Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-24 / 276. szám

Minden erőt a vetés befejezésére a bajai járásban A bajai járásban minden erőfeszítésre szük­ség van a vetés mielőbbi befejezése érdekében. Az idő sürget, a halogatás ideje lejárt. Az idő jó kihasználásával az esőmentes napok minden órájának felhasználásával a Bácsbokodi Gépál­lomás körzetében érték el a legjobb eredményt. A Csátaljai Gépállomás körzetében viszont mind­össze a nagybaracskai Dózsában vetettek el. A Bajai Gépállomás körzetében még folyik a mun­ka. A legnagyobb elmaradás a garai termelőszö­vetkezetnél, a vaskúti Dózsában, a bátmonostori Vörös Csillagban, a csávolyi Uj Életben és a sü- kösdi Vörös Zászlóban mutatkozik. A vaskúti Dózsában a 300 hold búzavetésre szánt területből mindössze 130 holdat vetettek el. A szövetkezet­ben a vezetőség és a tagság részéről nagyfokú közömbösség mutatkozik, hasonlóképpen a gép­állomás részéről is. Emiatt a vetésre alkalmas napok is várakozással teltek el. A vetés gyorsítására a Csátaljai Gépállomás körzetébe érkezett a Mélykúti Gépállomás hat erőgépe. Ugyancsak a járásban dolgoznak a Kis­szállás! Gépállomás gépei. A vetéssel elmaradt termelőszövetkezetekben minél előbb be kell fejezni a búzavetést. Nem egy termelőszövetkezetben, mint például a sükösdi Vörös Zászlóban a rossz munkaszervezés az oka az elmaradásnak. A szervezetlenség, a munka- fegyelem hiánya miatt nem tudták az őszi mun­kákra mozgósítani a tagságot. Csávolyon az Uj Életben a várakozás bosszulta meg magát. 79 hold vetésterület még szántásra vár, 145 hold pedig a vetőmagot várja. Ha a várakozás nem okozott volna tétlenséget, kézi és igavetéssel 145 holdon elvégezhették volna a munkát két nap alatt. A járás gépállomásainak fokozottabb gépi se­gítséget kell nyújtani a termelőszövetkezeteknek, a gépek összpontosításával, azok helyes és szük­séghez mérten való elosztásával kell meggyorsí­tani a munkát. A termelőszövetkezetekben is, ahol eddig várakoztak és a munka hanyag megszer­vezése miatt nem haladt a vetés, meg kell szün­tetni ezt az állapotot. Ehhez a járási tanácsnak is több segítséget kell adni. Egyszóval minden erőt mozgósítani kell a vetés gyors befejezésére. Kalocsa^napló TERMELŐSZÖVETKEZETI VEZETŐK TANFOLYAMA Bács-Kiskun, Fejér és Pest megye termelőszövetkezeteinek 8ó vezetője gyűlik össze pénteken, 25-én 9 órakor a Kalocsai Mezőgazdasági Technikumban, hogy megkezdje négyhónapos tanfolyamát. A termelőszövetkezeti vezetők a négy hónapos bent­lakásos tanfolyamot államunk gondoskodása folytán teljesen in­gyenesen hallgatják végig. Megismerkednek a növénytermesz­tés, az állattenyésztés, a kertészet, a mezőgazdasági gépesítés, az üzemszervezés legfontosabb kérdéseivel és értékes politikai ismereteket is szereznek. Az ünnepélyes megnyitó után meg­kezdődik a szorgalmi idő, melyen tantermi foglalkozások és a mezőgazdasági technikum tangazdaságában folytatott gyakorlati tanulmányok váltják egymást. A tervek szerint sor kerül egy­néhány alkalommal a környékbeli termelőszövetkezetek csopor­tos meglátogatására is. MEGINDULT A NÉPÚJSÁG-TERJESZTÉSI KAMPÁNY A több, jobb, olcsóbb konzervkészítes érdekében NÉGV, HAT, NYOLC nyers­áruból álló kisebb vasúti sze­relvény gördül be naponta az Alföldi Kecskeméti Konzerv­gyárba. Pár perccel később szorgos kezek rakják egy ré­szét a tárolóhelyre, másrészét pedig kis kocsik segítségével viszik a feldolgozó helyiségek­be. Itt kezdődik a konzervgyár- tás, aminek olcsóbbátételéről oly sok szó esik mostanában az üzemben. A III. NEGYEDÉVBEN dicsé­retére legyen mondva a vállalat­nak, 4.7 millió forintot takarí­tott meg az anyagköltségekből. Ez a megtakarítás egyrészt ab­ból adódik, hogy olcsóbban sze­rezték be a nyersárut a terve­zett összegnél, másrészt pedig anulva a tavalyi tapasztalatok alapján, az idén rendszeressé, ütemessé tették