Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-26 / 278. szám

A Központi Vezetőség határozatának végrehajtásáért Ne feledkezzünk meg a lervet teljesítő emberekről 1949-ben még sárga barakkok álltak a Kecs­keméti Epületlakatc^pari Vállaiat helyén, Azóta sokat fejlődtünk. Évente újabb és újabb épüle­tek emelkedtek. Kezdetben csak húszán, huszon- ketten dolgoztunk és ma már több százra tehető üzemünk dolgozóinak létszáma. Fejlődésünknek azonban megvan az árnyoldala is, melyre külö­nösképpen pártunk Központi Vezetőségének leg­utóbbi ülése és az ott hozott határozat mutat rá. Tervünk rendszeres teljesítésének és a ter­melékenység növelésének szinte fékjévé kezd válni a laza munkafegyelem. Bár üzemünk veze­tősége alkalmazza az adminisztratív intézkedése­ket az igazolatlan hiányzókkal szemben, de ez a módszer eddig még nem sokat eredményezett. A munkahelyről távolmaradók legtöbbször azzal indokolják hiányzásukat, hogy sürget a mező­gazdasági munka és azt is el kell végezni. Ez azt mutatja, hogy sokan még nem látják az egyéni és az országos érdek közötti összefüggést. Hiszen, ha valaki hiányzik, elsősorban is magát káro­sítja meg, mert fizetése csökken, ugyanakkor kárt okoz üzemünknek és távolmaradásával ve­szélyezteti a terv teljesítését, mely az egész ország dolgozóinak érdeke. Kevés olyan bérház, vagy rl nagyobb létesítmény van a megyében, ahol áz Épületlakatosipari Vállalat által készített vas­elemeket ne használnák. Ha mi nem teljesítjük idejében tervünket, késleltethetjük a bérházak, lakóházak és az iskolák felépítését. Az igazolatlan hiányzás és a gondatlan mun­kaerő vándorlás mellett a mi üzemünkre is vonat­kozik a Szabad Nép november 23-i száménak ve­zércikke, mely többek között arról ír: »Sok műn- kás azért nem állapodik meg egy-egy üzemben, mert ott elhanyagolják a munkások egészségének védelmét.« Még új üzemnek mondható á Lakatos- ipari Vállalat, de véleményem szerint a dolgozók jogosan elvárják, hogy legalább megfelelő öltözőt, fürdőt és ebédlőt biztosítsunk részükre. Ha jól körülnézünk az üzemben, még azt sem állíthat­juk, hogy a műhelyekben öröm dolgozni. Az abla­kok hiányosak, az ajtók huzatosak. Pedig mind­ezeken nagyobb beruházási összegek mellőzésével lehetne változtatni, mert há Jövőben is megfeled­kezünk a terveket teljesítő emberekről, akkor nehéz lesz megszerettetni az üzemet és nem egy, hanem két, három év múlva sem tudjuk megte­remteni üzemünk állandó munkésgárdáját. Bokor Pál, Épületlakatosipari V. KÉPZŐMÉ VESZETI ELŐADÁSOK A Rudnay Gyula Képző­művészkor előadássorozata meg­kezdődött. A nagy mesterek kö­zül Greco, Murilló, Velasquez, Goya, Rehibtand művészetét fiber Sándor festőművész ismer­teti sorozatos előadásokban. Miskolczy Ferenc festőművész előadásai felölelik népművésze­tünk mellett a képzőművészet ábrázoló művészetét, a szocia­lista realizmust. Dr. Gondos László előadásai között szerepel­nek a ^Művészét szerepe az em­ber életében«, »Kotok és népek uralkodó művészete« c. előadá­sai. Zalotay Elemér a »Régész ásója nyomán« tart előadást; Tárlatvezetéseket is rendeznek a Türr István Múzeum kiállí­tási termeiben megrendezett kiállításokon. — Tárlatvezetők: Éber Sándor, Bácslcai Mikii Fe­renc festőművészek, Frank Já- nosné, a múzeum igazgatója lesznek. HOL SZORÍT A CIPŐ Ez is lehetne a címe a Gyapjúszövetgyár faliújságján sze­replő »Színház és moziműsornak«. Egy kis ízélííő a műsorból: 2)<2 néha 5. — Gergity Anasztáziánál, mert sokat hiányzik a szaktanfolyamról. Nem magánügy: — Lesz-e kultúrcsóport az üzemben. Egy pohár víz: — Reggeli üzemszemle előtt a műszaki vezető­nek. Nürnbergi mesterdalnokok: — Az énekegyüttes. Harag napja: — A pénteki légó-oktatós. A TERVVEL OSSZHAKCiKAll Első számú közellenség: — Igazolatlanul hiányzók. Budapesti tavasz: — Ráférne á festődé környékére. Valamit visz a víz: -— AZ üzemi köhybá környéke. Három a kislány: — A táncegyüttes. ITDÍCE ROZSAI kerül kiültetésre, A liiültátéS A tanács Lidice emlékére a Szldlin-parkban és a fótit Kál­mán téren rózsakenet létesít, Többezer forint értékű rózsafa NEM TUDJA A JOBBKÉZ, MIT CSINÁL A BAL Egyik híradásunkban beszá­moltunk, hogy a Szabadság úton lévő idénybölcsőde, mely húsz gyermek befogadására alkalmas, előreláthatólag állandó bölcső­dévé alakul át. Azóta ellnek le­hetősége is megvan, a pénzügy­minisztérium a hozzá szükséges feltételeket biztosította. De ... Csak ez a de ne volna ... Mert ez és a megyei tanács VKG- osztálya oka, hogy a terv ezidő- RZerlnt nem Valósítható meg. A tanács a bölcsődét fejleszteni akarja 30 gyermek befogadásá­ra. A fejlesztés útjában azon­ban egy lakás áli, melyet bérel­nek. A tanács a bérlő kilakolta­tását határozta el, számúra idő­A JÖVÖ ÉVBEN MEGKEZDIK A VÍZVEZETÉK-HÁLÓZAT ÉPÍTÉSÉT 1956-ban a Gázművek át­alakulnak Gáz- és Vízművek Vállalattá. Megkezdik egyben a törpevízművek létesítését. Ezzel egyidőben hozzáfognak a vízve­zeték-hálózat részleges építésé­hez. A városban fokozatosan ki­épül a vízvezeték-hálózat, hogy EGY VERSENYTABLARÓL Arról a versenytábláról van szó, mely a Béke téren, a ta­náccsal szemben ékesen hirdeti, a Versenyszellemről nem elég csak beszélni, azért cselekedni is kell. Gsiíios, üveggel borított tápjai üresen tátönganak. Ne vessük el azonban egészen a sulykot. Egy felhívás papírlap­ja ott sárgul. Arra hívja fel a szőlősgazdákat, ne mulasszák el az időben való permetezést, mert ez csak károsodást eredményez­het á szőlőtermésben. A termést már régen betakarították, a ga. ÜZEMI HÍRADÓ A Bajai Ruhaüzem fiataljaiból »Minőségi őrjárat«-brigád alakul. A brigád fiataljai őrjárataik során ellenőrizni fogják a DISZ-fiatalók mennyiségi és minőségi munkáját. Arra is ügyel­nek, hogy egyetlen fiatal se maradjon ki az elméleti és szakmai oktatásból. A fiatalok az élenjáró díszesek segítségével patro- nálói lesznek az újító-mozgalomnak. Oda fognak hatni, hogy az élenjárók munkamódszerátadásával az üzem fiataljai minél ma­gasabb eredményeket érhessenek el. KÉPZŐMŰVÉSZEINK A FŐVÁROSI KIÁLLÍTÁSON munkáját a kórház kertészetének dolgozói társadalmi munka ke­retében fogják elvégezni. ben másik lakást biztosított. A bérlő a határozatot megfelleb­bezte és a megyei tanács VKG« ösztálya a bérlő fellebbezésének helyt adott. Ez törvényes, ez ellen Hem is lehetne szólni. De az ellen már igen, hogy a végha- tétozatbah benn foglaltatik: »még abban az esetben is, ha a bérlő a lakásból kiköltözne, a bérlemény továbbra is csak lukásnák hasnzálható és adható bérbe.« Ez állja útját a nemés szándéknak, harminc dolgozó anya gyermeke otthonról való gondoskodásának. És veszélyez­teti az idénybölcsőde állandó és végleges bölcsődévé való át­alakulását. az elkövetkezendő évek során » várost teljesen bekapcsolja. A Gázművek dolgozói a héten ta­pasztalatcserére Kecskemétre utaztak, hogy közelebbről is megismerkedhessenek az ottani vízmű működésével és a hálózat építésének módozataival. »rnurci« is már édes borrá for­rott, a tanács azonban még min­dig a permetezésnél tart. Mintha ilein volna szántás-vetés, beta­karítás, begyűjtés és arról nem is kevés mondanivaló; Népszerűsítése az élenjáróknak, bírálata a késlekedőknek. A versenytábla előtt pedig a ta­nács dolgozói közül nem is egy naponta többször is elhalad. És mind a mai napig egynek sem Ötlött szemébe a tábla némasá­TALAN MAR MAGUK a gazdaság vezetői sem tudják há­nyadszor lett élüzen a Városföl­di Állami Gazdaság. Ez év no­vember 5-éh Ugyanis ismét meg­kapta ezt a megtisztelő címet. Bizony derék munkát végeztek