Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-05 / 261. szám

Nemcsak érdekes, de nagyon tanulságos is ismerkedni egy olyan nép kultúrájával, melynek fejlődése rokonvonásokat mutat a miénkkel. Magyarország és Románia között önként kínálko­zik az ilyen párhuzamvonás. Középeurópa államai között ez a két ország volt az, mely leg­tovább, egészen 1945-ig, a fel- szabadulásig megőrizte a feuda­lizmus maradványait. Ib48 után ott is, itt is feudálkapitalista rend alakult ki, s a dolgozók sorsa egyaránt nyomorúságos, emésztő vergődés volt robot és éhség között. Itt grófok, bárók, hercegek, ott a bojárok ezer és tízezer holdjai fojtogatták a pa­rasztságot. Az írók, ha a népet, a haladást akarták szolgálni, menthetetlenül szembekerültek az uralkodó rendszerrel, mellő­zés, üldözés, rágalomhadjárat volt az osztályrészük. De aki hű maradt a néphez, vállalta az ül­dözést, vállalta a megalázta­tást is, mert tudta# hogy végső soron a nép mondja ki a döntő szót, a nép ügye legyőzhetetlen. Mihail Sadoveanu ilyen Írója a román népnek. Már írói pá­lyája kezdetén harcot indít azért, hogy a román dolgozó nép, a lenézett, emberszámba sem vett parasztok, hegyi pász­torok, országutakon vándorló lajcsátok élete, elnyomatása ha­misítatlanul tükröződjék az iro­dalomban. Novelláiban és regé­nyeiben leleplezi a bojárok ki­zsákmányoló, elnyomó politiká­ját, a burzsoázia korruptságát s teljes erkölcsi züllöttségét, har­col a kozmopolita és dekadens polgári irányzatok ellen. Az ez- időben írt művei, mint pl. a Balta, a Moldvai szél stb., mind megannyi vádirat az úri világ ellen. Azután jöttek a fasizmus sötét évei. Sadoveanut el akarták hall­gattatni, műveit elégették, őt magát kíméletlenül üldözték. De nem tudták megtörni, ö volt és ö maradt az irodalom haladó harcosainak központja, vezetője és irányítója. Életében és alko­tásaiban egyre közelebb kerül a munkásosztályhoz és annak for­radalmi pártjához. Ha nem is látta mindenben világosan a kö­vetendő utat, érezte, tudta, hogy az általa oly sokszor megrajzolt paraszti nyomorúság csak az el­nyomó osztályok uralmának megsemmisítése után váltható tel szabad, boldog, emberi élet- .el. jSadoveanunak megadatott, hogy megérje álmainak betelje­sülését, az új élet sarjadását a felszabadult román földöm írói kedve új lendületet kap a fel- szabadulás után, alkotóművé­szete kiteljesedik, ő lesz a szü­lető új élet leghitelesebb tanúja. A felszabadulás után írta a nálunk is jól ismert, filmfeldol­gozásban is bemutatott nagy re­gényét, a Mitrea Kokor útjá-t. A regény egy becsületes, tehet­séges fiú sorsát és fejlődését mutatja be, ahogyan az elnyo­matás mélypontjáról (se apja, se anyja, se szakmája, se ke­nyere, még a neve is csúfnév) a szabad életbe, a nép teljes fel- szabadulásáért küzdő harcosok élvonalba jutva igazságot tesz a sokat szenvedett földön, mely F I L M ^ Befejeződtek az »Egy pikoló világos« című film felvételei. A »Szakadék« című film külső fel­vételeit Szabadszálláson forgat­ják. A külső felvételek befejezé­sével a film forgatása is befeje­zést nyer. “Az élet hídja« című film műtermi felvételeit befejezték, most a forgatócsoport hozzá­kezd a Kossuth hídon készülő" felvételekhez. * Gábor Andor “Dollárpapa« cí­mű írásából Gádor Béla és Dar­vas Szilárd írtak forgatóköny­vet. Az új filmvígjátékot Gert- ler Viktor rendezi. A film forgatását november­ben kezdik el. * Az Állami Népi Együttes »Ci­gánytánc« produkciójából kis- filmet készít Banovich Tamás rendező. A film zenei felvételei már elkészültek. Fernandel, a híres francia filmkomikus Don Jüant alakítja következő filmjében. A filmet John Berry rendezi és Spanyol- országban készítik majd a külső felvételeket. Mint képünkön lát­ható: Fernandelnek máris meg­tetszett az új Don Juan. immár azé lett, aki megműveli. Sadoveanu ma hetvenöt éves. Több, mint száz kötetet kitevő írói életmű áll mögötte, de alko­tóereje ma is töretlen. Szeretet­tel köszöntjük, mi magyar ol­vasók a nagy írót, és szívünkön melengetjük műveit, melyekből megismerhetjük a testvéri ro­mán nép harcait és felszabadult új életét. Madarász László, a TTIT tagja. ÍREK A »Szkander bég« című színes szovjet—albán filmet nemrégen nagy sikerrel mutatták be Bue­nos Aires négy mozijában. Az argentin lapok dícsérően írtak a filmről. A Moszkvai Francia Filmhét lezajlása után a francia delegá­ció Varsóba, onnan az NDK-ba megy, ahol részt vesz a Berlin­ben megrendezendő Francia Filmhéten. « * »Józef Medved és Karol Krska államdíjas szlovák filmalkotók az elmúlt napokban fejezték be az első szlovák történelmi film­vígjátékot. A film címe: »Fran­cia négyes«. A filmtörténet 1910 körül játszódik egy szlovák kis­városban. Még ebben az évben bemutatásra kerül. » A párizsi Szovjet Filmfeszti­válon — amelyet előreláthatóan novemberben tartanak meg — a “Luxustutajon»-, a »Zsurbin csa­lád«, a “Tigrisszelídítő«, »Az élet tanulságai», a »Bátrak aré­nája«, a »Romeo és Julia« és a »Szkander bég« című filmeket mutatják be. $• A Lengyel Filmek Fesztivál­ján bemutatott lengyel filmeket félmillió ember tekintette meg Moszkvában. Bemutatták »A mi nemzedékünk« és a »Karrier« cí­mű filmeket. Claude Autant-Lara, a »Vörös és fekete« rendezője »Az éjsza­ka virága« címmel forgat új fil­met. A film főszereplője Yves Montand. * A »Romeo és Julia« című szovjet balettfilmet nagy siker­rel vetítik Montevideoban. PAVLENK-Q- r()v Uíjuü ni üt cj - v trd ók Jírimhen A déli Krim valamikor sivár, egyhangú terület volt. Ma sze- r. elkápráztató színekben pompá­zik ez a csodálatos szépségű, gazdag termékenységit vidék. Az év minden szakában más-más színek vidámitják a szemet. Aranyló citromligetek mellett 1 arancsosok illatoznak. Fügefák kínálják ízes gyümölcseiket, hamvas gyümölcsöt hozó ősziba­rackfák lombosodnak. A déti- gyümölcsös ligeteket eukaliptu­szok és olajfák teszik még szeb­be. A sívár egyhangúságból a szí-* r.ek, illatok és ízek valóságos tobzódásáig nagy volt az út. A szakadékokkal teli közép-hegy­vidék ridegségét a régi cári Oroszország «uraságai« kezdték átalakítani, ük semmi mást nem akartak, mint az olasz és francia Riviérát lemásolni. Ha dőzsölő útjaik során az idegen »urak« palotakert jelben meglát­tak valami furcsa formájú fát, akkor azonnal elhozatlák an­nak csemetéjét a Krímbe. Az volt az álmuk, hogy ott