a nyersanyag oeszáliitását. Nem lehetett lát­ra olyan hatalmas nyersáru- hegyeket, mint tavaly. A beér­kező nyersanyagot konzervké- szítésre, nem pedig pulp és egyéb olcsóbb áruk előállítására hasz­nálják fel. ÉPPEN EZÉRT már sok olyan cikket készítenek, melyeknél az anyagnormát nemcsak betartják, hanem jóval kevesebből is elő­állítják a szükséges készárut. A káposztából például egy mázsa előállításához 60 kilogrammal kevesebb nyersanyagot használ­tak fel a normában rögzítettnél. A szárított burgonyacsiknál egy mázsa készáru elkészítéséhez 642 kiló nyersburgonyát jelöl meg a technológiai utasítás, — 585 kiló nyersburgonyából állít­ják elő. A hulladékot 22.10 szá­zalékról 12.98 százalékra csök­kentették. A mustsűrítésnél if megengedett tárolási veszteséget egy százalékkal csökkentették. IME A BIZONYÍTÉKOK, me­lyek igazolják, hogy az előírt nyersanyagból valóban több és jobb konzervet is lehet készíteni. MÉGIS a szárított almánál a megjelölt 720 kilogramm helyett 810 kilót használnak fel egy mázsa készáruhoz? Nézzük csak mennyivel drágult meg ez a késztermék? 331 mázsa szárított aima készült exportra. Ha csak 1 forint 30 fillérért számoljuk az alma árát,, akkor is 29 710 kilo­grammal többet használtak fel, ami 38 000 forint többletkiadást jelent a vállalatnak. Hasonló volt a helyzet a zöldbab és a paradicsomkonzerv készítésénél. Ennek oka: nem tárolták meg­felelően a beérkező nyersárut, a tisztítási veszteség nagyobb volt az engedélyezettnél. így gazdálkodni az anyaggal nem szabad. A Központi Vezetőség novem­ber 12-i határozata világosan megjelöli: »A könnyű- és élelmi­szeriparban korszerű gyártási eljárások széleskörű alkalmazá­sa révén ugyanazon nyersanyag­ból olyan jobb minőségű ter­mékeket kell előállítani, ame­lyekre az országnak szüksége van.« Vajon megértették-e ezt az üzem gazdaságvezetői? Mi a tervük a nyersanyagfellfasználás gazdaságosabbá tételére? Most gyártják a finomfőzeléket. Egyik alapanyaga a sárgarépa. Ennek tisztítását vegyi utón végzik el. Előnye: a hulladék 8—10 szá­zalékról 4—5 százalékra csök­ken. Hasonló módon oldják meg a birsalma hámozását is. Itt fő­leg a gyorsabb munkavégzés­ről számolhatunk be. Ezenkívül létrehozzák a nyersanyag-cso­portot egy diszpécser irányítá­sával. így egy kézben összponto­sul a nyersanyaggazdálkodás, csökken az ezzel foglalkozó ad­minisztrációs dolgozók száma, megszűnnek a párhuzamosan ve­zetett kimutatások, jobb lesz az anyaggazdálkodás. EZ MIND IGEN HELYES. De nem szabad elfeledkezni a politikai nevelőmunkáról. Ezt nem helyettesítheti semmilyen szervezési intézkedés. Hogy ne tapossanak a nyersanyagon, ne hámozzák vastagon a gyü­mölcsöt, a cukrot ne szórják szét, a szirupot a gyümölcs fel­töltésére használják: nevelés kérdése. És éppen ezért helyes, ha a versenytáblán nemcsak annak a neve szerepel, nemcsak annak a dolgozónak küldenek jutalomlemezt, aki a legjobb tel­jesítményt éri el, hanem aki a reábízott nyersanyaggal taka­rékoskodik, nincs selejtje, aki betartja és másokkal is betar­tatja az anyagnormát. Csak így lehetséges több, jobb, olcsóbb konzervet készíteni. Mezőgazdasági tanácsadó Egy kis „szabálytalanság“ Ez év nyarán a Bajai Állami Gazdaságnak nagyobb meny- nyiségű kerítésfonatra volt szüksége. Meg volt a drótmennyiség, de nem volt, aki elkészítse. Magánvállalkozót ugyan találtak Ér- sekcsanádon, de a munkadíj-kiutalási nehézségek miatt a munkát vele nem végeztethették el. Miután a gazdaságnak egyre égetőbb lett a kerítésfonat, a Baja és Vidéke Körzeti Földművesszövetke­zethez fordult. A földművesszövetkezet kapott az ajánlaton, elké­szítésére pedig megbízást adott Kurucz Mózes érsekcsanádi kis­iparosnak. A 3041 négyzetméter kerítésfonat elkészült. Kurucz Mózes a munkabérről szóló 18 000 forintos számlát a földművesszövetkezet­hez eljuttatta. A földművesszövetkezet viszont 34 