a gazdaság vezetői, de va­lamennyi dolgozója az elmúlt háromnegyedévben. Ezért büsz­kélkedhetnek 731 000 forint Vál­lalati nyereséggel. Nézzük meg, hogy az egyes kiemelt üzemágakban milyen megtakarításokat értek el. Erre vonatkozólag Kemmer József, a gazdaság főkönyvelője a legille­tékesebb választ adni. — tehenészeiben egy liter tej előállítási költségét a tervezettel szemben 96 fillérrel csökkentet­tük. Figyeiembevéve a termelt téjinénnylséget, 416 420 forint 16 fillér megtakarítást értünk el. Az üszönevélésnél 2,72 forinttal olcsóbb lett egy kiló hús, mint a tervezett. Számítva az összes súlynövekedést, 54 753 forint 60 fillérrel olcsóbban termeltünk. A sertéstenyésztésnél is sokat takarítottunk meg. A leválasz­tott malacok súlyát tekintve, a megtakarítás 249 522 forint 40 fillér. A süldőnevelésnél 4,86 fo­rinttal lett olcsóbb egy kiló hús. Itt 206 311 forint 86 fillér volt a megtakarítás. A sertéshizlalás­nál is olcsóbban termeltünk a tervezettnél. Itt a megtakarítás 90 329 forint 79 fillér. TOVÁBB LEHETNE SO­ROLNI a számokat, amelyek bi­zonyítják, hogy a termelés szak­szerű irányításával, a jó és szak­szerű munkaszervezéssel sok-sok forintot lehet rpegtakarítani. A növénytermesztésben szintén ol­csóbban termelt a gazdaság a tervezettnél. Ezt a fokozott gé­pesítéssel és a terméshozamok növelésével érte él. PILLANTSUNK EGY KICSIT a számok mögé. Megkérdezzük Csík Antal elvtársat, a gazdaság igazgatóját, hogyan érték el eze­ket az eredményeket? Elmoso­lyogja magát, mintha kissé naivnak tartaná ezt a kérdést. — Nincs ebben semmi ördön­gösség. Mi a tervet vesszük ala­pul. A tervvel fekszünk, a terv­vel kelünk. Fejből Illájuk pon­tosan, hogy egyes üzemágaknál mennyi a megengedett legmaga­sabb ráfordítási költség. Ezt igyekszünk elsősorban csökken­teni, annak érdekében, hogy nyereséges legyen a termelés. Ezzel párhuzamosan növeljük a hozamokat. Nálunk nem hever a fiókban a terv, nemcsak azért van, hogy legyen, hanem állan­dóan forgatjuk. A tervvel össz­hangban dolgozunk. Ez a titka az egésznek. BÁTYAI SÁNDORRAL, az ál­lattenyésztési ~brigádvezetövel is beszélgetünk, akinek mellén ott csillog az »Állattenyésztés ki­váló dolgozója« jelvény. — Csak egy kicsit gondol­kozni kezdtünk — mondja ha­miskásan — és máris többszáz­ezer forintot tudtunk megta­karítani. A Kecskeméti Mesterséges Megtermékenyítő Állomáson az utóbbi néhány hónap alatt több mint 2000 tehenet termékenyí­tettek meg mesterséges úton. Az Egy pillanatig gondolkodik, majd komolyra fordítja a szót: — Például a belső szállításokat csökkentettük. Már a betakarí­táskor az istállókhoz, a helyszín­re szállítottuk az egész évre szükséges szálastakarmányt. Ki- számítottuk, hogy hány jószág van ott, annak mennyi a szük­séglete és ezzel egy szállítást máris megtakarítottunk. Fígye- lembevéve, hogy 25 mázsa széna szállítása 73 forintba kerül a gazdaságnak, itt is sokezer forin­tot takarítottunk meg. Tíz ta- karmányos helyett hárommal dolgoztunk, ami szintén csökken­tette a termelési költségeket. A tej olcsóbb előállítása az egyedi takarmányozás bevezeté­sével Vált lehetővé. Mindig úgy oldjuk meg a takarmánykéVe- rést, hogy a megfelelő fehérje és keményítőérték benne le­gyen. Ezzel sok takarmányt ta­karítottunk meg és egyben nö­veltük a hozamot Is. EGYSZÓVAL szakszerű gazdál­kodással, a munka jó megszer­vezésével majdnem háromne­gyed millió forintot takarítottak meg a városföldiek a2 állam­nak. Ezt az év végéig újabb százezrekkel akarják növelni. Mi ehhez a nemes igyekezethez további sok sikert kívánunk a gazdaság dolgozóinak. inszeminált állatok 80 százaléka megfogant. Az állomás négy faj­tiszta, nemes elődöktől származó apaállatétól nem egészen egy év alatt mintegy 1300 borjú szüle­tett, illetve