egy »orosz Riviérát« uarássotowdc elő, csak azért, mert jobban akartak mulatni és a pénzt szórni. A tudósok azonban nem nyu­godtak ebbe bele. Batumi és Szucsumi füvészkertjaiben kis citromligeteket létesítettek és meg akarták honosítani a tea, citrom, füge és olajbogyó telepí­téseket. Túl sokat ugyan nem tehettek, mégis úttörői voltak mindannak, amit később a szov­jet tudósok elértek. A szovjet hatalom ezen a té­ren is megadott minden lehe­tőséget bámulatraméltó dolgok megvalósítására. Azerbajdzsán és Abházia völgyei citromkertekké váltak. Megszületett a fagyálló f ügefa. A Micsurint követő gya­korlati emberek egyik kísérle­tet a másik után végezték. Aposztolaki és Bonik — jaltai kertészek — évente kétszer ter­mő citromfát honosítottak meg. A Masszandra-kolhoz vincellére szakadékokat ültetett be olajfá­val és dióval. A gyér csapadékéi Keresőén, ahol szabadján jár a szél, gránátalmát, banánt és kaktuszt tenyésztettek ki. Az azerbajdzsáni Kum köz­ségben nagy fagyálló »assfa- ranszki« narancsok teremnek. Az üzbekisztáni Zeraf sanszki völgyben egy citrom 170 gramm. Még grape-fruitot is termeszte­nek. Van olyan, amelyik 2 kg-ot nyom. Kubánban 3 év alatt 100 ezer citromfát ültettek, Azerbajd­zsánban 860 ezer citromfélét. A teaültetvények területe 20 000 hektárra emelkedik. Jalta kol­hozaiban 84 ezer gyümölcsfát ül­te itek el, a faállomány Krím egész területén meghaladja a milliót. Priszivasjében, a fe- doszjai gabonatermelő szovhoz- bar\ — 4 év alatt olyan terü­letet ültettek be őszibarackfával és fügefával, — amelynek talaj- védelmi sávja megfelel a Moszk- va-Krim távolságnak, vagyis 1600 km-nek. Hála a természetátalakítás nagy terveinek, nincs messze <z az idő, amikor olyan vidékeken, ahol csak ritkán látnak déli­gyümölcsöt, mindennapos lesz a banán és a narancs a dolgozók asztalán, I cÆuzaitt^&kiïak OOOOtKKXKWOOOOOOOOOOOOOWOOOOOOpOOOOOOOOOOOOOO Beköszöntött a hideg idő. Ha süt is a nap, sugarai már erőt­lenek. Nem játszadozhatnak a gyerekek sapka nélkül az udva­ron, a munkába sietők haját is kendő fedi. Az édesanyák maradék pamutból köthetnek apróságaiknak jó meleg sapkát. És aki kedveli a csinos kalapot, as ne sajnálja az időt, horgoljon magának. A hosszú estéken rá&ióhalígatás, beszélgetés közben néhány óra alatt elkészülhet a csinos és meleg horgolt kalap. Kötött sapka kisfiúknak, kislányoknak' Készítéséhez kb. 5 deka vasta­gabb szálú gyapjúfonal és 5 db 2 és feles kötőtű szükséges. A munkát a sapka szélén kezdjük 120 szemmel és egy sima, egy fordított váltakozásával dolgo­zunk körülbelül 10—12 centimé­ter magasságig. Innen kezdve 6 helyen egy-egy szemet fogyasz­tunk két sorban. Öt centiméter fogyasztás után a megmaradt szemeket szálra fűzve összehúz­zuk és jól elvarrjuk. Díszítésül 5 centiméterenként színes, vastag szálat fűzünk kö­rül a sapkába, mint ahogy a képen is látjuk. A színes szálak végére azonos színű pompont varrunk. A sapka tetejére is színes pompon kerül. Horgolt kalap Készítéséhez kb. 5 deka kártolt gyapjút vegyünk. Horgolását a fejtető közepén kezdjük 6 lánc­szemes lyukkal és körbe haladó kit pálcasorokkal egyenletes szaporítással dolgozunk. 