180 13 forintról szóló számlát nyújtott be a gazdaságnak kiegyenlítés végett. Mi emelte meg ennyire ezt a számlát? Az, hogy a Baja és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet a közvetítés közbeiktatásá­ért 16 180 13 forint hasznot számított fel. A szövetkezet a Villányi Állami Gazdaság kerítésfonat készítésére tett ajánlatát is elfo­gadta, itt azonban megelégedtek 2000 forint közvetítési haszon be­iktatásával. A MÉSZÖV tudomást szerzett a haszonszerzésnek erről a »furcsa« módjáról. Vizsgálatot rendelt tehát el. A vizsgálat meg­állapította az elkövetett »szabálytalanságot«, a másik oldalon pe­dig a vizsgálat szerint kontárkodást, adócsalást és magánokirat- hamisítást követtek el. Ezért Kurucz Mózes egyik közeli hozzá­tartozója ellen — akinek mellesleg szólva az ügyhöz semmi köze nem volt — megtették a feljelentést, A történet csattanója az, hogy a feljelentés minden vadja megsemmisült, bebizonyosodott, hogy Kurucz Mózes szabály sz.e- rint és érvényes iparengedéllyel rendelkező kisiparos. Adófizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz, a kerítésfonat munkadíja után is lerótta adóját, maga adta a megbízást legközelebbi hozzá­tartozójának a munkadíj felvételére. , I Ez a történet vége. A MÉSZÖV tehát »szabalytalansagnak^ j könyveli el csupán, hogy egy 18 000 forintos számla kereskedőim haszna 16 180 13 forint. Nem sokkal kevesebb tehát, mint mag, a kerítésfonat munkadíja. ^ Végezzük el mielőbb a szőlő befedését November végén vagyunk és közeledik a tél. Számolnunk kell azzal, hogy egyre hidegebbre fordul az idő és a hőmérséklet a fagypont alá sűlyed. Most van itt az, ide je annak, hogy a szőlő fedését elvégezzük. A jövő évi termés biztosítása érdekében fontos, hogy a termelők elvégez­zék a szőlőfedést, nehogy a sző- iőállomány fedetlenül kerüljön az egyelőre még ismeretlen ki­menetelű télbe. A fedetlenül ma­radt szőlő termőrügyei —20 C fokos hidegben eifagyhatnak, de két-háromszori 24 óráig tartó ólmoseső is elpusztíthatja a szőlő termőrügyeit. Most különösen nagy jelentő­sége van a fogatos fedőekével való szőlőfedésnek, mert ezzel nemcsak gyorsabbá, hanem egy­ben olcsóbbá is tehetjük a fedés munkáját. A szőlő fedését akkor végeztük el jól és szakszerűen, ha a termővesszők 5—6 világos rügye fedve van. Fektetve kell fedni azokat a szálvesszőket, melyeket tavasszal a metszéskor a tőkén akarunk hagyni, akár a nagyobb termés biztosítása, akár porbujtás céljából. A fedést egyébként a Minisz­tertanács is elrendelte, határide­jét december 1-re jelölte meg. Fáth Imre megyei szőlészeti felügyelő A közelmúltban a megyei pártsajtó terjesztése, előfizetői­nek szaporítása érdekében Kalo­csán is megindult a városi párt­végrehajtóbizottság által irányí­tott szervezési kampány. Az alap- szervi párttitkárok értekezleten ismerkedtek meg a terjesztési kampány alapvető tudnivalóival és értékes vállalásokat is tettek annak érdekében, hogy saját te­rületükön minél több olvasót szerezzenek a megyei párt­végrehajtóbizottság napilapjá­nak. A terjesztésben a város te­rületén 150—200 népnevelő vesz részt. A népnevelők a kampány­nyal egyidejűleg a legfontosabb gazdasági és politikai feladatok végrehajtására is mozgósítják a város dolgozóit. A terjesztési verseny eredményeit a városi párt-végrehajtóbizottság tízna­ponként értékeli, s havonta kü­lön is összegezi. KALOCSAIAK IS RÉSZT VESZNEK A DÍSZÍTŐMŰVÉSZETI SZAKKÖRÖK ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁSÁN Nemrégiben levelet hozott a posta Balaton Mári néninek, a kalocsai kultúrház pingáló szak­köre vezetőjének, a kiváló nép­művésznek. A Népművészeti Intézettől jött a levél, melyben felkérték Balaton Mári nénit, hogy legértékesebb munkáit küldje el a Népművészeti Inté­zet és a SZOT által közösen ren­dezett országos kiállításra, me» lyen a díszítőművészeti szakkö­rök mutatják