Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-04 / 260. szám

A négy külügyminiszter megállapította az álláspontok közeledését az európai biztonság kérdésében I. F. Ujicsov, a genfi értekez­leten részvevő szovjet küldött­ség szóvivője szerdán este sajtó­értekezleten ismertet/e a kül­ügyminiszterek 5. ülésének lefo­lyását. Az ülésen, amelyen Pinay francia külügyminiszter elnö­költ, folytatták az első napi­rendi pont, az európai biztonság és Németország kérdésének meg­vitatását. Az ülésen a szovjet küldöttség beterjesztette javas­latát össznémet Tanács alakítá­sára. A biztonság kérdésével kapcsolatban a nyugati külügyminiszterek megállapították, hogy a nyu­gati hatalmak és a Szovjet­unió álláspontja között fi­gyelemreméltó közeledés jött létre az eddigi megbeszéléseken és re­mélhető, hogy pozitív ered­ményt érnek el ebben a kérdés­ben. Molotov szovjet külügymi­niszter megelégedéssel fogadta nyugati kollégák bejelentését és a maga részéről hozzáfűzte: a szovjet küldöttség bízik abban, hogy a további tár­gyalások során sikerül po­zitívabb eredményt elérni a német kérdéssel kapcsolat­ban is. Miután a nyugati külügymi­niszterek az Össznémet Tanács alakítására vonatkozó szovjet javaslat beterjesztése után még nem nyilatkoztak érdemlegesen ebben a kérdésben, a szovjet külügyminiszter azt a reményét fejezte ki, hogy a nyugati hatal­mak képviselői a legközelebbi ülésen részletesen ismertetik majd állásfoglalásukat. Az elnöklő Pinay külügymi­niszter közölte, hogy a legköze­lebbi ülést csütörtökön délután tartják. Macmillan, Dulles és Pinay felszólalása Ujicsov szovjet szóvivő e rö­vid beszámoló után részletesen ismertette a külügyminiszterek szerdán elhangzott beszédeit. — Eszerint Macmillan angol kül­ügyminiszter kijelentette, hogy gondosan tanulmányozta a szov­jet küldöttségnek az európai biz­tonság megteremtésére vonatko­zó javaslatait, és megállapíthat­ta, hogy ezek a javaslatok előre tett lépést jelentenek azon az úton, amely e fontos kérdés megoldásához vezet. — Ugyanakkor azonban megálla­pította, hogy a nyugati és a szovjet javaslat között lényeges különbség van, miután a Nyu­gat — Macmillan szerint — Né­metország újraegyesítéséből in­dul ki a kérdés rendezésénél, míg a Szovjetunió állítólag Né­metország kettéosztottságára építi terveit. A NATO-ról az angol külügyminiszter kijelen­tette, hogy a nyugati hatalmak sem most, sem a jövőben nem hajlandók felosztani ezt a szö­vetséget. Megismételte azt a már ismert nézetét, hogy a né­met kérdés megoldása előtt nem kerülhet sor az európai bizton­sági egyezmény létrehozására. Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere kifejtette, hogy a napirend első pontjának első kérdésében az európai biztonság kérdésében az eddig folytatott vita lényegesen közelebb hozta egymáshoz a két álláspontot. Hangsúlyozta: ha ez sikerülne a német kérdéssel kapcsolatban is, ez nagyon örvendetes ese­mény lenne. Pinay francia külügyminiszter kijelentette, hogy a NATO a nyugati hatalmak biztonságá­nak alapja, amelyet nem adhat­nak fel. A francia külügyminisz­ter csatlakozott ahhoz az ismert nyugati felfogáshoz, mefy sze­rint a biztonsági egyezményt csak Németország kérdésének rendezése után lehet megkötni. • Meg kell gátolni a borzalmak megismétlődését Molotov külügyminiszter, a szovjet küldöttség vezetője fel­szólalásában hangsúlyozta: a fő­kérdés, hogy Németországot ne fegyverezzék fel újra és ne von­ják be katonai csoportosulások­ba. Molotov nyomatékosan ki­jelentette: az a tény, hogy a né­met nép képviselői nem vesznek részt a német kérdés megvitatá­sában, feltétlenül károsan befo­lyásolja az erre vonatkozó meg­beszéléseket. Ez azt jelenti — mondotta Molotov —, hogy A Magyar—Szovjet Társaság székházában Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter elnöklésé­vel megalakult az iskolánkívüli orosz nyolvoktatás országos bi­zottsága. A bizottság munkájá­ban az MSZT, a DISZ, a SZÓT, a nyugati külügyminiszterek figyelmen kívül hagyják a két német állam szuverenitását és a német nép természetes jogát, hogy részt vegyen sa­ját sorsának kialakításában. Ha tárgyilagosan ítéljük meg a helyzetet — folytatta Molotov külügyminiszter — meg kell ál­lapítanunk, hogy a német kér­désnek csak olyan rendezése szolgálhatja a béke és a bizton­ság ügyét, amely lehetetlenné teszi a német mílitarizmus fel- támasztását. Lehetséges: az, aki távolabb volt a második világ­háború tüzétől, és akinek orszá­gán nem gázoltak keresztül a hitleri hordák, másképp szem­léli ezeket a kérdéseket, ámde azok az államok, amelyek meg­ismerkedtek a német müitariz- mus embertelenségének egész súlyával, minden eszközzel meg akarják gátolni e borzalmak megismétlődését. A szovjet kül­döttség úgy véli, hogy ha a két német állam együttműködnék a többi országgal a béke és a biz­tonság megszilárdításán, ez lé­nyegesen előmozdítaná a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti közeledést és később az újraegyesítést is. Ennek másik alapfeltétele európai biztonsági rendszer megteremtése. A szovjet küldöttség javaslata az Össznémet Tanács alakítására A szerdai tanácskozáson — mint jelentettük — Molotov elő­terjesztette a szovjet kormány konkrét javaslatát az össznémei Tanács megalakítása ügyében. Az össznémet Tanácsnak az len­ne a feladata, hogy összehangol­ja a német nép politikai, gazda­sági és kulturális erőfeszítéseit. Ez a terv összehangolná azokat a kérdéseket is, amelyek a Né­met Demokratikus Köztársaság­nak és a Német Szövetségi Köz­társaságnak az európai bizton­ság megszilárdítását célzó intéz- k égésekben történő részvételé- \ _ függnek össze. a Hazafias Népfront, az MNDSZ, a TTIT, a Magyar Rádió, a MTESZ, a Pedagógusok Szak- szervezete és a Népművelési Mi­nisztérium képviselői vesznek részt. (MTI) Meqalakulf az iskolánkívüli orosz nyelvoktatás országos bizottsága A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a nők A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme a nők szá­mára is új korszakot nyitott a töiténelemben. Lenin írta a Pravdában 1921 március 8-án a Tiunkásnők nemzetközi ünnepén; »Az orosz forradalom leglénye­gesebb sajátsága, hogy éppen azokat vonja be a politikába, akik a kapitalizmus alatt leg­jobban el voltak nyomva.« Majd (gy folytatja: -A tömegeket nem lehet bevonni a politiká­ba, ha nem vonjuk be a nőket. Az emberiség felére, a női nem­re a kapitalizmusban kettős el­nyomás nehezedett. A munkás­asszonyt és a parasztasszonyt emyomja a tőke és ráadásul a ni még a legdemokratikusabb köztársaságban sem teljes jogú, mert először is a törvény nem ismeri el a nő és a férfi egyen­jogúságát, másodszor pedig és ez a legfontosabb — továbbra is »házi rabszolgaságban« él, •házi rabszolga«, akit elnyom a konyha és általában a magán- háztartás rendkívül kicsinyes, durva, nehéz munkája.« A kapitalizmusban a nők el­nyomása és a női munkaerő ki­zsákmányolása óriási méreteket öltött. A nők engedelmesebb és fokozottabban kizsákmányolható emberanyagot jelentettek a tőkés számára és ugyanakkor csök­kentették a férfi munkaerő ér­ékét. A nő a kapitalizmusban ugyanazért a munkáért mindig kevesebb munkabért kapott, mint a férfi. így volt az Magydrországon is a kapitalista rendszerben, és így van ez ma is kivétel nélkül minden tőkés országban. Az állampol­gári jogok terén is hasonló a helyzet. A nőkkel szemben itt is mindig nagyobb követelménye­ket támaszt a kapitalista rend­szer. Magyarországon a Horthy- rendszerben a férfiaknak 24 éves, a nőknek csak 30 éves kor­ban adtak választójogot, de ak­kor is egyhelyben lakáshoz, is­kolai végzettséghez kötötték, ami azt jelentette, hogy a nők nagy többségét, a munkás- cs parasztasszonyokat gyakorlatban szinte kivétel nélkül megfosztot­ták a választójogtól. A nők felszabadulása a kettős elnyomás alól csak akkor vált lehetővé, amikor az Októberi Szocialista Forradalom hősei, a munkásosztállyal az élen, Lenin pártjának vezetésével, a világ egy hatodán megdöntötték a kapitalizmust, megszűntették em­bernek ember által való kizsák­mányolását. Lenin elvtárs óriási jelentősé­get tulajdonított annak, hogy