12 centi­méteres átmérőjű körlap után egy színes sort horgolunk úgy, hogy az egy ráhajtásos pál­cikákkal áthorgoljuk az előző pálcasort. Innen kezdve ismét sima kis pálcasorokkal foly­tatjuk a munkát, de most már csak minden második sorban szaporítunk úgy, hogy mire a 12 centiméteres magasságot el­érjük, a sapka bősége megfelel­jen a fejbőségnek. Közben négy centiméterenként egy-egy színes pálcasort horgolunk. Visszahalló, fülrészét oda vissza haladó kis Receptek Megkezdődött a vadászidény. A megnyúzott, megtisztított va­dakat pácolják a háziasszonyok az elkészítés előtt. PÁC KÉSZÍTÉSE VADAKHOZ: A közönséges páclevet felerész vízből, felerész ecetből készít­jük, melybe karikára vagdalt sárgarépát, ugyanilyen petrezse­lyem gyökeret, egy-két babér­levelet, 10—12 szem borsot, egy fel karikáravágott citromot, egy kiskanál sót és fél fej vö­röshagymát teszünk. Ez a fűszer mennyiség körülbelül 2 liter lé­re elegendő. Jól felforraljuk és forrón öntjük a megmosott, meg­tisztított vad, vagy egyéb húsra, 3—4 napig hagyjuk benne hideg téli időben, esetleg tovább is. A dolgozó asszonyoknak gyor­san készülő ételekre adunk re­ceptet. Karfiol, kalarábé, burgo­nya olcsón kapható a piacokon, hús nélkül is ízletes vacsorát főzhetünk belőlük. edénybe rakjuk őket, tetejükre 5—7 deka darabokra vagdalt, zsíron pirított zsemlyemorzsát teszünk, leöntjük 2 deci tejfellel és 15 percig sütjük a sütőben. Ct perccel a kivevés előtt ráön­tünk 2—3 deka zsírból, 2—3 de­ka lisztből — és abból a vízből, melyben a kalarábé főtt — készült híg mártást. Ez a divat ! SÜLT KARFIOL A karfiolt sós vízben meg­főzzük. Szitán lecsöpögtetjük ró­la a vizet és szárát alul teljesen levágjuk, vigyázzunk azonban, hogy a karfiol szét ne essen. Tűzálló edénybe tesszük és sűrű mártást készítünk abból a léből, amelyben főtt. Ezzel leöntjük a karfiolt, de úgy, hogy egészen ellepje. A tetejét meghintjük va­jon pirított zsemlyemorzsával és reszelt sajttal. Vajat is bősége­sen teszünk a tetejére és forró sütőben addig sütjük, míg az egész karfiol szép aranysárgára sül. TÖLTÖTT KALARABÉ HÜS NÉLKÜL A megtisztított kalarábékat ke­vés sós vízben, vagy zöldség lé­ben félig puhára főzzük. Mind­egyiknek levágjuk a tetejét és beisejében üreget vágunk. Meg­töltjük a következő töltelékkel: két tejbe áztatott, átpasszirozott zsemlyét megpárolunk 3—4 de­ka zsírban, összekeverjük egy tojás sárgájával, finomra vágott metélő hagymával, egy-két evő­kanál tejföllel, sóval, borssal. A levágott kupakokat megint rá- heiyezzzük a megtöltött kalará- békra. zsírral iákent tűzálló Jól kihasználható és divatos, kétrészes szövetruha. Felső ré­sze a halászblúzhoz hasonló, jól díszíti a nyakon és derékon lé­vő tűzés és gomb. Egyszínű és mintás szövetből egyaránt mu­tatós. Jó tudni ! Ha odasült az étel, nem ke'fl kétségbeesni. Ne keverd fel, töltsd át másik edénybe és ta­kard le nedves ruhával. A ruhát sűrűn váltani kell róla és akkor az étel égett szaga teljesen el­párolog, SADOVEANU 75 ÉVES pálcasorokkal készítjük a fültől fülig érő hosszúságban. Körül- , belül 5 centiméter szélesség után körülfutó sorral befejezzük.

Next

/
Thumbnails
Contents