be eredményei­ket. Balaton Mári néni a hírek szerint több munkáját küldi fel a kiállításra, amely december 15-től január 15-ig lesz nyitva Budapesten, az Ernszt Múzeum­ban. ŰJIGAZGATÓ A KULTÜRHÁZBAN Hosszas várakozás után végre megoldódott a kalocsai kultúr­ház vezetésének problémája is. Az új igazgató, Tóth Ferenc elv- társ november 5-e óta vezeti a kultúrház ügyeit. A kultúrház ismét tervszerű munkába kezd. December 1-éo jelennek meg ismét Kalocsán a kultúrház programját ismer­tető plakátok. A hírek szerint hetenként egy ízben rendszeresíti a kultúrházban a környékbeli színházak vendégjátékát. így min­den héten egyszer fővárosi, vagy más hivatásos művészek já­tékában gyönyörködhet a kalocsai közönség. Fellendült a szakkörök tevékenysége is. A hímző- és pingáló- szakkör karácsonyra már meg is rendezi első kiállítását. Kiosz­tották a nemrég bezárt iskolai képzőművészeti kiállítás díjait is. A középiskolások csoportjában Bolvári Katalin óvónőképzős kapta az első díjat, a második helyezett Bozsó Ferenc, a har­madik pedig Kantzler István. — Az általános iskolások kiállítá­sán a legszebb müvet Páczay Mária nyújtotta be. (Páczay Pál. kiváló szobrászművészünk unokahúga). A második díjat Beke Júlia általános iskolás, a harmadik díjat pedig Német Géza, az általános fiúiskola tanulója kapta. ISMÉT MEGINDULT A VETÉS Majdnem egy hétig szünetelt az őszi munka, a kalocsai ha­tárban. Az esős időjárás miatt, az Iszkra Termelőszövetkezetnek például még mindig 30 hold büzavetése hiányzik. Most foga- tcs vetőgéppel végzik a munká­latokat, mert a traktor könnyen elsűlyedne a laza talajon. A Béke Termelőszövetkezet jobban járt, mert sikerült befejeznie ve­tési tervét. A városi tanácsnak azonban minden erejét össze kell szednie, hogy ha ezt a súlyos késésekkel elhúzódó vetési idő­szakot be akarja fejezni. Az egyéni dolgozók vetésterületé­nek majdnem 50 százalékán még hátra van a vetés. A határ­idők lejártak, minden rendelke­zésre álló pillanatot a vetésterv sürgős teljesítésére kell fordí­tani. MEGJAVÍTJÁK A CSATORNÁT A tanácstagok javaslatára megindult a Martinovics György úton a szennyvízlévezető csatorna kijavításának és átépítésének munkája. 320 méter hosszúságban építik át a csatornát, melyre 43 000 forintot költ az idén a városi tanács. GYARAPSZIK A BÉKE TSZ SMirdesse it a Bácsktskunmegyei \EPÍjSAG*ban Egy idős parasztcsalád be­lépését jelentette nemrégiben a Béke Termelőszövetkezet. Mis- keiéknek velük együtt ma már minden családtagja szövetkezett tag egy kivételével, aki a népes családból más vidéken él. A Miskei-család a termelőszövet­kezet útját választotta és nagy a boldogság, hogy most már az öregek« is a szövetkezet nagy csaladjához tartoznak. Nem csoda, ha így határoztak, ír.szen a Béke Termelőszövetke­zet az idén forintra átszámítva 41.84 forintot fizetett munkaegy­ségenként természetben és pénz­ben minden tagjának. Miskei Károlynak és Miskei Jánosnak például a szövetkezet több tag­jával együtt közel 700 munka- egv?ég után fizették ki a járan­dóságokat. Kiszámították, hogy a jómódú szövetkezeti tagok pénzre átszámítva több, mini 2 és fél ezer forintos havi jö- ! vedelmet kaptak csak a közös ; gazdaságban végzett munkájuk után. , Emellett szép hasznot j mondhatnak magukénak a liáz- I táji földből is. ANYAKÖNYVI HÍREK ria. Lalcalos Josse) es Szabad. Juliánná, llajzer József és Ko­vács Rózsa, Malos Ferenc é- Hostyáhszki Magdolna. MEGHALTAK: Serfőzö Já­nosáé szül.: IVJihalicza Antónia. Szűcs Lászlóné szül.: Schaffer ív*; SZÜLETTEK: Vénusz Éva, Anikó, apjar Jánös; anyja: Deák Mária, Magdolna, Tólh Zoltán. apja: László, anyja: Terhes Zsu­zsanna. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK : Mészáros Mihály és Bagó Márta I jrha István és Lakatos Magdo, na.. Farkas István és Király Má

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents