az ülés részvevői üd­vözlő táviratot küldtek az SZKP Központi Bizottságához és a Szovjetunió Minisztertanácsá­hoz, majd végighallgatták a ro­mán és szovjet művészek ünne­pi hangversenyét. Ünnepi gyűlést tartottak Var­sóban, Berlinben, Tiranában, Londonban, Párizsban. Rómában és Oslóban is. Ivett 42 süldőt állítanak hízóba s ez jóval busásabb jövedelmet biztosít, mintha most szétoszta­nák a kukoricát a munkaegysé­gekre. Jutalmazások A Kecskeméti Kiskereskedel­mi Vállalat pénteken ünnepi esttel egybekötött termelési ér­tekezletet tartott a Hírős Étte­remben. A vállalat szép eredmé­nyeket ért el a harmadik negyed­év során, tervét globálisan 107,3 százalékra teljesítette, de rész­leteiben is megvan a tervtelje­sítés. A munkában kitűnt dolgo­zókat megjutalmazta a vállalat vezetősége. Harmincán pénzju­talomban, 32-en értékes könyv- jutalomban részesültek. Ezen az ünnepélyes összejövetelen vette át a Kiskereskedelmi Vállalat hat dolgozója a kiváló dolgozó kitüntetést, négyet a legjobbak közül a szakma kiváló dolgozója címre terjesztettek fel. Negyve­nen kapták meg a kereskedelem élenjáró dolgozója oklevelet. A beszámolót és jutalmazást a kulturcsoport és a kis óvodások számai követték, majd közös va­csorán vettek részt a vallalat dolgozói; Ünnepségek számos állam fővárosában Zárszámadásra készülnek a kiskunfélegyházi járás termelőszövetkezetei moszkvai Nagy Színházban ün­nepi ülést tartottak. Az ünnepi beszédet L. M. Kaganovics, a \ Szovjetunió Kommunista Pártja

Next

/
Thumbnails
Contents