a felszabadult nők részt vehetnek a szocializmus építésében. »Ezt az ügyet — írja Lenin elvtárs, — amelyet a szovjet hatalom megindított, csak akkor lehet előbbre vinni, ha a nők százai helyett Oroszországban a nők milliói és milliói fognak részt- venni benne. Akkor a szocialista épilés ügye, meg vagyok győ­ződve róla, meg fog szilárdulni. A törvény előtti egyenlőség még r.em valódi egyenlőség. Az a célunk, hogy a nő neesak jogi­lag, hanem a gyakorlati életben is egyenlő legyen a férfival. Ebhez az szükséges, hogy a munkásnők egyre fokozottabb mértékben vegyenek részt a tár­sadalmi intézmények igazgatá­sában és az állam kormányzá­sában. A nők az igazgatási munka során gyorsan kitanul­nak és utolérik a férfiakat.« A nők bevonása a társadalmi termelőmunkába a szocializmus megvalósításának nélkülözhe­tetlen feltétele és egyúttal a nők számára a gazdasági, po­litikai és kulturális felemelke­désnek, a férfiakkal való tel­jes egyenjogúság elnyerésének egyetlen útja. A szovjet állam nemcsak a nők felszabadításá­nak alapfeltételét teremtette meg, de gyakorlatilag is meg­valósította azt, hogy a szovjet nő a gazdasági és társadalmi élet minden területén a férfi egyen­jogú társává vált. A szovjet ál­lam a történelemben először tette lehetővé, hogy a nők bár­milyen szakképzettséget megsze­rezhessenek, bármilyen állást fce- töithessenek és az állami és gazdasági építómunka ugyan­olyan részeseivé váljanak, mint a féi fiák. A szovjet nők az élet minden területén bebizonyítoi­Köszönet a katonáknak! Az idei nagy termés és különleges időjárás olyan helyzeteié állitotta állami gazdaságainkat, hogy a feladatokkal alig, vagy legalábbis későn tudtak volna megbirkózni. A honvédség — mint mindig — most is a\kellő pillanatban gazdaságaink segítségére sietett. Munkábaállásuk másnapján már, jelentős eredmények születtek az őszi munkálatoknál. A gépek- hez értő katona elvtársak traktorra ültek és úgy szántottak, mint egy »igazi traktoros«. Az állami gazdaságok nevében ezúton mondunk köszönetét a honvéd és az őket vezető tiszt elvtársaknak. Külön mondunk köszönetét azoknak, akik még továbbra is segítséget nyújianakt hogy gazdaságaink az őszi munkálatokat mielőbb befejezhepsékii A Bács-Kiskun megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságat Ez történt a PLOVDIV. A Szovjetunió Leg­felső Tanácsának Bulgáriában tartózkodó küldöttsége novem­ber 2-án Plovdivba érkezett. A nap második felében a szovjet parlamenti küldöttség Dimitrovgrádba utazott. ATHÉN. Az Associated Press hírügynökség szerint a közép- macedóniai Szereszben novem­ber 2-án a levegőbe repült egy robbanóanyag- és lőporgyár. MOSZKVA. M. Z. Szaburov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, november 2-án fogadta U Nu burmai mi­niszterelnököt. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja és A. I. Mi- kojan, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának első elnökhelyettese november 2-án a Kremlben meg­beszélést folytatott U Nuval, a Burmai Unió miniszterelnökével. LONDON. A londoni rádió je­lentette, hogy az angol alsóház szerdán este elfogadta a kor­mány javaslatát a brit fegyve­res erők fokozatos létszámcsök­kentéséről. A javaslat szerint 1958 tavaszáig 100 000 fővel kor­látozzák a hadsereg létszámát. Az alsóház elvetette a munkás­párti ellenzék módosító javasla­tát, amely sajnálatát fejezi ki afölött, hogy a katonai szolgá­lati időt nem csökkentik. BERLIN. Németország Szocia­lista Egységpártja Központi Bi­zottságának 25. teljes ülése »Az új helyzet és Németország Szo­cialista Egységpártjának politi­kája«, (Előkészületek a NSZÉF III. konferenciájára) címmel ho­zott határozatot. PÁRIZS. A Francia Nemzet- gyűlés csütörtökön hajnalban fél nagyvilágban 5-kor 330 szavazattal 211 ellené* ben megszavazta a választások előbbrehozásának tervét, amiről — mint ismeretes — a Faure- kormány felvetette a bizalmi kérdést. A kommunista képvi­selők is a választások idő előtti megtartása mellett szavaztak^ Jacques Duclos azonban beszé­dében hangsúlyozta, hogy ez nem jelent bizalmat a kormány iránt. A kommunista párt képviselőd csoportja az esti órákban javas­latot nyújtott be s ebben köved telte a listakapcsolások eltörléd sét. Jacques Duclos beszédében led szögezte, hogy senki ne essék tévedésbe a kommunista párt magatartása tekintetében: szó sincs arról, hogy a párt bizalmat szavazzon a kormánynak. A kommunisták megtagadják a bi­zalmat a kormánytól, belpoliti­kája, algériai politikája és kül­politikája miatt, amely nem fe­lel meg sem a dolgozó tömegek, sem Franciaország érdekeinek. GENF, V. M. Molotov, a négyd hatalmi külügyminiszteri érte­kezleten részvevő szovjet kül­döttség vezetője fogadást adott H. Macmillannek, az angol kül­döttség vezetőjének tiszteletére! STOCKHOLM. Az AFP jelen­tése szerint a fizikai Nobel-díjat W. E. Lamb és P. Kusch ameri­kai professzornak ítélték odaj Lamb professzor a kaliforniai Standford-egyetem, Kusch pedig a New York-i Columbia Egye­tem tanára. Az AFP jelenti, hogy az 1955: évi kémiai Nobel-díjat Vincent du Vigneaud, a Cornelli Egyetem (Egyesült Államok) professzora kapta. Megtartottuk ígéretünket... Szövetkezetünk dolgozói no­vember 7 tiszteletére megígér­ték, hogy évi tervüket minden körülmények között november 1-re teljesítik. Büszkén jelent­jük, hogy ígéretünket valóra vál­tottuk. Vállaljuk, hogy éves tervünket az év végére 130 szá­zalékra teljesítjük. Jánoshalmái Fa-, Vas-, Fém. és Építő KTSZ vezetősége* ták, hogy nem kevésbé tudnak helyt ill ni, mint a férfiak. A szocializmus építésének nagy, közös érdeke a szovjet nők munkáját is »becsület, dicsőség és hősiesség« dolgává változtat­ta. Vinogradovát, Marija Dem- csenkovát, Pasa Angelinát és társaikat az ipari és kolhoz­munka első hősnőit a termelés­ben élenjáró nők végeláthatatlan sora követi. A női munka legnagyobb erő­próbáját hajtották végre a szov­jet asszonyok, amikor a Nagy Honvédő Háborúban, amellett, hogy a férfiakkal vállvetve har­coltak a fronton, a gyárakban és kolhozokban a férfiak helyé­re lépve a termelésben is dicső­séggel megállták a helyüket, vé­delmezték szocialista hazájukat. Ahogy Sztálin elvtárs mondotta: »Örök időkre bevonultak a tör­ténelembe a gyárakban és üzemekben, a kolhozokban és szovhozokban végzett munka terhének nehezét saját vállaikra vevő szovjet nők és dicső ifjú­ságunk példátlan hőstettei!« A nők felszabadulásának alapvető feltételét ma már a magyar népi demokrácia is meg­valósította. Törvényeink eltöröl­ték: mindazt, ami a nőket jogfosz- tottá tette. Népköztársaságunk alkotmánya nemcsak kimondja a nők egyenjogúságát, hanem azt is lerögzíti, hogy az egyen­jogúság miben áll. »Munkafelté­teleinek a férfiakéval azonos módon való biztosítása, ter­hesség esetére a nőknek járó fizetett szabadság, az anyaság és a gyermek fokozott törvényes védelme, továbbá az anya- és gyermekvédelmi intézmények rendszere.« Népi demokráciánk­ban a napközi otthonok, bölcső­dék ezrei, az ingyenes babake­lengyére kifizetett forintok mil­liói bizonyítják megvalósult al­kotmányunkat. Ledöntöttük azokat a korláío- kat, amelyek a tanulást elzárták a nők elől, amelyek egyes foglal­kozásokat és általában a vezető­állások betöltését a férfiak ki­váltságává tették. A nők egyenjogúságát és meg­becsülését bizonyítja az a tény, hogy államhatalmunk legfelső szervében, az országgyűlésben 52 női képviselő, az államhatalom helyi szerveiben, a tanácsokban 15 258 női tanácstag van a dol­gozó nép bizalmából. A magyar asszonyok és lányok százezrei bizonyították be, hogy becsület­tel megállják helyüket a társa­dalmi és gazdasági élet minden posztján. Erről tanúskodnak kiváló női sztahanovistáink, tsz- asszonyaink, női pedagógusaink, orvosaink, mérnökeink ezrei, akik a férfiakkal egyenlő értékű munkát végeznek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme tette lehe­tővé, hogy a Szovjetunió mellett a szocializmust építő népi demo­kráciákban és a nagy Kínai Népköztársaságban a nők száz­milliói foglalják el az emberiség történelmében először, az őket megillető helyet. Sziklai Judit.

Next

/
Thumbnails
Contents