születik. Ennyi sza­porulat eléréséhez természetes úton ugyanennyi apaállattal több mint hat esztendőre lenne szükség. Érthető, hogy a kitűnő eredmények láttán nagymérték­ben megnövekédett a gazdák ér­deklődése és bizalma, e jelentős, tudományos módszer iránt. La- dánybenén például ma már a fedeztetések zöme mesterséges úton történik. Ebben a község­ben a fogamzás mértéke 92 szá­zalékos, még egyéb községekben a természetes úton termékenyí­tett állatoknak átlagosan 60 szá­zaléka fogamzik meg. Az állomás dolgozói gondos­kodnak a meddő állatok gyógy­kezeléséről is. Ebben az eszten­dőben 800 meddő tehenet gyógy­kezeltek. Ezeknek 70 százaléka ma már vemhes. A gyógykeze­léshez szükséges gyógyszert az állam ingyen adja a gazdáknak. Az állomás dolgozói tevékenyen részt vesznek az Agrártudomá­nyi Egyetem kísérleti munkájá­ban is. A Városföldi Állami Gazdaságban több olyan vemhes tehén van, amelyek angliai hús- szarvasmarha mélyhűtött álla­potban importált spermájával termékenyítettek meg. Az érde­kes kísérlet eredményeként na­gyobb vágósúlyú utódokat vár­nak, mint a Magyarországon ed­dig elterjedt hús-Szarvasmar- hák. Kísérleteznek ezenkívül an­gol yersey és magyartarka tehe­nek keresztezésével is. A fővárosban megrendezett »Vidéken élő képzőművészek kiállításán« a helyi képzőművé­szek közül Göldner Tibor, Wein­trager Adolf és Bácskai Mikii Ferenc festőművészek szerepel­nek képeikkel. KlSh UXHALÁSI jegyzet Ha az újítást nem kezelik lelkiismeretesen... Deák Sándornak sok álmatlan éjszakájába került, míg két évvel ezelőtt az »atomóniákvisszacsapó-szelep« újítását papírra vetette. Örömmel adta át az újítási megbízottnak új elgondolását. A bizottság örömmel vette át és biztosította őt, hogy rövidesen megvitatja és közli az eredményt. A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat műszaki bizottsága az újítást igen alaposnak és életrevalónak találta. Végre meg­oldottuk. Ha csőrepedés lesz, nem kell tartani a robbanástól, nem lesz ammóniákkiömlés, mert repedés esetén a szelep automatiku­san visszacsapódik. Nagy betűkkel rajzolták az újításra: elfogadjuk, tapasztalat- cserére javasoljuk. Még aznap gyorsan postára is adták és elküld­ték felsőbb szervükhöz, az Élelmiszeripari Minisztérium Baromfi Igazgatóságának műszaki osztályához. Azóta egy és más történt a gyárban is. Februárban csőrepe­dés volt, már-már úgy látszott, szerencsétlenség lesz, felrobban a gyár egy része, amikor Szalai Antal, műszaki osztályvezető, életének kockáztatásával, megakadályozta az ammóniák nagyobb mérvű kiömlését. Eközben megsérült. Még ma is beteg. Hősi mun­kájáért »A szocialista munkáért« című kitüntetéssel jutalmazták. Tény az, hogy baleset történt, 6 mázsa ammóniák ömlött ki és körülbelül az ebből eredő kár 100 000 forint. Deák Sándor nemrég megkérdezte a műszaki osztályt, vajon miért nem vezetik be az újítását? Talán nem volt intő a februári példa? Az üzem műszaki vezetőségének egyik dolgozója megkér­dezte a minisztérium illetékes szervét, mi az ő válaszuk. A válasz nem késett, de nem Is volt benne köszönet. — Küld­jék el mégegyszer az újítás leírását, mert nem találják. — No, ez igen szép dolog. Azóta is intézik az újítást. Célszerűbb lenne, ha lejönnének az üzembe és ott nyomban a helyszínen intézkednének az újítás azon­nali bevezetéséről. Talán egy újabb csőrepedésre várnak odafönn? Növekedett levelezőink tábora A napokban levelet kaptunk Szabó Péter elvtárstól, aki többek között arról írt, hogy ezután levelezője lesz pártunk megyei lapjának, a Népújságnak. Örömmel üdvözöljük Szabó elvtársai ebből az alkalomból munkájához sok sikert kívánunk. A Kecskeméti Mesterséges Megtermékenyítő Állomás munkájáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents